Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-09 / 6. szám
4. oldal 1968. január 9, kedd Változott-e a helyzet? Utóvizsgálat a gyermekes ifjúságvédelemről Több Petőfi Népe fogy, mint eddig KENDŐZETLENÜL iram bosszúság Az üzlet kirakatában szépen ^«rajzolt tábla: Expressz mo- vállalunk. Ezen felvidulva tnényteljesen lépek be a keas&eméti Móricz Zsigmond agában levő ktsz vegytisztító . ‘Ívevő helyre. Mikor előadom gondomat — ágyneműt szerelnék mosatni — kedvesen tá- cMat a kékköpenyes alkalmazott, hogy három hét múlva >a csak kész. Rögtön hivat- zom a táblára: expressz nem le\Xetpe? — Sajnos, ágyneműre nem. 4 csak felsőruhákra von&tko• k. Táskámban a Jobb sorsra érdemes lepedőkkel letörten húzom be magam után az ajtót és azon meditálok, hogy mit könnyebb kimosni: egy öltönyt, vagy egy kispámahuzatot. Nem vagyok szakember, de azt hiszem az utóbbit. • Az ünnepek alatt a szokásos nyakkendő helyett egy pénztárcát kaptam ajándékba. Soha nem volt még ilyen portékám, így hát örömmel vártam, amíg megkapom a fizetést és lesz mit beletenni. Másodikán, az alkonyati órákban azonban csalódás ért: a pénz nem fér a bugyellárisba. Forgattam _a csinos jószágot — körülbelül hatvan, hetven forint az ára — de „védjegyet” nem találtam rajta, így nem tudom hol, és milyen ktsz készítette. Az azonban kétségtelen, hogy nem lehet milliomos cég, hiszen azt sem tudják mekkora a tíz, húsz, ötven, vagy a százforintos Persze, ha így dolgoznak ezen nem is csodálkozom. Azt azonban elvárja a jámbor vásárló, hogy legalább írják rá: kizárólag kétfilléreseknek! • Ügy látszik öregszem. Többek között erre gyanítok abból a szokásomból is. hogy esténként szeretek ágyban olvasni. A gondot csupán az okozza, hogy az ágy és a konnektor között mindössze 10—15 méternyi a távolság. Ezt az „űrt” ma már nem probléma áthidalni — gondoltam. Aztán kiderült, hogy igenis probléma. Az egész Kecskeméten nem lehet 220 voltos ikervezetéket kenni. Nem is említeném, de évek óta hlánvcikk ez a vezeték és az üzletben mindig azt mondják nézzek be egy hónán múl- «a. Pers-ze akkor sincs. Vigasztaló viszont, hogy gyertyát minden mennyiségben tudnak adni. Hiába: Az elektromosság századában élünk! diorga! bb» SZORGALOM... A Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalat szabadszállási üzemének egyik legszorgalmasabb dolgozója Várnagy Árpádné. Az ő jó munkájának és bizonyos technológiai változtatásoknak köszönhető, hogy az eddig két dolgozó által végzett tisztázó műveleteket az egész szalag részére egymaga végzi el. Amikor legutóbb 1964 decemberében — a megyei NBB megvizsgálta a gyermek:- és ifjúságvédelem helyzetét, nem talált mindertt rendben. Sőt! Eléggé zilált állapotok fogadták az ellenőröket. Mint annak idejéh megállapították, a kérdéssel foglalkozó albizottságok nyolcvan százaléka működött, de közülük sok csak formailag látta el feladatát, a tartalmi tevékenység elsikkadt az adminisztrációban, illetve anyagi erők híján nem sikerült gyökeres javulást elérni. Most, hogy a téma utóvizsgálatáról szóló összefoglaló jelentés elkészült, megállapíthatjuk, hogy sok minden megváltozott, javult, de néhány helyen ugyanazok a gondok nehezítik a munkát, mint évekkel ezelőtt. Nem minden a pénz Tagadhatatlan, hogy az emberek tudatának fejlesztését elősegítő kulturális és szociális célkitűzések megvalósítása elsősorban pénz kérdése, de tegyük rögtön hozzá, hogy nem csupán az. A második ötéves terv idején a megyében sok millió forintot költöttünk művelődési házak építésére, napközi otthonok, bölcsődék, iskolák, kollégiumok létesítésére, parkosítására, járdákra, strandfürdőre. Csak egy példa: 1964—65-ben az általános iskolásoknak 9,5 százaléka lakott kollégiumban, ma már 12 százalékuk. Az említett létesítmények azonban „csak” az anyagi alapot jelentik. A neveléshez, az egészséges és szocialista erkölcsű emberek kialakításához az is fontos, hogy a felnőttek — és ne csak azok, akiknek Alig egy hónapja kezdte meg működését az aposta- gi Duna Termelőszövetkemunkaköri kötelessége — a kérdéssel jelentőségének megfelelően foglalkoznak. A NEB utóvizsgálata megállapította, hogy nagy fejlődés mutatkozik a nőtanácsok, a KISZ-szervezetek munkájában, de az üzemekben, a szakszervezeti bizottságok még nem tesznek meg mindent az ott dolgozó fiatalok neveléséért. A megyében a gyermek- és ifjúságvédelmi munka oroszlánrészét a községi albizottságok végzik. Igen széles körű aktivista hálózattal, elsősorban a megelőzésen fáradoznak. Nem mondhatjuk ezt el Kecskemét vonatkozásában. A megyeszékhelyen még albizottság sincs, pedig ha valahol, itt igen nagy szükség lenne működésére, hiszen a fiatalkorúak bűnözési listáján Kecskemét szomorúajn „előkelő” helyen áll. A kettő között kétségtelenül van összefüggés. Hol keill kezdeni? Az, hogy milyen ember lesz a fiatalból, döntő mértékben az otthoni nevelésen, A családi környezetben deli el. A gyermek- és ifjúságvédelem elsőrendű feladat, a családi környezetükben veszélyeztetett fiatalok védelme. Egyre szélesebb körben kialakul a megyébem az a gyakorlat, hogy a kötelességét elhanyagoló szülőt erélyesen figyelmeztetik mulasztására, sőt a kalocsai járásban például az ilyen jelenségre felhívják a szülők munkahelyének vezetői, szak- szervezeti bizottságok figyelmét. Az alap-, de az utóvizsgálat is föltárta, hogy a legnagyobb veszélyt az alkoholizmus, az iszákos felnőttek jelentik, illetve az zetben a seprűkötő üzem. A közös gazdaságot máris elhalmozták megrendelésekkel, ezért a tagok két műszakban készítik a keresett cikket. Eddig háromezer cirokseprűt készítettek. A terv szerint a következő hetekben legalább hétezret szállítanak a megrendelőknek. Az elképzelések szerint az idén tovább növelik a ciroktermő területet és fejlesztik ezt a melléküzemágat. A ciroktermesztés nemcsak a seprűkötés szempontjából hasznos, a növény magját takarmányozási célokra használják fel. Mikor fizetik vissza a békekölcsönöket? Az OTP megyei igazgatóságán jártunk, s eszünkbe jutott a közvéleménykutatás során kapott egyik kérdés: Mikor fizetik visz- sza a békekölcsönöket? Most íme a válasz. A békekölcsön-sorsolások 1973 decemberéig zajlanak. Az addig ki nem húzott kötvények névértékbeni visszafizetése 1974-ben történik. ezzel összefüggő erkölcsi és anyagi lezüllés. A megelőző munkát tehát az ilyen körülmények feltárásával, megszüntetésével kell kezdeni. Sajnos, van arra is példa, hogy a fiatalkorút csak akkor lehet „megmenteni”, ha kiemelik családi környezetéből, állami gondozásba veszik. Amit észre kell venni Már a NEB alapvizsgálata is megállapította, hogy a megyében egyetlen olyan függetlenített ember sincs, akinek kizárólagos feladata a gyermek- és ifjúság- védelem volna. Nincs ilyen státusz. A gyámhatóságok, illetve a gyámügyi előadók legtöbbször csak közvetve oldanak meg gyermekvédelmi feladatokat, de a nagyszámú irat és ügyfél- forgalom miatt ez is csökken. A népi ellenőrzés évek óta hangsúlyozza, hogy szükség van — véleményünk szerint legalább minden járásban egy — ifjúságvédelmi felügyelőre, aki szervezné, irányítaná a társadalmi és tömegszervezetek lelkiismeretes tagjainak, aktivistáinak munkáját. Ennek hiányában sokan, sokféleképpen, ötletszerűen foglalkoznak ezzel a nagyon is fontos kérdéssel. Gál Sándor Ha egy este bűntény történne mondjuk valahol az országutakon, és a nyomozást vezető rendőrök „mindenkit gyanúsnak tarthatnának aki él”, országunk mintegy 3 millió lakosa mindenképpen alibit igazolhatna, hiszen egy reprezentatív felmérés szerint esténként ennyi nézője van a Televízió híradójának. Filmek az Eurovíziótól Látogatásunk napján a híradót este 8-kor sugározták. Elvileg az adás előtti utolsó óráig mindennek készen kell lenni. Már délután négykor nagyüzem van a vágószobákban, a belpolitikai anyagokat készítő stábok többnyire reggel indulnak, s ilyenkorra hozzák be a riportokat. Ma- tuz Józsefné a műsor fő- szerkesztője; nevét gyakran láthatjuk a képernyőn, a szerkesztő felirat alatt. — Ma már ott tartunk — mondja —, hogy egyáltalán nem számít csodának, ha az esti adásban olyan délelőtti esemény filmjét sugározzuk, amelyről az újságok csak a következő napon számolnak be. Ennek a gyorsaságnak a titkát fejthettük meg azzal, hogy ellátogattunk az egyik vezénylő terembe, ahol Balogh Judit, a külpolitikai rovat munkatársa várta a napi külföldi hírcsereanyagokat. A terem műszerasztalába beépített vevőkészüléken az olasz televízió monoszkópját láthatjuk. A hangszóró angol nyelvű beszélgetéseket közvetít. — Most van az Euróvizó Az új gazdaságirányítási rendszer alapelveivel összhangban megvalósult árváltozásokból tudvalévőén a sajtó — benne a mi lapunk sérti maradt ki. A Petőfi Népe példányonkénti ára is 20 fillérrel emelkedett. Igaz, még csak az első napok tapasztalatai állnak rendelkezésünkre, de mégis megkérdeztük dr. Mezei Istvánt, a megyei Lapkiadó Vállalat igazgatóját, milyen hatással volt a lap forgalmára az áremelkedés? Nem esett-e vissza az áruspéldányok száma, mint vélekednek az előfizetők? — Visszaesésről szó sincs — mondotta dr. Mezei István — sőt a posta napi rendelése — lehívása — mind a Petőfi Népéből, mind egyéb napilapokból emelkedő példányszámú. Természetesen ez nem az árváltozásokkal magyarázható, hanem az olvasok megnövekedett érdeklődésével, amellyel a belpolitikai eseményeket, valamint a nemzetközi életben tapasztalható élénk moz- mozgást kíséri. Ami a példányonkénti ár, illetve az előfizetési díj emelkedését illeti, olvasóink, előfizetőink megértik, miért vált ez szükségessé. Ezek az árak még 1949-ben alakultak ki. A lapok terjedelme, köztük a Petőfi Népéé is, változott, megnőtt azóta. Lényegesen vonalán az adás — halljuk. — Hetente négyszer közvetlen kapcsolata van a Magyar Televíziónak az Euróvízió genfi központjával. Már 3 órával korábban leadták telex-gépen, hogy milyen tudósításokat ajánlanak átvételre. Egy másik teremben működik a tele- recorder berendezés, amely a kiválasztott tudósításokat azonnal filmszalagra rögzíti. Néhány pillanat, s már jön is Rómából a kép: Johnson amerikai elnököt láthatjuk, amint látogatást tesz a pápai palotában. Az alkalmi látogató meglehetősen ritka pillanatok tanúja: egyre-másra tűnnek fel a képernyőn a londoni, a bécsi, a párizsi televízió egyenesadásban érkező filmriportjai. Vidéki tudósítások — Drága műsor a mienk — nyugtázza a tényt Matuz Józsefné. — A friss tájékoztatás sok pénzbe kerül. A vidéki tudósító hálózatot úgy építették ki, hogy amatőr filmesektől kapják többnyire az anyagokat. Ezek aztán úgy érkeznek be időre a Szabadság térre, hogy megkérik az induló vonatok vezetőit, vagy a MÁVAUT sofőréit: vigyék magukkal a fővárosba a filmeket. Gyakran fordul elő az is, hogy a nézők hívják fel a híradót telefonon, s közlik, itt és itt valami érdekes esemény történt. Egy alkalommal rövid riportot közöltek Hort község panaszáról. Minden kommentár nélkül elmondatták a község lakóival véleményüket a vízhiányról. Amit sok hivatal terjedelmes levelek-' korszerűsödött előállítású■» nak színvonala — technikai, s esztétikai szempontból egyaránt. Jobb papír, modern betűtípusok, egyre javuló klisétechnika — a mutációs lapokról nem is beszélve —, az előfizetésszolgáltatás, kézbesítés stb. egyre javuló színvonala — tetemesen emelték az előállítás, terjesztés költségeit. Csak a „fogyasztói” ár maradt régi, messze elmaradva az előbbinek növekedésétől. Az állam komoly dotációval járult a papír-, a lapkiadás és terjesztés költségeihez; ez tette lehetővé az áraknak ilyen 1 hosszú időn át változatlanul tartását. Ez a dotáció január 1-től megszűnt, a papírárak 30 százalékkal, a nyomdai költségek átlagosan 60 százalékkal, s a terjesztési költségek több mint 70 százalékkal növekedtek .,. Érthető tehát, hogy a sajtó további fejlesztését csak a lapárak emelésével lehetett fedezni. — örülünk — mondotta befejezésül dr. Mezei István —, hogy a Petőfi Népe olvasói, előfizetői az árváltozás ellenére növekvő szeretettel várják lapunkat, s becsülik a szerkesztőség és kiadóhivatal törekvését, mellyel a réginél tetszetősebb megjelenési formával, a tartalom színvonalának növelésével honorálják az olvasótábor ragaszkodását. kel, utasításokkal nem tudott elérni, azt néhány — tájszólásban elsorolt — panaszos szó megoldotta. Néhány napon belül már a megtörtént Intézkedésekről adhattak hírt. Indul az adás Fél nyolcat mutat az óra, amikor M üller Lászlóval, a híradó rendezőjével rövid körútra indulunk. Arra a kérdésre keressük a vá- / laszt: mi a feladata egy ilyen műsor rendezőjének? A 3-as számú stúdióban már égnek a Jupiter lámpák, s az ismerős asztal mögött két széket látunk, az egyik a bemondóé, a másikra pedig a külpolitikai kommentátor ül. Megmutatja a rendező a három vetítőgépet, a diafilmvetí- tőket, ezekbe a gépekbe fűzték be a délután összevágott filmeket. Készenlétben látjuk egy kamera előtt de Gaulle fényképét, egy másik lapon pedig a kommentátor nevét, amit majd ha kell, a képernyőre vetítenek. — Mindezt egy helyről, műsor közben irányítjuk —, mondja a rendező. A vezérlőteremből történik az irányítás. Ahogy az óra mutatója közeledik a 8-as számhoz, úgy csendesedik el a helység. < És kezdődik. Befut a naponta látott kamera, a felirattal, s a rendező egy-egy kézmozdulatára követik egymást a képsorok, úsznak be a feliratok, hangok, zörejek. Ezt azonban a tv-híradó nézői már ismerik. B. B. J. Tízezer cirokseprű Belépés csak az olvasóknak Amíg a Tv-híradó „összeáll“
