Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-28 / 23. szám
el e m Az I A főleg télen jelentkező felső légúti megbetegedéseket hol meghűlésnek, hol influenzának szokás nevezni. Valamikor még a nátha fogalma is használatos volt. manapság azonban alig kerül szóba Ez a fokozott könnyezést és orrváladékozást eredményező megbetegedés valóban kiment a divatból. A mai influenzánk túlnyomó többsége hőemelkedéssel, lázzal, rossz közérzettel, fáradékonysággal, köhögéssel, fejfájással jár. Gyakran vannak gyomor- és bélpanaszok is. Az étvágytalanság — ritka kivételtől eltekintve —általában hosszabb-rövidebb ideig fennáll, esetenként jelentkeznek hasmenés és görcsök is. A torokfájás is gyakran észlelhető, de nem minden esetben jelentkező tünet, s hol kisebb, hol nagyobb százalékos arányban kialakul a tüdőgyulladás is. Ezek az influenzák vírusok által okozott megbetegedések, melyeknek a központi idegrendszer károsodása is velejárója. A fejfájás, szédülés, álmatlanság, vagy aluszékony- ság a vírusok agyi központokra gyakorolt hatásával magyarázható. Mindenekelőtt tudni kell: bár ezeket az influenzákat meghűléses betegség gyanánt emlegetik, nem feltétlenül oka a hideghatás, létrejöhetnek, illetve kialakulhatnak melegebb időszakokban is. A megelőzés legbiztosabb lehetősége a védőolDiétával a rák ellen? Az Amerikai Orvosszövetség egyik ülésén dr. Albert L. Lorencz, a Chicagói Egyetem tanára beszámolt, arról, hogy újszerű diétával sikereket értek el a rák kezelésénél, az újszerű diéta ugyanis elősegíti a rákos sejtek elhalását. Ez az étrend csekély mennyiségű fenilanilinnal, egy aminosavval speciálisan kezelt proteint tartalmaz, ami elengedhetetlen a sejtek egészséges fejlődéséhez. Ha ezt az anyagot csökkentik, akkor ezzel rákényszerítik a rákos sejteket, hogy versenyre keljenek a normális sejtekkel, s ez esetben az utóbbiak győznek és leáll a rákos sejtek szaparodása. Persze ez a diéta nem alkalmazható a rák abszolút gyógymódjaként. Számos rákos sejt elpusztulásával azonban annyiban hasznosnak bizonyul, hogy súlyos esetekben javulnak a más irányú kezelések kilátásai. A kutató 20 olyan betegről számolt be, akit már feladtak, de ennek a diétának az alkalmazásával állapotuk annyira megjavult, hogy vegyi-terápiái gyógykezeléssel és besugárzással sikeresen kezelhették őket. tás lenne. Igaz ugyan, hogy különböző vírustörzsek ©kozzák az influenzát, de a leggyakrabban előforduló vírustörzsek elölt, vagy gyengített formájú beoltása a szervezetbe (védő-vakcina) ellen anyagok termelése által eredményes védekezést jelentenek. Ezt a tényt a statisztikai adatok is meggyőzően bizonyítják. Viszont ázt is meg kell jegyezni. hogy ezeknek a védőoltásoknak a lebonyolítása nem télen — s még kevésbé influenzajárvány idején — célszerű, hanem a nyári hónapok derekán. Tisztázni kell azt is, hogy a vitaminok szedése nem véd meg teljes bizonyossággal az influenzától, de az erőnlét fokozása, így a vitaminhiány elkerülése előnyösebb ellenállási adottságokat eredményez. A már fellépett influenzát is jótékonyan befolyásolja a C-vitamin. Azért is. mert a szervezet lázas állapotban nagyobb C-vi- taminigénnyei működik, tehát a fertőzés természetétől függetlenül is szükséges szedése. Az említett fertőzés esetén a gyomor és bél nyálkahártyájának felszívó képessége ■ is rosszabbodik. A központi idegrendszerre gyakorolt káros hatások jelentkezése esetén a B6 és B1 vitaminok szedése ajánlott. Az agyvelő és agyhártyagyulladás kezelése' kórházi feladat. A tarkómerevség, a tudatzavarok jelentkezésekor sürgős orvosi elbírálás, illetve kórházba utalás válik szükségessé. Olykor előfordul, hogy köhögés és felső légúti, panaszok kísérete nélkül jelentkeznek hasi panaszok, főleg görcsök és hasmenés. Az ilyen típusú influenza esetében méginkább indokolt a diéta megtartása; tea, burgonya, kompót, befőtt fogyasztása. . Sok, alkalommal szó esett már róla., de nem árt ismételten hangsúlyozni: a fertőzés terjedését minden módon igyekezzünk meggátolni. A beteg ne köhögjön, tüsszentsen a levegőbe, használati és evőeszközeit különítsük el és fertőtlenítsük. Ezentúl az influenza súlyosságának elbírálása, valamint, az antibiotikumok rendelése, illetve azok megválasztása, mindenkor orvosi feladat. Dr. Honti Géza NÉVSOROLVASÁS apukáknak, anyukáknak Kézimunka Palóc hímzés A Nógrád megyei palóc hímzések az egyszerűbb népi hímzéseink közé tartoznak, s ezért kevésbé ismerik .mint. a .tarka beregi, a színpompás matyó, vagy a fantáziadús kunsági hímzéseket. Motívumainak természetes rendje, és színezése egyaránt figyelemre méltó. Mindössze két színt, a kéket és pirosat alkalmazzák. Ezért ajánljuk iskolai kézimunkára, vagy otthoni hímzésre. Anyaga egyszerű vászon. A régi néprajzi értékű hímzések finom keh- dervászonra kerültek, s motívumukat akkor főkötő, párnasaéi. lepedővég díszítésére alkalmazták. De főzőkötényeiket, a „szakácskák’'-at szintén tetszetős mintákkal díszítették. A mintákat ma már kisebb-nagyobb térítők szélére hímezik. A mintacsíkot a térítőn kör- befuttatva, vagy keresztben csíkozva helyezik el. Célszerű, ha a térítőt négyrét hajtjuk, s a minta megrajzolását grafitceruzával, a sarokban virágmotívummal kezdjük. A hímzés egyszerű Ja- posöltéssel készül, az öltések iránya mindig a középpontból kiindulva történik. A növényszárakat száröltéssel, a szegélyeket pedig gomblyukhurokkal kell varrni. Térítőnél a 70x70 — szettnél a 30x40. szalvétánál pedig a külföldön is ' kedvelt 30x30 cm-es méret a legjobb. Fehér főzőköténynél a mellrészen helyezzünk el egy mintacsíkot. Szalvétáknál általában csak a terítő sarkába hímeznek egy-egy virág- motívumot. A szúk iskolai padok megtelnek felnőttekkel. Alig-alig férünk be a nem ránk méretezett alkalmatosságba. Az osztályfőnök rendhagyó névsorolvasást tart: — Pataki Pál! — Jelen! — felel egy öblös hang. — Tardos János! — Igen! .— Lombos Imre! — Itt vagyunk! — Nemes László! Mély hallgatás, nem jelentkezik senki. — Legutóbb sem voltak itt a kedves szülők — jegyzi meg az osztályfőnök. Ez a szokatlan névsor- olvasás az egyik iskola szülői értekezletén hangzott el a minap. Most folynak a félévi osztályzatok megbeszélésével foglalkozó szülői tanácskozások. Éppen a fent idézett rendhagyó névsorolvasás adja az alkalmat, hogy szóvá tegyük ezt a témát: hogyan érdeklődnek a szülők gyermekük iskolai előmenetele, sorsa iránt? C zámos igazgatóval és ^ osztályfőnökkel beszélgettünk arról, hogyan tartják a szülők az iskolával a kapcsolatot, eljárnak-e a szülői értekezletekre és tanári fogadóórákra, szívükön viselik-e gyermekük sorsát? A statisztika szerint általánosságban a szülők Szellőztetés A szellőztetés célja a levegő felfrissítése, mert a széndioxiddal telített, elhasznált levegő fáradttá, bágyadttá, álmossá teszi az embert. Nem egy falusi ember akad. aki az ünnepi lakomán, vagy lakodalmon még a nyitott ablakok mellett is rosszul érzi magát. Ennek nemcsak a szokásnál több étel vagy ital fogyasztása az oka, hanem nagyon sokszor az elhasznált levegő magasabb széndioxidtartalma. Előfordul, hogy gyűléseken, templomokban — ahol sok ember zárt levegőben kénytelen egy helyben álldogálni — valaki váratlanul összeesik, elájul. Oka a legtöbb esetben az oxigén hiánya, a levegő széndioxid-telítettsége és a hőség. A szellŐzetlen lakószobában is valósággal rosszul lesz a friss, szabad levegőhöz szokott ember. A szellőztetés a lakás karbantartásának egyik legfontosabb része. Lényegét sokan félreértik. Egyes helyeken azért nem szellőztetnek szívesen, mert féltik a szoba melegét, pedig a jó szellőztetés nem jelentheti a szoba lehűlését, hiszen a lakás melegét nem a levegő hőmérséklete biztosítja, hanem az átfűtött falak és bútorok melege. Ha rendesen fűtenek. a falak és a bútorok jól átmelegszenek, a szoba levegőjét nyugodtan kicserélhetik, mert ez a lakás hőmérsékletét csak néhány percre csökkenti, hiszen a falak és a bútorok melegét hamarosan átveszi a tiszta levegő. A helyes szellőztetés alatt az egész ablakot, a nagy ablakfelületet kell teljesen kinyitni, hogy a levegő gyorsan kicserélődhessék, anélkül, hogy a falak és a bútorok lehűlnének. Ezért helyes, ha úgy szellőztetnek, hogy az ablakkal szembeni ajtón vagy másik ablakon ellennyílást nyitnak, tehát léghuzatot teremtenek, ami percek alatt kihúzza a szennyezett levegőt, és frisset visz helyette a szobába. Az átlagos ablak nagy tábláit tökéletesen kinyitva, légjárattal három-négy perces szellőz- tetési idő tökéletesen elegendő egy közepes méretű szoba levegőjének kicserélésére. Ha többen vannak a szobában, két- három óránként szellőztessenek a reggeli takarítással járó alaposabb szellőztetés mellett. A szellŐzetlen. hideg, nyirkos szoba kellemetlen és egészségtelen, tehát a fűtetlen szobát is rendszeresen szellőztessük. kétharmadának jó a kapcsolata az iskolával. Ez a kétharmad részt vesz a szülői munkaközösség munkájában, eljár az értekezletekre, fogadóórákra, sőt még azokon kívül is megkeresi a pedagógusokat. Az egyharmad az imént idézett szülői névsorolvasásnál nem jelentkezik, üres marad a helye a tanácskozásokon. Vajon miért? I_J iszen éppen azokról ■* a gyermekekről van szó a legtöbb esetben, akik nagyon is rá volnának szorulva arra, hogy a Szülők találkozzanak az iskolával. A családlátogatások alkalmával kiderül, hogy a legtöbb ilyen családban súlyos belső bajok vannak, a szülők sok minden egyébbel vannak elfoglalva, semhogy a gyermekükkel való törődésre volna idejük és energiájuk. Nem kevés azoknak a száma, akik úgy vélik: a tanítás és nevelés teljes egészében az iskola dolga, ők nem avatkoznak bele, tegye ki-ki a magáét. Persze, az ő helyük is üresen marad a névsorolvasásnál. Továbbá azoké is, akik restellnek elmenni a szülői értekezletre, hiszen ott úgyis csak elkeserítőt hallanak gyermekükről. (Érdemes volna felvetni: helyes eljárás-e, hogy az osztályfőnökök a legtöbb szülői értekezleten mindent közösen beszélnek meg, a nyilvánosság előtt? Némely tanulóval, szülővel kapcsolatban nem volna inkább szükséges a négyszemközti beszélgetés? ...) A z iskola munkája úgy egész, ha azt pedagógusok, szülők egyaránt közösen végzik. Aki távolmarad ezekben a napokban a „névsorolvasástól”, elsősorban gyermeke jövőjének árt. Balogh József HÉTFŐ: Burgonyaleves, lecsó kolbásszal, alma. KEDD: Húsleves, paradicsommártás, főtt hús, burgonyapüré. SZERDA: Zöldbableves (mi- '"J relit), juhászpörkölt, aszalt- ' szilvakompót. CSÜTÖRTÖK: Karalábéleves, rántott karaj, párolt káposzta, petrezselymes rizs. PÉNTEK: Halászlé, túróscsusza tepertővel. SZOMBAT: Töltött káposzta, alma. VASÁRNAP: Raguleves, pirított csirke magyarosan, citromos rudak. PIRÍTOTT CSIRKE MAGYAROSAN. Hozzávaló: 1 kilós csirke, 6 deka zsír, fél deka pirospaprika, 3 deka füstölt szalonna, 10 deka lecsókon- zerv, 5 deka hagyma, só, kevés liszt. A zsírt serpenyőben felhevítjük és a feldarabolt csirkét megsózva, lisztbe mártva, gyors tűznél megpirítjuk. Zsírját áttesszük egy másik serpenyőbe, a csirkét félretesz- szük. A zsírban az apróra vágott füstölt szalonnát megpirítjuk. hozzátesszük az apróra vágott hagymát és megpirítjuk. Megszórjuk pirospaprikával, kevés vízzel felengedjük és zsírjára sütjük. Beleadjuk a lecsókonzervet, megsózzuk és rátesszük a csirkét. Kissé elkeverjük, egyszer felforraljuk, erős tűzön, fedő alatt tartva néhány pillanatig, míg a csirke teljesen megpuhul. Utána ízesítjük és forrón tálaljuk. JUHÁSZPÖRKÖLT. 40 deka sertéshúsból (a megszokott módon) zsíros, erősen paprikás pörköltet készítünk. Amikor már majdnem teljesen kész, hozzáadunk egy kisebb fej, vékony szeletekre vágott fehérkáposztát, megsózzuk és lefedve, lassú tűzön az egészet puhára pároljuk. Egy deci tejfölt simára keverünk egy evőkanál liszttel, a húsos káposztához öntjük, és pár perces, lassú forralás után tálaljuk. CITROMOS RUDAK. Hozzá- . valók: 15 deka porcukor, 11 tojássárgája, kávéskanálnyi reszelt citromhéj, 21 deka sima liszt. A 15 deka porcukrot, a 10 tojássárgáját, a citromhéjat, habüstben jó habosra összekeverjük, majd hozzátesszük lassán szitálva a 21 deka lisztet, jól kikeverjük és papírtölcsérből, vajazott, lisztezett tepsibe 10 cm hosszúságú rudakat nyomunk. Tojássárgájával megkenjük és két órán át pihentetjük. Ekkor ismételten bekenjük a tojássárgájával és közepes, meleg sütőben lassan kisütjük.
