Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-26 / 21. szám

1968. január 26, péntek 5. oldal ■fi ■ « ■■ ■■ Kiskoroson Örömmel jelenthetjük, hogy a kiskőrösi művelő­dési ház ügye végre egye­nesbe került, egy minden igényt kielégítő, reprezen­tatív művelődési ház ter­vei elkészültek és már az alapkőletételt is kitűzték: 1968. május 19-re. Ügy tervezik a járási és községi tanács vezetők, hogy Petőfi Sándor szüle­tésének 150. évfordulójára, 1972. Szilveszter napjára ad- ját át az új művelődési in­tézményt. A legmélyebb tenger alatti kanyon Egy amerikai kutató a Föld legmélyebb tenger alatti kanyonját fedezte fel: Floridától indul ki és a Bahama-szigetek irányába folytatódik. A felfedező a 4500 méter mély és 360 km hosszú kanyont Nagy-Ba- hama kanyonnak nevezte el. A kanyon érdekessége még, hogy környékén az óceán fenekét úgy borít­ják a hatalmas mangánrö­gök, mint a patakmedret a kavics. A közvélemény formálása, előadássorozatok, folyóirat-kölcsönzés A megyei könyvtár ez évi tervei Az új gazdaságirányítási rendszer a könyvtáraktól is előbbre lépést követel: azt, hogy jobb szervezéssel, gazdagabb választékkal és hatásosabb felvilágosító munkával segítői legyenek — többek között — a ter­melés fokozásának. Természetesen első he­lyen a tudatformáló tevé­kenység áll a könyvtárak előtt ebben és a következő esztendőkben is. Az új esz­tendő munkaterve számos olyan feladatot ír elő a könyvtárak dolgozói szá­mára, amelyek eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak egyes részletükben szere­peltek a tennivalók között. Nehéz lenne valamennyit felsorolni, ezért csak né­hányra utalunk. A politikai nevelés és a közvélemény formálása ér­dekében a könyvtárak nagy gondot fordítanak az új gazdaságirányítási rendszerrel kapcsolatos irodalom beszerzésére, propagálására és ami ezzel együtt jár: a politikai iro­dalom népszerűsítésére. A politikai irodalommal való intenzív foglalkozás szüksé­gessé teszi, hogy a könyv­Kísérleti oktatási rendszer A szovjet pedagógusok célszerűnek ismerték el az általános iskola hároméves alsótagozati oktatási rend­szerét. A rendszert Leo- nyid Zankov professzor dolgozta ki és javasolta be­vezetésre. Mint ismeretes, jelenleg az általános isko­la alsó tagozata négyesz­tendős. A szovjet kormány hatá­rozata értelmében a há­roméves alsótagozati okta­tási rendszert 1970-re a Szovjetunió valamennyi is­kolájában be kell vezetni. Az új rendszer bevezetése után a negyedik osztályo­sok már a tudományok alapjait kezdik majd rend­szeresen tanulni. Zankov professzor ezt a munkát tíz évvel ezelőtt kezdte el egy moszkvai is­kolában. Rendszerét ma már az orosz föderáció leg­több területe és hét más köztársaság általános isko­láiban véglegesen alkal­mazzák. A tapasztalat bebizonyí­totta, hogy a kísérleti osz­tályokban a tanulók gon­dolkodása, beszédkészsége, megfigyelőképessége, emlé­kezőképessége, és szépérzé­ke gyorsabban fejlődik. Az új rendszert alkalma­zó iskolák harmadik osztá­lyából a tanulók egyből az ötödikbe lépnek, s mint a tények mutatják, ez sem­miféle nehézségeket nem okoz a szóbanforgó kisdiá­kok tanulásában. tárosok az eddiginél job­ban bekapcsolódjanak a pártoktatásba. A művelő­dési autók programjában szaporítják a politikai jel­legű előadások számát és azokba bevonják a járási pártbizottságok munkatár­sait is. A honismereti munka felkarolása ezentúl a könyv­tárak egyik kiemelt felada­ta lesz. Bővítik a helyismereti katalógusokat és Honis­mereti Füzeteket adnak ki. A könyvtár új tervében helyet kapott az ifjúsággal való foglalkozás, továbbá a művészeti nevelés. Számos előadássorozat indul, illet­ve folytatódik, mint a Szá­zadokon át és a Világiroda­lom humora. Üj módszert jelent, hogy a Hazafias Nép­front által rendezett tanya­napokon a megyei könyv­tár is tart előadásokat, iro­dalmi ismertetőket. Jelentős eseménye lesz a megyei könyvtármozgalom­nak a februári mezőgazda- sági könyvhónap, amely­nek országos megnyitóját a megyeszékhelyen tartják meg. Ugyancsak február­ban lesz Kecskeméten a könyvtári • agrármérnök­munkatársak országos ér­tekezlete. A sok jelentős és újszerű teendő mellett, amelyeket a megyei könyvtár 1968-as terve rögzít, fontosnak tartjuk annak megemlíté­sét, hogy az 5 művelődési autó 123 állomásának jobb ellátá­sát elősegítő közvéle­ménykutatást rendeznek az érdekelt körzetekben. És még egy újítás: ezentúl fo­lyóiratokat is lehet köl­csönkapni, otthoni olvasás­ra a könyvtárakban. Vadölő „Szép gyermekkor, jöjj vissza egy szóra!” felkiál­tással beváltottam magam a Vadölő című Cooper-re- gényt megelevenítő filmre. Századunk a rohanó vál­tozások kora, ez alól a szí­vünknek oly emlékezetes, rettenthetetlen rézbőrű har­cosok sem vonhatják ki magukat. Hol van már a mohikánok méltóságteljes nyugalma, puritán egysze­rűsége? A film szereplői olyan cifrák, mintha vala­mely farsangi jelmezbálról siettek volna a forgatásra. Félelmetes varázstáncokat Megkerült röplapok Január 14-i számunkban Elsikkasztott röplapok cím­mel megcsipkedtük a Ba­romfiipari Vállalat halasi gyáregységét. Olyan rek­lámcédulákat adtak ki, amelyeken bosszantó elírá­sokat olvashatott a vevő. A kiskőrösi gimnázium igazgatója nem is osztatta ki a röplapokat az iskolá­ban, mert nem akarta „nép­szerűsíteni” a helyesírási hi­bákat. FOGHÚZÁS SEGÉDLETTEL, — Amióta maga itt van, érzéstelenítés sem kell! Ezután levelet kaptunk a gyárból. Nem tiltakozó és nem dühös levelet. El­lenkezőleg. Az illetékes egyetért és köszönetét mond a gimnázium igazgatójának, s nekünk is a figyelmez­tetésért. Továbbá mellékel három reklámcédulát, va­lamint az eredeti szöveget. Ezt küldték el annak idején a bajai nyomdának. Erről készült a három röplap — más, más hibákkal! A gyárban, amikor meg­érkeztek a röplapok, csak az egyik cédulát vizsgálták meg. Sejtelmük sem lehe­tett róla, hogy nem mind egyforma. Szerencsétlensé­gükre ezen a példányon csupán egyetlen n betű hi­ányzott, s egy lényegtelen szócsere történt. Ne akadé­koskodjunk! — gondolták jóindulatúan és kiosztották az egészet. Azóta kiderült a turpis­ság. Elhűlve látták a hi­bákat és tüstént rátelefo­náltak a bajai nyomdára: az 50 000 (!) darab röplap helyett készítsenek sürgősen másikat. Természetesen díjmentesen. A nyomda di­cséretére váljon, vita nél­kül vállalta. A lovagiasság szabályai szerint tehát az ügy elren­deződött. De hogy mibe ke­rül ez a nyomdának!... M. L. lejtenek a legújabb musi­cal-koreográfia divatja sze­rint, harci összecsapásaikat pedig akár illusztráció gya­nánt használhatná fel egy friss kiadású dzsudó-szak- könyv. Némileg komolyabbra fordítva a szót: Vajon szük­ség van-e Chingachgook és Sólyomszem világának föl- támasztására? Szimpla Ka- landfilm formájában már nemigen. Ahhoz rettentő tomahawkjaik ellenére sem tudnak már hatni ezek az indiánok a bonyolultnál bo­nyolultabb trükkökhöz szoktatott mai nézőre. A rendező Cooper eredeti mondanivalói át próbálta előtérbe állítani; a gyarma­tosítás, a brutalitás, erő­szak és az elnyomott kö­zösségek közti viszály ellen akart agitálni. Ezt a törekvését csak he­lyeselnünk lehet. Valóban szívesen látnánk olyan fil­met, amely az amerikai ős­lakosság tragikus sorsát dolgozza fel, akár kalando­san, Cooper valamelyik történetébe ágyazva. Ehhez azonban szakítani kellene a romantikus, már-már operettszerű indiánképpel, mert, így a történelmi ta­nulság is elsikkad, az iz­galomnak sincs igazi tüze. Meg kell hagyni, a fiatal Rolf Römer nagyszerű vad­ölő volt, a jugoszláv Gojko Mitics viszont duzzadó, ola­jozott izmain kívül nem sokkal volt Chingachgook segítségére. Örömmel lát­tuk a mi Drahota And­reánk érdekes arcát egy kedves indián lány rövid szerepében. Sz. J. 21. „.Unalmas ezzel a fel és alá járással, az bizo­nyos. Legalább rágyújthatna az ember. Vagy egy­általán sejtené, hogy körülötte milyen a világ. Messziről tompa kondulások hallatszanak. A néma csendben recsek alatta a padló. Nem valami kelle­mes őrség ideges embernek. Még szerencséje, hogy ilyesmiről a Harrincourt családban nem tudnak. Épp olyan egykedvű, mintha a kantinban volna. Néha azon veszi észre magát, hogy hangtalanul fütyüré­Mos't" valami reccsent a sarokban. Éspedig duplán. Azután csend. Persze régi a padló, és ahogy éjszaka lassan lehűl a levegő, a nappali hőségben kitágult deszka ismét összehúzódik. Ettől a reccsenés. Ha valaki nem tanult fizikát, az most frászt kap. Messziről elnyújtott vonatfütty hallatszik. Az ab­lakon át az elhagyott, mezőn egv kóbor kutya fut ke­resztül. és minden csendes, csak valahonnan vízcsap szivárog ... Most ú jra reccsenés. Hm ... Miért min­dig ugyanazon az egv helyen recsegteti a padlót a lehűlés? ... A holdfény előresiklik a padlón, és most egv ha­nyatt fekvő emberi fejet világít meg. Krétafehér, halott arc. kék szájjal, nyitott szemmel. Csúf vagy, öregem, ez nem kétséges. De ne félj semmit, Galamb nem bánt, csak őrködik. És holnap szépen eltemetnek mind a nyolcatokat, akkor azután átadhatjátok magatokat nyugodtan az enyészetnek. Egy nap ide vagy oda az örökkévalóságban már nem diferál... Szegény jó Latouret őrmester. Isten nyu­gosztalja, ha a sors kifürkészhetetlen jóakaratából úgy adódna, hogy szélütés érje; ő • most mérgelődne, mert azt hitte, hogy ilyesmitől egy átlagembert az epilepszia kerülgeti... S ahogy tovább siklik a hold, egy barna folt is látszik, egy tépett, véres zubbony, amelyet hevenyészve ráborítottak a tetemre. Egy, kettő, három... Koppanás, fordulás... Egy, kettő, három... ... Azért ez túlzás, kérem, ezzel a folytonos recse­géssel, hosszabb, rövidebb időközökben, Nem azért... De hátha valaki itt tartózkodik és ez tilos. Miféle marhaság ilyen helyen elbújni? Ámbár az is lehet, hogy valami rágcsáló van a padló alatt. A hold most egy hófehér, ökölbe szorult kezet vi­lágít meg, ahogy a fénykör lassan átsiklik a fe­jen ... Távolról újabb negyedet harangoznak, és va­lami madár sikolt fel egy pillanatra az éjszakába. A hold most a dermedt pálma koronájából is oda­rajzol néhány hosszú levelet a padlóra ... Megint reccsen kissé... Azután duplán és éle­sen ... Mindenségit a hazajáró 3regapádnak! Csináljuk szabályosan. Egy mozdulat és a fegyver súlyban van, egy kattanás a závárzaton, és hango­san kiált: — Állj! Ki vagy? Csend... Előveszi a zseblámpáját. Villanyt nem akar gyúj­tani. Ha csakugyan egy rágcsáló mocorog a rothadt deszka alatt, akkor nagy baj lehet a parancmllenes kivilágításból. És még azt hinné az a szálkás bajszú, hogy fél. Pedig erre igazán nincs oka. Mi a fenét félne, szuronnyal a kezében? A zseblámpa fénye végigtáncolt a helyiségben a padlón, a falon, még a mennyezeten is. Sehol semmi. Az ajtó mellett a robbanástól szétrepedt egy hordó míniumfesték, amivel a bádogtetőket szokták bemá­zolni. A rozsdás színű, nyúlós ragacs mint valami őskori csúszómászó terült végig egyik faltól a má­sikig. A sarokban, amerről a recsegések hangzottak, egy pasas fekszik arcra borulva, nagy vértócsában, feje búbjáig letakarva egy köpennyel. Ez szegény már nem recseg... Ez itt balra, felhúzott térdekkel, aránylag épségben megúszta... De hol a feje?... A vakolat telefröccskölve kis repeszdarabokkal és vérrel, mindenfelé tépett, foszlányos rongyok és moz­dulatlan, szinte természetes helyzetben odavetett tes­tek a padlón ... Nyolc ... Nem is... Kilenc... Nem nyolcat mondtak? Hm... Az bizonyos, hogy itt kilenc van... Nézd csak. De fura! Az ördög tudja. Akárhogy nézi: ez kilenc ember és egy láb... Lehúzta a zseblámpa gombját. Vissza­tette puskáját a vállára és tovább sétált. Majd lel­tárát csinál itt a halottakról! .... Nyolc volt vagv ki­lenc, nem mindegy? Több nem lett azóta, és keve­sebb sem lehet, mert rém valószínű, hogy valaki errefelé lopja a halottakat... A csoda van ezzel a padlóval!.;. Két gyors reccsenés, egy nesz... és csend..; ...A hold most jó darabon bevilágította a helyi­séget, és odatűzött az arcra borult katonára a sa­rokban ... Ott recseg a padló, az bizonyos, és. Mindenesetre erős idegzet kell. ide... Mert pél­dául esküdni mert volna, hogy a katona, ahogy arcra borulva feküdt az előbb, még mindkét kariét ki­nyújtotta. Most pedig az egyik... Na mindegy... (Folyiatjukl

Next

/
Oldalképek
Tartalom