Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-25 / 20. szám
1968. január 25, csütörtök 5. oldal Két évtizeddel nőtt az átlagéletkor Lengyelországion Munkavállalás — magasabb szakképzettséggel Lengyelországnak már több mint 32 millió lakosa van. 1985 közepe táján több mint 38 millió ember él majd Lengyelországban, mivel a lakosság minden három évben kb. egymillió fővel gyarapszik. Emelkedik a lengyel állampolgárok átlagos életkora is. Az elmúlt 35 év alatt a férfiak átlagos életkora Lengyelországban 19,3 évvel, a nőké pedig 21,3 évvel emelkedett. A statisztikai adatok szerint a most születő fiúgyermekeknek megvannak a kilátásai, hogy előreláthatóan 67,5 évig, a leányoknak pedig, hogy 72,9 évig éljenek. Az átlagos életkor ilyen jelentős meghosszabbodása kétségkívül a háború utáni időszak egyik legnagyobb vívmánya. Észrevehetően megváltoznak az arányok a munkaképes korban levő lakosság és a fiatalok, valamint az említett lakosság- csoportok és a nyugdíjasok között. 1950*ben száz munkaképes korú emberre (18 —64 éves férfiak és 18—59 éves nők) 73 nem munkaképes életkorban levő ember jutott, 1966-ban pedig Attila városa volt-e Óbuda? Középkori okleveleink sora, magyar, s külföldi krónikák nevezik a hajdani Óbudát Attila városának. Németül Etzilburg, latinul Urbs Attile a neve. A XII. század végi Névtelen Jegyző — Anonymus — is úgy tudja: a népvándorlás során tönkrement római kori Aquincumnak romvárosa voltaképpen Attila hun királynak fővárosa volt, utóbb Árpád fejedelem első Dunán túli szállása. Attila városának mondja Óbudát Lübeczki Arnold útinaplója is, s megemlíti, hogy ura, Barbarossa Frigyes császár — keresztes hadát Magyar- országon átvezetve — 1189-ben, III. Béla magyar király társaságában itt va- dászgatott. A németek nemzeti eposza, az 1200. körül leírt Niebelung-ének is, Etzilburgnak, Attila városának nevezve azt, a Duna menti Óbudát teszi meg Attila udvara, Attila és Krimhilda esküvője színhelyének. (A Niebelung- ének költője, a mai forrás- kritika szerint, saját korának, a XIII. század elejének egyik magyarországi királyi székvárosát, Óbudát mutatja be az V. században élt hun király székhelyeként.) Bár a II—IV. századi aquincumi romváros és a hunok székhelyének azonosítása nem más, mint a középkornak — sem történetileg, sem régészetileg nem igazolható — legendája, a mesterkélt, irodalmi eredetű monda és magának a Niebelung-éneknek magyar- országi hatása olyan erős volt, hogy Óbuda egyik forrását egy 1389. évi oklevelünk „Krimhilda fere- dőjének” nevezi. A budavári német mészárosok sáfárkönyve egyébként is Etzilburgnak nevezi Óbudát. z. I 84. A nyugdíjas korban levő emberek száma (65 évnél idősebb férfiak és 60 évnél idősebb nők) 1960- ban 2,4 millió, 1965-ben 2,9 millió volt, 1970-ben pedig eléri a 3,6 milliót. Várható, hogy 1985-ben az idős emberek száma megközelíti az 5 milliót. Lengyelországban a munkaképes korban levő la kosság csoportjában alapvető változásokra lehet számítani mind az életkor, mind pedig képzettség tekintetében. Jelenleg a legnagyobb lélekszámú korcsoportok kerülnek a termelésbe. Igaz, az oktatási idő meghosszabbodása, továbbá a katonai behívási életkor leszállítása révén csökkent a demográfiai csúcs legnagyobb hullámának beáramlása a munkapiacra. Az általános oktatási rendszer, a különböző fokozatú szakmai oktatás formáinak egyre nagyobb differenciálódása elő fogja mozdítani a munkába álló nemzedék szakképzettségének emelkedését. A mai fiatalok sokkal több ismerettel és szakmai hozzáértéssel rendelkeznek, mint azok, akik 10—15 évvel ezelőtt kerültek be a termelésbe. Ennek következtében azonban nehezebbé válik e fiatalok szakképzettség szerinti helyes alkalmaztatása. A fentiekből is kitűnik, hogy a népesség alakulása és az ezzel összefüggő tények fontos és sokoldalú be .-IJ£ . Ml Mózes, a szabadító Pap Károly drámája a kecskeméti színpadon Milyen gazdag is a közelmúlt évtizedek magyar irodalma és milyen rövid, véges az irodalmi emlékezet. Hiszen olyan ígéretes tehetségű magyar írónak az újra való felfedezése is csaknem két évtizedet váratott magára, mint amilyen Pap Károly, a korán mártírhalált halt novellista. Apáink lelkesedéssel olvasífX ,a Nyugat-ban finom drámáját fejti ki és indo- ben drámából — krónikává gazdag ‘érrft^brfzofókész11 koijiL-i Olyan mellékszálak alakul a mese, egy súlyos nniraíláft tö^Ikmég súlyosabbá, még és sötét ószövetségi átok , g °do novelláit, feszüitebbé a dráma első beteljesülésének krónikárészének jeleneteit, mint az jává. Csak a művet záró lhbgb f^dult feléjeáltl- anya tragédiájának vázo- költőien szép szavakban ° dÍX, lása, vagy Mózes lelkében ragyog fel újra az emberi e deklodes. Pedig a szeretet összeütközé- viszonylatok között lezajló művei nem avultak el, elbeszélő művészetének értékei frissek és korszernek, ár-ezért IS- nagy érdekse a fáraó felesége iránt dráma igazsága. Mintha a érzett gyermeki hálával, fáraó udvara, palotája és Mózes az első rész befejező a sivatagi nomádok sátrai jelenetében már a nép ve- fölött ősi keleti mítoszok lődés előzte mw n keesl-p- a mát; czí,vhá, zetésére kész, magabiztos isten kolosszusai csataznameti színház Mozes-fe luji- komoran céltudatos hős nak, de a néző számára tasat, hiszen a novellista „„„v Pap Károly után alkalmunk volt megismerkedni a drámaíró Pap Károllyal is. A kecskeméti színház idei második ősbemutatójának kell tekintenünk a Mózes mostani műsorra tű- ások drámaiságával az kevesebbet zését. Annak idején az első ; ^ t kereső ^ felsza ----------1 944-ben „a« a,-ív,a összes jellemvonásaival csak akaratuk földi visszarendelkezik. A feszültség tükröződésének visszfényei egy pillanatra sem lanyhul lennének láthatóak. A má- a gyorsan pergő jelenetek- sodik rész bonyolult misz- ben és a fáraó udvarának ticizmusa az első rész ha- fénye, csillogása a néző tározottan polarizált drá- szeme előtt küzd ősi össze- mai építményével szemben mond, mint bemutatásakor, amennyit a badulni vágyó nép dühé- expozíciója a ban kifejez. Mózes-monda dialógusokaligha kerülhetett a mű a , komor fellegeivel A llflfkí)erkÖ^feménf íté' Piramisépítő rabszolgák £ mfÄl SyÄ toiler ^sTÄÄ ország még önnön vérző womVwiomiip«. történet eseményeihez való gondjainak felmérésére, és ^4z^ik\e a^nű első ré- alkalmazkodás eszközeivel. Ápfftimo-tócÁm cam b-.arara+f jaiszouiK ie a mu első re Ez a második rész nem a bibliai értelmezésére sem kapott elég levegőt. szeben' Valóban shakespeare-1 Attól való elszakadást követel, de talán nem is ez jele- volt a célja Pap KárolyA Szovjetunió gyémántkincsei A második rész hangvételű bevezetővel in- netei azonban egyre inkább nak, aki Mózes alakjában dúl a drámai cselekmény, meggyőzik a nézőt arról, saját népével való azono- szinte a Téli rege boron- hogy Pap Károlynak — a sulásának belső drámáját gós, komor atmoszféráját világos frontokban jelent- játssza el, hanem a vigaszidézi. A zsarnokságtól síny- kező ellentétek drámaisá- talás, a transzcendens elég- lődő ember lélektanának gártak továbbfejlesztésére tételadás minden elnyomot- mélyen átérzett ismeretétől — megkötik a kezét az tak számára, annak beval- válnak Pap Károly művé- ószövetségi mítosz további lása és bizonyítása, hogy nek párbeszédei izzóan hi- fordulatai. Maga Mózes is • a megszégyenítettek, az telessé. A jól ismert bib- mintha lélekben visszafej- embertelenség tombolása liai történet jellegzetes löd'itt volna, hogy csak a közben társadalmon kívülimozzanatait, csomópontjait végső jelenetben emelked- ségbe száműzöttek igazsá- ragadja meg az író, aki jen fel ismét — a kétségek ga örök és történelmileg pem kisebbre vállalkozik, és riadalmak után — saját szükségszerű. Sajnos, ez hatást gyakorolnak az or- Imint arra, 'hogy Mózes emberi méltóságának ko- így inkább publicisztikai szág gazdasági és társadal- alakjában a hivatástudat, a rábban már megvívott ma- megfogalmazása a Pap Ká- mi' életére. jjnéppel való azonosulás gaslataira. A befejező rész- roly által felvetett tételeknek, mintsem a dráma tör- vgnyei szerinti válaszadás. Ä Kecskeméten bemutatott Mózes-dráma tehát értékekben gazdag kísérlet, vázlat csupán, melynek befejező része a megjelenítés gazdagsága tekintetében nem mérhető az első felvonáshoz; torzó, mely csak sejteti egy teljes mű, egy ihletett alkotás befejezettségét. Turián György, a dráma rendezője — akinek érdeme a mű felkutatása és színpadra vitele körül jelentékeny — a csiszolt és irodalmilag magas színvonalú dialógusok megjelenítésére, érthető és világos tolmácsolására nagy gondot fordított rendezői munkájában. Sajnos, azonban egyes pontjain az előadásnak nem hogy eltüntetni igyekezne Pap Károly drámájának gyengéit, hanem inkább ki is hangsúlyozza, rendezői elgondolásaival. Amennyire hatásosak a dísztelen és vibráló homállyal telített Mózes-jele- netek, a nép nyomorúságát ábrázoló képek, épp any- nyira elüt a mondanivaló vizuális kialakításának igazi lehetőségeitől a fáraó palotájában lejátszódó jelenetek túlzott színessége, mindenáron való dekora- tivitása, majdnem operettszerű tarkasága a jelmezeknek. A stilizált, enyhén szavaló, deklamáló jellegű játékstílus keretei közül néha maga a dráma tör ki. A többiek — a fáraó-jelenet szereplőinek — stilizált mozgásához, enyhén éneklő hanghordozásához viszonyítva például Nefertéte hisztérikus kitöréseinek naturalizmusa eléggé bántóan Moszkvában, a Kremlben kiállították a Szovjetunió drágakőkincseit. Ezt a kincstárat 1922-ben hozták létre. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom első napjaitól leltárba vették a volt cári udvar értékeit. Vannak köztük Világhírű drágakövek, a XVII—XIX. századi orosz ötvösművészek alkotásai és a korona- ékszerek. A Szovjetunió gyémántkincsei azóta állandóan gyarapodtak. - Ide kerültek Jakutföld ritka nagyságú és szépségű gyémántjai, és a szovjet gyárakban készült mesterséges briliánsok. A kiállítás látogatói előtt feltárul Mirnij város képe, ahol ma 30 ezren élnek. Ez a város a szovjet gyémántbányászat központja. A fő helyet a legnagyob szovjet gyémántkristályok foglalják el, köztük a „Marija”, amelynek súlya 106 karát. Mellette egy fiatal asszony fényképe, Marija Konyenkináé, aki a mirniji dúsítóban dolgozik, mint gépkezelő, ö talált rá erre a kőre. A terem közepén hatalmas üvegvitrinben száz nyersaranylelet, köztük a világ legnagyobb, 36 kg-os „Nagy háromszög” nevű aranyröge. Nagy érdeklődést keltenek a múlt századi kincsek, ötezer briliáns ékesíti a nagy uralkodói koronát, ezek körülveszik a mintegy 400 karátos vörös rubint. Brazil briliánsok közé dolgozták be a világ legnagyobb és legszebb, úgynevezett „ceyloni zafírját”. Itt látható a legen dák, övezte „Orlov” és a „Sah” gyémánt. A Jakutfölden bányászott drágakövek láthatók a .ké-lhat. Igaz, hogy“ a finoman pen. I archaizáló szöveg egy ilyen kimért és néhol dagályosan árnyaló játékstílust is sugalmazhat, de éppen a mának szóló emberi mondanivaló erejének fokozása céljából, talán a dráma minden szereplője számára fel lehetett volna oldani az egységes játékstílusra való törekvés béklyóit. A szereplők közül gondos kidolgozásával, egyszerű eszközeivel, higgadt természetességével Szilágyi Tibor Mózes alakítása emelkedik ki. Gránitból faragott a keménysége, de ha kell, tud mélyen lírai is lenni azokban a jelenetekben, amikor a népéhez való tartozásért vívódik. Egyetlen túlzott gesztus, vagy érdes mellékzönge sem zavarja meg az általa formált Mózes-portré határozottságát. Lefojtottan vibráló idegességével, a fáraó feleségének lelkében lejátszódó drámái összeütközések ábrázolásával Göndör Klára remekel Teje királynő szerepében. Magától értetődő természetességgel, az igazi drámai átélés határozottságával oldja meg lélektani mélységeket átívelő szerepét Mojzes Mária, aki Jo- chebed alakjában a gyermekéért küzdő anya örök portréját rajzolja meg. Méltó párja az Amrám szerepét alakító Jánoky Sándor, aki eszköztelen egyszerűségével magával ragadja a nézőt, szinte kitágítja rövid epizódszerepének dimenzióit. Határozott alakítás Gyulay Antal főpapja is, mégha szerepe lehetőségeihez mérve egysíkúbbat is nyújt, nem érzékelteti eléggé a főpap ravaszságát, számító taktikázását. Nefertéte alakítója, Szabó Tünde robbanékony temperamentumával érzékelteti az elkényeztetett királylány lelkében dúló belső viharokat, bár nagy jelenetében kissé többet alkalmaz a kelleténél külsőséges eszközökből. Mezei Lajos kis sé fáradtabb és bizonytalanabb kontúrokkal rajzolja meg az isten-király, a fáraó alakját a kellejénél. Piróth Gyula egyszerű és világosan érzékelteti az uj trónörökös hirtelen karrierjének, majd bukásának belső indítékait. Az epizódisták népes táborából egy villanásra felidézzük Fekete Tibor Áronját, a Jethrót játszó Major Pált, a kettős szerepben színpadra lépő Bende Ildikót, a ravaszul kétszínű Teti alakítóját: Budai Lászlót. Sajnos, egyes mellékszereplők, így a testőrök rövid dialógusai eléggé elsikkadnak, s nem érik el az egész előadás művészi színvonalát. Borosa István színpad-’ képei atmoszférateremtő erejűek, Márton Aladár jelmezei közül kiemelkednek a főszereplők ruhái, de a fáraó-jelenetek túlzott színességével éppen a stílusegység szempontjából nem lehet egyetérteni. Pap Károly drámavázlatának színpadra állítása kétségkívül érdem, bár meggyőződhettünk róla — éppen ennek az előadásnak tanúságaképpen is —, hogy irodalomtörténetünk a novellistát, a prózaírót joggal értékeli nagyobbra, a drámaírónál. Nem kedveztek a mű felújításának a világ- politikai konstellációk sem, hiszen talán egyesek számára felszínes analógiák megvonására adhatnak lehetőséget. Ha tehát egy méltatlanul elfeledett művet felújítunk, elsősorban mégis abból a szempontból lehet mérlegelni értékeit, mennyiben aktuális mondanivalója a ma szemnont- jábóL Csáky Lajos
