Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-24 / 19. szám
A megyeszékhely piaca Figyelmet érdemlő kéxikönyvt A Tanácsok Könyvtárának első kötete Országúti lárma tompítása Az országút melletti házak lakói gyakran szenvednek a járművek okozta zörejektől. Az útmenti iák csak részben tompítják a lármát, mert a hanghullámok jelentős része áthatol a koronán. A kísérletek szerint sokkal hatékonyabb a hangforráshoz minél közelebb álló szilárd kerítés. Nem szükséges túlságosan magasra építeni, mert a járművek zörejei főleg az alsó rétegekből indulnak ki és alacsonyan terjednék tovább. Ha a 60 centiméter magasra épített kerítés mögött még fák is állnak, nagymértékben megszűri a lármát, s megakadályozza a hanghullámok visszaverődését is. Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Bátyai Éva (anyja neve: Kéri JudUt), Csontos Tibor (Hoífmanio Mária), Bene József (Takács Piroska), Kocsis Béla (Rétes Katalin), Berta Andrea (Kósa Judit), Tóth Anikó (Szabó Terézia), Veszelovszki Ibolya (Biró Ibolya), Gál Ferenc (Csontos Erzsébet), Kocsis Mária (Farkas Mária), Csikós Sándor (Nagy Margit), Csucz Evelin és Csucz Emese (Verdon Katalin), ja- kubik István és Jakublk Zoltán (Kertész Mária), Cseh Erzsébet (Kéri Erzsébet), Fördős Ildikó (Bóbls Sarolta), Zsubori Károly (Somodi Julianna), Szappanos Benedek (Marány Mária), Nagy Gabriella (Ko- nez Erzsébet), Kiss Gizella (Be- rényi Gizella), Hard! Mária (Szőke Mária), Virág Norbert (Tóth Éva), Ficsor Gabriella (Kuczik Ilona), Szlávik Anikó (Sörös Mária), Tasi Andrea (Káló Terézia), Egri László és Egri Zsolt (Almást Katalin), Bodor Andrea (Jäger Ilona), Mészáros Márta (Kaszab-Varga Erzsébet), Csapó Ildikó (Nyilas Julianna), Molnár Zoltán (Gyapjas Erzsébet), Szabó Imre (Baracsi Erzsébet), Földházi Mária (Illés Irén), Kiss Éva (Fodor Mária), Németh Béla (Fekecs Erzsébet), Farkas Lőrinc (László Erzsébet), Szűcs Sándor (Bakos Erzsébet), Papp Klára (Bálint Klára), Patai Julianna (Bagl Julianna). MEGHALTAK: Marosi István 69, Vincze Antal 65, Bogdány Lajos 82, Nádas Ferenc 76, Bakó Julianna 65, Szondi Franciska 86, Zana Lászlóné Markó Mária 71, Pető László 21, Tóth Károly 72, Tóth Istvánná Tóth Eszter 68, Bednárik Pálné Megyés Ilona 51, Kovács Ferenc- né Csősz Mária 77. Molnár La- josné Nagy Ilona 81, Muhi Elemér 47, Kokovai Mátyás 80 és Kovács János 8Í éves korában. Változatlanul élénk a kereslet a leszállított árú háztartásvegyipari és kozmetikai cikkek iránt. A Kozmetikai és Háztartás- tásvegyipari Vállalat ezért a tavalyi év 14 százalékos termelésnövekedésével szemben az idén mintegy 16—18 százalékkal több termék gyártását tervezi. A kereskedelem kérésére már az első negyedévben a tavalyinál több árut adnak. örvendetes egyébként, hogy az évek óta tartó és a fogkrémellátást megnehezítő tubushiány megoldódott, a Mátravidéki Fémmű vállalta a gyár 80 millió darabos igényének kielégítését. Az ugyancsak keresett folyékony hajmosószerből 4—5 millió flakonnal, borotvakrémből csaknem 4 millió tubussal, az izzadsággátló desodor stiftből 4 millió darabot készítenek. Pipereszappanból a tavalyinál 400 tonnával, rúzsból pedig 50—60 százalékkal gyártanak többet. Az áruforgalom nagyságát tekintve, az ország városainak piacai között — nem számítva a budapestieket — 1966-ban a kecskeméti volt az ötödik. Egész évben összesen 37 millió forint értékű áru cserélt itt gazdát, s csak Miskolc, Pécs, Debrecen és Szeged piaca előzte meg, ahol 74, 55, 53, illetve 46 millió forintot ért a felvásárolt áru. Harmincmilliós forgalmával a szolnoki piac következett ezután, s húszmilliós, vagy ennél kisebb áruforgalom bonyolódott le a többi városi piacon. Az elmúlt évi országos összesítés mégnem készült el, de as Illetékesek becslése szerint tavaly sem ért el rosszabb „helyezést” a kecskeméti pia*. A forgalom nyolcadrésze Nem érdektelen adat az sem, miszerint 1966-ban a megyeszékhely piacán felvásárolt áru nyolcadrésze származott a szövetkezeti gazdaságokból, s bár az elmúlt évben valamelyest javult ez az arány, mindkét esztendőben jóval az országos átlag alatt maradt. Tavalyelőtt például a városi piacokra az áru 23 — Tatabányán a 46 százalékát szállították a közös gazdaságok. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy számos város — mint például Budapest, Pécs, Tatabánya, Miskolc — piacainak megyénk jó néhány tsz-e is áruszállítója. Máskülönben a cikkünk elején emb'tetteken kívül más városok piacain ha százalékos arányban nagyobb is a szövetkezeti árufelhozatal, mint Kecskeméten, az összmennyiséget tekintve azonban nem. Ez persze függ e városok ipari jellegétől, s lakosságuk nagyságától. Mindamellett, hogy a közős gazdaságokból felhozott áru mennyiségének aránya alacsony, a kecskeméti piac nem tartozik a „problémásak” közé. Amit más városokban meg lehet kapni, azt Az igényeket természetesen még hozzávetőlegesen sem ismerik, azonban a testkultúra növekvő színvonala eddig is évről évre többet követelt a vállalat termékeiből, s vidéken még nagy lehetőségei vannak a testápolási cikkek piacbővítésének. Az árváltozás kedvezően érintette a lakosságot, a vállalat 1200 féle cikke — egy-két kivétellel — olcsóbb lett. A vállalat az idei műszaki fejlesztési tervének megvalósítása során egyebek között olasz flakon- gyártó berendezést, a fogkrémgyártás növeléséhez nagy teljesítményű adagoló és csomagoló gépet, valamint két szappan-csoma- goló automatát helyeznek üzembe. Elkészítették a távlati fejlesztési tervet is, amelyhez mintegy 140 milliós bankhitelt „pályáztak” meg. Az összeg jelentős részét az első vidéki kozmetikai üzem létrehozására fordítják majd. (MTI) Itt is árusítják, s nem egyszer olyan zöldség-, gyümölcsfélék is vásárolhatók, amelyek másutt hiánycikként szerepelnek. S gyakran alacsonyabbak az árak, mint egyebütt. Ez pedig annak a helyes várospolitikának az eredménye, amely a mezőgazdaság átszervezésekor — éppen a lakosság ellátását, a piaci árufelhozatalt szem előtt tartva — az őstermelők kiskerti, valamint a szövetkezeti gazdák háztáji termelését is szorgalmazta. Három tsz és egy tszcs Néhány év múlva azonban nehézségeket okozhat az, hogy az őstermelők sorra megöregednek, s a hozzátartozóik közül nem lesz, aki a helyükbe álljon. A fiataloknak ugyanis már kevésbé van kedvük kisüzemi gazdálkodást folytatni, a terménnyel piacra járni. Ezért követel különös figyelmet a szövetkezetek árufelhozatalának alacsony aránya. Ha folyamatosan nem növekszik, könnyen megeshet, hogy bizonyos idő múlva áruhiány lesz a kecskeméti piacon. Három tsz, egy-egy tszcs, illetve szakszövetkezet ugyan a saját standján árusítja már terményeit (s rajtuk kívül tavasztól őszig távolabbi szövetkezetek, még Csong- rád és Pest megyéből is, megjelennek árujukkal), de éppen egy nemrég végzett ellenőrzés megállapítása szerint most még csak a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz piaci tény<- kedése felel meg a követelményeknek. S ebből az következik, hogy a szövetkezetek számára nem is olyan egyszerű dolog a piaci árusítás megszervezése, lebonyolítása. Idő kell mindannak elsajátításához. Kiegyenlítődik az árkülönbözet Szükséges tehát, hogy a város határában gazdálkodó tsz-ek, de távolabbiak is, egyre fokozottabb mértékben szállítsanak árut a kecskeméti piacra. Megéri nekik, még akkor is, ha az ország távoli piacain valamivel drágábban tudják értékesíteni árujukat, mert a szállítási, gyakran a tárolási és egyéb költségek megtakarításával kiegyenlítődik az árkülönbözet. S az sem lehet mellékes, hogy a megyeszékhely piacának áruellátása a szövetkezeti gazdaságok — elsősorban a kecskemétiek — erkölcsi- politikai feladata is. A bolgár főváros lázasan készül 1968 legnagyobb kulturális és sporteseményére: a IX. ifjúsági és diáktalálkozóra, amelyet a nemzetközi előkészítő bizottság határozat» szerint 1968. július 28-tól augusztus 9-ig Szófiában, tartanak. A találkozón előreláthatólag Erdei Ferencnek, a Hazafias Népfront elnökének előszavával jelent meg „A szocialista községpolitiká- ról” címmel annak a kézikönyvsorozatnak az első kötete, amelyet a tanácsok munkatársai, a népfront társadalmi aktivistái és általában az államigazgatási munka iránt érdeklődők számára adott ki a Hazafias Népfront és a Közalkalmazottak Szak- szervezete. A Tanácsok Könyvtára indító kötetében szemléltető táblákkal, érzékletes példákkal illusztrálva nagyszerű eligazítást kapnak az érdeklődők a szocialista községpolitika, község- és településhálózat, községrendezés és lakásépítés, községfejlesztés, községgazdálkodás, kulturális, egészségügyi és szociális feladatok, valamint a vezetés, törvényesség és ügyintézés kérdéseiben. Az úgynevezett „kívülálló” számára is érdekfe110 ország mintegy 15 ezer küldötte. és mintegy 3500 bolgár fiatal vesz részt Ezenkívül vendégként mintegy 7000 személyt várnak külföldről. Jelentőségét csak növeli, hogy a találkozó a nemzetközi idegenforgalmi idény derekán zajlik le. Sok külföldi turista, aká a bolgár tengeri és hegyi üdülőkben akar nyaralni, kifejezte már kívánságát, hogy megtekintse a fesztivál játékait Nagy turistacsoportokat várnak gépkocsival, vonattal és autóbusszal Jugoszláviából, Görögországból, Törökországból, Ausztriából, Svájcból, az NDK- ból, az NSZK-ból, Csehszlovákiából. Lengyelországból, Magyarországról és más országokból. Folynak a2 előkészületek a vendégek jó ellátásának biztosítására. A megfelelő elhelyezés érdekében 1200, minden kényelemmel felszerelt lakásból álló, különleges épületkomplexum építése közeledik befejezéshez, felkészülnek a meglevő diákszállók, és két nagy, új szállodát építenek külön a sportolók számára, öt reprezentatív új étterem létesül mintegy hatezer vendég számára. Épül a korszerű, új egyetemi sportcsarnok is. A könnyűatlétikai versenyeken a csarnok 2700 nézőt fogad be, a kosárlabda-, röplabda. és más találkozókon több mint ötezer személyt. A szomszédságban nyitott atlétikai pályák, fedett és nyitott úszómedencék létesülnek. A találkozó vendégeinek gyors és kényelmes szállítását 400 autóbusz és sok személygépkocsi bonyolítja le. A szakemberek számításai szerint naponta 60— 70 000 személy érkezik majd a fesztiválra. Ezért Szófiában teljesen átszervezték a forgalmat. Űj parkolóhelyeket létesítenek 7000 személygépkocsi számira. A találkozó napszí tő olvasmány például dr. Hallos Ferencnek, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének „A szocialista községpolitikáról” című tanulmánya. A községpölitika fogalmának pontos körülha- tározása mellett útbaigazítást ad a helyi államigazgatási tevékenység sokrétűségében. Nemcsak a szocialista községpolitikát szolgáló költségvetési gazdálkodás rendkívül gazdag Bács- Kiskun megyei tapasztalatait összegezi a kötetnek megyénk tanácselnöke: dr. Varga Jenő által írt fejezete, hanem a költségvetési gazdálkodás új rendjében is eligazít. Dr. Dallas Ferenc és dr. Varga Jenő mellett dr. Gonda György, Hantos Mihály, dr. Papp Lajos, Tóth Gyula és Varga Péter személyében kiváló szerzők működtek közre a kötet összeállításában. jaiban 15 ideiglenes szervizállomás teljesít szolgálatot A sajtóiroda éjjelnappal dolgozik majd, a „Fesztivál” című tájékoztató újság öt nyelven jelenik meg. A találkozó programja rendkívül gazdag és sokrétű lesz. Naponta rendeznek vitákat és szemináriumokat közérdekű politikai, gazdasági és kulturális kérdésekről. Az üzemekben és tudományos intézetekben szaktalálkozókat rendeznek. A résztvevők és vendégek különleges érdeklődésre számíthatnak a kulturális rendezvények. A program napi 30—35 hangversenyt irányoz elő. Nemzetközi hangversenyek, népi együttesek fellépései váltogatják egymást. Nemzetközi pályázatot írnak ki zongoristák, hegedűsök, énekművészek, népi zenészek, népi táncosok, fotóművészek, esztrád- együttesek, protest song együttesek számára. Megrendezik az Ifjúsági filmek nagy fesztiválját is. A bolgár kulturális intézmények — az operaház, az operett- színház, a filharmonikus zenekar, az ének- és zenekarok — előadásokat tartanak a vendégek számára. Esténként Szófia parkjaiban bálokat és karneváli mulatságokat rendeznek. Már nyomtatják az illusztrált kiadványokat, amelyek megismertetik majd a fesztivál résztvevőit a nemzetközi ifjúsági mozgalom és a bolgár ifjúság eredményeivel. Chrysto Chrystow új gyógyszer a nátha ellen A bulgáriai Razgradban levő gyógyszergyárban kidolgozták egy új gyógyszer, az Abriciklin gyártási technológiáját. Az Abriciklint tüdőgyulladás, influenza és más hasonló betegségek gyógyítására fogják használni. „ Papírcsornagolás “ Régen ismert igazság, hogy sok múlik a csomagoláson. Nos, ez a kislány — papírruhában is csinos... A Pamutnyomóipari Vállalat kísérleti papíranyagából a Minta Kisipari Szövetkezetben elkészültek az első ruhák. Négy-ötszöri gépi és tizenöt-hússzori kézi mosással tisztíthatók, langyos vassal vasalhatók, formatartók és — ami nem utolsó szempont — lényegesen olcsóbbak lesznek a hogyományos textilruháknál. Képünkön: az utolsó igazítás az ízléses, testhez simuló papírruháin. (MTI Foto — Fényes Tamás felvétele.) Több kozmetikai cikk Növelik a választékot 140 millió forint a távlati fejlesztésre T. L Szófia készül a IX. Világifjúsági Találkozóra
