Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-24 / 19. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA if,, as ' S*Et1ÍP^ XXIII. évf. 19. szám 1968. január 21. SZERDA Ara 80 fillér Klubkönyvtárak hj lehetőségeket nyit a népművelés előtt a műve­lődésügyi miniszter nemré­giben megjelent utasítása. A művelődési intézmények továbbfejlesztését szolgálja ez az utasítás, aminek bi­zonyítéka többek között egy egészen új fogalom megjelenése. A klubkönyv­tárról van szó. A művelődési otthonok­ban és házakban eddig is helyet kaphatott a könyv­tár, szerves kapcsolatban azonban nem állott a két intézmény. Ahol azonban nincsenek meg a feltételei annak, hogy művelődési otthont létesítsenek, nincs megfelelő épület, nem tart­ják szükségesnek függetle­nített otthonvezető foglal­koztatását, ott kell létesí­teni klubkönyvtárat. A mi megyénkben na­gyon fontos újítás ez. Az említett utasítás így hatá­rozza meg a fogalmat: „A klubkönyvtár olyan műve­lődési intézmény, amely összekapcsolja a klub és a könyvtár funkcióit, s a könyv, a sajtó, a tv, a rá­dió segítségével, valamint a körzeti és járási intéz­mények szolgáltatásaihoz kapcsolódva biztosítja a másfél ezernél kevesebb lakosú községek, továbbá a kisebb üzemek művelődé­sét, szórakozását,- Létesíté­se tehát főként kisebb fal­vakban célszerű. A legki­sebb klubkönyvtárnak is legalább két helyiségből kell állnia, egy szabadpol­cos könyvtárból és egy klubéletre alkalmas szobá­ból.” Mit jelent ez a meghatá­rozás? Azt, hogy nagyobb anyagi erőfeszítések nélkül akár egy termelőszövetke­zet is létesíthet ilyen új tí­pusú művelődési intéz­ményt. Erre elsősorban a tanyavilágban és a tanya- központokban van szükség. Bács-Kiskun megyében már évek óta szorgalmazzuk a klubok létesítését. Nem kis eredménnyel. Az új intézmény az eddi­ginél szélesebbre nyitja a kapukat egyrészt azzal, hogy két-három helyiséget ma már a legtöbb termelő- szövetkezet átengedhet, vagy építhet művelődési célokra. Másrészt azzal növekedtek meg a lehető­ségek, hogy most már se­gítséget kaphatnak a fel­szerelésben a könyvtárak­tól is; továbbá az új intéz­mény föloldást jelent bizo­nyos korábbi kötöttségek és normatívák alól. A klub­könyvtár nem illeszkedik felétlenül valamiféle köz­ponti elképzelésekhez, csu­pán az a célja, hogy lehe­tőséget teremtsen a kör­nyékbelieknek, akár csak egy-egy termelőegység tag­jainak a szórakozásra, ol­vasásra, közös tv-nézésre, beszélgetésre. A társasélet, a kollektívák kialakulásá­nak új eszköze a klub­könyvtár. H asznos és tág perspek­tívákat mutató újítás. Bíz­hatunk benne, hogy mind többen felismerik jelentő­ségét és segítik létrejöttét a helyi erőforrások felhasz­nálásával. M. L. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről tanácskozott Brezsnyev és Wilson Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára kedden fo­gadta Wilson angol mi­niszterelnököt. A találko­zóról kiadott (hivatalos köz­lemény elmondja, hogy Brezsnyev és Wilson a nemzetközi helyzet néhány időszerű problémáját, vala­mint a Szovjetunió és Nagy-Britanmia kapcsola­tait vitatták meg. A szovjet kormány ked­den délben ebédet adott Wilson miniszterelnök tisz­teletére. Az ebéden szovjet részről Leonyid Brezsnyev, Álekszej Koszigin, Kirill Mazurov, Dmitrij Poljansz- kij, Mihail Szuszlov és más vezető személyiségek vet­tek részt. Mikor kerüi sor szanálásra? Rendelet a veszteséges vállalatokról A pénzügyminiszter ren­deletet adott ki a vesztesé­ges állami vállalatok gaz­daságos működési feltéte­leinek megteremtéséről, a veszteség rendezéséről. A rendelet értelmében az a vállalat, amely veszteség­gel zárja az évet, ezt a Harold Wilson brit miniszterelnök Moszkvában, Koszigin társaságában. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) Technika és Tudomány Háza Gazdag program a 600. évfordulón A műszaki tudományos egyesületek munkaterve Napjainkban soha nem tapasztalt gyorsasággal fej­lődnek a műszaki tudomá­nyok. E fejlődéssel csak azok a fiatal szakemberek tudnak lépést tartani, akik a főiskola, vagy egyetem elvégzése után sem pihen­nek babérjaikon, hanem szüntelenül bővítik tudá­sukat. Ezért is örülhetünk annak, hogy az utóbbi években számos műszaki tudományos egyesület szü­letett újjá a megyében és dolgozik a MTESZ megyei elnökségének az irányítá­sával. Az MTESZ Bács-Kiskun megyei Területi Szervezete a közelmúlt napokban meg­tárgyalta a tizenegy tag­egyesület munkáját és jó­váhagyta az 1968. évi mun­katervet. A program össze­állítói két fő célkitűzés kö­ré csoportosították az idei tennivalókat: a tudományos egyesüle­tek támogatják az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetését, s hozzá­járulnak Kecskemét 600 éves fennállásának mél­tó megünnepléséhez. Emellett nagy gondot for­dítanak továbbra is az egyesületi csoportok lét­számának bővítésére és szé­les körű társadalmi összefo­gással támogatják a mű­szakiak a Technika és Tu­domány Házának kialakí­tását Kecskeméten, a haj­dani zsinagóga épületében. Az MTESZ elnöksége eb­ben az évben munkabizott­ságot szervez a már em­lített Technika és Tudomány Háza létrehozása és a megye műszaki kataszte­rének az elkészítése érde­kében. Munkabizottság foglalkozik majd azzal is, hogyan le­hetne az eddiginél nagyobb szerepet juttatni a Felső­fokú Gépipari és Automa­tizálási Technikumnak a megye műszaki színvonalá­nak fejlesztésében. Közreműködnek a tudo­mányos egyesületek a feb­ruári mezőgazdasági könyv­hónap megrendezésében. Márciusban pozsonyi szak­emberek beszélnek Izsá­kon és Kalocsán arról, ho­gyan valósul meg az új gazdaságirányítási rendszer a csehszlovák mezőgazda­ságban. Az NDK-ból érke­ző üzemvezetők a zöldség-, gyümölcsszárításról tarta­nak előadást. Márciusban a kertészeti szekció tart vándorgyűlést Kecskemé­ten, augusztusban pedig Kiskőrösön országos borversenyre kerül sor. Kiemelkednek a munka­tervből a Kecskemét fenn­állásának 600. évfordulójá­nak alkalmából sorra kerü­lő rendezvények. Ekkor hirdetik majd ki az ipari termékverseny eredményét és számos érdekes előadá­son kívül, megrendezik a Kecskemétről elszármazott műszakiak találkozóját. Az őszi hónapok is gazdag programot ígérnek: szep­temberben kerül sor a ba­jai műszaki napokra, ok­tóber végén pedig harmad­ízben rendezik meg Kecs­keméten a műszaki hetei. B. D. hiányt saját tartalékalapjá­nak felhasználásával köte­les rendezni. Ha a tartalék- alap nem nyújt kellő fede­zetet, úgy a veszteség pót­lására fel kell használni azt az összeget, amit ilyen esetben egy korábbi ren­delkezés értelmében az el­ső és második kategóriába sorolt dolgozók alapbéréből levonnak. A veszteséges vállalatok első kategóriába sorolt dolgozói személyi alapbérüknek 75, a máso­dik kategóriába soroltak pedig 85 százalékát kap­ják. Ha a veszteséget még így sem tudják fedezni, akkor az alapító szerv szanálási eljárást rendelhet el. Ezt az eljárást el kell rendelni, ha azt a pénzügyminiszter, a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke vagy az illetékes bank javasolja. A szanálási eljárás megin­dítását a vállalat is kezde­ményezheti. Ilyen eljárást kezdeményezni lehet már akkor is, ha a vállalat el­vesztette tartalékalapját, és gazdálkodása alapján vár­ható, hogy éves szinten a mérleg szerinti eredménye veszteséges lesz. A szanálási eljárás le­folytatására három-öt tagú bizottságot nevez ki az ala­pító szerv vezetője, még­pedig a vállalattól függet­len szakemberek közül. A bizottság felülvizsgálja a vállalat gazdálkodását, esetleg teljes tevékenysé­gét, s kikéri az illetékes szakszervezet véleményét is. A szanálási eljárást há­rom hónap alatt be kell fe­jezni. A bizottság a tapasz­talatokról jelentést készít, és egyben javaslatokat is előterjeszt a veszteség ren­dezésére. Ha személyi fe­lelősséget állapít meg, vagy bűntett gyanúja merül fel, a felelősségre vonásra is köteles javaslatot tenni. A bizottság által javasolt intézkedésekkel a veszte­séget legfeljebb három év alatt pótolni kell. A ked­vezőtlen adottságú állami vállalatok esetén ennél hosszabb időszak is előír­ható. A vállalat a veszte­ség pótlásának idejére sza­nálási kölcsönt kap, amit a tartalékalapból vissza kell fizetnie. A bizottság azt is javasolhatja, hogy a válla­latfejlesztési alap, illetve a forgóalap egy részét hasz­nálják fel a veszteség ren­dezésére. Ha erre a célra a forgóalapnak egy részét veszi igénybe, akkor a vál­lalat tevékenységét is szű­kíteni kell, s ilyen esetben szanálási hitelt nem nyújt az állam. , Kivételes esetben, nép- gazdaságilag jelentős tevé­kenységet folytató vállalat­nál, ahol a veszteség válla­laton kívüli okok következ­ménye, és saját erőből nem pótolható, de megteremt­hetők a további eredmé­nyes gazdálkodás feltételei, az állami költségvetés rész­ben vagy egészben megté­rítheti a veszteséget. Ha a bizottság megálla­pítása szerint a vállalat eredményes gazdálkodásá­nak feltételei nem biztosít­hatók, s tartósan vesztesé­ges, akkor javaslatot kell tenni a vállalat megszün­tetésére (átszervezésére vagy felszámolására). A szanálási eljárás szem­pontjából a tröszt és vál­lalatai egy egységnek te­kinthetők. Ezért tröszt ke­retében működő vállalat veszteségét — az illetékes bank bevonásával — a trösztön belül kell rendez­ni, szanálási eljárásra csak tröszti szintű veszteség ese­tén kerül sor. A rendelet január 20-án lépett hatályba. (MTI) mm Üzemi bemutatókat szerveznek a bácskai szövetség elnöksége A Bácskai Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségének vezetősége tegnap délelőtt tanácskozott új ba­jai székházában. Megvitatták egyebek kö­zött az első féléves munka­rendet. A szövetség üzemi bemutatóval egybekötött tapasztalatcseréket szervez a közös gazdaságok szak­emberei számára, amelye­ken a korszerű kukorica­termesztés módszereit és gépesítését, a szarvasmar­ha-tenyésztés takarmányo­zási eljárásait, a kenyér- gabona gépi betakarítását és a szőlő-, gyümölcster­mesztés eredményeit tanul­mányozzák országos hírű állami gazdaságokban. A szakbizottságok munká­ját illetően a többi között megállapodtak, hogy a szo­ciális és kulturális ügyek­kel foglalkozó csoport egy termelőszövetkezeti társu­láson alapuló. korszerű üdülő tervének megvalósí­tásával foglalkozik, amit Harkányban építtetnének föl. Végül határozatot fogad­tak el a termelőszövetkeze­ti vezetők javadalmazásá­val kapcsolatban. Eszerint ösztönzőbb bérezési válto­zatokat dolgoz ki a szö­vetség vezetősége a külön­böző adottságú üzemek ré­szére a gazdaság nagyságá­nak, termelési értékének és korábbi eredményeinek fi­gyelembevételével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom