Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-23 / 18. szám
1968. január 23, kedd 3. oldal Ugrásszerű fejlődés Sxáx vagonnyi „haltermés” Asbóth Géza megyei felügyelőtől a halgazdálkodás eredményeiről érdeklődtünk. Kezdeném talán azzal, hogy a bajai Halászati Termelőszövetkezet kiváló eredményt ért el, hiszen csaknem 16 és fél vagonnal teljesítette túl tervét és majdnem 40 vagon halat értékesített az elmúlt évben. A megye 16 termelőszövetkezeti tógazdasága is korszerűsödött. A több több mint 1100 holdnyi területről ötven vagon vegyes halat fogtak ki. Ez négy és fél mázsa holdanként hozamnak felel meg. A természetes tavakból 6 ragon hal került piacra. Mindent összevetve csaknem száz vagon hal „termett” a megyében tavaly. Ez ugrásszerű fejlődést jelent, hiszen 1962-ben az összes lehalászás csupán 26 vagonos eredményt hozott. — Minek köszönhető a nagyarányú fejlődés? — Elsősorban annak, hogy tervszerűbbé, céltudatosabbá, korszerűbbé vált a halgazdálkodás. Telelőket építenek, rendszeresen gondoskodnak az állomány szaporításáról, ivadékok kihelyezésével. A halászati termelőszövetkezetek a nyílt vizekre például kétszer- annyi ivadékot helyeztek ki tavaly, mint 1962-ben. Ugyancsak nőtt a kihelyezés a termelőszövetkezeti tógazdaságokban is. Az újabban meghonosított növényevő halakból, az amurokból egyre több kerül a természetes tavakba is. — Tudomásom szerint nagyobb halastavak építése várható. — Igen. elkészült a kivitelezési terve a hartai Lenin Termelőszövetkezet 620 holdas halastavának, de a íülöpszállási ezer holdas halastóé is, amelyet tsz- közi alapon gondoznak majd. Kész a tanulmány- terve az 1210 holdas szabadszállási létesítménynek is. A felvásárlási ár elmúlt évben történt szükségszerű emelése tovább ösztönzi a tenyésztési kedvet. Várható, hogy az idén még nagyobb mennyiségű hal kerül a piacokra — mondotta végezetül a megyei halászati felügyelő. Mindez egyben ígéret arra, hogy még több halászlét, és egyéb finom halételt kínálnak majd a csárdákban, vendéglőkben. K. S. 4500 a|tó A Dunavecsei Járási Vegyesipari Szolgáltató és Javító Vállalat asztalos részlege az építkezők szolgálatában áll. Az itt dolgozók éves tervfeladata a többi között 4500 ajtó készítése. Emellett két mester mindenkor készenlétben áll, hogy az asztalos szakmába vágó lakossági javításokat elvégezze. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kibővített NEB-ülés Duncsvecsén (Tudósítónktól). A járási pártbizottság klubtermében hétfőn délelőtt kibővített ülést tartott a Dunavecsei Járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen dr. Túri Dezső, a járási NEB elnöke ismertette a testület 1967. évi munkáját. A kibővített ülés — a beszámolót követően — foglalkozott az új gazdaság- irányítás rendszeréből adódó megnövekedett feladatokkal. Az ülés elhatározta, hogy a társadalmi ellenőrök részére tájékoztató jellegű megbeszélést tartanak, ahol a folyamatos árellenőrzésekkel kapcsolatos feladatokat ismertetik. Javaslat született továbbá arra, hogy a NEB szociális és kulturális csoportja vizsgálja meg a járás tsz-einek ilyen irányú tevékenységét. Készpénzfizetés az úszódi Egyetértés Tsz-hen Készülnek a zárszámadásra az uszódi Egyetértés Tsz-ben is. A 3300 hodas szövetkezet gazdáinak nincs miért aggódniuk: Elmúlt évi munkájuk után munkaegységenként most is megkapják a 60 forintot, illetve ennek az összegnek azt a hányadát, amely a közös kasszában maradt. Immár harmadszor ennyi egy munkaegység értéke, s számosán nem vették fel a jövedelemrészesedésük havonta esedékes 80 százalékát sem, hogy most minél nagyobb summához jussanak. A bizalom egyéb kinyilvánítására is sor került nemrég a közös gazdaságban. A négy évvel ezelőtt posztjára lépett vezetőség tagjainak többségét újjáválasztották, mégpedig — az új tsz-törvénynek megfelelően, s az Egyetértésben először — titkosan. Az elnök, Holló Mátyás, ellenszavazat nélkül kapott újabb négy évre megbízást a tsz gazdálkodásának irányítására. Alaposan rászolgált a bizalomra, hiszen az 1963-ban még másfél millió forint mérleghiányt szenvedett tsz nem kis mértékben az ő szaktudásának, rátermettségének köszönheti, hogy a következő évben már pozitív volt a mérleg, s a munkaegység értéke 51,50, az ezt követő három esztendőben pedig 60—60 'forintra emelkedett. Most egyébként a választott vezetők számát 17-ről 13-ra csökkentették, s öt évre megválasztották a vezetőségtől független, felelősséggel csak a közgyűlésnek tartozó héttagú ellenőrző bizottságot is. A fegyelmi bizottságot ugyanakkor megszüntették. Az utóbbi ugyanis feleslegessé vált, minthogy a fegyelmi ügyekben eddig is — a vétségek nagyságától függően — a szakvezetők, vagy a tsz-vezetőség, illetve a közgyűlés döntöttek. A vezetőségválasztó közgyűlés a jövedelmezés módjának a megváltoztatására is hozott határozatot. Az idén már nem munkaegységre, hanem készpénzfizetésért dolgoznak a szövetkezeti gazdák. S amiben eddig nem részesültek, év végén nyereségrészesedést is kapnak, így pontosabban meg lehet határozni a munkákért járó ellenszolgáltatás mértékét, A készpénzfizetéses rendszer természetesen megköveteli, hogy a tsz már az év elején is rendelkezzék megfelelő anyagi alappal. Ebben sincs hiány az Egyetértésben. Téglaégető- jében az elmúlt évben készített, s az idén értékesítésre kerülő tégla értéke például egymillió forint, s a napokban adtak el 40 hízott bikát 400 ezer forint körüli összegért. KésőBoi időszakokra is biztosították többféle árucikk folyamatos értékesítését, tehát az állandó bevétel lehetőségét. Nem beszélve arról, hogy coránt sem mondott le az tralakulás központi irá- íyításáról. Ennek két egymással szorosan összefüggő eszköze az írszabályozás és az áruel- enőrzés. Ismeretes, hogy íz ipartermékek, a fogyasz- ási cikkek választéka ál- andóan bővül, a gyárt- nányfejlesztés eredményezni új termékek forga- omba hozatalára kerül sor. íz árszabályozásra vonatkozó új — ugyancsak ez ■V elején életbe lépett — endelkezések értelmében a ix árak körébe tartozó új ermékek termelői és fo- iyasztói árát a jövőben is íz illetékes árhatóság álla- >ítja meg, míg a maximált írás új termékek árában i felek — a szállító és a ■endelő egyeznek meg, s az ij árat az árhatóság hagy- a jóvá. (Tájékoztatásul: a naximált árformát az jel- emzi, hogy a felek megegyezése az 1968. január :-i árhoz képest csak csökkenést eredményezhet). Az irstabilitást szolgálja és az irmozgást befolyásolja az i rendelkezés is. hogy a eldolgozó iparban — ahol íz árak jelentős része szabad — az árváltoztatási szándékot előre be kell jelenteni, s az új árat csak a hatóság hozzájárulásával lehet életbeléptetni. A fix árrendszerben is volt alkalmunk tapasztalatokat szerezni a burkolt áremelésről. Ennek legtipikusabb formája: az áru használati értékének csökkentése, minőségének rontása. Az árszabályozásról szóló kormányrendelet éppen ezért kimondja az ár és minőség egybekapcsolásának elvét. Az áraknak mindig meghatározott minőséget kell kifejezniük: akár hatósági, akár piaci árról van szó, rögzíteni kell. hogy az milyen minőségű termékre vonatkozik. az Áralakulás központi irányításának az árképzés és az ármozgás szabályozása mellett — az ellenőrzés is fontos eszköze. Az árellenőrzés egyrészt az árszabályozó rendelkezések betartását vizsgálja. másrészt azt kell elbírálnia. — s ez korántsem egyszerű —, hogy a szabadárak nem tartalmaznak-e tisztességtelen hasznot. A piaci árak realitását, a haszon tisztességes, vagy méltánytalan voltát természetesen na:gyon nehéz konkrét ismérvek alapján meghatározni. A mindenkori piaci helyzetből kiindulva azt kell megvizsgálni, hogy a fogyasztó az árnak megfelelő értékű cikket, minőséget, használati értéket kapott-e. A nyereség nagysága tehát önmagában nem kritériuma a tisztességtelen haszon fogalmának. Szolid nagyságú nyereség is tisztességtelen haszon lehet, ha ahhoz a vállalat fondorlattal — pl. monopolhelyzetével visszaélve, a fogyasztók érdekeit megsértve — jutott. AZ Á RSTABILITÁST, az árak jogi védelmét különféle — polgári jogi, büntetőjogi és államigazgatási szankciók is biztosítják. A polgári jog az aránytalan előny kikényszerítését — az uzsorát —. a büntetőjog az árdrágítást, az államigazgatási szankciók pedig az árszabályozó rendelkezések megszegését, a tisztességtelen hasznot garantáló ár kikötését büntetik. A hatósági rendelkezésekbe ütköző, s a tisztességes gazdálkodással ellentétes vállalati tevékenységért olyan gazdasági bírság szabható ki, amely az okozott kárt és a jogtalan anyagi előnyt többszörösen is meghaladhatja. Emellett a felhasználók is kártérítést követelhetnek. AZ Á »ELLENŐRZÉS feladata nem korlátozódik a rendelkezések betartásának vizsgálatára, a visszaélések, az árdrágítások feltárására, megakadályozására és az árak jogi védelmére. Az áralakulás ellenőrzése a gazdaságirányítás új rendszerében információs funkciókkal bővül. Az árstatisztikák és egyéb információk alapján elemezni lehet az árváltozásokat előidéző okokat, az arak gazdasági hatását, a vállalatok és a felhasználók piaci magatartását. Az áralakulás központi irányítása szempontjából még nagyobb jelentősége van az ártendenciák előrejelzésének. Már utalás történt arra, hogy az új termékek árát az árhatóság állapítja meg, vagy hagyja jóvá, s hogy a kijelölt piaci áras termékek árváltoztatását előre be kell jelenteni. Ez egyéb információkkal — a társadalmi szervek tapasztalataival, bejelentéseivel, a piackutató tanulmányok megállapításaival — kiegészítve az áralakulás előrejelzését is lehetővé teszi. S természetesen azt is, hogy a központi irányítás gazdasági és árintézkedésekkel a társadalom érdekeinek megfelelően hasson az áralakulásra. EZZEL nem ellentétes, hogy az ellenőrzésnek nem lehet célja a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás árhatásainak megnyirbálása. Ez ellentmondana a reform alapelveinek. Aligha kell bizonygatni, hogy a merev hatósági árrendszerben is volt árszintemelkedés. A fix árrendszerben az áremelkedés burkolt módon zajlott le, míg a rugalmas ár- mechanizmusban nyílt formát ölt, s éppen ezért lehetővé teszi, hogy a kormányzat a lakosság jövedelmének szabályozásában, az életszínvonal-politika alakításában is figyelembe vehesse annak hatását. <S. I. az őszi vetési munkákat idejében, korszerű agrotechnikai eljárás alkalmazásával végezték el, aminek eredménye szintén biztosítéka a készpénzfizetésnek. T. I. Okos hűtőszekrény Az új évi árváltozások ösztönzésére és már a nyári kánikulára gondolva a napokban — minden bizonynyal a tél eddigi leghidegebb napján — hű.őszek- rényt vásároltam a kecskeméti villamossági szaküzletben. Eljutottam hát én is a „frizsider-szocializmusba”, amit egyes, hidegcsi- náló masinával már régóta rendelkező írók jobb ügyhöz méltó buzgalommal csepülnek. Ám mivel a gép lakásomra történő kiszállítása után életformámat csöppet sem éreztem „kispolgáribb- nak”, mint annak előtte* semmi akadályát nem láttam, hogy a gépet menten ki ne próbáljam. És ekkor ért a kellemetlen meglepetés: a gép nem indult. Kapcsoltam a fokozatokat 1-től 7-ig — hiába... A szekrény, illetve benne a mator néma maradt. Korholtam magam, amiért az üzletben nem próbáltattam ki, bár emlékeztem hogy erre nem .is volt alkalmam; vásárláskor a gép valami távolabbi raktár mélyén hevert. Űjból fellapoztam a már egyszer átböngészett használati utasítást, amelyből sok minden megtudható, olyan lényegbevágó adatok is, mint például az, hogy a hűtőközeget Freon—12-nek titulálják, meg az, hogy a hűtőszekrény nem fagylaltgép. De az, hogy egy I. osztályúnak minősített 120 literes Lehel miért nem leheli a hideget, sehogyan sem derült ki. Mindezek ellenére bizalmam nem csökkent a gép iránt. Ipkább valami bűntudatfélét éreztem, hogy a hiba bennem van és nem a gépben. Megmagyarázhatatlan, miből táplálkozott ez az érzésem, de szinte szégyelltem magam, hogy nem tudok közel férkőzni a gép leikéhez. S ekkor egyszerre megviláglott előttem az igazság. Oly egyszerű volt, hogy alig merem leírni. Mert hogyan is hűthetett volna a gép, amikor — megmértem — mínusz két fok volt az előszobában? Okos masina ez — gondoltam —, majd bolond lesz hűteni, ha amúgy is hideg van. Csakhogy feltételezésemről kísérleti úton is meg kellett győződni. Ezért este a feleségemmel a gázsütőt üzembe helyeztük a konyhában, hadd javítson a klímán. És a gép „vette a lapot”, hajlandó volt feltételezésemet igazolni. Beindult. Nyugodtan nézhetek hó' a kánikula elé. Mert a szék lény nemcsak hűteni tűé hanem tanítani is. A kombinálásra. Fejtörésre kész tét, hogy olyan igazságé) birtokába kerüljünk, melyről megfeledkezett a hasz nálati utasítás. A hűtőszek rény okos gép, tán még a használati utasításnál is okosabb. —i _i_
