Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-20 / 16. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! a MAGYAR.SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIII. évf. 16. szám 1968. január 20. SZOMBAT Ara 80 fillér A szövetkezeti fiatalok tanácskozása. Áz eltartási szerződések Megyénk közlekedési helyzetéről tárgyaltak Tegnap Horn Dezső közlekedési és postaügyi mi­niszterhelyettes Kecskeméten járt. Felkereste a megyei pártbizottságot, ahol Erdősi József, a megyei párt- bizottság titkára és Buda Gábor, a megyei tanács vb- elnökhelyettese fogadta. Tárgyalásokat folytattak az utasszállítás és teherszállítás Bács-Kiskun megyei hely­zetéről, a vasút- és közúti hálózat további fejlesztéséről. 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet Pártnapokról jelentjük A megyébe mindenkor kedves vendégként érkező dr. Dallos Ferenc elvtársat köszöntötték tegnap Kalo­csán, a városi tanácsnál. A Minisztertanács Tanács­szervek Osztályának veze­tője a délelőtt folyamán a járás, illetve a város párt- és tanácsi vezetőivel, vala­mint a kalocsai vállalatok képviselőivel folytatott tá­jékozódó, baráti beszélge­tést. Ezután üzemlátogatást tett a helyi Vibrátor Gyár­ban és az EKA vállalatnál. Délután 3 órai kezdettel pedig mintegy háromszáz résztvevő érdeklődésétől kí­sérve pártnapot tartott az időszerű bel- és külpoliti­kai kérdésekről. A pártna­pon részt vett dr. Varga Jenő elvtárs, a megyei ta­nács vb-elnöke is. Az ÉM Asztalosipari Vállalat Parketta Gyárá­ban Erdősi József, a me­gyei pártbizottság titkára tartott pártnapot. Az üzem mintegy kétszázötven dol­gozója gyűlt össze, s nagy figyelemmel hallgatták az előadó mintegy félórás be­vezető előadását. Ezután Erdősi elvtárs még mintegy két óra hosszán keresztül válaszolt a kérdésekre. A pártnap résztvevői az új gazdasági mechanizmussal összefüggésben érdeklődtek az árak jövőbeni alakulá­sáról, a szabad árakról, azok ellenőrzéséről, s töb­bek között arról, hogyan érvényesül majd a munká­sok érdekvédelme. A Kecskeméti Alföldi Cipőgyár tegnap délután megtartott pártnapján való­ságos párbeszéd alakult ki Erdélyt Ignác, a. városi pártbizottság első titkára, a pártnap szónoka és a hallgatóság között. A cipő­gyári dolgozók számos köz­érdekű kérdést intéztek Er­délyi elvtárshoz, az új gazdasági mechanizmus bevezetésével, az árreform­mal és Kecskemét fejlődé­sével kapcsolatban. Válaszában többek kö­zött elmondta a pártbizott­ság első titkára, hogy az árváltozásokat megnyug­vással fogadták a dolgo­zók, s január 1-e óta lénye­gesen nőtt a . forgalom azokból az élelmiszerekből, amelyek olcsóbbak, mint korábban és igen sokan vá­sárolnak tv-t, rádiót, hűtő- szekrényt, porszívót is. A pártnapokon hozzászó­lások hangzottak el, és kér­dések a városfejlesztéssel, a termeléssel, valamint az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban. Az előadók valamennyi kérdésre ki­merítően válaszoltak. Ülésezik a termelőszövetkezeti fiatalok parlamentje A termelőszövetkezeti fiatalok csütörtökön meg­nyílt országos parlamentje pénteken a Belügyminiszté­rium klubjában szekcióülé­seken folytatta munkáját. A gépesítésben dolgozó fiata­lok szekciójában a gépi technika alkalmazásában betöltött szerepükről foly­tattak eszmecserét az or­szág vezető szakembereivel, az ifjú állattenyésztők a munkakörülmények és a munkaszervezet kérdéseit, az. ifjú növénytermesztők a fiatalok folyamatosabb tisztelettel, megbecsüléssel szólaljunk róluk ezen a ta­nácskozáson is. — Sok problémát okozott nálunk az utóbbi időkben — mondotta többek között —, hogy a munkaerő-el­vándorlás előbb követke­zett be. mint ahogy azt a gépesítés lehetővé tette vol­na, s egyes esetekben ott volt nagyobb, ahol a tagok száma és kora miatt in­kább éppen maradniok kel­lett volna a fiataloknak. Most mégis azt kell mon­danunk, hogy országosan kozó földeken gazdálkod­nak sok traktorral és mun­kagéppel, és hogy nagy­üzemi gazdasági központok épültek ki ezrével az or­szágban, számos vidéken teljesen megváltoztatták a táj arculatát az új telepí­tésű szőlők és gyümölcsö­sök, de más a mai magyar falu azért is, mert alapvető változás történt a paraszt- emberek gondolkozásában. A továbbiakban rámuta­tott: az a fejlődés, amely a termelőszövetkezeti tör­vény megalkotását szüksé­foglalkoztatásának problé­máit, az ifjú szakmunkások szekciójában pedig a szak­mai tudás és a gazdaságos termelés kapcsolatát vitat­ták meg. A délutáni plenáris ülé­sen dr. Tóth Mihály, a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Tudo­mányos Kutatási Osztályá­nak vezetője tartott vita­indító előadást A termelő­szövetkezeti ifjúság szerepe a korszerű nagyüzemi ter­melésben címmel. Hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság most zajló technikai forradalmát csak akkor lehet megvalósítani, ha a fiatalok technikai szemlélete és tudása általá­nossá válik. Ennek szük­ségességét jelzi, hogy a me­zőgazdaságban 700—750 fé­le gépet használnak. A vitaindító előadást aj termelőszövetkezeti fiata­lok küldötteinek felszólalá­sai követték. Sok figyelemre érdeme* javaslatot tettek a fiatalok kezdeményező kedvének, al­kotóerejének jobb kihasz­nálására. A péntek délutáni ple­náris ülésen felszólalt Lo- sonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. Elöljáróban vázolta a termelőszövetke­zeti mozgalom eddigi út­ján tapasztalt eredménye­ket és nehézségeket, majd a jelenlegi helyzetet ismer­tette. Többek között hang­súlyozta, hogy a termelő­szövetkezeti mozgalom út­törői megérdemlik; mély nagyobb gondot jelentett gessé és egyúttal lehetővé volna ennél, hogy a falu­ból ifelszabaduló munka­erőt nem tudtuk volna fog­lalkoztatni a népgazdaság más területein. Bármelyik termelőszövetkezeti tagtól kérdezzük is most: régeb­ben dolgoztak-e többet a parasztemberek, vagy most, a válasz egyértelműen az, hogy ma a paraszti mun­ka összehasonlíthatatlanul könnyebb, mint régen volt. Betű szerinti értelmében újjászületett a magyar fa­lu. Nemcsak külsőre, nem­csak az által, hogy most már nagy táblákban sora­tette, új korszakot nyitott meg a termelőszövetkezeti parasztság életében. Olyan korszakot, amely vonzó le­het minden fiatal számára is. A termelőszövetkezeti élet és a munkakörülmé­nyek száz és száz alkalmat kínálnak a szakmát tanult, középiskolát, vagy egyete­met végzett ifjú emberek­nek arra, hogy képességei­ket kifejthessék. A mi szo­cialista mezőgazdaságunk­ra. termelőszövetkezeteink­re életet, sorsot lehet ala­pozni — fejezte be felszó­lalását Losonczi Pál. felülvizsgálata a Kecskeméti Tanács V. B. ülésének napirendjén Különös tekintettel a sportlétesítmények színvo­nalára, Kecskemét sport- mozgalmáról tárgyalt teg­napi ülésén a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. Ezután a megyeszékhely könyvtárainak múlt évi munkáját értékelte és ho­zott megfelelő határozato­kat. A harmadik napirendi té­maként előterjesztett, s a tartási, életjáradéki és a hazafias nevelés a népművelés feladata is Továbbképzés megyénk népművelői részére Több mint 200 népmű­velési felügyelő művelődés­házi munkatárs és könyv­táros jelent meg tegnap délelőtt a kecskeméti mű­velődési ház nagytermében, a megyei tanács által ren­dezett továbbképző érte­kezleten. Az elnöklő Szamosfalvi Imre bevezető szavai után Kádast László, a megyei ta­nács vb művelődési osz­tályának vezetője a haza- fiságra, az internacionaliz­musra és a honvédelemre való nevelésről tartott elő­adást. Részletesen elemezte a mostanában sokat vitatott haza- és nemzetfogalom előtérbe kerülésének társa­dalmi és történelmi okait Hangsúlyozta, hogy a nem­zeti értékeink miatt érzett jogos büszkeség és az in­ternacionalizmus nem áll­nak egymással ellentétben, de csakis a cselekvő haza- fiság segítheti a szocializ­mus győzelmét. Több fon­tos irányelvet adott a nép­művelőknek a hazafias ne­velés módszereihez és a ne­velés területeihez. Előadása után Balabán Sándor alezredes ismertet­te az átszervezett Honvé­delmi Szövetség fő célki­tűzéseit, és kérte a nép­művelőket, hogy munkájuk során tudatosítsák a haza fegyveres szolgálatának fontosságát. Délután Tóth Jánosnak, az Üj Írás olvasószerkesz­tőjének, a magyar irodalom elmúlt évi termését érté­kelő előadásával ért véget a továbbképzés. Ezután a résztvevők kö­zösen megtekintették a Ka­tona József Múzeumban a Bács megyei képzőművé­szek Téli Tárlatát öröklési szerződésekre vo­natkozó új jogszabályok végrehajtásáról szóló je­lentés külön figyelmet ér­demel. Mint ismeretes, a szer­ződéseket szabályozó alap­törvényt tavaly egy új ren­delkezés módosította. Az új jogszabály — az idős em­berek anyagi kihasználásá­nak megakadályozása céljá­ból — kiszélesítik a taná­csi szakigazgatási szervek jogkörét. Nevezetesen: elő­írja, hogy a tartási, élet- járadéki és öröklési szer­ződések érvényességéhez hatósági jóváhagyás szük­séges. Tekintélyes munka há­rult a szakigazgatási szerv­re, hiszen a múlt év már­ciusában életbe lépett új törvény értelmében felül­vizsgálatra szorultak a ko­rábban bejelentett és nyil­vántartásba vett szerződé­sek. Ugyanakkor el kellett bírálni a fennálló, de nyil­ván nem tartott megálla­podásokat is, nem szólva az újonnan kötött ilyen szerződések folyamatos, ugyancsak helyszíni tájé­kozódással egybekötött fe­lülvizsgálatáról. Mint az előterjesztésből és annak vitájából egy­aránt kitűnt, az igazgatási osztálynak a feladat ellá­tásával megbízott dolgozója oéldaadó gondossággal, lel­kiismeretességgel látta el a munkát. A törvényben előírt 1967. augusztus 31-i határidőre összesen 150 tar­tási, életjáradéki, illetve öröklési szerződés felülvizs­gálatát látta el. Az idős emberek érdekei­nek védelme, a velük kö­tött szerződések betartásá­nak ellenőrzése rendkívül figyelmes, körültekintő munkát igényel. Éppen ezért nem kjs feladatot ró a szakigazgatási szervre — ezek a gondolatok ismét­lődtek visszatérően a vb- ülés vitájában. S felvető­dött az az igény is, hogy választási körzetükben a tanácstagok nyújtsanak az eddiginél nagyobb segítsé­get az említett szerződések betartásának ellenőrzésé­ben. Az illetékes felügyeleti szervek által is felelősség- teljesnek minősített mun­káról szóló jelentést a vég­rehajtó bizottság elfogadta. Egyben jegyzőkönyvi di­cséretben részesítette dr. ^yőrfi Béláné ügyintézőt, és munkájának segítésében mindenkor fáradhatatlan Barta Mihály tanácstagot. Végezetül a végrehajtó bizottság több bejelentést fogadott el. Közöttük jó­váhagyta Kecskemét fenn­állásának 600. évében elké­szült létesítmények falára verülő emléktáblák szöve­gét, amely így hangzik: Ez a létesítmény 1968-ban épült, a város fennállásá­nak 600. esztendejében.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom