Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-19 / 15. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Megkezdte tanácskozását a termelőszövetkezeti fiatalok parlamentje Csütörtökön Budapesten megkezdte tanácskozását a termelőszövetkezeti fiata­lok parlamentje. A parla­ment összehívását megelő­zően, még a múlt év de­cemberében 260 községben, városban tartottak előzetes területi tanácskozásokat, amelyeken 15 000 fiatal és 2600 meghívott vendég: a járási és megyei tanácsok szakigazgatási szervek kép­viselői vettek részt. A te­rületi tanácskozásokon megválasztott 277 küldött több mint negyedmillió termelőszövetkezeti fiatalt képvisel a most megnyílt ifjúsági parlamentben. A fiatalokon kívül a meg­hívott vendégek is nagy számban vesznek részt a Belügyminisztérium köz­ponti klubjában rendezett tanácskozáson. Az elnök­ségben foglalt helyet Lo­soncai Pál, az Elnöki Ta­kács elnöke, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, Szabó István, a Termlőszövetke- zetek Országos Tanácsának elnöke, valamint a politi­kai, gazdasági és társadal­mi élet számos kiváló kép­viselője. Méhes Lajos, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Központi Bizottsága tagjá­nak megnyitója után Vi­rág István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának főtitkárhelyettese tartott bevezető előadást a termelőszövetkezeti moz­galom időszerű kérdéseiről. Az előadó többek között vázolta a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa és a nemrég megalakult te­rületi szövetségek munká­ját, az új termelőszövetke­zeti törvény és az új föld­törvény végrehajtásával, a gazdaságirányítási reform bevezetésével kapcsolatos tennivalókat. A bevezető előadás után Molnár György, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára tájékoztatta az ifjú­sági parlament küldötteit, részvevőit a termelőszövet­kezetekben dolgozó fiata­lok helyzetéről. A köztudatban élő sta­tisztika szerint a termelő­szövetkezeti tagság átla­gos életkora meghaladja az 55 évet. Ez azonban nem tükrözi eléggé a termelőszövetkeze­tekben dolgozó ifjúság va­lóságos arányait. Jelenleg a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok túlnyomó többsége — körülbelül 250 ezer — a termelőszövetkezetekben dolgozik. Az elmúlt hóna­pokban mintegy 30 ezren, többségükben fiatalok kér­ték felvételüket a közös gazdaságokba. A fiatalok­nak csupán kisebb része tagja a termelőszövetkeze­teknek, körülbelül 65 ez­ren, a többség családtag­ként, vagy alkalmazottként vesz részt a közös gazdál­kodásban. A fiatalok zöme gépeken dolgozik. Ez első­sorban azt mutatja, hogy a fiatalok a technikához von­zódnak, másrészt fölveti a növénytermesztésben dolgo­zó fiatalok problémáit. Többségük évente csupán 6—8 hónapot dolgozhat, fő­leg a munkacsúcsok idején. A fiatalok kis hányadának jut rendszeres és megfelelő jövedelmet adó munka. A termelőszövetkezetekben dolgozó ifjúság mintegy 45 százaléka nő. örvendetes, hogy mind több szakmai­lag jól képzett fiatal nő ta­lálható a termelés vezető posztjain is. A termelőszövetkezeti fia­talok parlamentjének össze­hívását széles körű előké­szítő munka előzte meg. A területi tanácskozásokon mindenekelőtt az ifjúság folyamatos foglalkoztatását, rendszeres és megfelelő szintű jövedelmét, a fiata­lok számára is vonzó jöve­delemelosztási formák kér­déseit tárgyalták. Az állat- tenyésztő fiatalok ország­szerte sürgették az osztott munkaidő helyett a kettős műszak bevezetését a meg­felelő tisztálkodási lehető­ség megteremtését. A fiata­lok folyamatos foglalkoz­tatásának megoldásában több megyében jó úton ha­ladnak a kielégítő, kisegítő vagy melléküzemági tevé­kenység szervezésével. Szá­mos termelőszövetkezetben a fiatalok máris annyit, sőt jónéhány helyen többet ke­resnek mint az iparban. Az új intézkedések meg­teremtették mindazokat a kedvező körülményeket, amelyek között a fiatalok valóban meg is találhatják helyüket a szövetkezeti gazdaságokban. A termelő­szövetkezeti ifjúság alap­vető rétege már ma is az a csaknem százezernyi fia­tal, aki különböző szinten szakmai képzettséget szer­zett, vagy jelenleg a szak- oktatási intézményekben ta­nul. A KISZ által szerve­zett szocialista munkaver­senyek, a védnökségvállalá­sok, a különböző társadal­mi munkaakciók kivívták a termelőszövetkezeti tag­ság és az egész közvéle­mény elismerését. Az előadó végül vázolta a termelőszövetkezeti fia­talokra váró feladatokat. A termelőszövetkezeti if­júság parlamentje pénte­ken reggel négy szekcióülé­sen folytatja munkáját. Országosan elsők között Legelőj a vitás tizennyolcezer holdon A tervek szerint 1970-re a megye 260 ezer holdnyi legelőterületéből 50 ezer holdon folytatnak mező­gazdasági nagyüzemeink korszerű gyepgazdálkodást. A megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának összesítése sze­rint az elmúlt évben csak­nem 18 ezer hold legelőt javítottak meg vegyes mű­trágya adagolással. Az ál­lam 7 millió forintot adott erre a célra. A javított te­rületeken 208 ezer tonna zöldtakarmány termett. Az öntözött legelőkön 70 má­zsával volt magasabb a hol- dankénti termés, mint a száraz művelésű gyepeken. A javított területek ezen kívül 7600 tehén és több mint 7 ezer növendék állat zöldtakarmányát biztosítot­ták a legeltetési idényben. Bár a szakvezetés arra az álláspontra helyezkedett, hogy fő feladat a meglevő ősgyepek helyes kezeléssel történő javítása, azonban indokolt esetben szükséges új legelők telepítése is. Kü­lönösen akkor, ha az ős­gyep a tehénistállótól 3 kilométernél távolabb van. A tehén tartás jövedelme­zőbbé tétele érdekében ér­demes öntözni az istálló közelében telepített legelő­ket. A szakmai továbbképzés érdekében az elmúlt évben is rendeztek kétszer egyhe­tes rét- és legelőmester, a pásztorok részére pedig kétszer háromnapos tanfo­lyamot. Legelőbemutatókat is tartottak. Egy megyei ál­talános tapasztalatcserét, valamint hét kisebb bemu­tatót. A megye termelőszövet­kezetei az elmúlt évi ered­mények alapján országosan elsők közé kerültek gyep­gazdálkodásban. A tavalyi aszályos esztendő jól bizo­nyította, hogy a legelők szakszerű kezelése, üzem­szerű hasznosítása milyen jelentős segítséget ad a ta­karmánygazdálkodásban. Az idén hasonló terüle­ten terveznek gyepjavítást a mezőgazdasági nagyüze­mek. Min talakótelep Baján Guruló házgyárat vásárol a Lakberendező Ktsz Forradalmi változást hoz­tak a lakásépítkezésben a házgyáraik. Mint ismeretes, 1970-ig megkezdi a terme1- lést az országban a negye­dik olyan óriáskombinát is, Saigon partizánoknak álcázott diverzánsokat dob át Kambodzsába MÓÖZKVÁ (MTI) ^ ^ »»Mg - | ^ f ^ s ^ ki magukat partizánoknak. 1 Képünkön: A kambodzsai hatar menten egészségügyi Mindez megjelent a kam- ! katona segíti le a járműről az egyik amerikai páncél- bodzsai sajtóban, de egy i gépkocsi parancsnokát, aki a harcokban ellenséges ra- sor sem jelent meg belől" :éta szilánkjaitól sebesült meg. a nyugati lapokban. (Rádio-telefoto — MTI külföldi képszolgálat) amely évente két-három- ezer otthont állít elő nagy­üzemi módszerekkel. Újdonságnak számít azon­ban majd az a mozgó ház­gyár, amit az olasz Gi-Gi cégtől vásárol a Bajai Lak- berendező Ktsz. Előnye, hogy — traktorral vontat­va — könnyen az építés helyszínére telepíthető, s alig egy hónap alatt ké­szít el egy kétszobás csa­ládi házat a panelek gyártásától az összesze­relésig. A panelek már a matricá­ból úgy kerülnek ki, hogy később sem külső, sem bel­ső festésre nincs szükség. Előre beépítik a falakba a víz- és villanyvezetéket is. Az építés ideje természe­tesen még tovább rövidül, amennyiben nem különálló házakat, hanem összefüggő lakótelepeket hoznak lét­re a házgyárral. Decemberben Olaszor­szágban tanulmányozták a szövetkezet vezetői és az Építésügyi Minisztérium szakemberei a mozgó ház­gyár működését. Mezős Mi­hály, a ktsz elnöke szerint nemcsak lakások, hanem mezőgazdasági és kulturá­lis létesítmények építésére is kitűnően megfelel. Bo­logna közelében például egy hattantermes irodával is ellátott iskolát alig há­rom hónap alatt hoztak létre a mozgó házgyárral. Az elnök saját szemével győződött meg róla, hogy a létesítmény minősége is kifogástalan. Könnyű be­látni, milyen nagy hasz­nát venné a megye a gu­ruló kombinátnak például az árvíz, vagy belvíz kárt szenvedett lakások újjá­építésénél, ahol a gyorsa­ság elsőrendű fontossággal bír. Mivel a panelgyártó mat­rica oldalfalai mozgatha­tók — elektromágneses rendszerrel működik a gép — tetszés szerinti méretű építőelemeket állíthat elő a házgyár a 7.20x4,20 mé­teres maximális nagyságon belül. Így nincsenek kötött­ségek az épületek nagysá­gát, formáját tekintve és természetesen többszintes lakások is ké­szülhetnek. Olaszországiban bizonyos technológiai változtatások­kal, nagyobb méretű daru alkalmazásával 8—9 eme­letes házakat is készítenek az előregyártott elemekből. Az olasz céggel folyta­tott tárgyalások értelmé­ben, szó lehet arról is, hogy a házgyárért — amíg ter­melni nem kezd a kunfe­hértói törkölyfeldolgozó üzem — törkölyt adnának cserébe. Ily módon jelen­tős mennyiségű devizát le­hetne megtakarítani, hi­szen a guruló kombinát ára körülbelül 17 millió forint­nak felel meg. Az anyagi fedezetet elő­reláthatólag az OKISZ biz­tosítja. Ha minden jól megy, már a negyedik negyedévben termelni kezd a házgyár, mégpedig azon a területen, amit — dicséretes gyorsa­sággal — a bajai tanács jelölt ki a mintalákótelep helyéül. Reméljük, hogy semmi sem akadályozza a rendkí­vül előnyösnek ígérkező üzlet lebonyolítását, hiszen a megyei pártbizottság nemcsak kezdeményezője, hanem támogatója is a mozgó házgyár megvásár­lásának. B. D. A M A G*Y A Ra S Z QCIA LI S.T*A-M UNKÁS£Á RfyB Á G S - Kl S KU N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPPÁ XXIII. évf. 15. szám 1968. január 19. PÉNTEK Ara 80 fillér,

Next

/
Oldalképek
Tartalom