Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-18 / 14. szám
T ermelőszö vetkezetek árkiegészítéses állami támogatása A „kis KGST” az új mechanizmusban Ez évtől kezdődően megyénkben a kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodó termelő- szövetkezetek megkülönböztetett állami megsegítésnek új formáját — az árkiegéA gazdasági mechanizmus reformjával a mező- gazdasági üzemek jövedelemszabályozásának egységes rendszere alakult ki. Ezen belül a termelőszövetkezetek és az állami költségvetés kétoldalú kapcsolata (adóbefizetés, állami támogatás) továbbra is fennmaradt, de jellegében és céljában módosult. Az új szabályozási rendszer egyrészt jobban figyelembe veszi a mezőgazdasági üzemek természeti és közgazdasági adottságait, másrészt lehetővé teszi fokozottabb önállóságukat. Ebbe az egységes rendszerbe szervesen kapcsolódik a termelőszövetkezetek állami támogatása, amely — a jelenlegi körülmények között — a tényleges üzemi önállóság egyik biztosítéka. Az ipari árak magasabb színvonalából ugyanis a mezőgazdasági üzemekre háruló terheket csökkenti a valamennyi üzemet megillető beruházási állami támogatás (ártámogatás). Az üzemi önállóság biztosítása azonban, a termelőszövetkezetek egy részénél — csupán ártámogatással — nem érhető el. A mezőgazdasági árszínvonal Az új rendszer az árkiegészítéses állami támogatás, amely objektív alapon, elsősorban a földek minőségét veszi figyelembe és az áru — illetve a termelés — dotálásának formájában valósul meg. Az árkiegészítésben részesíthető üzemek kijelölése közös szántóterületük átlagos kataszteri tisztajövedelme alapján történik. Kedvezőtlen adottságúnak minősül az a termelőszövetkezet — amelynek szántóterülete átlagosan 11 aranykoronán alul van. Ahhoz, hogy egy tsz ár- kiegészítésben részesülhessen — az előbbi feltétel mellett — két év átlagában (1966—1967) egy szántóegységre jutó bruttó jövedelme az 1500,— Ft-ot nem haladhatja meg, az egy tagra jutó részesedés pedig nem lehet több 12 ezer forintnál. Előzetes számítások szerint mintegy 45—50 termelőszövetkezetet érint az új támogatási rendszer. Az 1967. évi végleges adatok alapján a járási pénzügyi osztályok február közepéig értesítik az árkiegészítéses támogatásban részesíthető termelőszövetkezeteket. Az érdekelt gazdaságok a szántóföldi növénytermelés, a zöldségtermelés, a szarvasmarhatartás, a sertéstartás, a juhászat és a baromfitartás árbevételei után a földek termőképességétől függően az árbevétel 5—25 százalékáig árkiegészítésben részesülnek. Természetesen az árkiegészítéses állami támogatást — vezetjük be. A gyenge termelőszövetkezetek — a bajai járás kivételével — e módszer szerint részesülnek állami támogatásban. ! — Valamennyi termék után azonos százalékban részesülnek a tsz-ek ár- kiegészítésben, ezért üzemi adottságaiknak legjobban megfelelő termékeket igyekeznek majd termelni, hiszen abból érhetik el a legjobb átlagtermést, árbevételt és ezáltal a legnagyobb árkiegészítést. E rendszer tehát az üzemen belüli észszerű termelési szerkezet kialakításának irányában hat. — Az árkiegészítésből származó nagyobb árbevétel lehetőséget ad a kedvezőtlen adottságú tsz-eknek, hogy a termelés színvonalában és a tagok jövedelmében levő különbségeket köztük és a többi tsz-ek között csökkentsék. Külön jelentősége van a háztáji gazdaságok termeléséből származó termékek támogatásának. Ez egyfelől elősegíti a szervezett, közösön keresztüli értékesítés növelését, másfelől ezekben az üzemekben — ahol a nagyüzemi állattartás körülményei általában kevéssé alakultak ki — lehetővé teszi, hogy a nagyüzemi körülmények kialakítását fokozatosan, lehetőleg hitel lekötése nélkül valósítsák meg. Az árkiegészítés kizárólag a termelőszövetkezetet illeti meg, s abból a tagok részére semmilyen térítés nem nyújtható. Közvetve azonban hozzájárul a tagok jövedelmének növeléséhez és így a kedvezőtlen adottságú tsz-eknél is gyorsabban nő a közösből kapott jövedelem. Az új árkiegészítéses támogatási rendszer természetesen tovább növeli a megyei irányítás, párt-, és tanácsi vezetés felelősségét. Az üzemek számára is újat jelent majd és kezdetben szokatlan lesz. Az eddigi — megyén kívüli — kísérletek eredményei alapján az árkiegészítéses állami támogatási rendszer bevezetését megyénk tsz-ei részére előnyösnek tartjuk. Kétségtelen, hogy mint minden új, úgy ez is több fáradsággal és kockázattal jár, de ezt — a nagyobb eredmény érdekében — párt- és tanácsi vezetőinknek, valamint termelőszövetkezeteinknek vál- lalniok kell. Dr. Borbély Lajos, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője Megyénkben tavaly a munkások és alkalmazottak jövedelmét a béren kívüli juttatások 22,9 százalékos (+ 87,4 millió forint) emelkedése is növelte. A béren kívüli juttatások — elsősorban társadalombiztosítási járulékok, nyereségrészesedés — az összkereset 17,6 százalékát tették ki. * A lakosság Bács-Kiskun megyében áruvásárlásra ',04 milliárd forintot köl- ( öit '967-ben. 10.2 százalék- | kai többet, mint egy évA terv 1966-ban született, s tavaly már számos yüerü- leten együtt is működött az a négy bajai ipari üzem, amely a tréfásan „kis KGST”-nék nevezett szövetséghez tartozik. A Kismotor- és Gépgyár gyáregységének, a Ganz Villamos- sági Művek Készülék Gyárának, a Szolgáltató Vállalatnak, illetve a Vasipari Ktsz-nek a vezetőd decemberben találkoztak utoljára. Számba vették az első évi eredményeket és kidolgozták a további együttműködés terveit — figyelem.be véve természetesen az új gazdasági mechanizmus hozta változásokat. Részt vett a megbeszélésen a Gépjavító Vállalat vezetősége is. Egyelőre csak „megfigyelőként”, de az ott hallottak alapján minden valószínűség szerint csatlakozik a sok előnnyel járó szövetséghez. Bérmunka és szállítás Az együttműködés egyik célja az, hogy a vállalatok a lehető legjobban ki tudják használni gépeiket. Ezért már a múlt év elején közösen felmérték hol és milyen területen van szabad gépi kapacitás, s ettől kezdve jelentős mennyiségű bérmunkát végeztek egymás számára. A Ganz például galvanizálással, csiszolással. szerszámköszörüléssel, öntvény.tisztítással segítette társait. összesen mintegy 600 ezer forint értékben. Az idén tovább bővítik a kooperációt, és előre láthatólag 30 százalékkal több bérmunkát vállalnak a társüzemektől, mint 1967- ben. Ugyanakkor e jól felszerelt — megyei viszonylatban nagy — üzem is igényelt szövetségeseitől segítséget. A tanácsi vállalat és a ktsz különféle lemezmunkákat Végzett számára. A Kismotor- és Gépgyár főleg préselést adott bérbe a „kis KGST”-hez tartozó többi gyárnak. Körülbelül négyezer normaórát dolgoztak részére és ezzel megkímélték attól, hogy Bajától távoli üzemekkel teremtsen kooperációs kapcsolatot. Könnyű belátni, hogy ily módon jelentősen lecsökkentek' a szállítási költségek a korábbihoz viszonyítva. A gyáregység vezetői elmondták, hogy nemcsak a költségmegtakarítás oldaláról nézve hasznos az együttvel korábban. A legtöbb pénzt az év utolján hagyták a boltokban. Egészéves kiadásaik 29,3 százalékát a negyedik negyedévben költötték el a dolgozók. * A tsz-ek érdeklődése jelentősen növekedett a szarvasmarha-tenyésztés iránt. Míg a korábbi években például a kiskunhalasi járásban 3—4, egyenként 96 férőhelyes tehénistálló épült, 1968-ra 16 tehénistálló építésére jelentettek be igényt. lat lehetővé teszi, hogy adott esetben soron kívül, minden bürokratikus huzavona nélkül teljesítsék egymás kérését, akár bérmunkáról, akár szállításról van szó. Korábban gyakran előfordult, hogy a Budapestre, vagy az ország más területére induló gépkocsik félig rakottan tették meg az utat, vagy éppen teljesen üresen tértek vissza. 'A szövetségen belül ilyesmi már nem következhet be. A vállalatok szállítási osztályai között szoros kapcsolat alakult ki, s úgy szervezik a fuvarokat, hogy ha saját anyagokkal, késztermékekkel nem telik meg a gépkocsi oda, vagy visszafelé menet, akkor megpakolnak a szomszéd árujából. Szakmunkásnevelés Az együttműködés fontos területe a szakmunkásnevelés. Már az elmúlt évben előfordult, hogy a Ganz Villamossági Művek üzeme fiatal mechanikusokkal segítette ki a tanácsi vállalatot. Ebben az évben előreláthatólag. bővülnek az ilyen irányú kapcsolatok. A Kismotor- és Gépgyár Gyáregysége főleg forgácsoló szakmunkásokat nevelhet a társüzemeknek, a Ganz pedig villanyszerelőket. A kollektív szerződések elkészítése előtt is tanácsA tsz-elnök egy dosz- sziéban rendezgeti a nyomtatott meghívókat, amikor belépek az irodájába. Azokat az értekezletekre, tanácskozásokra, tapasztalatcserékre szólító kártyákat, amelyek a múlt év során érkeztek a címére. Mennyi? Összesen százhúsz. Jó néhány több napos is volt közöttük. És mivel elnökünk mozgékony, érdeklődő', mondhatni közéleti férfiú, csaknem mindegyiken részt is vett. A több napos összejöveteleken is megjelent azon az egy, de legalább fél napján, amely számára a leginkább érdekesnek mutatkozott. Aki csak egy kicsit is jártas az értekezletek világában, az jól tudja, hogy a fél napnál rövidebb értekezletek száma ama bizonyos fehér holló előfordulási arányával azonos. Köztudott, hogy még egy félnaposra sikerült értekezlet is egész napot vesz igénybe: oda- és visszautazás, egy kis beszélgetés, ismerősökkel, kollégákkal való találkozás, no meg — „ha már itt vagyok” címszó alatt — ki- sebb-nagyobb ügyek elintézése a járási, vagy a megyei hivatalos szerveknél. Azt hiszem, értjük egymást. De ez még nem minden. Mert jócskán akad olyan értekezlet is, amelynek rendezői nem készíttetnek nyomtatott meghívókat, elegendőnek tartják a stenciles, a gépírásos, vagy akár csak a szóbeli koztak a kooperáló üzemek munkaügyi szakemberei és szakszervezeti vezetői. Elsősorban azért, hogy kicseréljék tapasztalataikat, megismerjék egymás elképzeléseit, de részben azért is, hogy lehetőség szerint összhangot teremtsenek néhány bérezési kérdésben. Például abban, hogy egyik se próbálja elcsábítani a jó szakmunkásokat a másiktól a megengedettnél nagyobb keresettel. Napközi - közös erővel Számos lehetőség kínálkozik, még koránt sincs kimerítve az együttműködés minden előnye. Nyilván növekszik a bérmunka iránti igény ha — mint tervezik — összehangolják a rezsikulcsokat a főkönyvelők. Így nem szenvednek majd anyagi hátrányt a kisebb, tehát alacsonyabb rezsivel dolgozó partnereik. Bővíthető a kapcsolat az anyaggazdálkodásban. Tavaly is többször kiesegítet- ték egymást nehezen beszerezhető speciális anyagokkal. félkésztermékekikel, az idén azonban tervszerűvé teszik e kooperációt. Régi gond Baján — a megye többi városához hasonlóan —, hogy kevés a napközi otthon. Ezért elhatározták a kooperáló vállalatok, hogy közös erővel építenek egyet. B. D. értesítést is. Elnökünk is kapott ilyeneket, de hogy mennyit, arra már nem emlékszik. Arra igen, hogy jórészt ezeken is megjelent. A konkrét igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy tagja volt a tsz-szö- vetség megalakulását előkészítő bizottságnak. Aztán, mivel a járási tanács vb-tagja, kéthetenként részt vett a vb-iilésen. Hetente megjelent a pályaválasztási tanácsadáson, mivel ott is — ahogy ő maga jegyzi meg epésen i— „valami korifeus”. Azt kérdezem, amit ilyen esetben akárki más kérdezne a helyemben: mikor volt ideje a gazdálkodás irányítására. Nevetve mondja, hogy este, meg északa... És most áradozhatnék elnökünk hősies munkabírásáról... De nem teszem, mivel az áradozásom nélkül is nyilvánvaló, ugyanakkor csak fele az igazságnak. A másik felét nehezebb megfogalmazni; bonyolult lévén a dolog. Bizonyos, hog” közéletünkből nem kapcsolhatók ki az értekeztetek, de — valahol és va lahogyan — mértéket ke lene tartani. Sok ugyar a párhuzamos témájú ér tekezlet, a nyomtató' meghívókból ez is kiden" Olyan is van, ami feles’ ges. Am a legtöbb — tű’ méretezett. A téma felír gul, s ilyenkor jog?- mondhatjuk: kévéséi’ több lenne. A százhúsz meghívó ff gyelmeztet. —n* — ei Miért szükséges az új módszer? Saját bevételnek számít szítás mértéke a legroszr szabb földeken a legmagasabb. Árkiegészítést kapnak a termelőszövetkezetek a megtermelt, de értékesítésre nem kerülő kenyérgabona értéke után is. A közös termésen túl, a termelőszövetkezetek tagjainak háztáji árutermelését (hízó- és növendékmarha, hízó- és növendéksertés) is árkiegészítésben részesítjük, amennyiben termékeiket — a termelőszövetkezettel történt előzetes megállapodás alapján — a közös gazdaságon keresztül értékesítik állami, vagy szövetkezeti vállalatoknál. A külső szervtől vásárolt takarmány és állat értéke természetesen a támogatásból levonásra kerül. Az árkiegészítést a termelőszövetkezetek negyedévenként utólag igényelhetik a járási pénzügyi osztályoktól, s ezzel az összeggel mint saját árbevétellel számolhatnak. Előnyei — Az állami támogatás a termelőszövetkezetek árbevételeihez kapcsolódik, azzal együtt nő, ösztönzi tehát, hogy minél nagyobb tömegű árut termeljen és ezzel javítsa a lakosság ellátását. — A támogatásba bevont termékek köre megegyezik a távlati fejlesztési tervek célkitűzéseivel, tehát olyan termékek előállítására serkenti a gazdaságokat, amelyekre a népgazdaságnak szüksége van, ugyanis nem a legrosszabb körülmények között dolgozó üzemek átlagos költségeire épül. A népgazdaságnak azonban a rosszabb körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek termékeire is szüksége van, ezért termelésük fejlesztéséhez pótlólagos — „megkülönböztetett állami támogatás”-! kell nyújtani. A gyenge termelőszövetkezetek eddig a megkülönböztetett állami támogatást a tagok jövedelmének kiegészítésére, illetve mérleghiányaik rendezésére kapták. Ez a sok szubjektív elbírálási lehetőséget is magában rejtő támogatási mód nem ösztönzött a több- termelésre, a megfelelő termelésszerkezet kialakítására, nem serkentette a termelőszövetkezeteket, hogy belső tartalékaikat jobban feltárják. Így joggal merült fel egy formájában is ösztönzőbb támogatási rendszer bevezetésének igénye. Megyénkben különösen fontos a megfelelő módszer alkalmazása, hiszen köztudott, hogy nálunk — különösen a Homokhátságon — az országosnál kedvezőtlenebbek a természeti adottságok és emiatt is sok a gyenge tsz. Százhúsz meghívó
