Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-31 / 308. szám

Tóthné Kovács Annamária, Kozma István és az öttusa-válogatott az év legjobb sportolói A Magyar Sportújságírók Szö­vetsége az idén is megszavaz­tatta tagjait abban a kérdésben, hogy kik voltak az év legjobb magyar sportolói. A szavazás eredménye a következő: 1967. év legjobb női sportolója: Tóthné Kovács Annamária, atlétanő, 509 pont, 2. Túróczy Judit, úszónő, 204 pont, 3. Bóbis Ildikó, vivónő, 96 pont, 4. Almássy Zsuzsa, mukor- csolyázónő, 41 pont, 5. Gyarmati Andrea, úszónő, 12 pont, 6. Bánfai Agnes, tornásznő, 7 pont. 1967. év legjobb férfi sportolója: Kozma István, nehézsúlyú birkózó, 235 pont, 2. Balczó András, öttusázó, 228 pont, 3. Albert Flórián, labdarúgó, 137 pont, 4. Németh Miklós, atléta, 28 pont, 5. Sillai László, birkózó, 12 pont, 6. Portisch Lajos, sakkozó, 11 pont. 1967. év legjobb együttese: A magyar öttusa-válogatott 319 pont, 2. A labdarúgó-válogatott 147 pont, 3. A nőt tőrválogatott 136 pont, 4. A Ferencváros labdarúgó- csapata 75 pont, 5. Az ifjúsági labdarúgó­válogatott 6 pont, 6. A kötöttfogású birkózó­válogatott 5 pont Több szavazó emlékezett a távfutásban egyedülálló teljesít­ményt nyújtó Schirilla György­ről, aki mint ismeretes, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából Buda­pestről Moszkvába futott. A szö­vetség úgy döntött, hogy a Va­sas kiváló atlétáját emlékpla­kettel jutalmazza. A labdarúgó Nemzeti Baj­nokság 14 osztályában szereplő 226 csapat 3426 mérkő­zést vívott 1967-ben, ezeken a találkozókon közel tízezer — pontosabban 9961 — gól esett. Tavasszal 4663, ősszel 5298 volt a gólok száma, az emelke­dés tehát mintegy 15 százalé­kos. Az NB III. Északnyugati cso­portját kivéve, a többi osztály­ban mindenhol nőtt a „gólter­més”, van ahol 25—30 száza­lékkal is. Legtöbb gól az NB I-ben (774), az NB I/B-ben (771) és az NB III. Nyugati csoportjá­ban (784) született. A Bács me­gyeieket érintő csoportok közül az NB II. Keleti csoportja a 7., az NB III-as Délnyugati az 5., Délkeleti a 10., a Közép csoport pedig a 14., utolsó helyen áll a gólok tekintetében. Az NB I. „B” osztályban vi­szonylag kevés gól esett, hiszen a többi csoport 240 mérkőzésé­vel szemben itt 306 mérkőzés került lejátszásra. A megye 10 NB-s csapata kö­zül 3 jutott a kiesés sorsára. Csapataink 304 mérkőzést ját­szottak, a mérleg: 106 győzelem, 68 döntetlen, 120 vereség, 390: 472-s gólarány. A 280 pontból 190 hazai, 90 idegenbeli pályán született. Az NB-ben szereplő 226 csa­pat közül mindössze nyolc tud­ta megőrizni hazai veretlensé­gét, köztük van a Soltvadkert is. A veretlenek az NB I-es Fe­rencváros és Tatabánya, az NB TI-s Szegedi VSE, az NB III-s Soltvadkert. Vác, Papp J. SE és a Szombathelyi Dózsa. Kö­zülük a 100 százalékos hazai mérleghez a szombathelyiek álltak legközelebb, mindössze eev döntetlenük volt. az is még a lese'ső fordulóból. A Soltvadkert iáén eayenle- t«sen szereveit. 7 tavaszi és 8 őszi mérkőzéshői eavar&nt 2 döntetev’''k volt, a többit men- ■eyerték Tizenegy győztes talál­kozóinkból 7 volt az egy, 2 a kettő, 1—1 a három, illetve a r^'vu nólkülönhségű. Vidéken senki sem maradt veretlen, l^vtovább a Ferencvá­ros ..bírta”, ők az utolsó 2 vi­déki i)kön buktak el. A tavaszi idénv után — rai- +,,k bónil — mén n vcv <-s a íVTozdbv'i Szabó I.. SF is vafo+lpn volt idezootapn ők azonban őcczel rálrlátl'm v’sz- szaeséssel hat, illetve öt vidéki Labdarúgás 1967 vereséggel homályosították el tavaszi sikereiket. Megyénk csapatainak vidéki teljesítményével nemigen lehet dicsekedni, a 10 együttes ösz- szesen 92-szer kapott ki idegen­ben. Legkevesebbszer a Kecs­keméti TE (7), a Kiskunhalasi MEDOSZ, a Kun Béla SE és a Soltvadkert 8—8-szor, legtöbb­ször a Szamuely (11), a Baja és a Kiskunfélegyházi Vasas 10— 10-szer. Sok csapatnál óriási eltérés van a tavaszi és őszi szereplés között. Az NB III-s Ajka, Ika­rus és Nagytétény nem keve­sebb, mint 12 ponttal szerzett többet ősszel, mint tavasszal. Ellenpélda is bőven akad. A Tatai Rákóczi 11, az 1MB I/B-s Pécsi Bányász, az NB III-as Makó és Pápai Vasas 10 pont­tal maradt el tavaszi teljesítmé­nyeitől. A Bács megyei csapatok ilyen szempontból igen egyenletesen szerepeltek, 280 pontjukból 141 a tavaszi, 139 az őszi. Nagy ja­vulást (6 pont) csak a Kun Béla SE tud felmutatni, legnagyobb pedig a bajaiak 4 pontos vissza­esése. Legkevesebb gólt az egész mezőnyben a Debreceni Elekt­romos (19) kapta, öt követik a 22 gólos Siófok, a 23 gólos Győ­ri Dózsa, a 24 gólos Ferencvá­ros és Volán SC. Megyénkből a legkevesebb gólt a Kecskeméti TE (32) védelme kapta. Az újonc NB II-s csapatunk 8 ha­zai és 5 vidéki mérkőzésen nem kapott gólt. s hogy mégis pasz- szív gólaránnyal zárta az évet, azt a 3 nagy arányú vidéki Ve­reség (Bp. Spartacus, KISTEXT. Szolnoki MÁV) alkalmával ka­pott 14 gól akadálvozta meg. tehát a kapott gólok közel fele a mérkőzések egytizedén esett Egyébként a legkevesebb gólt kapók közül a Ferencváros Szegedi Dózsa és Debreceni Elektromos 14—14-szer nem ka­pott gólt. Tavasszal még az NB III-as tokodiak vezették a fenti rang­sort, mindössze 6 gólt kaptak — otthonukban egyet sem! —. ősszel viszont 32-őt szedtek ösz- sze! A legtöbb gólt rúgok közül 3 Olimpiai esztendő Az olimpiász négyeszten­dős időszaka 1968-ban lejár. A világ legjobb sportolói a X. téli játékokon és a XIX. nyári olim­pián ismét összemérik erejüket. Az olimpiai gondolatat jelké­pező láng már fellobbant a görögországi Olympia „szent” ligetében, a hajdani ókori olim­piai játékok színhelyén és nap­jainkban Franciaország útjait járja. Terjeszti az olimpiai esz­mét, a békés sportversengés szép gondolatát és február 6-ra ér Grenoble-ba, a X. téli játé­kok színhelyére. S amikor a té­li olimpia záróünnepélyénék utolsó aktusaként kioltják a tü­zet, akkor is csak átmeneti „pi­henőre” tér, hiszen a nyár vé­gén újra útra kel a távoli Mexi­kóba, a nyári játékok színhe­lyére. Az olimpiai esztendő csak most kezdődik de már hosszú nőnapok óta lázban tartja a sportvilágot. Egy pillanatig sem kétséges, hogy a bennünket el­sősorban érdeklő nyári olim­pián minden eddigit felülmúló küzdelem alakúi majd ki a legtöbb sportágban. A szakem­berek úgy határozzák ezt meg, hogy a nemzetközi erőviszonyok kiegyenlítődésének folyamata tovább tart, sőt az utolsó esz­tendőkben meggyorsult. Tokió­ban, minden idők legszervezet­tebb olimpiáján még 94 ország alig több, mint ötezer verseny­zője indult. Pedro Ramirez Vázquez. a mexikói játékok szervező bizottságának elnöke büszkén közölhette, hogy eddi­gi felméréseik alapján a XIX. olimpián részt vevő országok száma alaposan túl fogja ha­ladni a százat, és arra számíta­Elbúcsúzoft a Dézsától Titkos Pál Pénteken este a Dózsa-klub- ban baráti összejövetellel zárták az évet a Kecskeméti Dózsa sportolói. A szakosztályok leg­jobbjait Donáth Tibor, az el­nökség tagja köszöntötte. Meg­állapította, hogy a cselgáncs, NB I-es csapatot is találunk, Újpest 89, Ferencváros 85, Deb­receni Petőfi SE 72, Vasas 71, Debreceni Elektromos és III. kér. TTVE 70—70. Közülük csak a Ferencváros rúgott minden mérkőzésen gólt, az Újpest és a Vasas 4—4 alkalommal ered­ménytelen volt. De míg az új­pestiek 17 alkalommal rúgtak 3, vagy annál több gólt, addig a Ferencváros 13, a Vasas 11 alkalommal. Megyénkből a bajaiak rúgták a legtöbb gólt (61), a Soltvad­kert már lényegesen keveseb­bet (46). Az egész mezőnyből a Bajának nem volt egyedül döntetlené. Egyenként a hazai és idegen­beli mérkőzésekre elkészített legjobb, illetve legrosszabb csa­patok rangsorában — sajnos — csak a rosszak között találunk Bács megyei csapatot. A Sza- muelynél kevesebb pontot ha­zai pályán csak 5 csapat ért el. (Szekszárdi Vasas, Martfű, Test­vériség, Gyöngyösi V. Izzó, Bé­késcsabai Szalvai SE.) A kalocsaiak hazai gólarányá­ból (13:27) mindössze a szek­szárdi és gyöngyösi csapaté volt rosszabb. A Kiskunhalasi MÁV mind­össze 3 pontot szerzett idegen­ben, a nulla pontos Tiszajöld- vár, 3 kétpontos és rajtuk kívül négy 3 pontos csapat volt a legrosszabb a 226 együttes kö­zül. A. halasiak vidéki gólaránya (10:50) is a legrosszabb 15 Kö­zött van, ezen a téren a Test­vériség (4:36), a Komárom (6:45) és a Mezőkor ácsháza (6:43) pro­duktuma a legrosszabb. Még több csapatunknak igen gyenge a vidéki gólaránya. Kecskeméti TE 9:22 Kiházi Vasas 18:39 Khalasi MEDOSZ 7 6:28 Szamuely 10:27 Soltvadkert 14:28 Kalocsai VTSK 14:33 O ok érdekességet lehetne ^ még felsorolni a 226 csa­pat eredményéről. A maga ne­mében páratlan pl. a Gyöngyösi Izzó őszi, nulla pontos hazai mérlege, a békéscsabaiak 10 ott­honi és 20 vidéki pontja, a Test­vériség őszi idegenbeli 0:19-es eólaránya, mind említést érde­mel. Remélhetőleg a Bács megyei csapatokról 1968-ban több pozi­tívumot tudunk elmondani. kosárlabda és a labdarúgó szakosztály teljesítette kitűzött feladatát. A kosárlabdázó lá­nyok és a labdarúgók bentma­radtak az NB I-ben, illetőleg az NB I. B-ben, a eselgáncso- zók pedig visszakerültek a leg­magasabb osztályba, sőt a kü­lönböző korcsoportú országos bajnokságokon is sikerrel sze­repeltek. Meleg szavakkal köszöntötte a 45 éves labdarúgó játékosi és edzői pályafutása után nyuga­lomba vonuló Titkos Pál edzőt és a sportkör elnöksége nevé­ben ajándékot nyújtott át. Ez­után a Baráti Kör nevében Babos Emil, majd a játékosok részéről Szöczey Lajos búcsúz­tatta kedves szavakkal és aján­dékkal a távozó kitűnő szak­vezetőt. nak. hogy körülbelül 8000 spor­toló és sportvezető lesz október 12-e és 2G-a között a vendé­gük. Annak idején, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Mexikó városának adta a ren­dezés jogát, igen sok kifogás hangzott el. Elsősorban az an­golok és a svédek adtak hangot ama véleményüknek, hogy 2300 méter magasan a tengerszint felett nem lehet olimpiai verse­nyeket rendezni és a mexikói versenyzés veszélyezteti a spor­tolók egészségét. Az olimpiász ideje alatt Mexikóban rendezett próbajátékok bebizonyították, hogy ezek a vélemények eltúl­zottak voltak. Ma már elmond­hatjuk: a sajátos mexikói fel­tételek nem riasztólag, hanem — éppen ellenkezőleg — inkább serkentőleg hatottak. A legjobb magyar sportolók részt vesznek mind a téli, mind pedig a nyári olimpián. Ez hozzátartozik a magyar sport hagyományaihoz. A magyar sportemberek közreműködtek a modem olimpiai játékok létre­hozásában, s azóta a magyar sport mindig jelentős szerepet játszott a világ sportolóinak nagy vetélkedésén. Sportolóink előkészületei részletesen kidolgozott prog­ram szerint haladnak, s előre­láthatóan 10—12 sportágban in­dulnak az olimpián. A végleges csapat kijelölésekor csak. azo­kat a versenyzőket veszik fi­gyelembe. akik elért eredmé­nyeik alapján helyezésre esélye­sek. Augusztus elejére kiala­kítják minden sportágban az utazók névsorát, s a magyar sportolók két csoportban riégv, illetve két héttel a játékok .kez­dete előtt utaznak a mexikói fővárosba. Ardai Aladár Mérlegen a bajai atlétika SIKERES évet zárt ismét a Bajai Vasas MTE atlétikai szakosztálya. Közismert az a hatalmas munka, amelyet ez a szakosztály már évek óta végez, s most végre a mennyiségi munka mellett egy új, fiatal minőségi gárda van kibontako­zóban. A szakosztályban az idén 77 fő ért el különböző szintű mi­nősítést. Ebből egy — Márity János — I. osztályú versenyző, további 11 II. osztályú, 41 III. osztályú és 24 fő IV. osztályú szintet ért el. Az 57 női és 20 férfi versenyzőből ötvenketten még iskolai tanulók. AZ IDÉN 51 versenyen vett részt a szakosztály. Az orszá­gos bajnokságokon Jerkó Ka­talin 400 méteren aranyérmet nyert' é.s bajnok lett Szatmári Jánosné. is. Ezüstérmet szerzett Deli Izabella, bronzérmet pedig Jerkó Katalin, Márity János, Gerencsér Ernő, Miklós Beáta. Kalocsai Éva. Meskó András, Vin'kó György és Hornyák Fe­renc. A fentieken kívül még számos 4—5—6. helyezés is ju­tott a bajai atléták birtokába. Sűrűn döntögették a bajai at­léták a megyei csúcsokat is. Jerkó Katalin hatszxxr volt csúcs, javító. Márity János kétszer, de a többiek is jónéhányszor szár­nyalták túl a legjobb megyei eredményt. A BAJAI atléták nem titkol­ták, hogy a női,- ifjúsági NB I-ben az első helyre törnek. Jól is ment minden, hisz fei-fej mellett küzdöttek a Honvéddel s az utolsó fordulóban Gyulán találkozott a két bajnok jelölt. Jerkó Katalin a&jlJá&e azokban megpecsételte a bajai csapat sorsát. Nélküle ugyanis a futó­számok. s a váltó is elveszett, s így minimális pontkülönbség­gel a második helyre szorultak. A csapatból a legponterősebb a nagyon tehetséges Kalocsai Éva volt, aki minden forduló­ban győzött 600 méteren. A to­vábbi sorrend: Jerkó Katalin, Veréb Klára, Nagy Kiss Mária., Deli Izabella, Sümegi Rózsa, Gerencsér Ernő, Szekeres Ida, Miklós Beáta, Bogdán Anna, Csermák Csilla. Az NB I. végeredménye: 1. Bp. Honvéd 6 6 ------- 396:237 12 2. B ajai V. MTE 6 5 — 1 385:249 10 3. Fejér megye 6 3 1 2 287:234 7 4. Békés megye 5 3 1 2 276:253 7 5. Bp. Vasas 6 2 — 4 324:303 4 6. Újpesti Dózsa 6 1 — 5 241:364 2 7. Vasas Izzó 6 ------- 6 183:432 — A LÁNY SERDÜLŐ csapat is az országos bajnokságban in­dult. Az első két forduló a csa- natkialakítás jegyében zajlott, közben a KSI-től és az Újpesti Dózsától kikaptak. Utána azon­ban győzelmi sorozat követke­zett, még az esélyes Bp. Hon­védet is legyőzték otthon 15 ponttal. Végeredményben azo­nos pontszámmal a 4. helyre kerültek. A bajnokság végeredménye: 1. KSI s gy 16 2. Bp. Honvéd € 12 3. U. Dózsa 6 12 4. Bajai Vasas MTE 6 12 5. Bp. Építők 4 8 6. Bp. Vasas 3 6 7. BEAC 3 6 8. Csepel 2 4 9. Józsefváros SS r-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom