Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-12 / 293. szám
4. oldal 1987. december IS, szerda Fekete gyémánt — kis hibával Egy vizsgálat tapasztalatai Összeférhetetlen emberek A közelmúltban fejezték be az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai a fogyasztási szövetkezetek tüzelőértékesítésével kapcsolatos vizsgálatot. A több hetes, szúrópróbaszerű ellenőrzés a megye szövetkezeti telepeinek mintegy az egyötödére terjedt ki. Annak ellenére, hogy így a hálózatnak meglehetősen csekély hányada került „górcső alá”, a fogyasztók érdekvédelme szempontjából az árat, a mennyiséget és a minőséget párhuzamosan szemügyre vevő vizsgálódás — számos hibát hozott felszínre. Mázsánként egy forint Ami például a tűzifát illeti, a fajtától függően háromféle fogyasztói ár lenne alkalmazható. Gyakori jelenség viszont, hogy az olcsóbb. (55, 30, és 56 forintos) tűzifát — a hasáb és a hasított dorong 57 forintos mázsánkéntá fogyasztód árán hozzák forgalomba. A kiskunfélegyházi fogyasztási szövetkezethez tartozó telep közül négynek a vezetői számították fel indokolatlanul ezt a legmagasabb árat. ami 6400 forint értékű, bizonyított árdrágítás. Bár ezt az esetet nem az egyéni haszonszerzés motiválja — a jogtalan bevétel a szövetkezet pénztárába folyt be —,. a vásárlók ettől függetlenül károsodtak. Az alpári TOZ ÉP-telepen viszont már az egyéni haszonszerzésre utaló körülmények forogtak fenn. A telepvezető 397 mázsa egységes tűzifát hozott forgalomba a magasabb áron, ami ugyanannyi forint jogtalan hasznot jelent. Magyarán: 56 forintot számlázott, de ténylegesen 57-et vételezett be. Az árjegyzék a borsodi egységes szeneknél plusz 1,20 forint, úgynevezett osztályozói fuvardíj felszámítását is lehetővé teszi. Néhány telepen ezzel szemben e többletköltséggel valamennyi szénfajta fogyasztói árát megterhelték. A lajosmi- zsei fogyasztási szövetkezethez tartozó ladánybenei TÜZÉP-te- lepen ilymódon 985 mázsa szón került a megengedettnél magasabb áron forgalomba. A csengődi szövetkezeti telep vezetője ugyan csupán 20 fillérrel drágította mázsánként a pécsi iszapszenet, ez a jogtalan haszon azonban több mint 1100 mázsánál bizony tetemes károsodást okoz a vevőnek. Ahol a panaszkönyv is „hiánycikk"... Károsítás forrása lehet még — s ilyesmi is előfordult — a pontatlanul beállított, vagy a felületesen tisztított hídmérleg is. Utóbbi esetben a felhalmozódott szemét és törmelék eredményez valótlan súlyt. Rendelet írja elő. hogy 20 százaléknál porosabb szón csak rostálás után adható el. Mit csináljanak viszont ott. ahol egyáltalán nincs rosta? Ezt a kérdést a kiskunfélegyházá fogyasztási szövetkezet hat telepe közül öt vezetőjének lehetne — és kell is — feltenni! Akad példa az árukapcsolásra, amikor — az üzleti szabályzat 34 §-a (3) bekezdésének határozott tilalma ellenére — a vevő megkérdezése nélkül, „automatikusan” leszámlázzák az alágyújtóst is. Sok helyütt nincs feltüntetve a máglyákon a tüzelőfélék ára. Nem megnyugtató a panaszügyek intézése sem. Különösen ott nem, ahol — mint Kunszállásán, La- dánybenén és Mélykúton — a panaszkönyv is ..hiánycikk”! Elvonják a jogtalan bevételt A vizsgálat egyik legfőbb kö- vetkezetefcése az volt. hogy számos helyen jóval hatékonyabb szakmai ellenőrzésre van sürgős szükség. Meg kell azt is említeni, hogy a már leszállított tüzelőmennyiségről a Kecskeméti TÜZÉP Vállalat nem egyszer csak késve küldi meg a számlát a telepnek, s ez a késedelem is téves árfelszámítás forrásává válhat. A vétkesek szigorú felelősségre vonása már megtörtént. A megyei AKF élt a rendeletben biztosított azon lehetőséggel is, miszerint a vállalati és szövetkezeti adóhivatalnál indítványozhatja a jogtalan bevételek elvonását. A vásárlóktól azt kéri a fel- ö'ívelSség: leeyenek körültekintőbbek, s ahol erre szükség van, kifogásoljanak, szólaljanak fel bátran, határozottan! ,1. T. A BÍRÓSÁG elé csupán kis százaléka kerül azoknak az ügyeknek, amelyek a szomszédok közötti összezörrenés, az albérlők, főbérlők közötti vita, a lakótársak, munkatársak közötti nézeteltérés következményei. — Legtöbbször csak akkor fordulnak az igazságszolgáltatáshoz, ha véglegesen elmérgesedik közöttük a viszony. Ekkor aztán megindul a pereskedés áradata. De most maradjunk kívül a tárgyalótermen, s csupán azokról a lélekmérgező „apróságokról” beszéljünk, amelyekkel sokan naponta keserítik meg embertársaik életét, s amelyekből nem lesz per. Ilyen mozzanatokat bőségesen találunk néhány bérházban, ahol elegendő csupán egy rosszindulatú, összeférhetetlen személy, ahhoz, hogy felbolygassa a többiek békességét. Egy idősebb asszony többször felkeresett a szerkesztőségben és a legfantasztikusabb eseteket mesélte el, amelyekkel egyik lakótársa naponta próbára tette az idegeit. Ha például a kapu alá állította a kerékpárját, durván összeszidta. Ha a folyosóra vitte, hasonló szavakkal illette. Az általa elültetett virágokat kitépte a földből, a szemetet az ajtaja elé seperte stb. Felsorolni is nehéz volna mindent, de az elmérgesedett viszonyt mi sem érzékelteti jobban, minthogy a két lakó között néhány év alatt harmincnyolc per zajlott le, különböző jogcímen. ILYEN helyzetekkel szinte lépten-nyomon lehet találkozni. S a békétlenségnek ezek a házai hatással vannak a környék, az utca lakóira is. Ingerültté, idegesekké teszi őket a gyakori hangos veszekedés, szitkozódás, amelyek mögött sokszor már nagyon nehéz volna kitapintani a folyamatot elindító félreértést, összekoccanást. Az előbbi eset mozgató rugója például az volt, hogy az egyik lakó szerette volna „elüldözni” a másikat, hogy öVé legyen a lakás, bár'"ő két szobával rendelkezett. A lakosság többsége betartja a szocialista együttélés írott és íratlan szabályait, becsüli és tiszteli lakótársát, szomszédját, társbérlőjét, sokszor a legjobb barátságban élnek. Ám a békétlenségre is fel kell figyelni, hiszen olyan lélekmér- gezás ez, ami ellen feltétlenül hatásosabb „gyógymódra”, megelőzésre van szükség az eddigieknél. Főleg az albérlők-fő- bérlők közötti viszonyra gondolunk itt. Nem tudnék pontos számot mondani arról, hogy hár- nyan laknak albérletben a megye városaiban, falvaiban. Any- nyi azonban bizonyos, hogy több ezer a számuk. Ezekre a kapcsolatokra is vonatkozik a fentebbi megállapítás, hogy döntő többségükben normaiizált, megértő viszonyról beszélhetünk. SZAMOS PÉLDA az ellenkezőjét tartalmazza. Vannak ugyanis főbérlők, akik azon túl, hogy anyagilag kizsákmányolják a kényszerhelyzetben levő fiatal házaspárt, egyedülálló férfit, vagy nőt, ezentúl a lélek- mérgezés számtalan változatával is üldözik. Éreztetik velük függőségi viszonyukat, megalázó feltételeket szabnak stb. Az ilyen albérlőktől gyakran kapunk kétségbeesett hangú leveleket. A napokban például arról írt egyik olvasónk, hogy 1300 forintos keresete mellett feleségével és beteges kislányával lakik albérletben Kecskeméten. A házigazda mondvacsinált okokkal most rohamot indított ellenük, az asszonyt arra akarja rávenni, hogy zavarja el a férjét, különben felmond. Pert indított a házaspár ellen, szidja, molesztálja őket, s ha este 10 órakor még ég a villany, rájuk zörgeti az ajtót, hogy sok lesz a számla. A lélekmérgezésre nincs büntető törvény, pedig hatásaiban ez sokkal súlyosabb, mint esetleg más cselekmények. A helyzetükkel, jobb lakáskörülményeikkel lelketlenül visszaélő emberek sajnos, még igen meszsegítő állampolgároktól. ‘ ~ AZ EMBERI kapcsolatok ilyen ‘rhegfö'ntói' eliénnirtés!1\i'ogsza- bály. Egyetlen törvény a saját lelkiismeretűk lenne. Ideje volna, hogy ez végre megszólaljon bennük. Gál Sándor CSIGA VONULÁS Nőtt a betétállomány fiz mlmékhéT épül Ülést tartott a takarékszövetkezeti szakbizottság Tegnap Kecskeméten tartotta ülését a MÉSZÖV választmánya mellett működő takarékszövetkezeti szakbizottság. Beszámolójában Sallai István titkár elmondotta, hogy ebben az évben hatezerrel növekedett a takarék- szövetkezetek taglétszáma, s a 12© áldozat Adatok a bombayi földrengésről A kedd reggeli jelentések szerint 120-ra emelkedett a hétfői Bombay-környéki földrengés halálos áldozatainak száma. Ötezer ember vált hajléktalanná a nyugat-indiai partot megrázó földrengések következtében. Bombay városában csupán ijedelmet — de Koyna Nagart, India egyik legnagyobb vízierő- mű-városát gyakorlatilag elpusztította. A vízierőmű maga sértetlen maradt. Indira Gandhi miniszterelnök kétszázezer rúpia gyorssegélyt küldött a bajbajutottaknak. (MTI). betétállomány — a várható decemberi forgalmat is figyelembe véve — 20 millió forinttal haladja meg a tavalyit. A takarékszövetkezetek jövő évi feladatai között szerepel a betétgyűjtés, kölcsönfolyósítás és egyéb pénzügyi szolgáltatások mellett — működésük tárgyi feltételeinek javítása. Ezért a közeljövőben tíz székház építését kezdik meg, amelyek elkészültével mind a 34 takarék- szövetkezet kulturált körülmények között fogadhatja majd ügyfeleit. G. B. Aktuális számok a megyéből A laksfírűséa: Az ország lakosságának öt és fél százaléka lakik a megye 182 400 lakásában. Az év elején 293 volt a megye laksűrűségének az arányszáma, vagyis minden száz lakásban átlag 293 lakó élt. Ez az arányszám kedvezőbb az országos átlagnál, mint ahogyan az 1960 óta bekövetkezett csökkenés aránya is nagyobb volt, mint az országos átlagé: Minden száz lakásra iut 19SÖ-ban 1967 elején Orsz. átlagban 343 315 lakó Megyénkben 327 293 „ A iupsziáv TV műsora SZERDA 17.05: Bábjáték. — 17.25: Expedíció. — 18.15: Se nem fekete — se nem fehér. — 19.00: Nemzetközi szín. — 19.30: Tv-posta. — 20.40: Filmom nibusz — Párizs 1900. — 21.40: Kis kamarahangverseny. — 21.55: Perspektíváit, „Sertésvész“ Aki az elmúlt csendes tél eleji estéken Kecskemét utcáit rótta, a sertésólak táján szokatlan élénkséget tapasztalt. Lett légyen fagy, szikrázó csillagvilágítás, vagy köd, a disznók sokáig fenn voltak. Sóhajszerű röf- fenésektől kezdve, indulatos böffenéseken át szenvedélyes visításig minden skálán élénk diskurzus folyt a Hírős Város sertései között. Ha jobban odafigyelt valaki, a hangsúlyból tisztán kivehette, mí- 'yen téma tartja izgalomban a disznó népséget. Emberire fordítva ilyesféle vélemények hangzottak el. „Azért nagy megtiszteltetés ez mindany- nyiunk számára, disznó sorstársak...” — Mire a fújtató röffen- tés: „Megtiszteltetés a... majd megmondtam, kinek... Köszönöm, nem kérek ebből...” — Ojabb megjegyzés: „Írják az újságok, hogy évről évre jobban élünk, nem gond a betevő falat egyik napról a másikra ... De ez mégsem oszlatja el a mostani létbizonytalanságot ..." — Mire egy kiegészítés: „Hát igen... Eddig ugye berendez- 7"edett minden becsületes disznó arra, hogy mire azt a 2—4 mázsa élősúlyra valót összekaparja, eljön számára az a pár hangulatos, nyugodt hét, amely bearanyozza élete alkonyát ... Tudtuk eddig is, hogy utunk végén a hosszú pengéjű, éles kés vár ránk, de megszoktuk, mikor számítsunk erre. Ezután viszont? ... Röf, röf...” — Jgy bízzon a disznó az emberben! — faut ki megint másik sertés. — Ha azt mondja az idegenforgalom, hogy disznótoros vacsorára éhezett egy fővárosi csoport, nincs kímélet. Pénzsóvár gazdánk azonnal hajlandó megölni bennünket.” — „Disznó helyzet, disznó helyzet...” —. ismételgette már-már hisztérikusan egyre több sertés. Es nem ok nélkül, „ők” is hallgatnak rádiót. Megtudták, hogy elindult disznótoros kirándulásra az első busz a fővárosból. Változás van azonban az elmúlt évekkel szemben, mert az utasok kívánságára a hagyományos Zsám- bék—Gyöngyös—Mát- rafüred—Dömös—Döm- söd útvonalon kívül Ceglédre, Nagykőrösre és Kecskemétre is kiterjesztik a disznótoros portyákat a fővárosi turisták ... Ez aztán az igazi „sertésvész”, minden részvétünk a disznóké, a malac népé (t) Magas ez az arányszám, vagy alacsony? Minthogy egy-egy család átlag három-négy tagú — elvileg nem magas az arányszám. De ez természetesen az átlag csupán, amely a szélsőségeket is magában foglalja és — eltakarja. A laksűrűség ezenkívül attól is függ, mekkora a lakás és hogyan fér- el benne a család. Ezt persze csakis egyenként lehet elbírálni. Két tényt azonban az átlagos adatokból is megállapíthatunk: 1. Hogy az országos átlagnál kedvezőbb az arány — az nemcsak a lakásszaporulat eredménye, hanem közrejátszott ebben a megye lakosságának a csökkenése is. A városba költözés a megyék laksűrűségének alakulásában is kifejezésre jut. 2. Somogy, Csongrád és Békés megyék után Báes-Kiskun megyében a legkedvezőbb a laksűrűség arányszáma, a megye tehát a negyedik helyen áll. Bács megye az ország harmadik legnépesebb megyéje (Pest és Borsod után) és a nagy megyék között itt a legalacsonyabb a laksűrűség. Így például Szabolcs megye lakossága 3 százalékkal kevesebb csak Bács megye lakosságnál, ezzel szemben a lakások száma ott 13 százalékkal alacsonyabb. (á — ó.) t
