Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-01 / 284. szám

M6T december 1. péntek S. oldal A Művésztelepről jelentjük A zománc hazájában A kis szoba sokkal inkább tőségeit. Kiváltképp a zománc- vesen fogadnak bennünket min- hasoniít műhelyhez, mint mű- képek megnyerők. dig a ZIM-ben is, ahol a na­teremhez. Szerszámok, lemezek, — Itt szerettem meg a zo- gyobb munkáink elkészülhet- véső, kalapács... Az ablakon mánctechnikát — mondja. — nek. át árad az őszi verőfény. Stefániái Edit műterme. A kisebbik, ahol a fiatal szobrász- művész domborműved, zománc­képei készülnek. Kinn, a nagy­teremben a súlyos, sok tonnás mű most pihen. Azért jött Kecs­kemétre, hogy elkészítse a Kép­zőművészeti Alap rendelésére azt a hatalmas pirogránit dísz­rácsot, amelyet majd Budapest XX. kerületének egyik modem terén állítanak fel. Előbb az érdekes alkotást mu­tatja meg a művész. Csillag­alakban szétfutó háromágú kő­kerítés. Játékos, szeszélyes for­mák, a súlyos anyag szinte le­beg, táncolnak rajta a fények. Hosszan nézheted, s mindig ta­lálsz rajta újat, meglepőt. Egy iskola és egy óvoda udvarát vá­lasztja majd el; a gyerekek bi­zonyára szeretni fogják. Azután visszamegyünk a ki­sebbik műterembe, ahol való­ságos kiállítás fogadja a belé­pőt. Ezek nem megrendelésre készült munkák, Stefániái Edit a maga örömére kísérletezik Számomra Kecskemét a zománc Nézem a mesekönyv-illusztrá- veliik,^ kutatja, az anyag meg- hazája. Itt a Művésztelepen is dókhoz hasonlatos fantázdadús munkálásának új, meg új lehe- van egy kis kemence, de szí- zománcképeket. Piros, sárga, ______________ kék..." Mélytüzű színek. Jó­kedvre derül láttukra az ember. — Szeretjük a Kecskeméti Művésztelepet, — mondja Ste­fániái Edit — különösen a fia­talok körében népszerű. Csend, kényelem. Annak, aki dolgozni akar, valóban nincs ennél jobb, nyugalmasabb hely. — Elmoso­lyodik. — Hiszen elég messzi is van a várostól. M. L. Könyvespolc és nádtető NEMRÉGIBEN egy isten háta gyünk az őszi könyvhetek ese- mögötti tanyában jártunk, a menyeiben. Mi történik ezekben környék termelőszövetkezeté- a napokban, hetekben lalun? Az nek egyik dolgozójánál. A ta- általános fogyasztási szövetke- nya lehet vagy félszázéves, nád- zetek, összefogva a már emlí­tető rajta és öreg szelemenfák, tett szervekkel, a könyvterjesz- de ablakai már szélesek és bel- tés változatos módszereit fel­ső világa nem dohos. használva keresik fel a leendő A gazda a nagy szobában ül- olvasókat. Lelkes segítőtársak- tetett le. Beszélgetés közben ra találnak az úttörőkben, a ráterelődött a figyelem a szép- KISZ-tagokban. az irodalmi ün- mívű könyvespolcra, amelyen népségek rendezőségében. a mintegy száz könyv sorakozott, művelődési otthonok aktivistái- Aziránt érdeklődött rokonszen- ban és természetesen a könyv- ves vendéglátónk: nem tud- terjesztés dolgozóiban. nánk-e hozzásegíteni, hogy a Magyar Klasszikusak sorozat­ból Mikes Kelemen törökorszá­MA MÁR ugyanis elég széles a falusi könyvterjesztő hálózat. Csak példának említjük a kö­Stefániai Edit szobrászművész a díszrács modelljével. Kiühnrnei taPaszta,afok íVl&MJrU&l tennivalók a KISZ politikai oktatásban — Az idén a szokottnál is körültekintőbb „alapozás” előz­te meg nálunk a KISZ politi­kai oktatást. A képzésre jelent­kezők száma emelkedett* a szervezést tapasztalt propagan­disták, aktivisták végezték, akik nagy gondot fordítanak a poli­tikai körökben a korszerű, vál­tozatos módszerek meghonosí­tására is. így foglalta össze Baglyas György, a KISZ kiskőrösi já­rási bizottságának titkára az elmúlt hónapok tapasztalatait, amikor az 1967—68-as KISZ politikai oktatási évad előké­szítéséről beszélgettünk. No­vember elején csaknem 30 kis­kőrösi KISZ-alapszervezetben kezdődött el a képzés, amelyet zömében hosszú évek óta ugyan­az a húsz propagandista irá­nyít. Változatos tartalom, új forma A változatos oktatási formák között az üzemi és területi KISZ-szervezetekben agrárpoli­tikai, világgazdasági köröket, VIT-köröket, Fáklyavivők körét, a marxista vitaköröket egyaránt megtaláljuk. Kiskőrösön a MŰM 601. sz. Ipari Szakmunkásképző Intéze­tében, ahol csaknem ötszáz fia­tal 26 féle szakmát tanul, ugyancsak differenciálták az oktatási formákat, módszereket. Akiket november elején vettek fel az intézeti KlSZ-alapszer- vezetbe, azok is szinte kivétel nélkül ott vannak a foglalkozá­sokon. Szemkő Péter szeptem­ber óta KISZ segítő tanár, az intézetben, ahol előtte három éven keresztül Kocsány János töltötte be ezt a felelősségteljes tisztséget. Középpontban: az úi gazdasági reform kérdései — Az intézet pedagógusai — mondta a két fiatal tanár —, évek óta hagyománvszerűen irányítják, segítik a szakmun­kás tanulók politikai nevelését. Az előkészítő tanfolyamokon szerzett ismereteket az új tan­anyag tematikáját, a legújabb módszereket rendszeresen igyekszünk a gyakorlatban is alkalmazni. — A mostani tematika — folytatták —, megfelel a fiata­lok speciális érdeklődési köré­nek, az őket foglalkoztató lé­nyeges problémáknak. Számos kérdés összefügg például az új gazdaságirányítási rendszer té­makörével, ezért néhány gaz­dasági vezetőt szeretnénk meg­nyerni az időszerű gazdasági té­mák megvitatásához. Többek között azért is előzi meg nagy érdeklődés ezeket a foglalkozá­sokat, mert így olyan kérdé­sekre is választ kaphat a szak­munkás tanuló, hogy milyen anyagi előnyben részesülnek az iskolát kiváló eredménnyel végzők a szakmunkásbizonyít­vány megszerzése után, s mi­lyen szakmai továbbképzési le­hetőségek várnak reájuk az üzemekben. Szerves része a pártmunkának Juhász István, a kiskőrösi községi pártbizottság titkára: — Ismerjük a szakmunkás- tanuló intézetbeli és más KISZ- alapszervezetek eredményeit, de gondjait is a helyi politikai körök működését illetően — mondotta. — Gondjuk — a megfelelő számú előadó hiánya —, foglalkoztatja a községi pártbizottság vezetőit. Alapel­vünk: a fiatalok politikai ne­velése a -pártmunka elválaszt­hatatlan, szerves része. Éppen ezért a jövőben több és főként szervezettebb támogatást kell adnunk nemcsak az előkészítő, a szervező munkához, hanem az oktatók képzéséhez, kivá­lasztásához is, akiket a fiatalok szívesen fogadnak a politikai foglalkozások levezetésénél. A másik elképzelés, hogy a KISZ-propagandisták képzésé­hez több segítséget adunk. A marxizmus—leninizmus esti egyetemének és a marxista középiskolának, Kiskőrösön, évek óta működik kihelye­zett tagozata. Az itt vég­zett és ezután végző elvtársak­ra ugyancsak számítunk, s fon­tos pártfeladatnak tekintjük, hogy utánpótlásként ők is csat­lakozzanak a KISZ politikai ,rörök jól felkészült propagan­dista gárdájához. B. Gy. Meghosszabbították A Kecskeméti Katona József Múzeum a Nagy Októberi Szo- jcialista Forradalom 50. évfor­dulójának tiszteletére rendezett emlékkiállításának nyitvatartási idejét a nagy ércieklődésre való tekintettel december 10-ig meg­hosszabbította. a[ leveleit meskaniha.R&a vala- v-*>ciív yttiuciiicuv eiiuitjuiv <x ívű- hol Hiányzik ugyanis, w— ^elmúltban megnyitott jánoshal­mi, soltvadkerti és izsáki köny­kereste bent a városi könyvesboltban, , , . , , . , de csak kartonkötésben kapta ^sboltokat es utalunk arra is, volna meg. Viszont, puha kő- ^ogy decemberben Tiszakecs- tM =, ken ny't könyvesboltot az ot­tésű könyvet nem vesz. mert az hamar rongálódik. Amit elmondtunk, nem kita­lálás; igaz, nem is általános tani fogyasztási szövetkezet. Természetesen ezekhez a bol­tokhoz nagy létszámú bizomá­nyi dolgozójához megkeresi az gyakrabb az ilyen jelenség: a könyv My,. k«« a falvak- St-TSw'« a könyv a nád- B*™Sd?VvSi*Ä6kS “•*“”*“*, a Mual Ma há- van, mint lakásdíszítő, és mint a szellemi szükségletet kielégí tő táplálék. Különösen jelentős az idei őszi könyvhetek folyamán a „ .................. , KISZ-tagok szerepe a terjesz­MI VéEN alkalomból mond- tésben. A Kommunista Ifjúsági tűk el ezt? Most folyik az őszi Szövetség Központi Bizottsága könyvterjesztési akció, amely és a SZŐ VOSZ ugyanis megál- évekkel ezelőtt azt a célt tűz- lapodást kötött arra, hogy a fia­té maga elé: könyvet minden talok az idén versenyszerűen falusi házba. Ebben az időben, bekapcsolódnak a falusi—ta- amikor az őszi betakarítási nyai könyvterjesztésbe. Ennek munkán túl vannak a tanyai és megfelelően vesznek részt kü- falusi emberek, már több idő Ionosén a „házról házra” akció­jut az olvasásra, a művelődés- ban és keresik fel a tanyai la- re. Kiváló alkalom tehát az kosságot. ősz és a tél a könyvvel való m egbará tkozásra. Ezért fogtak össze a társadal­mi és tömegszervek, a művelő­désügyi minisztérium, és a KISZ, hogy eljuttathassák a könyvet a legtávolabbi tanyára, a legkisebb faluba is. AZ ŐSZI könyvakció sikerei­ről már eddig is számos példa tanúskodik, különösen a fél­egyházi és halasi járásból, ahol köztudomásúan nagy volt ed­dig is a könyvterlesztő hálózat aktivitása. Ez az akció azonban „. , , , ... nem üzleti kampány, vagy leg­Megyenk lakosságának egy- a|^bb is nem elsősorban az, hanem a falu és tanya találko­zása az irodalommal. Szellemi, eszmei térhódítás, amelynek végcélja, hogy a legsivárabb helyeken is lámpát gyűjtsön a tudás. Ennek biztató jele a harmada tanyán él és egyhar- mada faluban lakik, akad te­hát munka ezen a téren És bár sok a „fehér foltunk”, a falusi és tanyai könyvterjesztés cél­kitűzései egyáltalán nem re­ménytelenek. Bizonyítékok van- ^n^es^kTa nádtető alatt nak mar erre. Nos, az idén ismét benne va- B. 3. Fátyolfelhő Félegyháza felett? „Ha én valami múltszázad­beli literátor lennék, azzal kez­deném az egészet, hogy 1879. július 19-én ragyogó üstökös je­lent meg Kiskunfélegyháza fö­lött. De hát én csak amolyan gyalogjáró ember vagyok, Móra Ferenc se szokott kacérkodni az üstökössel, éppen ezért egy­szerűen bejelentem, hogy az említett napon nagy volt az öröm Félegyházán a Daru ut­cában, mert Móra Mártonnak a felesége, Juhász Anna egész­séges fiúgyermeket szült, akit Ferenc névre kereszteltek. Gazdagszívű, szegény szűcs volt Móra Márton, tömérdek gond­dal-bajjal nevelte föl kis csa­ládját. Az idősebbik gyerek: István, tizenhat évvel előzte meg Ferkót. Szelíd és csöndes kiskunok voltak, de Ferkó kü­lönösen komoly és szótlan gye­rek. Nem messze tőlük, az ódon templom mögött állott a föld­szintes ház, amelynek a helyén Petrovics mészáros és korcsmá- ros Sándor fia töltötte gyer­meksége legszebb idejét és hallgatta dajkája dalát, a Cse­rebogár, sárga cserebogár-t. Fren a tájon játszadozott a kis Móra Ferenc is a Barta gyere­kekkel, itt röriítette az első só­hajt és az első sárk*nvt.. Juhász Gyula (Literatúra, 1927 szept.) A ragyogó üstököst fá- fvolfelhő borítja, s Félegyháza felett nem látni egyelőre, csak a borús eget. Híre sincs itt a Móra-kultusznak. Pedig Móra tősgyökeres félegyházi, s büsz­kén vallja, hogy őt Félegyháza tette íróvá. S mi hálátlan utó­kor úgy tiszteljük a nagy író szellemét, hogy hagyjuk szülő­házát romba dőlni, mellszobra elé fonnyadt őszirózsát do­bunk ... Tudatlanság ez, vagy nemtörődömség? Működik a városban egy hon­ismereti klub. Sokat tehetne Móra emlékének ápolásáért. Áldozni kellene a szülőház ta­tarozására, s legalább egy ter­met juttatni a múzeumunk rak­tárában porosodó emlékeknek. (Nagyon szeretem a gyűjtemé­nyem, de ha mégis lesz emlék­szoba, elsőnek adom át Móra- emlékeimet.) Szégyen a városra nézve, hogy egy Móra-ünnepélyt soha nem hallhat az érdeklődő. Egy-egy „Zorán-est” után (kissé higgad­tabban) szeretnénk hallani Mó­ráról is. Van Móra-ház, Móra- szobor, Móra-emlék, csak az nincs, akinek eszébe jutna: il­lendő volna foglalkozni a ma­gvar irodalom kimagasló alak­jával, Móra Ferenccel. A mű* Mk adósságunk Petőfi Bárhol megfordult Petőfi, mindenütt emléktáblával ielö- lik meg a helyet. Félegvházán ami van. azt is eltakarják. Jó hosszú időre kész lett a Haty- tyúház, s vártuk, hoay készen lesz a „jó öreg” mészárszéke is! „Füstbe ment terv!” Saját fülemmel győződtem meg, ho­gyan vélekednek az emberek: — Inkább bontották volna le, ne csúnyálkodna a város köze­pén a régi ház... — Közbe­vágtam: — Akkor már inkább az építőipari szövetkezetét. Fontos szerepet játszana itt is a honismereti klub és a mű­velődési osztály. Szomorú és nevetséges ünnepről beszélt a város lakossága október 13-án is. Nem mindenki dolgozik a művelődési osztály körül, s nem tudott senki más az ün­nepségről ... csak a meghívot­tak. Pedig ez az egész város ünneDe volt. Többet kellene tenni mind Móra, mint Petőfi emléké­nek ápolásáért. Több kellene szerétéiből, s valamicskével több az anyagiakból is. Le­gyünk büszkék múltunk érté­keire. így tanulhatjuk becsülni a mát. Zsigó Ferenc A Jugoszláv műsora ÍV PÉNTEK 17.10: Az ön keresztrejtvénye. — 18.15: Ifjúsági hangverseny. — 19.05: Riport. — 20.40: „Ibié úr bizottsága’» - film*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom