Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-05 / 287. szám

1967. december 5, kedd 3. o' lal Tízmillió forintos beruházással majorközpont épül Próbaidős tagjelöltek, ingyenes házhely a kunfehértói Előre Termelőszövetkezetben Hegyek között, völgyek között 2. Halastó a Kuruc téren Körüljárjuk az épülő major­központot a termelőszövetkezet vezetőivel. Ide látszik Kunfe- hértó hosszú házsora, a főutcá­val. Az elnök és a főagronómus terveikről, gondjaikról beszél. — A 3300 hold területünkből 800 hold a homok. Ennek hasz­nosítása még nincs megoldva. Telepítettünk ugyan 85 hold sző­lőt és 74 hold gyümölcsöst a meglevők mellett, de még jóko­ra beültetésre való tábláink vannak. Ezért tervezünk több mint 200 holdon ültetvényszerű cellulóz nyárfatelepítést, köztes termesztéssel — magyarázza Harnoczi Sándor elnök. ság háztartási gépeinek javítá­sát is elvégzik majd. 2- | I 1- I A jövedelem nagyobb részét az állattenyésztés adja. Az erre vonatkozó bevételi tervet az idén félmillió forinttal túltelje­sítik. Kecskés János főagronó­mus a szarvasmarha-tenyésztés­re büszke. Lehet is, hiszen an­nak ellenére, hogy a tartási kö­rülmények a régi istállókban még elég kezdetlegesek — nyolc helyen van a 360 jószág — már évek óta elérik a 3200 literes tehenenkénti hozamot. A korszerűsítés tehát sürget. Saját erőből még csak borjúne­velőt tudtak építeni. Tehénis­tállóra nem tellett. Ha felépül a major ez sem lesz gond már. 1970-ig tervezik valamennyi épület befejezését tízmillió fo­rintos beruházással. A különbö­ző műhelyekben, amelyeket szintén most építenek a lakos­Az utóbbi időben nincs mun­kaerő gondjuk. Az iparból és máshonnan egyre többen jön­nek vissza a községbe, főként a fiatalok. Már olyan helyzetben vannak, hogy csak félévi pró­baidő után veszik fel az új mun­kaerőket. Az idei őszön eddig húsz jelentkezőjük volt. Ha jól dolgoznak, kiérdemlik a bizal­mat, akkor a közgyűlés felveszi őket. A szövetkezet gazdálkodásá­nak javulása, az egyre növekvő jólét íme ilyen fordulatot hozott az Előre Termelőszövetkezetben. Bizony azelőtt itt is az volt a gond, hogy ha az elvándorlás miatt tovább csökken a munka­erő, ki műveli majd meg a föl­det. 3. — A termelőszövetkezet tá­mogatja a kislakásépítést is — tájékoztat az elnök. — Ingyen juttatunk telket örökös haszná­latra. Segítünk az építőanyag­szállításban is. Csak az a felté­tel, hogy az illető két éven be­lül építse fel a házát. Eddig ki­lenc igénylőnek jelöltük ki a házhelyet az épülő major mel­lett. Ezzel is elérik, hogy a fiata­lok végleg letelepednek és mun­kájúkkal segítik a tsz további erősödését. K. S. Robog to­vább az autó­buszunk... Aka­rom mondani csak döcög Mert Kecske­méten robogni istenkísértés manapság. De még így, lassan haladva is jócs­kán kapaszkod nunk kell az ülésén a Bajcsy Zsilinszky út kátyúi nem kí­mélnek sem tengelyt. sem utast. Fotós kolle­gám a plafon alól visszazu­hanva, megfo­galmaz egy arany igazsá­got: — Ame­lyik utat egy­szer felbontják, valamilyen cél­lal, az többé nem lesz út. Errefelé is jártak az elmúlt hó­napokban csőfektetők. Eddigi tapasztalataink, s a meg­jegyzés alkalmat adnak egy kis elmefuttatásra. Arról be­szélgetünk, hogy a város köz­művesítése, a gázprogram végre­hajtása örömteli dolog. Csövet csak úgy lehet vezetni, ha utat bontanak, árkot ásnak. Balga­ság lenne ez ellen tiltakozni. Azonban minden munkát el le­het végezni úgyis, hogy közben tiszteletben tartják az emberek testi épségét, a közlekedés za­vartalanságát óvó rendszabályo­rékkel le ne csússzanak a leg­alább 30 centiméter mély gödör­be. Rigó István, az AKöV jármi - fenntartási osztályának vezc • szerint ez az egy kátyú is s ezer forinttal drágítja meg ér­ről évre a gépkocsik karban is - fását. Jövőre, amikor mind:-1 elvesztegetett forint a dolgozó : jövedelmét is csökkenti, - nem valószínű, hogy ilyen útviszo­nyok mellett is ide engedik a gépkocsikat. Közgazdásznak sem cell lenni ahhoz, hogy kiszámít­sa az ember, mennyivel keve­sebbe kerülne a népgazdaság­nak az ilyen kátyúk kijavítása, mint az idő előtt tönkrement gépkocsiké. Ez a tér még mindig térfogat témát a szakemberek és': a ri­porter számára, hiszen a tervek szerint lezárják az E—5-ös fő- közlekedési út (ismertebb nevén: Szegedi út) városi szakaszát és r.z átépítés idejére a forgalmat erre terelik. Csakhogy ennek : ül önféle feltételei vannak, il­áruellátás, fogyasztás f968-ban Nyáron itt pecáztak a gyerekek. kát. Csak több lelkiismeretes,ség, jobb munkaszervezés kell hozzá. A Zsinór utcában magánépít­kezés folyik. Az építőanyag jó­része az úttesten halmozódik. Talán úgy véli az építkező, hogyha az állami vállalatoknak szabad, akkor szabad neki is. Első állomásunk a Kuruc tér. Itt látható az a halastó, aminek eredete ma már a múlt homályába vész. Valaha, vala­miért gödröt ástak, majd esz- kábáltak köré egy léckerítést, s mint akik jól végezték dol­gukat, itt hagyták az egészet. Partját felverte a gyom. a kö­zelben lakók szerint nyáron már pecáztak is a partján a gyere­kei^. Vajon kizárólag anyagi oka van annak, hogy itt ma­radt? SEMMI MEGLEPŐ nincs ab­ban, hogy a közvélemény min­denekelőtt néhány — nevezhet­jük így: — köznapi kérdésben összegezi a januártól érvénybe- lépő gazdasági változásokkal kapcsolatos feltevéseit, várako­zásait. Talán -nem árt közbeve- tőleg megjegyezni, hogy ezek a „köznapi” jelzővel illetett kér­dések egyszersmind valóban a népgazdaság, a társadalom leg­fontosabb jövőbeni problémái. Még akkor is, ha a nem szak­szerű megfogalmazás csupán a gazdálkodás végeredményére — az életszínvonal, a béren kívüli juttatások, a foglalkoztatottság stb. várható alakulására — egy­szerűsíti mindezt. Ilyen kérdés — egyike talán a legfontosab­baknak —, az is, amely a bo­nyolult gazdálkodási problé­mák egyik „végpontjára” utal: milyen lesz az áruellátás, a. fo­gyasztás, a kereslet kielégítése 1968-ban? Az áruellátást a közvetlen és a közvetett — tehát gazdasági — „terelőeszközök” egész rend­szere szabályozza majd, s ily módon csupán a várható irány­zatok jellegét lehet előre, meg­közelítő pontossággal feltérké­pezni. Persze ez nem kevés, sőt, az így kialakított prognó­zis alighanem valósághűbb, mint néhány olyan, korábbi tervszám, amelytől felfelé és lefe'é is jócskán volt eltérés. AMI MOST MÁR a jövő év­ben várható tendenciákat ille­ti, elsősorban két olyan ténye­zőre kell utalnunk, amelyek egymással gyökeresen ellentéte­sek, és e szembenállás feloldá­sa — természetesen — nem is képzelhető el máról-holnapra. Ismeretes egyfelől az a gazdál­kodási alapmotívum, hogy a termelő vállalatok januártól immár nem egyszerűen abban lesznek érdekeltek, hoay mit és mennyit állítottak elő. hanem abban: mit és mennyit értéke­sítettek! Tehát: az értékesítés első helyre rangsorolása legfőbb biztosítéka annak, hogy az ipar a korábbinál sokkal intenzí­vebben „figyel” majd a szük­ségletekre, az igényekre is. Másrészt azonban illúzió lenne nem számolni azzal, hogy az áruellátás bizonyos „fehér folt­jai” azonnal eltűnnek. AZ 19S8-RA előirányzott áru­ellátási intézkedések azonban számolnak mindkét tényezővel, méghozzá olyan módon, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel tompítják a kereslet kielégíté­se ellen ható gazdasági érdek­hatásokat. Kormányszinten tárgyalták a közelmúltban az immár „re­form-korszakba” is átnyúló téli ellátást, és megállapították, hogy egészében elegendő kész­letek állnak rendelkezésre, sőt burgonyából, vöröshagymából, almából a múlt évinél sokkal többet tárolnak, ezért összes­ségében a téli burgonya, zöld­ség- és gyümölcsfélék árszint- jében az előző évekhez hason­lítva nem várható lényegesebb változás. Ami pedig egészében az áru­ellátást illeti, a várható igények kielégítésére és a reform ér­vénybelépését követő időszak piaci egyensúlyának megterem­téséhez — előzetes számítások szerint —, mintegy 7—8 milli­árd forint értékű többlet áru­alapra lesz szükség. A többlet úgy értendő, hogy mérlegel­ték az áruellátás idei szintjét, amely egészében meghaladja az év elején előirányzott emelke­dést; a belkereskedelmi forga­lom összértékét ugyanis 98 mil­liárd forintra tervezték 1967-re, de év végéig — a jelek szerint — a forgalom meghaladja majd a 100 milliárdot. Mindezt figyelembe véve, a ' ^kereskedelem megfelelő tar­talékokat tárol a jövő évi — ki­elégítő színvonalú — árualap megteremtésére. Az említett 7— 8 milliárd forint értékű többlet árualapnak megközelítően a fe­le hazai eredetű, a másik íple pedig importtermék, s ez az utóbbi különösen fontos gazda­sági „terélőeszkoz” a jövő évi kiegyensúlyozott áruellátás biz­tosításához. Az importtal ugyan­is nemcsak arra nyílik mód, hogy a hiányzó árucikkeket a külkereskedelem közreműködé­sével pótolják, hanem arra is, hogy ilyen módon egészséges versenyt támasszanak az áruel­látás „hiánypontjain” működő iparvállalatoknak. EGÉSZÉBEN tehát elmond­ható, hogy a jövő évi gazdálko­dás elvi jogszabályai előkészí­tésével párhuzamosan, megfe­lelő intézkedésekkel — az áru­készletek növelésének nagyon is gyakorlati módszereivel is — megalapozták a januártól star­toló reform-gazdálkodást. T. Á. Ülést tart a Hazafias Népfront Országos Tanácsa A népfrontbizottságok több új feladat megoldását tűzik napi­rendre. Számításba veszik a gaz­daságirányítás rendszerének re­formjával együttjáró tennivaló­kat. Arra törekednek, hogy sa­játos eszközeiekkel, meggyőző szóval tovább gyarapítsák a so- ronkövetkező változások hívei­nek táborát. Nagy érdeklődéssel várják a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának december 6-i ülését, amelynek fórumán a Parlamentben a mozgalom éle­tének legidőszerűbb kérdéseit vitatják meg és meghatározzák a következő hónapok tenniva­lóit is. (MTI) Az AKÖV szakemberei a tér másik oldalára vezetnek ben­nünket. Nap-nap után erre jár­nak például a körjárat autóbu­szai. Kora reggel munkába vi­szik az embereket és sokan igye­keznek az utasok közül az állo­másra is. Az Erzsébet körút rugószag- , ___,__. _ ga tó kátyúi után itt a kanyar- , ... . ,, . e ' e eFro' a ban újabb megpróbáltatás vár legközelebbi beszámolónkban A rugó szaggató kátyú. sofőrre, utasra, s kocsira egy­aránt. A kövesút ívét lovas ko­csikra méretezték annak idején, az autóbuszok nem tudnak be­fordulni anélkül, hogy két ke­legközelebbi szólunk. Következik: a turista. Most megúszta Békés Dezső Ahol az év novemberben végződött (Tudósítónktól.) A Dunave- csei járási Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat irodájá­ban Kara Mihály igazgatóval és Vágó Miklós főkönyvelővel a vállalat eredményeiről és az előttük álló feladatokról be­szélgettünk. — Azzal kezdeném, amire legbüszkébbek vagyunk — mondja Kara Mihály: — Válla­latunk 24 millió forintos tervét már november 15-ével teljesí­tette, így a hátralevő időt arra fordíthatjuk, hogy a túlteljesí­tés mércéjét magasabbra emel­jük. Az előzetes számítások sze­rint lehetőség nyílt arra, hogy az éves tervhez viszonyítva 129 százalékos teljesítést érhessünk el. A vállalatunknak ez 3 mil­lió forintos többletnyereséget jelent, s ez természetesen érez­teti majd hatását a dolgozók nyereségrészesedésénél is. — Vállalatunk dolgozóinak egyre jobb munkafeltételeket teremtünk — veszi át a szót Vágó Miklós. — Folyamatosan bővítjük létesítményeinket. A központi telepen már felépült az új, 320 négyzetméter alapte­rületű szerelőcsarnok, amelyben az Ikarusz-részleg és a lakatos­műhely kap helyet. Üzemel a kohósalak kisbl okkot gyártó üzemünk is, amely egy műszak alatt csaknem másfél ezer kis- blokkot gyárt. Ugyanakkor je­lentős összeget — ebben az év­ben például 130 ezer forintot — fordítottunk a dolgozók munka- és védőruha-ellátására. Nem lenne teljes a kép, ha nem esne szó arról, hogy mi­lyen változásokat tervez 1968. január 1-től a vállalat vezető­sége. Az igazgató elénk teszi a készülő kollektív szerződés t'"-- vezetét. „Az eddigiekhez viszo­nyítva csökken a munkaruha kihordási ideje” — olvasom az egyik oldalon. „Növekszik a sportcélokra szánt összeg” — lá­tom másutt. Népszerű lesz és minden bi­zonnyal növeli majd a munka- intenzitást az az intézkedés- is, amely lehetővé teszi, hogy a vállalat a törzsgárdához tarto­zó és kiváló munkát végző dol­gozóknak rendes évi szabadsá­gukon felül pótszabadságot biz­tosítsanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom