Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-31 / 308. szám

A mosógéptől a kávéfőzőig Az ember mint „ülőlény” Munkaerőt, időt takarít meg a mai háziasszony, ha maga helyet ügyes gépeket dolgoz­tat. Munkájukat akkor be­csüljük meg igazán, amikor a gondatlan vagy helytelen ke­zelés miatt felmondják a szol­gálatot és — míg megjavít­ják — újra kézzel kell mosni, seprű vei-porolóval takarítani. Milyen hibák fordulnak elő a leggyakrabban, mi okozza egyes háztartási gépek gyors elöregedését? Hogyan óvjuk, gondozzuk segítőtársainkat — erre a kérdésre kaptunk vá­HETFÖ: Zöldborsóleves (mirelit), rántott csiráé szaimaburgonyával, őszibarack befőtt, képviselúfánk. KEDD: Buigonyaleves, tejberizs csokoládéval, alma. SZERDA: Gulyásleves, lekváros derelye, körte. CSÜTÖRTÖK: Paradicsomleves, Stefánia sült, párolt rizzsel, vizes uborka. PENTEK: Halászlé, túróscsusza, alma. SZOMBAT: Almaleves, birkaragu gombával, palacsinta. VASARNAP: Húsleves, marha­paprikás hosszúra vágott burgonya, vegyes savanyúság, piskótatekercs. Receptek MAKHAPAPBIKAS. 1 ág lapoc­kát kockákra vágunk, lábasban zsírt forrósltunk, 3—1 fej hagymát szeletekre vágunk és üvegesre pá­roljuk. Hozzáadunk 1 kávéskanál édes rózsapaprikát, beletesszük a húst, megsózzak és pár percig a zsírban kevergetjük. Meleg vizet öntünk utána, mig a hús megpu­hul, azután zsírjára sütjük. Hosz- szúra vágott burgonyát teszünk be­le, hozzá töltünk kevés vizet, ép­pen csak annyit, hogy a húsnak leve legyen. Amint megpuhult, tá­laljuk. BIRKABAGU GOMBÁVAL. 75 de­ka birkahúst vágjunk kockára és hagymás zsíron megsózva pároljuk. Félfövéskor adjunk hozzá karikára vágott zöldségfélét és 20 deka fel­szeletelt gombát. Kevés vízzel pá­roljuk puhára. Ha zsírjára sült. hintsük meg 2 kanál liszttel és en­gedjük fel fél deci vízzel. Jól ösz- szefözzük, citromlével ízesítjük és tejfölre tálaljuk. STEFÁNIA SÜLT. Marhafeteált veszünk. Nagy lapos szeletet kér­jünk. Ahány személyre készítjük, annyi tojást főzzünk hozzá. A hús­szeleteket kiverjük, besózzuk, meg­zsírozzuk, megborsozzuk. A kemény tojásokat egészben rárakjuk és fel­göngyöljük. vigyázzunk, hogy a hússzeletek ne hosszában, hanem keresztben - göngyölődjenek. Cérná­val betekertük, vagy fogpiszkáló- val betüzdeljük. Jó naprikás, hagy­más lében puhára főzzük, zsírjára sütjük. Kiszedjük a zsírjából, a cérnát laszedlük, ujjnyi szeletekre vágtuk, sorjában tálra rakjuk, a zsíriát aláöntjük, párolt rizzsel kö- ritiük. GESZTENYÉS GOLY0. Hozzáva­lók: 25 deka kristálycukor, 25 de­ka gesztenvenép, 5 deka darált mandula, fél deci tej. A cukrot a tejjel felforralluk, amikor langyos,_ hozzákeverjük a gesztenvepépet és a dióbelet. Go­lyókat formálunk, amelyeket kris­tálycukorban megforgatunk. Becso­magoljuk, mint a szaloncukrot. VANÍLIÁS GYŰRŰ. Hozzávalók: Egy csésze vaníúáscukor. egv csé­sze darált mandula és körülbelül öt tolás fehérje. A cukrot és a mandulát dolgoz­zuk össze annyi tojásfehérjével, hogy kemény tésztát kapjunk. For­máljunk a tésztából kis rudacská­kat, ezekből készítsünk gyűrűket, amelyeket zsírozott, liszttel meg­hintett tepsiben mérsékelt tűznél szárítsunk meg. KISPEREC. Hozzávalók: 20 deka vaj, 40 deka porcukor, 1 vaníliás- cukor, 1 csomag vanlliakrém-por, 2 egész tojás. 1 evőkanál rum, 1 kiló liszt, 1 sütőpor. A vaniliakrém-port simára kever­jük 4 deci vízzel. Habosra kever­jük a vajat a porcukorral és a va­níliás cukorral, hozzáadjuk a két tojást, majd a krémporkeveréket és a rumot is. Hozzákeverjük a lisztet, amiben elkevertük a sütő­port, gyúródeszkán 1<M kidolgozzuk, legalább két óra hosszat pihentet­jük. Kis pereceket formálunk be­lőle, amelyeket tojással megkenve és kristálycukorral meghintve zsí­rozott, liszttel kihintett tepsiben sü­tünk meg lassú tűznék laszt Szabó Tibortól, a GEL- KA-szerviz részlegvezetőjétől. Szerviz: évente egyszer — A legtöbb házban elő­ször a mosógépet vásárolják meg, mivel a legnehezebb há­zimunka a mosás. Kevesen tudják azonban: a mosógépet hasznos évente egyszer szer­vizbe adni, hogy tengelyt, si- meringgyűrűt és perselyt cse­réljenek benne. Ugyanis a mo­sás közben az elhasználódott és már gyengén záró sime- ringgyűrű átengedi a vizet, ami viszont elrozsdásítja a tengelyt, forgását akadályozza és a motor könnyen leéghet. Ha a motor leég, újrateker- cselése legkevesebb 500 forint­ba kerül, a megelőző karban­tartás viszont 130—140 forint­ba kerül. Az átázó motor zár­latossá teheti a készüléket és mosás közben komoly, eset­leg halálos balesetet is okoz­hat. A lengőlapátos gépeknél ezenkívül a garanciális idő lejárta előtt feltétlenül szüksé­ges az olajcsere, amit megha­tározott időnként újra el kell végeztetni. — A centrifugáknál a leg­több hiba a fék helytelen ke­zelése miatt következik be. A háziasszony siet, nem kap­csolja ki a készüléket csak hirtelen lenyomja a fékpedált. Az pedig a nagy megterhelést nem bírva, elszakad, tönkre­megy. A helyes alkamazás: először kikapcsolni a készülé­ket, majd lassan fékezni, A gép élettartamát jelentéke­nyen megrövidíti, ha az elő­írtnál több ruhát tesznek bele. Ez vonatkozik a mosógépre is. Tilos a nylontasak! — A porszívózás közben ne húzzák a gépet a gégecsőnél fogva maguk után, mert az eltörik és javítása sem olcsó mulatság. Sokan azért hozzák be a gépet, mert munka köz­ben gyorsan felmelegszik. Ez nem hiba! A melegedést a motor nagy fordulatszáma okozza, negyedóránként né­hány percre ki kell kapcsol­ni, míg lehűl. Tilos viszont a porzacskóba nylontasakot vagy bármilyen más zsákot helyez­ni, kimosni, kikefélni. Ezek­ben az esetekben ugyanis a porzsák szövete eltömődik, nem áramolhat keresztül raj­ta a levegő, hogy a motort hűtse. Ha a porszívó szokat­lanul erősen zúg, ráz, vagy füstöl, azonnal ki kell kap­csolni és ajánlatos szervizbe adni. — Hűtőszekrénynél legfon­tosabb, hogy egyenes talap­zaton, vízszintesen álljon, el­lenkező esetben egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben hűt. Hetenként az áramtala- nított készüléket szódabikar- bónás, vagy zúzmara-folyadék­kal kevert vízzel kívül-belül jól át kell törölni. Míg a hű­tőcsövekre rárakódott jégré­teg leolvad, az ajtót hagyjuk nyitva, hogy szellőzzön a hű­tőtér, így nem lesz az ételnek idegen szaga, íze. Illatszerbol- tokban vásárolható szagtala­nító doboz, de jó szolgálatot tesz az is, hogy néhány darab faszenet tartunk a hűtőtérben. A gép akkor működik a leg­gazdaságosabban, ha négy percet megy és nyolc percet áll a motor vagy az abszorp­ciós készülék. Ha ettől az aránytól eltér, valami hiba van, be kell szabályozni. A hő­fokszabályozóval mindig az éppen tárolt ételnek megfe­lelő fokot állíthatjuk be. Alapszabály kisgépekhez — Akisgépeknél, mint a ká­védaráló vagy elektromos fő­ző is van alapszabály. A da­rálót nem szabad két percnél tovább üzemeltetni, mert le­ég, a főzőkben pedig min­dig durvább szemcséjű darált kávét kell tenni, ellenkező esetben a gőzkivezető nyílá­sok eldugulnak és a készülék felrobban. Ajánlatos a vízkö­vet félévenként vízkőoldóval eltávolítani. — Minden elektromos gép­re vonatkozik: házilag, szak- képzettség nélkül, ne javít­suk, ne nyúljunk a belsejébe, mert életveszélyes! D. Zs. Kézimunka Congréhímzés A horgolás mellett egyik legdivatosabb kézimunka a congréhímzés. Készítenek be­lőle térítőt, díszpámát, de leg­újabban a modem bútorhoz faliképet, vagy szőnyeget is. Az alapanyaga a congré, amely 80 cm széles, s eléggé nagyléptékű keresztszemes hímzésre alkalmas. Legalkalma­sabb hímzőfonala a színes „Volga”, amelyet tompa hegyű merkelőtűvel öltünk az anyagba. A mellékelt minta felhasz­nálható díszpárnának, kétso­rosán egymás mellett falisző­nyegnek. A congrét zöld és drapp színben árusítják. Drapp alap­ra fekete, citromsárga — zöld congréra: barna és narancs­színű „Volgá’-val hímezhe­tünk. A kisebb minta körszegély­nek, vagy egymás mellé több- sorosan díszpárna hímzésére alkalmas. A legmegfelelőbb kézimun­kaöltés a kettős keresztszem. Négy szálat fogunk közre, előbb egyszerű keresztszemet szúrunk, majd ezt X alakban átöltj ük. Az így kapott öltés sűrű és mutatós. Ezenkívül hímezhetünk; laposöltéssel is, de mindig mértani formákat. Ajánlatos a kézimunkát előbb körben befércelni, mert az anyag könnyen foszlik. Szé­lét boszorkányöltéssel, vagy horgolt trikóval esetleg gomb­lyukkötéssel dolgozhatjuk el. M. M. Az emberréválás során őseink számára olyan testhelyzet vált szükségessé, amely a fárasztó járás, vagy állás és az álmot hozó fekvés között az éber pihenésre is módot ad. Az em­mellkas belapul, a vállak le­süllyednek stb. De a felületes légzés miatt romlik a tüdő szellőzése, a vérellátás, a ha­si szervek működése. (Érdemes megemlíteni, az általános isko­Kényelmes. műbőrhuzatú fotelek a tv-nézéshez. bér őse valószínűleg a fák ágain ülve, majd később a barlangban guggolva, vagy a földön kuporogva pihent. A ma embere főként ül, az íróasztal, vagy a varrógép előtt, esetleg a gyárban a munkapad vagy a futószalag mellett, az autó volánjánál, a szórakozóhelyen, hazamenve beszélgetéshez, ét­kezéshez. tv-nézéshez is ülő helyzetet foglal el — és így to­vább. Meglepő, de tény, hogy a vá­rosi ember csaknem a fél éle­tét ülve tölti. Kétségtelen, Iákban a zsinorírást, majd a mai, úgynevezett „állóírást”, részijén a gerincferdülés meg­előzéséért vezették be.) Az ülőbútorok helyes kialakításá­val sokat lehet segítem a pa­naszokon, különöisen akkor, ha az orvosok által az ülő élet­módhoz ajánlott egészségügyi jótanácsokat is követjük. Munka közben különleges székekre van szükség: az isko­lapadban. az íróasztal mellett, de különösen a gépek és futó­szalagok mellett. Az új tervezési irányzat már Favázas bőrfotel. hogy magunk is. járkálunk, hajlongunk, de, nem az a fon­tos, amit olykor teszünk, ha­nem az. amivel a nap java része eltelik. Nem túlzás tehát a ma emberét „ülőlény”-nek nevezni. Kétségtelen, az állandó ülés szervezetünk. csaknem minden részére káros. Sajnos, hosszú sorát említhetjük az elváltozá­soknak: a hát meggörbül, a felfedezhető az ülőbútorokon, székeken. Olyan fejlődési fo­lyamatról van szó, amely ipari mértékben akkor kezdődött, amikor a német Thonet meg­felelően hajlított furnirleme- zekből kezdett székeket gyárta­ni. Ezek már valamelyest kö­vették és „megtámasztották” a test körvonalait. A műanya­gok ma már korlátlan lehető­ségeket nyújtanak: vékonyak, hajlékonyak, de mégis rugal­masak. emellett viszonylag ol­csók is. Jó kialakíthatók belő­lük olyan ülőbútortípusok, amelyek idomulnak a téstfor- mához és megfelelő támaszt biztosítanak. . Két nagyon fontos szempon­tot kell tehát szem előtt tar­tani: egyrészt a székülőke föld­től való magassága feltétlenül legyen arányos a lábszárhosz- szal, másrészt a háttámla ru­galmas legyen és a test min­denkori helyzetéhez jó1 alkal­mazkodjék. B. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom