Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-31 / 308. szám
<t<»e»Tnh»r sí. vasáru an 3. oldal Számvetés, pihenő gépek között A Kecskeméti Konzervgyár dobozüzeme máskor a legzajosabbak közé tartozik. Most szinte ünnepélyes csend fogad. Pihennek a vastag lemezekkel megbirkózó acélollók, s az anyaggúlák között szundikálni látszik a kis targonca is. — Utókarácsony? — Nem. Leltározunk. Tiszta lappal kezdjük az új évet, az új mechanizmust. Szelepcsényi Béláné az egyike azoknak, akiknek a két ünnep között is be kellett jönniök a nagy számvetésre. A gyár munkásgárdájának a zöme előre ledolgozta ezeket a napokat, s most szabadságon van. • — Azt mondja tiszta lappal kezdik az új évet. De vajon milyen kedvvel? Mit ígér az új mechanizmus első éve a munkásnőnek, a családanyának? Kissé váratlanul éri a kérdés a fiatalasszonyt, időt kér a válasz megfogalmazásához. — Az elmúlt hónapokban, mióta tudjuk, hogy január 1-től megváltoznak a fogyasztói árak, sokat latolgattuk, hogy, s mint alakul a sorsunk, nehezebb lesz-e az élet, mint eddig. Az országgyűlésben elhangzottak megnyugtathatták azokat is, akik nagyobb áremeléstől tartottak. Engem legalább is megnyugtattak. A Szelepcsényi család rövidesen beköltözik új lakásába. A bútor már megvan, de a „második műszak” megkönnyítésére, néhány háztartási gépet szeretne vásárolni a fiatalasszony. Ezenkívül egy hűtőszekrényt is. örömmel hallották, hogy e cikkek olcsóbbak lesznek jövőre. — Nagyon jó az is, hogy leszállítják a vágott baromfi árát. Nekünk munkásasszonyoknak nincs időnk piacra járni, alkudozni a termelőkkel. Mindent a boltban veszünk. A karácsonyi menünkben két kacsa szerepelt. Jövőre olcsóbb lesz a karácsonyunk. Rövidesen bekapcsolódik a társalgásba Tóth Istvánná és Morvái Istvánná is. Tóthné négy gyerek anyja, s mint mondja: mind a négynek farkas-étvágya van. Karácsonyra például nem kevesebb, mint hat rúd mákos és diós kalácsot dagasztott. Havonta elfogy náluk négy-öt kiló cukor. Érthető tehát, hogy elsősorban a cukor árának a leszállítását fogadta örömmel. No meg a tejtermékekét, amelyekből mindig szerepel valamelyik a reggeli, vagy esti „étrendben”. Az igaz, hogy az új szobabútor — aminek az árát évek óta gyűjtögeti — valamivel később kerülhet a lakásba, mint tervezték. Az áremelés miatt néhány száz forinttal még meg kell toldani a tőkét. Bútort azonban egy életben csak egyszer, vagy kétszer vesz az ember, élelmiszert pedig mindennap, — vélekedik Tóthné. • Morvái Istvánná, a szakszervezet versenyfelelőse érthető, hogy megint más szemszögből vizsgálja a reformintézkedéseket: — Bizonyos vagyok benne, hogy jövőre könnyebb lesz munkaversenyt szervezni minden üzemben, mint eddig. Jobban differenciálhatunk az anyagi juttatásoknál, többet adhatunk azoknak, akik a legtöbbet teszik a termelési feladatok végrehajtásáért. Az árreformról csak ennyit: beszélgettem néhány szocialista brigáddal az országgyűlés után. Kivétel nélkül azt mondták az asszonyok, hogy elsősorban a kisebb keresetű gyári munkások érdekeit vette figyelembe a párt és a kormány, mert a legfontosabb cikkek zömének az árát változatlanul hagyta, illetve csökkentette. Sokan felfigyeltek Gáspár Sándor elvtársnak arra a kijelentésére is, hogy a szak- szervezetek ellenőrzik majd az árak alakulását, s megvannak az eszközök ahhoz, hogy közbelépjenek, ha a munkástömegek érdekeit sértő módon akarja növelni a jövedelmét egy-egy üzem, vagy kereskedelmi vállalat. ■ Az idén a jubileumi munkaversenyben 77 szocialista brigád 850 dolgozója vett részt. Nem kis mértékben nekik köszönhető, hogy az elmúlt három évinél lényegesebb, jobb gazdasági eredménnyel zárja az évet a Kecskeméti Konzervgyár és körülbelül 10 napi munkabérnek A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szombaton ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Budapesten tartott XXI. ülésszakáról és végrehajtó bizottságának 32. üléséről. Az ülésszakon megállapították, hogy a legutóbbi időszakban elfogadott ajánlások jelentős része olyan problémák megoldását segíti elő, amelyeket az 1966—1970. évi népgazdasági tervek összehangolása során tártak fel. A tervek koordinálására iránvuló tevékenység az együttműködés alapvető módszere — ez mozdítja elő a leghathatósabban a KGST-or- szágok fejlődését. Egvséses határozat született arról, hogy a tagországokban folyó gazdasági mechanizmus-reformokkal kapcsolatban meg kell szervezni az információk és a tapasztalatok cseréjét A sokoldalú együttműködés szélesítésének, különösen a gyártásszakosítás és a kooperáció továbbfejlesztésének fő útját az ülésszakon részt vett delegációk a minisztérium, az ágazatok és a vállajatok közötti kapcsolatok erősítésében látták. A Minisztertanács megbízta az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a többi KGST-ország megfelelő szerveivel bővítsék tovább közvetlen kapcsolataikat a kölcsönös érdekeket szolgáló gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés területén. A Minisztertanács ezután megtárgyalta az állami személyzeti munkáról szóló előterjesztést és a további tennivalókra határozatot hozott. (MTI) KISZ-titkárok téli tanfolyama December 30-án ért véget Kecskeméten a középiskolák, kollégiumok és szakmunkásképző intézetek ifjúsági vezetői részvételével lefolyt háromnapos tanfolyam. Az előadásokat a KISZ megyei bizottságának munkatársai és vezetői tartották. köptük Borsos György elsőtitkár is. aki az időszerű bélés külpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. A gazdag programú tanfolyam tapasztalatait Fekete László, a KISZ megyei bizottságának munkatársa foglalta össze, s kifejezte azt a reményét, hogy a hallgatók alapszervezetükben hasznosítani fogják a tanultakat megfelelő részesedést fizethet a dolgozóinak. — Jövőre legalább kétheti munkabérnek megfelelő részesedést szeretnénk osztani. Ehhez azonban nagyón sok területen tovább kell javítani a munkánkat. Éppen ezért a kollektív szerződésünkben is szigorúan érvényesítjük azt az elvet, hogy a kiváló dolgozók többet keressenek, több előnyt élvezzenek a nagy átlagnál — magyarázza röviddel később Faragó Sándor főköhyvelőhelyettes, a szerződést készítő bizottság tagja. Néhány példát is említ arra, hogyan nő a nyereségrészesedés, a jövedelem a munkában eltöltött évekkel, s azzal egyenes arányban, milyen a dolgozó munkájának a minősége. Külön kiemeli, hogy a sokszorosan kitüntetett szocialista brigádok tagjai, s a gyár régi dolgozói „védettséget” élveznek az esetleges elbocsátások esetén is. s A kollektív szerződés tervezetét már ismerik a dolgozók, a műhelyek termelési tanácskozásain elhangzottak azt mutatják, hogy egyetértenek az új elosztási elvekkel és jól tudják azt is, hogy az elosztanivalót maguknak kell megtermelni. Békés Dezső Sörben az évszakok El kell, hogy oszlassuk az olvasó gyanúját: nem a nyári száznapos kánikula idejéről visszamaradt, a kosár alján megfeneklő cikktől kíván szabadulni a szerkesztő. Mivelhogy megszoktuk: a sörről cikkezni a nyári hónapokban szokás, amikoris oly igen összeszűkül a folyékony kenyér „keresztmetszete”, hogy hetekig kell várnunk a pultok előtt, ha olykor szemünk mértékével is észlelni kívánjuk. Ilyenkor a szomjúság táplálja a méltatlankodásunkat. Máskor, főleg tavasz felé, reménykedésünknek adunk kifejezést, hogy na majd most, ezen a nyáron aztán lesz sör ... S aztán megint csak szomjazunk. De most nincs nyár, sem kikelet, hanem tél van, csúnya és hideg, amilyennek álta’á''”'n a telet ismerni véljük. Me. X, a sör nem kerüli el a beszédtémát. Sem városon, sem falun. Főleg az utóbbi helyen. Izsákon hallottuk például — hiába, nagy matematikusok az ottaniak —, hogy ha mostanság érkezik x-hektó magyar sör, legalább 2-szer x-hektó külföldi sör érkezik mellé. Holott az igényeket kielégítené az x-hektó kőbányai is. Mégis, a fogyasztási szövetkezetnek át kell vennie a külföldi kontingenst is, mert különben a hazait sem kapják meg. Ezt ugye, magyarul árukapcsolásnak hívják. Még akkor is, ha nagykereskedelmi szinten zajlik. És mit tehet a fogyasztási szövetkezet? Ha túl akar adni a sörön, mégpedig a bel- honi olcsóbbon és a külhoni drágábbon egyaránt, az esetben úgy jár el, hogy tét napig import sört, egy napig hazai sört mér a vendéglő és árusít a kereskedelem. Aztán kezdi elölről, két napig ez, egy napig az. Bezzeg, a nyáron eszükbe sem jutott panaszkodni ezért — vethetnénk a szemükre. Igen ám, csakhogy akkor az arányok egészen másfajta divatja járta. Miszerint: érkezett x-hektó magyar sör és mellé csupán 0,3-szor x-hektó külföldi. Aminek következtében az izsákiak velünk együtt szomjazták át a kánikulát. Most nem szomjaznak. Totóznak — hogy mely napon következik az olcsóbb magyar sör. És két pohár között esetleg arra gondolnak, hogy az új mechanizmus már az első évben módot kereshetne a téli és a nyári arány megfordítására. Elvégre nem vagyunk púpos tevék, hogy zsigereinkben halmozzuk fel nyárára az üdítő folyadékot. —ni —el. Seprűkötők Kunbaján Régen kocsma volt a helyiség. Most seprűkötő műhely. Erre a célra a kunbajai Béke Csillaga Tsz bérli a fogyasztási szövetkezettől. — De csak ezen a télen — adja tudtunkra Selymes János, a tsz elnöke. — Jövőre már saját épületünkbe költözünk, ahol kedvünkre terjeszkedhetünk. Ez utóbbi kijelentés nem véletlenül hangzik el. Jelenleg ti- zenketten dolgoznak a műhelyben. Főleg az idősebb korosztályokból. A terv az, hogy a fiatalabbak bevonásával a sep - rűkötő részleg létszámát, legalább harmincra növelik. S ezenkívül — már ezen a télen Is — meghonosítják a kosárfonást. Ez további tíz-tizenöt gazdának jelent rendszeres téli élfoglaltságot, jövedelmet Hogyan kezdődött? — Nevetni fognak — kezdi, mint egy anekdotát Baranyai István főkönyvelő. — Pár éve ahhoz sem volt seprű, hogy az irodát tisztán tartsuk. Körülnéztünk a gazdák között, hátha ért közülük valaki a seprűkötéshez. így akadtunk Kisha- szondi Mártonra. — Én is csak öt éve tanultam bácsi, aki szintén a műhelyben betanítását. — Egy nálam is meg ezt a mesterséget — mond- dolgozik, s társával, Freidinger idősebb bácsalmási emberhez ja a hatvankilenc éves Marci Mihállyal vállalták a többiek jártam el, aki a szakmát megint csak egy öregembertől tanulta valamikor. Igény és adottság szerencsés találkozása hívta hát életre ezt a hasznos segédüzemet. Termékeik messze a községen kívül is keresettek. Hat holdon termesztettek cirkot, ebből több mint tízezer seprűt kötnek. Azonkívül a növény magja értékes tá- karmány. Az itt dolgozók teljesítmény szerint kapják a bérüket. Pár hetes gyakorlat után a napi átlagkeresetük 75 forint körül alakul. Különösebb beruházás? Alig hiszünk a fülünknek: legfeljebb 12 ezer forintra volt szükség az induláshoz. A szerszámokat, munkapadokat a szövetkezet "sp- és asztalosműhelyében ké- zítették. Szívós, masszív szerezetek: hasonlóak a segítségükül készített seprűkhöz. Ame- /ekre — háziasszonyok a megmondhatói — a porszívók vilá Az asszonyok színes fonállal varrják a seprűt. gában is van. A képen: Selymes Jánosné, Gyuricza Józseíné cs Luczek Józsefné- (Hatvani — Pásztor) A két mester — Kishaszondi Márton és Freidinger Mihály a cirokszakállt nyélre erősíti.