Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-28 / 305. szám

« 1967. december 28, csütörtök 3. oldal Második új Gyümölcsfák csupasz ágaira támaszkodik a sápadt téli ég, hideg és rideg a vidék, s a ko­pár egyhangúság még inkább növelni látszik a keceli határ amúgy sem kis távolságait. A Kinizsi Szakszövetkezet 300 holdas összefüggő szőlőültetvé­nyének kellős közepén azonban a szorgos emberi munka mint­ha az éghajlatot is enyhébbé, barátságosabbá tenné. s ez a sokszorosára. De most a tíz­ezer hektós tér a legfontosabb! Ezért is nem szüneteltetik az építést. A napi munkaidő bele­nyúlik az estébe, a világítást aggregátor táplálja. Az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat munkásai és a szak- szövetkezet építőbrigádjának tagjai összehangoltan dolgoz­nak. Az összefogásnak ez a módja is újszerű. Olivér, Kocsis Irma, Gloria Hungáriáé — vesszőit. S mindezt a jól termő közös szőlő hasznából! Már a mostani őszön is 72 hold adott teljes — 60 mázsa átlag feletti — ter­mést. A még nem termő sző­lők hasznát is ideszámítva kö­zel hárommilliós bruttó bevé­telre tettek szert. A tagságra viszont továbbra is nagy gond­ként nehezedik az 1500 hoki kö­A mezőgazdaság állami támogatása az új mechanizmusban 1968. január elsejétől az 1028/1967. számú kormányhatá­rozat, illetve a végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri, s me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri együttes rendelet ír­ja elő a tsz-eknek nyújtandó támogatás mértékét, formáit. Vonatkoznak ezek a jogszabá­lyok az állami gazdaságokra, a halászati termelőszövetkezetek­re, valamint az egyszerűbb me­zőgazdasági szövetkezetek, és a hegyközségek közös üzemeire is. Ezekkel azonos elbírálás alá es­nek a mezőgazdasági üzemek társulásai, és a vízgazdálkodási társulatok. Ha a társulásban mezőgazdasági üzemeken kívül más szocialista szervezetek is részt vesznek, akkor a jogszabályban megállapí­tott kedvezmények cs tá­mogatások részvételük ará­nyában illetik meg a me­zőgazdasági üzemeket. ra nyújt az állam. Ezzel kap- csolaban fontos tudnivaló, hogy állami támogatást csak olyan létesítmények után lehet elszá­molni, amelyekben üzembe he­lyezéskor, vagy később, bizto­sítható a vízzel, villannyal való ellátottság, s a gépesíthetőség, ha az épület rendeltetésszerű használatához szükséges. A szarvasmarhatartás és a sertés- tartás épületei után 70 százalékos támogatás jár. Ugyanilyen mértékű támogatás illeti meg a történelmi borvi­dékek minőségi borszőlő-tele­pítéseit. Vonatkozik a 70 szá­zalékos támogatás cseresznye, meggy, kajszi, bogyósok, vala­mint spárga és komló telepíté­sére is. Vannak olyan beruhá­zások, amelyeket 50 százalékos támogatásba részesít az állam. Ezek közé tartoznak például a szőlőfeldolgozás és -tárolás épü­A vállalatszerű gazdálkodás | létéi az öntözőtelepek létesíté­betonvas rácsszerkezetét erősíti meg az építőipari vállalat két munkása: Czár Hajos és Morvái Sándor. majdnem szószerint értendő: a frissen formába öntött betont forró gőzzel védik a fagytól. És a homokvidék nemrég vájt, húznagyságú katlanaiban máris egy erődítményre való betont építettek be. holott a föld fel­színe fölött jóformán még csak a vasváz sűrű rácsszerkezete látszik. Igen, a borok erődítménye készül itt: azaz a szakszövetke­zet nagyüzemi pincéje. Jövőre itt már tízezer hektó közös ter­mést tárolnak. — Az eddigi átadáshoz ké­pest ez csupán önmagában száz­ezer forintos megtakarítást je­lent, nem kell a szőlőt 16 kilo­méteres távolságra elszállítgat- nunk, s ott esetleg félnapokat várni vele — fejtegeti az el­nök, dr. Szőke János. v És a pince húszezer hektó be­fogadására készül. Egyelőre, azaz 1969 őszére. Később azon­ban bővíthető lesz, elméletben A szőlőfeldolgozó kétezer má­zsás napi teljesítményhez ké­szül. A saját feldolgozás és tá­rolás előnyeit alapos, átgondolt számvetések igazolják — ugyan­így az ezután felépítésre ke­rülő 50 vagonos hűtőházét is. Ez utóbbira — a beruházás ter­heinek megosztása végett — valamelyik felvásárló vállalattal kíván társulni a szakszövetke­zet. Az ajánlat mindenesetre megalapozott. Elég csak a hír­nevéről is közismert keceli meggyre gondolnunk. Hozzáté­ve, hogy a Kinizsi területének 200 holdján vették számításba meggyes telepítését, már a kö­zeli években, a tagsági parcel­lák felújításaként. Hasonló mó­don száz hold kajszis telepíté­sére van kilátás. A közös terü­leten, igen intenzív körülmé­nyek között, szamócát termesz­tenek. S mindezeken túl 40 hold jól előkészített terület várja ta­vasszal a csemegeszőlő — Irsay rüli tagsági szőlők sorsa. — Tizenöt éven belül ezt a területet is újjávarázsoljuk •— így az elnök. — Évenként ugyanis százholdas, rekonstruk­cióra törekszünk. Már 1968-ban hozzáfogunk. Hogy a gazdák akarják-e? Már most mindenki a sajátját szeretné először ... A keceli határ első ízben a nagyüzemi telepítésekkel szüle­tett újjá. Ez a tél a második újjászületés kezdete. (Hatvani — Pásztor) érdekében és annak biztosítá­sára a kormányhatározat ki­mondja: azért, hogy a mező- gazdasági üzemek bevételei ará­nyosak legyenek a kiadásaikkal — ez az önálló gazdálkodás nél­külözhetetlen feltétele — to­vábbra is fenn kell tartani a mezőgazdaságban felhasznált ipari anyagok, eszközök és szol­gáltatások, továbbá bizonyos beruházások állami támogatá­sát. Az új gépek és pótalkatré­szek beszerzési árai, valamint a gépjavítás és a gépi munka­díjak körében változások kö­vetkeznek be. Hogy ezek a vál­tozások 1968-ban ne idézzék elő a mezőgazdaság gépesítési költ­ségeinek jelentékeny emelkedé­sét, ártámogatást kapnak az üzemek traktorokra, más mezőgazdasági rendeltetésű gépekre, eszközökre, beren­dezésekre, a pótalkatrészek­re, a műtrágyákra, növény- és gyomirtószerekre. Rendkívül nagy jelentőségű az a támogatás, amelyeket az építési, telepítési beruházások­Mit bizonyítanak a kísérletek Érdekes kísérletsorozatot ösz- szesített nemrég a bajai városi, járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, va­lamint a Bácskai Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége. Az elmúlt évi kukoricatermesztés értékelése során ugyanis a szakemberek megállapították, hogy a nem kielégítő termés egyik fő oka: a rossz fajtaarány. A termés­átlagok ugyanis a következő­képpen alakultak: 1964-ben 20,7, 1965-ben 21,7, 1966-ban 20,9 má­zsa lett az átlagtermés májusi morzsoltban számítva. A csök­kenés okának vizsgálata során fény derült arra, hogy a vissza­esés az Mv—1-es hibridnél kö­vetkezett be. A terméscsökke­nés okát — a feltételezések sze­rint — fuzárium jellegű gom­babetegség okozta. Ennek ismeretében történt a fajtaösszetétel megváltoztatása. Az idei helyes fajtaarány ki­alakításában a Magyar Tudo­mányos Akadémia martonvásá­es tanács vb mezőgazdasági élelmezésügyi osztálya számot­tevő segítséget nyújtott a járás gazdaságainak. Ennek köszön­hetően az idén a termésátlag 22,36 mázsa volt holdanként májusi morzsoltban számítva. Hat termelőszövetkezetben vé­geztek nagyobb arányú fajta- összehasonlító kísérletet. Meg­állapították, hogy a magyar egy­szeres keresztezésű hibridek je­lentős része — azonos termesz­tési viszonyok mellett — nem maradt el a külföldi (jugoszláv, amerikai, kanadai stb.) hibridek mögött. Ennek alapján a szakemberek pontosan meghatározták, hogy a következő esztendőben mi­lyen korai, középkései és kései érésű hibridekből termesszenek a gazdaságok. Amennyiben a következő években meg lehet oldani a legfontosabb termesztési ténye­zők együttes jelenlétét, legalább tíz mázsával lehet növelni a termésátlagokat májusi mor­ri kutatóintézete és a megyei 1 zsolt kukoricában számítva. Megjegyzés Távszolgáltatás Igen elgondolkoztató jelen­tést terjesztett nemrégiben a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elé a megyei tanács pénzügyi osztálya. Arról szá­molnak be a pénzügyi szak­emberek. — gondos elemzés alapján — milyen lesz a gaz­dasági hatása a Bács-Kiskun megyei Kézműipari Vállalat (Félegyháza) átszervezésének. Azért készteti meditációra az embert a jelentés, mert az átszervezést alátámasztó ér­vekkel szemben, súlyos ellen­érvek sorakoznak fel. A vál­tozás lényegét így foglalhat­juk össze: a kézműipar meg­tartja a konfekciót, a szolgál­tató részlegeket pedig — la­katos, szabó, építő, festő, asz­talos, üvegező — átadja a Kecskeméti Javító és Szol­gáltató Vállalatnak. Ezenkívül Kecskemétre kerül a kosárfo­nó és salakblokktégla-gyártó részleg is, de számunkra a szolgáltatások a lényegesek. Miért? Azért, mert ha még r.,i voi—ey^j $, létesít Fél­egyházán a kecskeméti válla­lat. nyilvánvalóan romlik a la­kosság ellátása. Hogyan tud vajon eleget tenni a megren­delésnek a kecskeméti válla­lat 26 kilométerről, amennyi­ben valakinek sürgősen üve­gezőre, vagy lakatosra lesz szüksége? A szolgáltatások színvonalát pedig éppenséggel emelni kellene. Miként Tímár Mátyás is mondta az ország- gyűlésben: „... a lakosságot mind jobb és mind szélesebb választékban elégítse ki az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások.” , Vajon tökéletesen ellensú­lyozza ezt az érvet az. hogy — mint a jelentés megállapítja —, a félegyházi vállalat ve­zetősége könnyebben tudja szervezni majd a munkát, amikor már csak a konfekció- részlegre lesz gondja. Egysze­rűbb lenne úgy megerősíteni a vezetőséget, hogy képes le­gyen a szolgáltatórészlegek igazgatására is. Ha valahol nem célszerű a centralizálás, akkor éppen a szolgáltatások terén nem az. És ez az átszervezés ráadásul még 300 ezer forintba is ke­rül. Nem tudjuk mire vélni a jelentés azon megállapítását sem. hogy a félegyházi válla­lat vezetősége nem hajlandó csökkenteni az átszervezés után sem az adminisztrációt, ugyanakkor a kecskeméti vál­lalat szerint itt feltétlenül nö­velni kell. Egy szó, mint száz: a pénz­ügyi osztály jelentése koránt­sem győzött meg bennünket arról, hogy ez az átszervezés egyértelműen a fejlődést szol­gálja. Talán még nem késő segíteni a dolgon. Békés Dezső < se és felújítása, hajtatóház, sza­porítóház, palántaház korsze­rűsítése stb. Az ártámogatás igénybevéte­lének feltétele, hogy a tsz-ek a beruházás megkezdése előtt be­nyújtsák a járási tanácshoz a szükséges okmányokat. Vannak olyan, a mezőgaz­dasági üzemek érdekeit szolgáló beruházások, ame­lyeket központilag megsza­bott keretben, a költség- vetés terhére lehet megva­lósítani. Ezek közé tartozik a kis-, vagy nagyfeszültségű csatlakozóveze­ték és transzformátorállomás, a hírközlő bekötővezeték, és a be­kötőút. A teljes tényleges költ­ségnek megfelelő összegű do­táció illeti meg a mezőgazdasági üzemet próba- és üzemi kutak után, ha a víz minősége nem alkalmas rendeltetésszerű fel- használásra, vagy nem éri el az erről szóló rendeletben megha­tározott százalékot. A dotációs keret terhére végezhetik, vagy végeztethetik el a tsz-ek és az állami gazdaságok a mezőgaz­dasági művelésre nem alkalmas területek erdősítését, a legelők, a majorok és az utak fásítá­sát is. Vannak az országnak olyan területei, amelyeket már koráb­ban kijelöltek komplex talaj­javító munkákra. Az ilyen te­rületeken teljes állami támoga­tással kell befejezni az elkez­dett munkát. Az ország többi területén az ilyen jellegű mun­kák egy része 70, más része pe­dig 50 százalékos támogatással végezhető el. A rét- és legelő­területek megjavítása és a terv­szerű gazdálkodásba történő be­vonása érdekében a kijelölt termelőszövetkezetek állami gazdaságok és legeltetési bi­zottságok holdanként 300—1000 forint támogatást vehetnek igénybe. A szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi helyzete és a ve­le szemben támasztott nép- gazdasági igények fokozot­tabb kielégítése megköve­teli az állomány jobb hasz­nosítását és számszerű nö­velését. Különösen vonatkozik ez a te­hénállományra és a borjúsza­porulatra. Ezért a mezőgazdasá­gi nagyüzemeket — az állami gazdaságok kivételével — bor­ianként 2000 forint állami támo­gatás illeti meg a közös tulajdon­ban levő tehenek és előhasi üszők élve született borjai után. A háztáji kisegítő és egyéni gazdaságok üsző adás­vételi szerződés keretében 5000 forint árkedvezménnyel vásá­rolhatnak vemhes üszőt. G. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom