Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

1967. december 3, vasárnap 3. oldal Volt egyszer egy téglagyár... Csakhogy most nem mese követ­kezik. Még akkor sem, ha a cím ilyenfajta Hangulatot kelt. A lényeg azon van, hogy volt téglagyár Csá­szártöltésen. Hosszú időn at. Nyil­ván szükség volt rá, illetve a ter­mékére, mcg akkor is, ha a két szomszédos község, Kecel és Hajós is rendelkezett ilyen üzemmel, s érdekes módon azok napjainkban is működnek. De a császártöltésinek már csak a kéménye emelkedik ki a homok­buckák közül, s mint nagy vörös lelaiáliójel vigyázza a község Ke­cel íeioa bejáratát. Teteje mar om­ladozik, lebontását viszont — mi. el magassági pont jelzésére is szolgál nem engedélyezik. Remélhetőleg azért nem várják meg, amíg a ten- gciszinttől számított magasság ilye­tén rögzítése emberáldozatot köve­tel. Két évvel ezelőtt hosszas üzem­szünet után, elbontották a gyár többi épületeit. A község lakói, tár­sadalmi múmiában. Azzal, hogy az anyagból közfürdő épül. Előtte még volt olj^an elképzelés, hogy a MÉ­SZÖV megveszi az üzemet, talán egymillió forintért, de az erre vo­natkozó tárgyalások meghiúsultak. A jelenlegi helyzetet így foglal­hatnánk össze: se gyár, se fürdő. Mert, a községi tanács támogatása híján, a fürdőnek csak az alapja készülhetett el. Sőt, a községfej­lesztés 1970-ig szóló terveiben sem szerepel a köztisztasági létesítmény tető alá hozása. Szó van abban csaknem 400 ezer forintos jár cl ásí­tásról, a vízhálózat teljes kiépíté­séről, iskolabő ví lésről, ravatalozóról — csak éppen fürdőről nem. Vitat­hatatlan, a felsorolt községfejlesz­tési teendők is múlhatatlanul fon­tosak, hcllyel-közzel talán fonto­sabbak is, mint a köztisztálkodás. De ha egyszer már elkezdtek va­lamit ... Es ráadásul úgy, hogy miatta egy másik létesítményt szün­tettek meg. Mert a téglagyárat csak kénysze­rűségből nélkülözték a csá^zartöl- tésien, attól kezdve, hogy a köz- pontosítás megalapozatlan elméle­téből kiindulva leállították. Még nem volt rá példa, hogy a helybeli TIjZEF-telepre érkezett tégla akár­csak egy órácskára is „megmele­gedett” volna. A felszabadulás óta majdnem 300 családi ház épült Csá­száriöltésen. És a három közös gazdasag sem „örökölt” uradalmi épületeket, majorsági létesítmé­nyeik mindegyikét az átszervezés után kellett megépíteniük. Semmi okunk és jogunk arra gondolni, hogy az építkezés üteme ezuvtal lassú.ni iog cs..s..ártöltésen. Valahogy jelképként is felfoghat­juk a némény Körüli helyzetet; ott most építi fel gépparkjának épüle­teit a Felszabadulás Tsz. Tehát ahol hajdan téglát állítottak elő, oda most tégla kívánkozik — máshon­nan. Mindennek persze, az építő­anyag-ellátás megjavulásá*al, már nem lenne jelentősége. Ezt egyéb­ként, a szénporos téglaégcíés meg­honosításával, maguk a község szö­vetkezetei is siettethetnék. Igaz, az elmúlt évben az Üj Barázda Tsz már megpróbálkozott ezzel az üzem­ággal, de állítólag nem volt szá­mukra kifizetődő. Hogyan lehetsé­ges ez — kérdezhetjük —, amikor a Duna menti tsz-ekben ellenkező a tapasztalat? Válasz helyett a szemlélet megváltozásában bízha­tunk, hiszen a jövő évtől kezdve feltétlenül kifizetődő lesz az olyan termék előállítása, amihez helyben megtalálható az alapanyag, s ami iránt kereslet is mutatkozik. H. D. 17000 munkáltató, 360000 érdekelt figyelmébe: Tájékoztató a dolgozók kedvezményes vasúti jegyeinek megváltásáról és felhasználásáról 1 son megvásárolható. Ha a je­gyet a munkáltató veszi, azt az erre rendszeresített „menet­jegy-igénylés” nyomtatványon rendelheti meg a kijelölt vas­úti jegypénztáraknál. A havijegy a tárgyhónap 6. napjától a következő hónap 5. napjáig, a félhavijegy 6-tól 20- ig, illetőleg 21-től 5-ig érvé­nyes. Ezeket a - jegyeket a dol­gozónak vagy a lakóhelye, vagy a munkahelye szerinti állomá­son le kell bélyegeztetni. Azok a dolgozók, akik nem járnak rendszeresen (naponta) vonaton munkába, hanem csa­ládjukhoz (házastársukhoz, el­tartásukban élő kiskorú gyer­mekükhöz, a húsz éven aluli nőtlen, haiadon dolgozók pe­dig szüleikhez) utaznak, hetente egyszer, továbbá az olyan, húsz éven felüli nőtlen, hajadon, özvegy, vagy elvált dolgozók, akik ve­lük közös háztartásban élő vagy általuk eltartott szüleikhez men­nek, havonta kétszer a dolgozók menettérti jegyével utazhatnak. A teljes árú me­nettérti jegy árából a hetenként hazautazó dol­gozót 14 százalék terheli, a munkáltatót pedig 66 száza­lék, a hiányzó 20 százalék a kedvezmény. Ha a dolgozó havonta két- szer jogosult szüleihez me­nettérti jegy igénybevételé­vel utazni, a dolgozó 50 százalékot fizet, a munkáltató 30 százalékot, s ugyancsak 20 százalék a ked­vezmény. Az időszakos hazauta­zásra a dolgozók menettérti je­gye ugyancsak bármely állomá­son megvásárolható és ennek a jegynek az ára ugyanolyan mó­don egyenlíthető ki, mint a fél havi és a havijegyek ára. (Vá­sárolhatja maga a dolgozó kész­pénzért, illetőleg munkáltató készpénzért, vagy hite’ezetten. Az utazás a men'-’térti jeggyel csak a munkahelyhez tartozó j vasútállomáson kezdhető meg. ] Fordított viszonylatban, tehát a I lakóhelyről a munkahelyhez tar- i tezó vasútállomáson, ahol a dol­gozó a hazautazást megkezdi, az utazás előtti, vagy az utazási napon le kell bélyegeztetni. A dolgozók menettérti jegye csak vállalati igazolvánnyal (igazoló- | lapjával) együtt érvényes. A menettérti jegyre a megfelelően záradékolt vállalati igazolvány­nak (igazolólapnak) a számát a dolgozónak, vagy a munkáltató­nak rá kell írnia. A munkálaténak fel kell mérniök: hány dolgozójuk utazik rend­szeresen (naponta) és milyen vi­szonylatban; s hány dolgozójuk utazik időszakosan, és közülük, ki jogosult hetenként egyszer, s ki havonta kétszer utazni. A munkáltatók tanulmányoz­zák az idevonatkozó rendelete­ket (elsősorban a közlekedési és postaügyi miniszter 31/1967. Közi. Ért. 28,'KPM sz. utasítását, amely megtalálható a Közleke­dési Közlöny 1967. november 19-i 47. számában, beszerezhető a hírlapboltban (Budapest, V. kerület Bajcsy-Zsilinszky út 76.) A munkáltatónak el kell dön­tenie, hogy készpénzt (előleget) ad-e a dolgozóinak jegyük meg­vásárlására, vagy együttesen kí­vánja-e beszerezni a jegyeket. Helyes, ha a munkáltató meg­bízottja felkeresi a legközeleb­bi MÁV-állomást és megtár­gyalja személyesen a jegyváltás legkedvezőbb módját. Figyelem­be kell venni, hogy a munkál­tatók feladatainak végrehajtása nagyon sürgető, éppen a közel­gő ünnepek miatt. Biztosítani kell, hogy minden dolgozónak anuárban kezében legyen már a megfelelő jegy. Az új jegyek készpénzért de­cember 15-től vásárolhatók a Pénztáraknál. Az igényléseken rendelt jegyeket az igénvlés >enyújtása után 72 órával ad- !a át a vasút. A januárra vo­natkozó igénylések már bead­hatók. (MTI) Halászat a Földvári tavai A fiatalos halászmester egyéb­ként csaknem 30 éve dolgozik a szakmában. A tavat, másik két kisebbel együtt, tavaly vet­te át a termelőszövetkezet a Tolna—Baranya megyei Halgaz­daság dombóvári üzemegységé­től. Összesen 58 hold halászte­rületet nyert ezzel a szövetke­zet. Az előző évben 4 mázsa hal volt a holdanként! zsák­mány, az idén csaknem tíz. Elkészült 870 ezer forintos költséggel az új, korszerű te­lelő. A halak egy részét ide telepítik át. Ezenkívül 160 má­zsa ponty és 30 mázsa fehér amurivadék kerül ide. Az új telelő megépítése lehetővé tet­te, hogy a tavakat kitisztítsák. A víz mégis zavarossá válik. A karcsú halak a hangra is el­menekülnek. Akad néhány ekkora harcsa a zsákmányban. — Mindig csoportosan járnak — suttogja az elnök, arcán fe­szült figyelem. — Növényevő halak, jól megtisztítják a hi- n ártól a tavat Néhány másodperc csend, a víz kitisztul és látjuk a fehér amur karavánjait közvetlen a felszín alatt A termelőszövetkezet a ha­lastavak nádtermését is felhasz­nálja. Nádpallót készít. A gyé­kényt is hasznosítják, főként az asszonyoknak jelent téli elfog- ' altságot A Nap közben eltűnik a bí- bortenaerben. A halászok tűz mellett szalonnát sütnek. — Miért nem halászlét főz­nek? — Majd ha végzünk — felelik kórusban. K. S. Változatok a görgős ekére Egyik vidéki la­punkban olvastam, hogy vastapsot ka­pott Debrecenben a Tiszaföldvári Iro­dalmi Színpad. A nagy sikert azzal a dokumentum orató­riummal érte el, amely Szabó Ist­ván nagy horderejű találmányának, a görgős ekének ügyét dolgozta fel. Mint az újságcikk dokumen­tálja: „Az előadás nagy erénye, hogy egy pillanatra sem tévedt le a pozitív bírálat platformjá­ról, és teljes mér­tékben sikerült el­kerülnie a politikai kétértelműség ve­szélyeit.” Elég sajnos, hogy ezt az oratóriumot nem a mi megyénk­ben adták elő. Már a Nehéz emberek című film vetítése­kor kellett volna kapcsolnunk. Végté­re Szabó István ná­lunk alkotta meg ta­lálmányát. Ezt a hiányt sze­rintem sürgősen pó­tolni kell. Kisebb közvéle mé ny kutatás után annyi javasla­tot kaptam, hogy nem győztem felje­gyezni. Néhányat át­nyújtok belőlük. Mivel a film és a színpad már kiesett, a megye költőihez kellene fordulnunk. Írjanak ódát a gör­gős ekéről. Csak vi­gyázzanak a politi­kai kétértelműség útvesztőire. Pályáza­tot hirdethetnénk és a legjobban sikerült alkotást egy vidám kultúrdélutánon elő is lehetne adni. Hátravannak még a művészetek kü­lönböző ágai. Szob­rászok, festők, harc­ra fel! itt a nagy le­hetőség. Nincs szebb kompozíció, mint egy görgős eke csend­élet. Agyagból meg­formálni ezt a szer­számot, szintén ma­gasztos feladat. A vendéglátóipar­nak is van néhány tippem. Nyissanak csárdát, kisvendég­lőt, vagy presszót a görgős ekéhez. Táj­jellegű ételeket és italokat lehetne fel­szolgálni. Milyen jól hangzik: bécsiszelet görgős eke módra, vagy görgős eke kok­tél. Esetleg olyan felirattal hirdetnék: Csak nálunk. Van még néhány elgondolásom. Ha másokat is érdekel, szívesen adok felvi­lágosítást bárkinek, csak egyet ne kér­dezzenek: hol lehet görgős ekH »--mi. Kereskedő Sándor Az országban körülbelül 360 ezer dolgozó utazik rendszere­sen — naponta, hetente, vagy kéthetente — kedvezményes vasúti jeggyel lakóhelye és mun­kahelye között. A napi mun- kábajáráshoz és a hétvégi uta­záshoz az állam jelentős ked­vezményeket nyújt a dolgozók­nak, a kedvezmények összege évente megközelíti a másfél milliárd forintot. Az állami tá­mogatás folyósításának jelenle­gi módja azonban nincs össz­hangban a gazdasági mecha­nizmus reformjának azzal a céljával, hogy a vállalatok mun­kájához szükséges költségek a vállalatoknál jelentkezzenek. A közlekedés- és postaügyi mi­niszter szabályozta a kedvez­ményes jegyek kiadását, illetve felhasználási módját. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról a MÁV Vezérigazgatóság illeté­kes osztálya a következő felvi­lágosítást adta: Az a dolgozó, aki eddig lakó­helyéről rendszeresen — napon­ta — heti-, vagy havre-’gyel utazott mun^ahelvére 1968. ja­nuár 1-től fé’bavi- vagy havi- ! eggyel utazhat továbbra is an^-iba kerül, mint eddig. Például: a dolgozó naponta Vác- ról jár be Budapestre. Erre a viszonylatra eddig 72,80 forint­ért váltotta meg a személyvo­nat 2. osztályára érvényes ha­vijegyét. Ez a dolgozóiknak a jövőben is ennyibe kerül. Az új havijegy díjszabási ára azonban 432.60 forint. A külön­bözet — a 359,80 forint — a munkáltatót terheli. Az új rend­szerű félhavi, vagy havijegy- használatához személyi igazol­ványon kívül más igazolvány­ra nincs szükség. A jegyre azonban az utazás megkezdése előtt rá kell írni a személyi igazolvány számát. A jegyet a díjszabási áron megvásárolhatja: maga a dol­gozó készpénzért, illetőleg a munkáltató készpénzért, vagy hitelezetten. A félhavi és a bavijegv kész­pénzért bánnelyik vasútállomá­Háló vet fodrot a vízen. A dávodi Rákóczi Termelőszövet­kezet halászainak görnyedt alakja sziluettképet rajzol az alkonyi égre. A Nap aranyhi­dat épít a Földvári tóra. Olyan ez az egész, mint valami mű­vészi akvarelL — Ilyen nagy zsákmányra nem emlékszem — mondja Ba­gó Aladár, halászmester. — Pe­dig már 13 éve irányítom itt a munkát — A vizet gravitációs úton ve­zetjük 1« — magyarázza az el­nök, Tárnái János. — A fenék iszaprétegét eltávolítjuk, majd fertőtlenítünk. Közben megmutatja a régi te­Befejeződött a* ősz! munka a mezőkön, ezért Robár Mihály traktoros most az asszonyoknak segít a halmérésben. lelőt, amely már tényleg nem felel meg a követelményeknek. — Lábujjhegyen menjünk — ügyelmeztet —. mert megijeszt­jük az amurokat. A zajra na­gyon érzékenyek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom