Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-03 / 286. szám
1967. december 3, vasárnap 3. oldal Volt egyszer egy téglagyár... Csakhogy most nem mese következik. Még akkor sem, ha a cím ilyenfajta Hangulatot kelt. A lényeg azon van, hogy volt téglagyár Császártöltésen. Hosszú időn at. Nyilván szükség volt rá, illetve a termékére, mcg akkor is, ha a két szomszédos község, Kecel és Hajós is rendelkezett ilyen üzemmel, s érdekes módon azok napjainkban is működnek. De a császártöltésinek már csak a kéménye emelkedik ki a homokbuckák közül, s mint nagy vörös lelaiáliójel vigyázza a község Kecel íeioa bejáratát. Teteje mar omladozik, lebontását viszont — mi. el magassági pont jelzésére is szolgál nem engedélyezik. Remélhetőleg azért nem várják meg, amíg a ten- gciszinttől számított magasság ilyetén rögzítése emberáldozatot követel. Két évvel ezelőtt hosszas üzemszünet után, elbontották a gyár többi épületeit. A község lakói, társadalmi múmiában. Azzal, hogy az anyagból közfürdő épül. Előtte még volt olj^an elképzelés, hogy a MÉSZÖV megveszi az üzemet, talán egymillió forintért, de az erre vonatkozó tárgyalások meghiúsultak. A jelenlegi helyzetet így foglalhatnánk össze: se gyár, se fürdő. Mert, a községi tanács támogatása híján, a fürdőnek csak az alapja készülhetett el. Sőt, a községfejlesztés 1970-ig szóló terveiben sem szerepel a köztisztasági létesítmény tető alá hozása. Szó van abban csaknem 400 ezer forintos jár cl ásításról, a vízhálózat teljes kiépítéséről, iskolabő ví lésről, ravatalozóról — csak éppen fürdőről nem. Vitathatatlan, a felsorolt községfejlesztési teendők is múlhatatlanul fontosak, hcllyel-közzel talán fontosabbak is, mint a köztisztálkodás. De ha egyszer már elkezdtek valamit ... Es ráadásul úgy, hogy miatta egy másik létesítményt szüntettek meg. Mert a téglagyárat csak kényszerűségből nélkülözték a csá^zartöl- tésien, attól kezdve, hogy a köz- pontosítás megalapozatlan elméletéből kiindulva leállították. Még nem volt rá példa, hogy a helybeli TIjZEF-telepre érkezett tégla akárcsak egy órácskára is „megmelegedett” volna. A felszabadulás óta majdnem 300 családi ház épült Császáriöltésen. És a három közös gazdasag sem „örökölt” uradalmi épületeket, majorsági létesítményeik mindegyikét az átszervezés után kellett megépíteniük. Semmi okunk és jogunk arra gondolni, hogy az építkezés üteme ezuvtal lassú.ni iog cs..s..ártöltésen. Valahogy jelképként is felfoghatjuk a némény Körüli helyzetet; ott most építi fel gépparkjának épületeit a Felszabadulás Tsz. Tehát ahol hajdan téglát állítottak elő, oda most tégla kívánkozik — máshonnan. Mindennek persze, az építőanyag-ellátás megjavulásá*al, már nem lenne jelentősége. Ezt egyébként, a szénporos téglaégcíés meghonosításával, maguk a község szövetkezetei is siettethetnék. Igaz, az elmúlt évben az Üj Barázda Tsz már megpróbálkozott ezzel az üzemággal, de állítólag nem volt számukra kifizetődő. Hogyan lehetséges ez — kérdezhetjük —, amikor a Duna menti tsz-ekben ellenkező a tapasztalat? Válasz helyett a szemlélet megváltozásában bízhatunk, hiszen a jövő évtől kezdve feltétlenül kifizetődő lesz az olyan termék előállítása, amihez helyben megtalálható az alapanyag, s ami iránt kereslet is mutatkozik. H. D. 17000 munkáltató, 360000 érdekelt figyelmébe: Tájékoztató a dolgozók kedvezményes vasúti jegyeinek megváltásáról és felhasználásáról 1 son megvásárolható. Ha a jegyet a munkáltató veszi, azt az erre rendszeresített „menetjegy-igénylés” nyomtatványon rendelheti meg a kijelölt vasúti jegypénztáraknál. A havijegy a tárgyhónap 6. napjától a következő hónap 5. napjáig, a félhavijegy 6-tól 20- ig, illetőleg 21-től 5-ig érvényes. Ezeket a - jegyeket a dolgozónak vagy a lakóhelye, vagy a munkahelye szerinti állomáson le kell bélyegeztetni. Azok a dolgozók, akik nem járnak rendszeresen (naponta) vonaton munkába, hanem családjukhoz (házastársukhoz, eltartásukban élő kiskorú gyermekükhöz, a húsz éven aluli nőtlen, haiadon dolgozók pedig szüleikhez) utaznak, hetente egyszer, továbbá az olyan, húsz éven felüli nőtlen, hajadon, özvegy, vagy elvált dolgozók, akik velük közös háztartásban élő vagy általuk eltartott szüleikhez mennek, havonta kétszer a dolgozók menettérti jegyével utazhatnak. A teljes árú menettérti jegy árából a hetenként hazautazó dolgozót 14 százalék terheli, a munkáltatót pedig 66 százalék, a hiányzó 20 százalék a kedvezmény. Ha a dolgozó havonta két- szer jogosult szüleihez menettérti jegy igénybevételével utazni, a dolgozó 50 százalékot fizet, a munkáltató 30 százalékot, s ugyancsak 20 százalék a kedvezmény. Az időszakos hazautazásra a dolgozók menettérti jegye ugyancsak bármely állomáson megvásárolható és ennek a jegynek az ára ugyanolyan módon egyenlíthető ki, mint a fél havi és a havijegyek ára. (Vásárolhatja maga a dolgozó készpénzért, illetőleg munkáltató készpénzért, vagy hite’ezetten. Az utazás a men'-’térti jeggyel csak a munkahelyhez tartozó j vasútállomáson kezdhető meg. ] Fordított viszonylatban, tehát a I lakóhelyről a munkahelyhez tar- i tezó vasútállomáson, ahol a dolgozó a hazautazást megkezdi, az utazás előtti, vagy az utazási napon le kell bélyegeztetni. A dolgozók menettérti jegye csak vállalati igazolvánnyal (igazoló- | lapjával) együtt érvényes. A menettérti jegyre a megfelelően záradékolt vállalati igazolványnak (igazolólapnak) a számát a dolgozónak, vagy a munkáltatónak rá kell írnia. A munkálaténak fel kell mérniök: hány dolgozójuk utazik rendszeresen (naponta) és milyen viszonylatban; s hány dolgozójuk utazik időszakosan, és közülük, ki jogosult hetenként egyszer, s ki havonta kétszer utazni. A munkáltatók tanulmányozzák az idevonatkozó rendeleteket (elsősorban a közlekedési és postaügyi miniszter 31/1967. Közi. Ért. 28,'KPM sz. utasítását, amely megtalálható a Közlekedési Közlöny 1967. november 19-i 47. számában, beszerezhető a hírlapboltban (Budapest, V. kerület Bajcsy-Zsilinszky út 76.) A munkáltatónak el kell döntenie, hogy készpénzt (előleget) ad-e a dolgozóinak jegyük megvásárlására, vagy együttesen kívánja-e beszerezni a jegyeket. Helyes, ha a munkáltató megbízottja felkeresi a legközelebbi MÁV-állomást és megtárgyalja személyesen a jegyváltás legkedvezőbb módját. Figyelembe kell venni, hogy a munkáltatók feladatainak végrehajtása nagyon sürgető, éppen a közelgő ünnepek miatt. Biztosítani kell, hogy minden dolgozónak anuárban kezében legyen már a megfelelő jegy. Az új jegyek készpénzért december 15-től vásárolhatók a Pénztáraknál. Az igényléseken rendelt jegyeket az igénvlés >enyújtása után 72 órával ad- !a át a vasút. A januárra vonatkozó igénylések már beadhatók. (MTI) Halászat a Földvári tavai A fiatalos halászmester egyébként csaknem 30 éve dolgozik a szakmában. A tavat, másik két kisebbel együtt, tavaly vette át a termelőszövetkezet a Tolna—Baranya megyei Halgazdaság dombóvári üzemegységétől. Összesen 58 hold halászterületet nyert ezzel a szövetkezet. Az előző évben 4 mázsa hal volt a holdanként! zsákmány, az idén csaknem tíz. Elkészült 870 ezer forintos költséggel az új, korszerű telelő. A halak egy részét ide telepítik át. Ezenkívül 160 mázsa ponty és 30 mázsa fehér amurivadék kerül ide. Az új telelő megépítése lehetővé tette, hogy a tavakat kitisztítsák. A víz mégis zavarossá válik. A karcsú halak a hangra is elmenekülnek. Akad néhány ekkora harcsa a zsákmányban. — Mindig csoportosan járnak — suttogja az elnök, arcán feszült figyelem. — Növényevő halak, jól megtisztítják a hi- n ártól a tavat Néhány másodperc csend, a víz kitisztul és látjuk a fehér amur karavánjait közvetlen a felszín alatt A termelőszövetkezet a halastavak nádtermését is felhasználja. Nádpallót készít. A gyékényt is hasznosítják, főként az asszonyoknak jelent téli elfog- ' altságot A Nap közben eltűnik a bí- bortenaerben. A halászok tűz mellett szalonnát sütnek. — Miért nem halászlét főznek? — Majd ha végzünk — felelik kórusban. K. S. Változatok a görgős ekére Egyik vidéki lapunkban olvastam, hogy vastapsot kapott Debrecenben a Tiszaföldvári Irodalmi Színpad. A nagy sikert azzal a dokumentum oratóriummal érte el, amely Szabó István nagy horderejű találmányának, a görgős ekének ügyét dolgozta fel. Mint az újságcikk dokumentálja: „Az előadás nagy erénye, hogy egy pillanatra sem tévedt le a pozitív bírálat platformjáról, és teljes mértékben sikerült elkerülnie a politikai kétértelműség veszélyeit.” Elég sajnos, hogy ezt az oratóriumot nem a mi megyénkben adták elő. Már a Nehéz emberek című film vetítésekor kellett volna kapcsolnunk. Végtére Szabó István nálunk alkotta meg találmányát. Ezt a hiányt szerintem sürgősen pótolni kell. Kisebb közvéle mé ny kutatás után annyi javaslatot kaptam, hogy nem győztem feljegyezni. Néhányat átnyújtok belőlük. Mivel a film és a színpad már kiesett, a megye költőihez kellene fordulnunk. Írjanak ódát a görgős ekéről. Csak vigyázzanak a politikai kétértelműség útvesztőire. Pályázatot hirdethetnénk és a legjobban sikerült alkotást egy vidám kultúrdélutánon elő is lehetne adni. Hátravannak még a művészetek különböző ágai. Szobrászok, festők, harcra fel! itt a nagy lehetőség. Nincs szebb kompozíció, mint egy görgős eke csendélet. Agyagból megformálni ezt a szerszámot, szintén magasztos feladat. A vendéglátóiparnak is van néhány tippem. Nyissanak csárdát, kisvendéglőt, vagy presszót a görgős ekéhez. Tájjellegű ételeket és italokat lehetne felszolgálni. Milyen jól hangzik: bécsiszelet görgős eke módra, vagy görgős eke koktél. Esetleg olyan felirattal hirdetnék: Csak nálunk. Van még néhány elgondolásom. Ha másokat is érdekel, szívesen adok felvilágosítást bárkinek, csak egyet ne kérdezzenek: hol lehet görgős ekH »--mi. Kereskedő Sándor Az országban körülbelül 360 ezer dolgozó utazik rendszeresen — naponta, hetente, vagy kéthetente — kedvezményes vasúti jeggyel lakóhelye és munkahelye között. A napi mun- kábajáráshoz és a hétvégi utazáshoz az állam jelentős kedvezményeket nyújt a dolgozóknak, a kedvezmények összege évente megközelíti a másfél milliárd forintot. Az állami támogatás folyósításának jelenlegi módja azonban nincs összhangban a gazdasági mechanizmus reformjának azzal a céljával, hogy a vállalatok munkájához szükséges költségek a vállalatoknál jelentkezzenek. A közlekedés- és postaügyi miniszter szabályozta a kedvezményes jegyek kiadását, illetve felhasználási módját. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról a MÁV Vezérigazgatóság illetékes osztálya a következő felvilágosítást adta: Az a dolgozó, aki eddig lakóhelyéről rendszeresen — naponta — heti-, vagy havre-’gyel utazott mun^ahelvére 1968. január 1-től fé’bavi- vagy havi- ! eggyel utazhat továbbra is an^-iba kerül, mint eddig. Például: a dolgozó naponta Vác- ról jár be Budapestre. Erre a viszonylatra eddig 72,80 forintért váltotta meg a személyvonat 2. osztályára érvényes havijegyét. Ez a dolgozóiknak a jövőben is ennyibe kerül. Az új havijegy díjszabási ára azonban 432.60 forint. A különbözet — a 359,80 forint — a munkáltatót terheli. Az új rendszerű félhavi, vagy havijegy- használatához személyi igazolványon kívül más igazolványra nincs szükség. A jegyre azonban az utazás megkezdése előtt rá kell írni a személyi igazolvány számát. A jegyet a díjszabási áron megvásárolhatja: maga a dolgozó készpénzért, illetőleg a munkáltató készpénzért, vagy hitelezetten. A félhavi és a bavijegv készpénzért bánnelyik vasútállomáHáló vet fodrot a vízen. A dávodi Rákóczi Termelőszövetkezet halászainak görnyedt alakja sziluettképet rajzol az alkonyi égre. A Nap aranyhidat épít a Földvári tóra. Olyan ez az egész, mint valami művészi akvarelL — Ilyen nagy zsákmányra nem emlékszem — mondja Bagó Aladár, halászmester. — Pedig már 13 éve irányítom itt a munkát — A vizet gravitációs úton vezetjük 1« — magyarázza az elnök, Tárnái János. — A fenék iszaprétegét eltávolítjuk, majd fertőtlenítünk. Közben megmutatja a régi teBefejeződött a* ősz! munka a mezőkön, ezért Robár Mihály traktoros most az asszonyoknak segít a halmérésben. lelőt, amely már tényleg nem felel meg a követelményeknek. — Lábujjhegyen menjünk — ügyelmeztet —. mert megijesztjük az amurokat. A zajra nagyon érzékenyek.
