Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-24 / 304. szám
1967. december 24. vasárnap 3. oldal FALUS! VIDÄMSAQOK Kedvük szerint Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését megelőző időszakban a megye mezőgazdaságának vezetőit, a társadalmi és tömegszervezeteket egyaránt foglalkoztatta a kérdés: Hogyan lehetne megvalósítani a falusi és tanyai fiatalság téli szabad idejének gazdasági, kulturális szempontból egyaránt célszerű kihasználását? A napokban a megyei tanács vb-ülése is foglalkozott a téli foglalkoztatás lehetőségeivel, s jogosan állapította meg: A közös gazdaságokban számos követésre méltó kezdeményezés született a cél elérése érdekében. A lakitelekei, alpári, tisza- újíalui, tompái, mélykúti és más közös gazdaságokban a meglevő fűzfatelepítések nyersanyagából kosarakat, üvegballonokat fonnak, a kecskeméti járásban lábtörlőt, papucsot készítenek kukoricacsuhéljól. Ismeretes, hogy az állami és szövetkezeti kiskereskedelem időnként kevés cirokseprűt árusít a boltokban, ezért is figyelemre méltó a jánoshalmi, lász- lófalvi, lajosmizsei szövetkezeti fiatalok cirok- és vesszőseprű- készítési munkája. Az ugyancsak hiánycikknek számító drótfonat, valamint a nádpalló és rtádfonat készítését a Duna és Tisza menti szövetkezetek fiataljai végzik. A kecskeméti Törekvés és a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben pedig — az őszi időszakhoz hasonlóan — a téli napokban is vállalta az ifjabb korosztály a hagymatisztítást, a Kecskeméti Konzervgyár részére. A háziipari szövetkezetekkel kötött bedolgozói szerződések teljesítése, szőnyegszövés, kesztyűkötés, szabás-varrás, csipke- verés, gombatermesztés, savanyúságkészítés, fakitermelés, a Tisza medrében talált kagylókból gombkészítés és még számos elgondolás szolgálja a tsz-ekben a munkaerő téli idényben való foglalkoztatását. Uj módon, rugalmasan, tervszerűen Az önállóbb tanácsi gazdálkodás hatékony eszköz a lakosság szolgálatában Beszélgetés Buda Gáborral, a megyei tanács vb-elnökheiyettesével Sok előkészület, nagy munka előzte meg a néhány nap múlva életbe lépő, hatni kezdő új gazdaságirányítási rendszert. A termelő üzemekben, gazdaságokban, vállalatoknál éppúgy, mint a tanácsoknál, amelyek számára a mechanizmus reformja — az önállóság és a felelősség kiszélesedése révén — a rendel kezésükre bocsátott eszközök hatékonyabb felhasználásában is új feladatokat jelent. Miként készültek fel tanácsaink ezekre a tennivalókra, melyek gazdálkodásuk új vonásai, lehetőségei, s hogyan érdekelt azokban közvetlenül is a megye lakossága? — Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel Buda Gábort, a megyei tanács vb-elnökhelyettesét, s kértük, nyilatkozzék lapunk olvasóinak. A törekvések és a lehetőségek egyeztetése alapján Első, ami eszébe jutott reggel, az volt, hogy Valentyina Ivanovna hajlandó vele tölteni az estét. „Harap, határozottan harap” — gondolta örömmel Maszni- szon és édeset nyújtózott. Aztán felöltözött és elővette az újságokat. A bírósági tudósításban megemlítették az ő nevét is és közölték az ítéletet. Ez fokozta jó hangulatát és arra gondolt, hogy el kell mennie a börtönbe, felajánlani Ljonyká- nak, hogy nyújtson be fellebbezést. A börtön ügyeletes tisztje, amikor Maszniszon látogatási engedélyt kért, valami miatt zavarba jött és javasolta, hogy forduljon a börtön parancsnokához. Maszniszon elcsodálkozott, hiszen védencét bármikor meglátogathatta, de felment a parancsnokhoz. A börtönparancsnok türelmesen végighallgatta, majd kissé zavartan mondta: — Sajnos, nincs lehetőségem. Bizalmasan megmondom önnek, Pantyelejev az éjszaka megszökött... De kérem nagyon bizalmasan ... — Értem — válaszolt Masz- niszon és a részletekről akart érdeklődni, de a gondterhelt parancsnok csak legyintett. Maszniszon haza indult A villamoson meghallotta, amint az egyik utas mondta a másiknak: — Hallotta az újságot? Ljony- ka Pantyelejev az ítélethirdetés után megszökött. Ugyanezt közölte vele az ervik ügyvéd ismerőse. Este már az egész város Pantyelejev szökéséről beszélt. Mellesleg: nem nagyon csodálkoztak rajta. 1924-et írtunk és e köztársaságban még alig kezdett a rend kialakulni. * Donon mulatója fényűzően berendezett pincehelyiségben volt a Mojkán. A szeparéknak külön bejáratuk volt a sarkon túl Maszniszon azt javasolta Va- lentyinának, hogy foglaljanak egy szeparét, de az rövid gondolkodás után elutasította. — Nem. üljünk inkább az étterembe. Előbb . .. (Folytatása következik) — A tanácsok széles körű és sokrétű tevékenységében a gazdasági önállóság növelése nem öncél, hanem eszköz a lakosság szolgálatában, kommunális, egészségügyi, kulturális stb. szükségleteinek mind hatéko- nyobB kielégítésében — kezd te Buda elvtárs. — Az erre való előkészületeket már az év elején megkezdték tanácsaink. Szeptemberben pedig elkészültek az 1968-as évre, illetve az 1970-ig terjedő időszakra szóló tervek. Méghozzá a legszélesebb gazdasági demokratizmus jegyében. Ez gyakorlatilag számos véleménycserét jelentett, a helyi tanácsok és intézmények problémáinak, törekvéseinek a lehetőségekkel való egyeztetésére volt szükség, aminek során bizony sok vita zajlott. A rendelkezésünkre álló eszközökkel nagyon megfontoltan takarékosan, mégis hatékonyan szükséges gazdálkodnunk ahhoz, hogy az előző években elért színvonalat összességében biztosítani tudjuk. Ez vezetett bennünket az 1968. évi költségvetési és fejlesztési alapterv kidolgozásakor. Egyúttal kutattuk az olyan megoldásokat, amelyek a korábbi években elért színvonal tartása mellett alap képzésére is módot nyújtanak a további évek előrehaladásához. E munkában igyekeztünk alkalmazni azokat az új elemeket, amelyek a gazdaságirányítás reformjának előkészítése során ismertté váltak, és amelyekre a még érvényes jogszabályok keretei között lehetőség volt. Itt talán szükséges utalnom rá: Érvényben vannak még olyan jogszabályok is, amelyek ütköznek az új mechanizmussal, de — az élő törvény kötelező érvényű. Számolni kell vele, hogy valamennyi ilyen jogszabály feloldása nem történik meg máról holnapra. Csupán egy példát rá: A beruházási kódex számos előírásáról minden ló tudta, hogy nem jó, mégis alkalmazkodni kellett hozzá a tervezésikor. Azóta feloldották, de bizonyos keret- szabályok még mindig nem alakultak ki megfelelően. Az államigazgatásban jelentkező túlszabályozottság is még sajnos, sok béklvót jelent intézkedéseink hatékonyabbá tétele szempontjából. veinkkel elősegíteni az új mechanizmus beindulását, kibon takozását, térhódítását; biztosítani a megye tanácsi területén a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek maradéktalan megvalósítását; a már elért szint tartásával — az önállóság keretei között is — megteremteni az elengedhetetlenül szükséges pénzügyi egyensúlyt. A költségvetés átfogja életünk szinte minden területét, a számok mögötti emberi sorsok, igények húzódnak meg egészségügyi, oktatási, művelődési és egyéb téren egyaránt. Bevételeinket ezért olyan alapossággal kellett megtervezni, hogy azok biztonságot nyújtsanak a jelentkező igények pénzügyi fedezetéhez. Az adóbevételek, illetékek, a mezőgazdasági tsz-ek adói, a vállalatok, ktsz- ek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek illetményadói, eszközlekötési járulékai, illetve nyereségadói szolgálnak alapul a megye. szociális, egészségügyi, kulturális, kommunális, igazgatási kiadásainak fedezetére. Nélkülözhetetlen tehát, hogy az említett termelő egységek megértsék a tanácsok szakigazgatási szerveinek törekvését — a törvények szabta lehetőségek határain belül — bevételeik növelésére. A második ötéves tervidőszakban túl dinamikusan fejlődtek a költségvetési kiadások. (Több mint 60 .százalékos volt öt év alatt a kiadások növekedése!) Ilyen ütemű fejlődésre a jelen körülményeink között nincs mód. A kiadások növelésére csak a termelés volumenének, a munka termelékenységének emelkedése, illetve ennek révén megtermelt nemzeti jő vedelem gyarapodása szolgáltathat alapot. Számításaink szerint a megyei költségvetési bevételek és kiadások — az állami hozzájárulás összegét is figyelembe véve — egyensúlyban vannak és a már többször említett szinttartás nagyon körültekintő, és okszerű gazdálkodással lehetséges. ... Kevesebb kötöttség — nagyobb felelősség Biztonságos fedezet Az imént említett terveinkkel két feladatot kell szolgálnunk: a gazdaságirányítás reformjának megvalósulását és a harmadik ötéves terv eredeti célkitűzéseinek valóraváltását. Az előbbihez bizonyos területeken több pénzre lenne . szükség, s ezt az adottságainkon belül kell megoldani anélkül, hogy az 1970-ig terjedő célkitűr zéseink ne csorbuljanak. Előre- szaladásra, új. további spontán !gények kielégítésére aligha nyílik lehetőség. A két alaovető feladat szem előtt tartásával — a költségvetési és a fejlesztési alappal "aló. de a vállalati gazdáikon dúsban is — n következő fő elvek vezettek bennünket; TerÜj Vonás, a költségvetési gazdálkodásban, hogy a jóváhagyott . összegekkel a tanácsok, illetve intézmények, az eddigi nél kötetlenebbül gazdálkodhatnak. Nem állnak rendelkezésükre viszont a .bizonyíts évközi pótkeretek, amelyekért, korábban oly gyakran „ostromolták” a magasabb szintű tanácsot. Eddig a tanácsok, intézmények költségvetésében rovatonként volt rögzítve á felhasználás célja, nem nyílt lehetőség a szabad, szükség szerinti átcsoportosításokra. A gazdaság- irányítás -új rendszerében nincs ilyen megkötés. Az-öSszkereten belül lehetőség van rá, hogy az egyes célok megvalósítása során megtakarított összeget — a szükség szerint— más igények kielégítésére költsék. Ami ugyancsak örömére szolgál — és- persze, nagyobb felelősséget is jelent —a gazdálkodó egységeknek; Vége az év végi, úgynevezett „besöpréseknek” a pénzmaradványok visszaszolgáltatásának. Az idén el nem költött pénzt már átvehetik és hasznosíthatják jövőre. Módosulnak a beruházási források is. Január 1-től egységes fejlesztési alap áll a tanácsok rendelkezésére. Ez magában foglalja a lakosság községfejlesztési hozzájárulását, a tanácsi vállalatok értékcsökkenési leírásának meghatározott hányadát, a kommunális adót és az úgynevezett egyéb bevételeket. Mindezt kiegészíti a fix ösz- szegű költségvetési juttatás. Ennek mértékét a költségvetési tervkészítést megelőző tárgyalásokon, egyeztetések során kelett megállapítani. A kiindulási alapot hozzá a harmadik ötéves tervben szereplő célkitűzések bejelentették. Ezek megvalósulását minden körülmények között biztosítani kell. Megvizsgáltuk tehát, hogy adott helységenként milyen keretek állnak rendelkezésre, mit tud még a helyi tanács az új lehetőségek útján teremteni. Ennek felmérése után kitűnt, hogy hol mennyi az a mínusz, amit a megyei juttatással kell finanszírozni. Az önkéntes hozzájárulás gyorsíthatja a fejlődést Fejlesztési alapunk 1968-ra megtervezett összege biztosítja, (az eredeti harmadik ötéves tervben) a jövő évre ütemezett létesítmények fedezetét. Üjabbak megkezdésére azonban nem rendelkezünk tartalékkal. A fejlesztési alap növelésére — n termelőszövetkezetek és a lakosság önkéntes hozzájárulásával — újabb lehetőséget nyújtanak a megjelent, jogszabályok. Mivel az egyes községek gazdagodás! folyamatát nem követik azonos arányban a művelődési, kulturális, egészségügyi igények kielégítésének a lehetőségei, kívánatos, hogy tanácsaink fokozottabb mértékben éljenek az önkéntes hoszáiárulás eszközével, A termelőszövetkezetek .és a lakosság megértésének, segítőkészségének megyénkben szép hagyományai vannak. Elég utalni csuoán a bajai járás községeinek kezdeményezésére, ahol a közös gazdaságok tekintélyes ; anyagi erővel járultak hozzá például az öregek napközi • otthonainak létesítéséhez. Ez az új lehetőség tehát számos sürgető igény — járda, vízvezeték-hálózat stb. — gyorsabb megoldását is szolgálhatja. A tanácsok önállóbb gazdálkodásával kapcsolatban talán még egy dolgot hasznos említeni. Az eddigi gyakorlat szerint '■ egves községeink, városaink napközi otthonokat, óvodákat. fürdőket stb. hoztak létre, olyan megoldással, hogy a fenntartásukhoz. üzemeltetésükhöz szükséges fedezetet majd a felsőbb szerv biztosítja. A gazdaságirányítás új rendszerében erre nem nyílik lehetőség, mert minden létesítmény megvalósítása előtt gondoskodni kell annak fenntartási fedezetéről is. Ennek kapcsán végezetül még egy példát:. A megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésére a Kecskeméti Járási Taúács előterjesztést nyújtott bt' a hetényegyházi szociális ' otthon bővítéséhez. megT,ei támogatást kérve. A törekvéssel egyetértett a végrehai tó bizottság. de úgy foglalt állást- — ha a járás községei biztosítják az otthon bővítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges fedez«'- tet, a bővítésnek nincs- akadálya — mondotta végül Buda Gábor elvtárs. !
