Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-17 / 298. szám
196T rfer«*?r»b»r 17. vasárnap 5. oldal Tenni kell nap mint nap Egy hónapja talán, hogy egy kedves, meghitt baráti összejövetelen a 71 éves Rózsa János bácsi mellé kerültem. Őket, a veteránokat, az internacionalistákat ünnepelték, tüntették ki elévülhetetlen érdemeikért, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban való tevékeny részvételükért A dicső múltról, hazánk fiainak kommunista helytállásáról szóló igazságokat, lelkesítő és fájó epizódokat hallgattunk Rózsa Jani bácsi szájából. — Amikor 1915-ben hadifogságba estem, a mai Szverdlovszk- ba, Jekatyerinaburgba szállítottak bennünket. A forradalom híre 1917. október végén az Ural melletti Nyizsni Tagilban ért hozzánk. Akkor azt mondták, hazaszállítanak bennünket, ám a vonat nem hazafelé, hanem Szibériában, az Altáj hegység lábánál fekvő Barnaul városban állt meg. Itt voltunk 1918. tavaszáig, s innen Omszk- ba kerültünk... A hadifogoly- tábor néhány tisztje, közöttük a kiskőrösi Ligeti Károly főhadnagy átjárt hozzánk, s előadásokat tartott arról: mi is a forradalom. Akkor értettük is, nem is. Később az ő szerkesztésében megjelent Forradalom című újságból olvasottak alapján né- hányunkban kezdett világosodni, hogy ez az ügy a miénk is... Május lehetett, amikor az ellenforradalom szervezkedni kezdett Szibériában. A 16 ezer cseh lérionista fellázadt. Gajda cseh tábornok szövetkezett Kol- csakkal, s a Tranzszibériai vasútvonal mellett százezer ellenforradalmár állt készenlétben. Omszkban két front alakult ki, s ez arra ösztönözte a városi szovjet parancsnokságot, hogy megerősítse a forradalmi hadsereget. Ligeti Károly és Ra- binovics elvtársak két század orosz és egy század magyar katonából álló zászlóaljat szerveztek ... Harcoltunk Omszkért, fogságba estünk, majd a Vörös Hadsereg szabadított ki bennünket ... Rózsa János akkor Lenin- grádiba, vörösparancsnoki iskolára került. Onnan vezényelték őket, magyarokat az intervenció elleni harcba. Bakuban, Tbilisziben küzdöttek a szovaz alkalmi munkákból tengődök, a politikailag megbízhatatlanok kenyerét. A Horthy-rend- szer, mint megbízhatatlan elemet 1941-ben újból internáló táborba csukatta. A felszabadulás után 1944. decemberében tizenhatan, közöttük Rózsa János bácsi, megjet hatalomért. A fehérek leverése után Moszkvában újabb iskola, tanulás várt rá... A naptár 1922. áprilisát mutatta, amikor Rózsa János vörösparancsnok hazatért. Itthon internáló. táborba zárták. Néhány esztendő pergett le az idő rostáján, amikor 1933- ban Rózsa János is tevékeny szervezője volt egy illegális pártszervezet megalakításának. A pártalakítás kitudódott, s újból börtönbe került. Évekig ette alapították Kecskeméten a Magyar Kommunista Pártot. A volt vörösparancsnak kettőzött erővel vetette magát a munkába. Tíz évvel ezelőtt nyugdíjba ment, de még ma sem pihen. — Kommunista vagyok, s utolsó leheletemig küzdeni, dolgozni fogok. Nem elég a múltba nézni, emlékezni. Tenni kell nap mint nap. ez a mi dolgunk! Gémes Gábor „Emlékezz, proletár...!” A fasiszta diktatúra készen- 99 létbe állította a kötelet és a hóhért. A statáriumrendelet módot ad a hatalomnak, hogy mindenki ellen, akire a kommunista mozgalomban való részvétel rábizonyul, statáriá- lis eljárást folytasson le ... Nem szabad illúziót táplálni. A fasiszta diktatúra azonnal alkalmazni fogja a statáriumot, amikor meg lesz hozzá az ürügye (mint ahogy Biatorbágy csak ürügy volt a statárium meghirdetésére), amikor a tömegeket a sajtó, egyház, rádió propagandájával hipnotizálni lehet a KMP elleni programkód járatra. Az akasztófa tehát készenlétben áll.” A régi, sárgult, foszladozó papírlapról szinte izzanak a szenvedélytől fűtött sorok. Aki írta, Sallai Imre jól tudta: a bitófát elsősorban neki ácsolják, a statárium ürügyét az életére török eszelték ki. De azt is tudta: mindent tehet, csak azt nem, hogy meghátráljon, hogy feladja a küzdelmet, hogy meghúzódjon valami biztonságos zugban, s várja az idő múlását. ff n ezt teszi, egész életét, önmagát tagadja meg. Ha vállalja, s vívja tovább a harcot — tapasztalt, hivatásos forradalmár volt — előre látta: sorsa beteljesül. Nem számolt könyörülettel, az ellenségtől nem remélt emberséget. Cikke — a párt illegális lapjában jelent meg — maga a bizonyság erre. Az első volt, akire a statáriumot alkalmazták. Reggel fél kilenckor állították a vérbírák elé, délután fél háromkor már ítéletet hirdettek, s két óra múlva a Horthy-rendszer hatalmasai úgy hitték: Magyarországon meghalt a kommunista párt, mert Sallai Imre és harcostársa: Fürst Sándor halott. Ügy ítélték el mindkettőjüket, hogy ellenük sem írásbeli, sem szóbeli, sem tárgyi bizonyíték nem volt. Még a bírósági tudósítók sem tudtak több indokolást ösz- szetákolni, csupán ennyit: „a bizonyosság a körülményekben van...” A bizonyság a körülményekben volt... S kell-e több bizonyság, mint amennyit a kor — éppen harmincöt esztendeje — maga produkált? A Horthy-rendszer — természetéből következik — nem tudott és nem is akart változtatni az ország rettenetes helyzetén. Pokoli hatalomféltésben minden eszközével, erejével a forradalmi munkásmozgalom, a kommunisták ellen fordult. allai Imre és Fürst Sándor volt az első két áldozat. Sallai, a szervező, a forradalmár, Szabó Ervin tanítványa, Korvin Ottó barátja, a Tanácsiköztársaság felelős tisztségviselője. Sallai Imre, a huszas évek elejének egyszerű bécsi pártmunkása, később a Moszkvai Marx—Engels Intézet csendes szavú könyvtárosa, korának egyik legképzettebb magyar marxistája. Sallai Imre, aki a párt hívó szavára felcserélte a tudomány hajlékát az illegalitás ezernyi veszélyével, az elméleti munkát egy üldözött párt — a kommunisták pártja — gyakorlati szervezésével. Hazájában, szülőföldjén — ezernyi ellenség között. 1932. júliusában fogták el. Akkor — hazatérése óta — négy éve már az illegális KMP egyik vezetője volt. Két héten át gyötörték. Egy nap alatt elítélték és kivégezték. \f eghalt; írott műveket, em- lékezetes beszédeket nem hagyott örökül az utókorra. Az emlékmű, amely megőrizte nevét, munkáját, cselekedeteit, amelyben ma is tovább él: maga a párt. Ha élne, most lenne hetven esztendős Sallai Imre. L. L. Ketten a harmincötezerből Puszta véletlen, hogy a patinás város postahivatalának hírlapterjesztő részlegénél érdeklődésemre — merre találom a legrégibb és a legújabb előfizetőt? — ugyanazt az utcát nevezték meg. így aztán egymással csaknem szemközti házakban kereshettem fel a Petőfi Népe mintegy haimincötezeres táborának két olvasóját. Ifjító érdeklődéssel „Legifjabb” bajai olvasónk — özvegy Bállá Tstvánné — egy híján nyolcvanesztendős. Eleven tekintetű, gondolatait fürgén, élesen váltó néni. Számonként már régóta vásárolja, így jól is ismeri lapunkat. — Nem annyira a magam kedvéért, inkább a nálam lakó két gimnazista kislány megör- vendeztetésére fizettem elő most Jó szolgálatot tesz a lap a világeseményekben való alaposabb eligazodásuknál. Persze én is naponta átböngészem. — Öreg fejjel is érdekel a világ, a fejlődés, a szédítő haladás. Épp az imént jártam kinn az utcán, megnézni, hogyan dolgoznak gépükkel az útjavítók S ebben a rohanó életben jól eligazít az újságjuk. Ha pedig tanácsot kellene adnom, egyet javasolnék: röviden írjanak! Az okos mondanivalót kevés szóból is megérteni! Mint a falat kenyér. Másik előfizetőnkhöz a lap megindulása óta kopog be a megyei sajtótermékkel a postás. Szőke János rutinos, szenvedélyes olvasó; fél tucat folyóiratot járat és olvas el szinte az utolsó betűig. Ősztől tavaszig — mint mondja — a betű az élete, meg a munka. Az év enyhébb szakasza viszont már a folyóparti kis víkendházban talália. ahol nyugdíjas társaival együtt nomádkodik, halászgat. De lapunk — oda is elkíséri. — Átfogó képet kapok a P. N.-ben a megyéről — így summázza véleményét —, mert bizony az is érdekel, hogy Halason vagy Tasson mi történik. Megismerem egy-egv község sajátos gondjait. Amihez kevés kommentár kell, azt pedig ügyesen „tálalják” az egyre jobb minőségű fotók. A sport mellett a városfejlesztés kérdései foglalkoztatnak legjobban, s az a tapasztalatom, hogy ez a téma mindenkit érdekel. „Veterán” olvasónk több mint negyven esztendeje harcosa a munkásmozgalomnak. Annak idején már a katonaládájában is a Népszavára bukkant az őrmester, s fegyelmezte meg ezért a „bűnéért”. íme, két portré, két egyéniség barátaink több ezres seregéből. Lelkes figyelemmel olvasnak és szerettei bírálnak. Mi pedig — szerkesztőségi asztaloknál és rotációs gépek mellett — nekik valamennyiüknék igyekszünk napról napra tartalmasabb, gazdagabb napilapot gondolatokba és formába önteni. Jóba Tibor FRISSEN, FIATALOSAN Ha nem is találkoztam a Habselyem- és Kötöttárugyár 3. sz. gyárának kerekegyházi telepén Csorba Erzsivel, mindaz, amit Boros Rózsa KISZ-tit- kár elmondott róla, cikkünk elejére kívánkozik. — Csendes, félénk, tanyasi kislány volt három hónappal ezelőtt Erzsi. Igyekezett alaposan elsajátítani a szakmát, de nehezen melegedett fel közöttünk. Meghívtuk néhány KISZ- rendezvényre, klubdélutánra, sok mindent megtanult közöttünk, s egyszercsak előállt a kéréssel: Szeretne belépni aKISZ- be. Bevalljuk, mi is ezt akartuk, hát hogyne fogadtuk volna szívesen! .Azóta a legaktívabb KISZ-tagok közé tartozik. Számítanak a fiatalokra E példához hasonlót számosat lehetne idézni, hiszen az üzemben, ahol a modern gépeken ma már százhetven varrónő dolgozik, nemcsak a körülmények, hanem az emberek is változnak, fejlődnek. A KlSZ-alap- szervezet egv éve alakult, negyvenöt fiatallal. Az ország különböző részein dolgozó lányok, asszonyok tértek vissza az úi gvárba, s a környező tanyavilágból is folyamatosan érkezik az utánpótlás — Malecz Ilona KISZ vezetőségi tag — folvtatja a KISZ- titkár —, csak 22 éves és már szala "vezető, a 20 éves Teilín- ger Tériké úgyszintén. Ilonkát választották meg egyébként az üzemi Ifjú Gárda parancsnokának. A termelés vezető posztjának betöltésénél számításba veszik a legrátermettebb KISZ-is- tákat is. Jellemző a hetven KISZ-tag szorgalmára, hogy keresetük átlaga meghaladja a többi dolgozó keresetét. A termelésben való helytállás mellett azonban legalább ennyire fontosnak tartják, hogy a KISZ- szervezet gondoskodjon a tagság szabad idejének hasznos eltöltéséről. A tettek albuma Díszes album kerül áz asztalra, fényképes és írásos dokumentumok az Októberi Forradalom jubileumára tett felajánlások teljesítéséről. Tábortűz, a község veterán kommunistáival való találkozás, az alapszervezet házi könyvtárában található művekről szóló irodalmi vita. szellemi vetélkedő, a nógrád- verőcei és az üzemlátogatással egybekötött pesti kirándulás, a közös szüret, a társadalmi munka éppen úgy megörökítésre került a szép albumban, mint a színdarabok, a szovjet filmek megtekintése. — A felsorolás még mindig nem teljes — mondja az üzemvezető. — A lajosmizsei, orgo- ványi, városföldi és a helyi ké- zilabdás lányok tornáját is a ..habselymes’’ lányok rendezték. Az augusztus végén alakult három KISZ-brigádnak komoly esélye van a szocialista cím elnyerésére. Ilyen alapon természetes, hogy a gazdasági vezetés szívügyének tekinti az érdekvédelemmel kapcsolatos nroblémák megoldását, szívesen részt vesz a KlSZ-taggyűlése- ken éppen úgy, mint az ezeket követő hangulatos klubfoglalkozásokon. Megérdemelt iutalom Egy cikk terjedelmét meghaladnánk, ha a lányok terveit is felsorolnánk, kitérnénk a politikai oktatással, a párt- és KISZ-taggá neveléssel, a munkával, a tanulással, a sportolással és művelődéssel kapcsolatos nagyszerű elképzeléseikre. Viszont ők is tudják, hogy a község párt-, tanácsi és kulturális vezetőinek, az üzem irányítóinak segítsége nélkül nem jutottak volna hozzá a felsőbb KISZ-vezetés elismerő jutalmához. — A kecskeméti járás 82 KISZ-alapszervezete közül — magyarázta boldogan Schmidt Klári gazdasági felelős —, elnyertük az októberi évforduló alkalmából kitűzött 7 ezer forintos jubileumi jutalmat. Az eddigi kétezer forintot a KISZ- kasszában, társadalmi munkával, a rendezvényeink bevételéből teremtettük elő. De a jutalom — amit rádió, lemezíát- szó, rádióasztal és hanglemezek formájában kaptunk meg —, új irányt szabott terveinknek. Ennek lényege, hogy a rádiót, a lemezjátszót itt az üzemben használjuk elsősorban, hogy minden munkatársunk hallgathassa. — S mikor kerül sor a „premierre”? — Legközelebbi taggyűlésünkön. amelyen lebonyolítjuk a KISZ tagkönwcserét, és megrendezzük KlSZ-alapszerveze- tünk névadó ünnepségét is... B. Gy.
