Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-17 / 298. szám
1967. december 17, vasárnap 9. oldal Vj fajták és jelöltek szőlőtermés Kilencven mázsa A legteljesebb elismerés L ______; ' ^ Ankét Rafjai Sarolta ha ngján a.»™/ Készülődés az évfordulókra Látogatás a Mathiász-telepen Olvasom a német nyelvű szöveget az oklevélen, amely bizonyítja, hogy tavaly az Olimpia nevű csemegeszőlő-fajta aranyérmet nyert a Német Demokratikus Köztársaságban, az Erfurti Nemzetközi Kertészeti Kiállításon. — Ezt a fajtát az elmúlt évben ismerték el — tájékoztat dr. Szegedi Sándor, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti Mathiász János Kísérleti Telepének vezetője. — Korai érésű, számos kedvező tulajdonsága van. Ez évben elismerték egy újabb fajtánkat is, amelyet Rekordnak neveztünk el, elsősorban nagy bogyói miatt. A telep, amelynek irodájában most beszélgetünk, az ország egyetlen csemegeszőlő-kutatással foglalkozó intézménye. Napjainkban a figyelem — szinte az egész világon — a csemegeszőlő termesztésre irányul. Ezért is válik egyre fontosabbá az itteni munka. Közismert, hogy a homoki csemegeszőlő-kutatás nem régi keletű. Az eddigi nagyobb arányú telepítést, a szaporítóanyag-hiány okozta. Mathiász János és Kocsis Pál, a világhírű nemesítők kiváló fajtákat állítottak ugyan elő, de ezek szelektálása, tovább- szaporítása az utódokra várt és vár'. A telep kutatói a legjobb fajtákat igyekeznek kiválogatni naagyüzemi továbbtermesz- tésre és több, az eddiginél jobb tulajdonsággal rendelkező csemegeszőlőt nemesítettek. Jelenleg is tizenegy fajta-jelöltjük — Véleményünk szerint r szaporítás gyors módszereit kel általánosan elterjeszteni, a egy-két-három rügyes dugva nyozást, illetve a zöldoltást Ezekre igyekszünk is megtaní tani a gazdaságok kertészeit Érdekes adatokat tudok meg a terméseredményekről. — Az 53 hold termő szőlőnkön átlag 50 mázsa termést értünk el holdanként, annak ellenére, hogy jelentős vízkárunk volt. Egyes fajták kiváló eredményeket hoztak. A Kocsis Irma nevű csemegeszőlő, amelyből kiváló bort is lehet készíteni, 90 mázsát termett holdan ként — sorolja az eredményeket. A telepen most azt is kutatják, hogy az egyes csemege- szőlőkből milyen bort lehet előállítani. A termés jelentős része ugyanis nem kerül piacra, hanem a tőkén marad és gyakran tönkremegy. Ezért fontos tanulmányoznunk, hogy miképp lehetne a piacon nem értékesített mennyiséget hasznosítani. Dr. Szegedi Sándor most a kutatómunka mellett hozzákezdett a telep történetének feldolgozásához. — Jövőre lesz hetvenéves az intézet. Ugyancsak a következő évbén ünnepeljük Mathiász János születésének 130. évfordulóját. Ez az ünnepség része lesz annak az eseménysorozatnak, amely Kecskemét 600 éves fennállásával lesz kapcsolatos. Ezért is siétek az anyaggal. K. S. Papp Endréné osztályozza és ötvenes kütegeket készít a ta- vábbszaporításra kerülő, érti kas csemegeszőlő-fajiák vesszőiből. Szombaton délelőtt ankétot rendeztek a Kecskeméti Katona József Színházban Raffai Sarolta Egyszál magam című színművéről. Az ankétot Pándy Pál kritikus, a Népszabadság kulturális rovatvezetője és Bar- lay Gusztáv, a Magyar Rádió főrendezője vezette. Megjelentek a színház vezetői és művészei, a megye és a város kulturális életének képviselői, közöttük Gyóni Lajos, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Tövis Ferenc, a megyei tanács vb mű-, velődési osztályának helyettes vezetője, továbbá Valentin Ágnes, a Színházi Szövetség titkára, Szilágyi János, a Művelődésügyi Minisztérium előadója, valamint a darab írója, Raffai Sarolta. Pándy elvtárs hangsúlyozta, hogy az Egyszál magam az utóbbi évek magyar drámairodalmának kiemelkedő alkotása. Különös érdeme, művészi értékei mellett, hogy nem követi a divatot, holott olyan időben került színpadra, amikor rendkívül erős az abszurd dráma hatása a közönségre. Ennek ellenére sikert ért el, mert gondolatilag gazdag, őszinte és igaz. Móricz Zsigmond és Sarkadi Imre legjobb hagyományait követi. Modem, mert korszerű igazságot hirdet; Raffai ugyanis nem valamiféle elvont emberi erkölcs, hanem a szocializmus eszményeinek nevében ítél. — A szerzőnek és a színháznak egyaránt gratulálok — mondta befejezésül Pándy Pál. — Örülök, hogy Kecskemét ilyen művel gazdagította a magyar színházi kultúrát. Barlay Gusztáv a rendező és — A legfontosabbnak tartjuk, hogy elegendő szaporítóanyag álljon rendelkezésre a nagyüzemi telepítésekhez, — magyarázza dr. Szegedi Sándor. — A következő években a gazdaságok főként csemegeszőlőt telepítenek. Mi az idén 900 ezer, két- három rügyes vesszőt iskolázunk el. Ebből 400 ezer Olimpiát. Az új fajtákból és fajtajelöltekből egy-két hektáros ültetvényeket létesítettek, hogy a to- vábbszaporítás alapját megteremtsék. Jelenleg 130 hold államilag ellenőrzött csemegesző- lő-törzstelepük is van. A szaporítást a lakiteleki társ- intézmény segíti, amely kizárólag csak ezt végzi. A két telep jól együttműködik. Jövőre a lakiteleki már nagymennyiségű gyökeres vesszőt tud adni a Rekord nevű fajtából. Nemcsak a megyéből, hanem az ország minden részéből állandóan jönnek érdeklődők. Az Olimpiából például máris mintegy száz hold nagyüzemi telepítés van a különböző gazdaságokban. Jelenleg is ültetik a Z—3 rügyes dugványokat a szőlőiskolában. Pszichológizált kereskedelem Érdekes cikket olvastam a minap arról, hogy néhány szakiskolában már pszichológiai vizsgálatai döntik el, ki alkalmas boltosnak, pinceinek. A vizsgálat rendkívül sokoldalú, de belőlem a következő próbatétel <'áltotta *d a legnagyobb elismerést: — „Különféle képsorokat kell megjegyezniük, — majd rekonstruálniuk a tanulóknak, fotósorról felismerniük az emberi arc vonásaiból a lelkiállapotot, az érzelmet.” E bekezdés ugyanis nem mond kevesebbet, mint azt, hogy a jövő pincérei bokros teendőik közepette is éberen fürkészik a vendég lelkivilágának tükrét: az arcot. És nyilván nem öncélú pszichológizálásról lesz szó. Egy elfátyolosodott tekintet, a száj sarkában megjelenő ránc elég lesz ahhoz, hogy az üzlet számára hasznos következtetést vonjanak le. így képzelem el a dolgot: a vendég táguló orr- cimpával beleszagol a kolozsvári káposztába, majd földöntúli mosolylyal ajkán, sebesen jár- tatni kezdi a nyeldeklő- jét. Ez esetben a pincér nyugodtan továbbállhat, mert minden rendben van. Ha azonban a szaglálást az orr félre- húzása, a szájszöglet lefelé görbülése, valamint a szemöldökök összevonása követi, akkor tanácsos sűrű bocsánatkérések közepette haladéktalanul visszavinni a káposztát. Később, alaposan megborsozva és paprikázva, esetleg félkanál zsírral felfrissítve, úgyis vissza lehet hozni, amennyiben nem túl- acé’os a vendég tekintete és nyakerei mérsékelten duzzadtak. Ellenkező esetben helyes, ha egy „nekem minden mindegy” ábrázatú és náthától duzzadt orrú kuncsaftnak ajánlja a pincér ugyanezt az étket. Az emberi arcvonásokból folyékonyan olvasó vendéglátóipari dolgozó tapintatosan tudja lebonyolítani az inkasz- szálást is. Az aprópénz keresgélése közben ugyanis elég lesz futó pillantást vetnie vendégére, s máris tudni fogja, érdemes-e tovább kotorászni. Amennyiben a fizető tekintete éberen és mohón tanad a naav bukszára, akkor feltétlenül folytatni kell az aorópénz keresgélését, egészen addig, amíg el nem ömlik az arcon a fáradt belenyugvás. Érdemes vigyázni —, mert ha a visszajáró összeg meghaladja a 6— 7 forintot, s a vendég tüntetőén oda sem pis- lant a bukszára, hanem szórakozott, méla nemtörődömséggel a függönyt bámulja, akkor még nem biztos, hogy lottónyertes, lehet, hogy csak egy sima ellenőr. Szóval szép lesz a jövő. Alig várom, hogy az összes felszolgáló alkalmazni kezdje a pszicbo- ló'-'inj módszereket. Remélhetőleg akkor maid rám függeszti egyszer i hol vakék szemét az a bájos felszolgáló is. aki évek óta következetesen a plafont tanulmányozza, ha én rendelni akarok nála valamit. Békés Dezső a színészek munkáját elemezte, kiemelve a jó együttműködést és alkotó légkört, ami ennek a bemutatónak sikerét magyarázza. A résztvevők ezután hosszú vitát folytattak a darab és az előadás művészeti kérdéseiről, A lehetőségek ismeretében „A BERUHÁZÁSI tervek nem kapcsolódnak egymáshoz. Mindegyik szakember a maga elképzeléseit próbálta az adott üzemben megvalósítani. A fü- löpszáilási Vörös Csillag Tsz a legjobb példája ennek, ahol a termelési profil kialakítása évenként változott, és ebből adódóan a meglevő állóeszközök többsége tönkrement, anyagok halmozódtak fel, és a szövetkezet évről évre mérleghiánnyal küzdött” — olvashatjuk a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egyik legutóbbi, nagyszabású felmérésében, amely a tsz-vezetés és a vállalatszerű gazdálkodás összhangjának vizsgálatáról készült. A fülöpszállási példa kétségkívül szélsőséges. De enyhébb megnyilvánulásaival sok-sok gazdaságban találkoztak a népi ellenőrök. ANÉLKÜL, hogy ezek felsorolására itt részletesen kitérnénk. megállapíthatjuk: a jelenség a gondok rendkívül széles körére terjed ki. Mégis, olyan esetben, amikor a beruházások a kellő összhang nélkül, nem a helyi lehetőségekre, hanem inkább egyéni szeszélyekre épülnek, elsősorban a vezetés színvonalát kell megkérdőjeleznünk. A termelőeszközök. az anyagok célszerűtlen használata, gondatlan kezelése is már ennek a következménye főként, vagyis az irányítói fegyelem meglazulásának. a belső ellenőrzés elmulasztásának. Kétségtelen, hogy a gazdasági reform, piac- és költségszabályozó erejével már most, az előkészítés szakaszában kény- szerítőleg hat a gazdaságokra. A GÉPEK, épületek amortizációs alapja, a jövedelmezőségre támaszkodó hitelpolitika is azt a törekvést szolgálja, hogy a szövetkezetek, a piaci lehetőségek ismeretében, sok éves távlatra határozzák meg Gazdálkodási lehetőségeiket. Ezáltal az újszerű vállalkozások, a melléküzemágak kialakításának kockázatát is a minimálisra csökkenthetik. Mert. mondanunk sem kell. a kockázattól való szabadulásnak nem az ’esz a média, hogy a gazda- cágok tartózkodnak a kezdeményezéstől. Miként felelhetnek meg a tsz-vezetők az újfajta követelményeknek? Elsősorban a belső ellenőrzés megszilárdításával, a tsz-demokrácia széleskörű érvényesítésével. Ez azonban csak a kezdet. A TOVÁBBIAKBAN számos országos méretekben is megoldásra váró feladat - mutatkozik. Szükség lenne például a tsz-ye- zetők továbbk-ápzési rendszerének a korszerűsítésére. A szakirodalomban is sokkal több mű mefftelenése lenne kívánatos a -,"zdasá ^szervezés té*v ak^^ből. Nem á’da.na. ha a T'^-ek Or- -záeos Tanácsa feldo’mzna a t evé’eon Vs -V, ' rT^7nt^:riak a szá—ütáejj fröd- ■zerét, s azt aiánlás fom-iájá- s»n a terüietj szövetségek ren. ■1 ^ ^ gc br>ac á tojná. T-?, iv i döf]' a vállalatszar1! gazdálkodás újfajta vezetői stílust követel meg a tsz-vezetők részéről is. H. D.
