Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-02 / 285. szám
Í96T December S, szombai S. oldal Gazdag ,, karácsonyi ajándékot“ kínál a műgyűjtőknek a Bizományi Áruház Vállalat 17. művészeti képaukciója, amelynek anyagát a vállalat budapesti Kinizsi utcai székházában pénteken nyílt kiállításon mutatták be az érdeklődőknek. Az anyagot gondos előkészület alapján, mintegy 400 felkínált kép közül választották ki. Az árverésre összesen 480 000 forint kikiáltási áron 165 festmény kerül. A 17. művészeti képaukció kiállítása december 10-ig naponta 10—18 óra között tekinthető meg. Az árverést december 12-én, délután a Műszaki Egyetem Kinizsi utcai nagytermében tartják. Esték a klubban II. Kalocsai írástudók A műszaki vagy az agrárértelmiség szakértelme, közéleti tevékenysége mindenki számára világosan, kézzelfoghatóan szolgálhatja a közösség érdekeit. A kalocsai értelmisé gi klubban elég hozzászólniuk egy városrendezési vagy gazdasági tervhez, lényegében máris segítettek. A humán értelmiségnek ebből a szempontból nehezebbnek látszik a dolga. Könnyen érheti — éri is gyakorta — olyan vád, főként a kisvárosokban működő irodalmi és egyéb művészeti társaságokat, hogy összejöveteleik senA téma időtlensége A FILM a legromlandóbb műfaj. Hasonlítsuk össze közeli rokonával, a képzőművészettel. Egy mykénei vázaképen, egyiptomi falfestményen, görög szobron évezredek múltán sem mosolyogtat meg a viselet, vagy a gesztusok. De a filmnek még a divat változásai is megártanak. Néhány éve láttam a filmmúzeumban a Halálos tavaszt. Az első jelenetben Jávor Pál anyáink ízlése szerint i,hoch elegánsan” jelenik meg. A mai néző pedig nem tudja mire vélni, ki légyen az az ág- rólszakadt szegénylegény abban a lehetetlen ruhában. Meglehet, hogy hosszútávon nem romlandó a film sem. Még nincs áttekintésünk. Nekem azért gyanús^ togy, Csók, István, vagy Toulouse-Lautrec képein a malomkő kalapok ellenére sem érzem az idő múlását. A dolog tehát nyilván nem a divat változásain fordul meg a film esetében sem. Ez csak. külsőség. Alighanem az a baj a filmmel, hogy ezek a külsődleges jegyek összhangban vannak a kifejezés módjával, sőt a kifejezendő tartalommal is. A legutóbb a televízióban látott Emberi szó című Cocteau film js az elavult téma miatt volt annyira érdektelen a mi számunkra. Hiszen a film kerek két évtizeddel a darab születése után és a mi korunk előtt készült. A húszas évek úriasszonyának szerelmi nyavalygásai 1967-ben, Magyarországon unalmasak — ha nem nevetségesek. S HA MINDEZT a film romlandóságával kapcsolatban számtalanszor tapasztalhattuk, akkor lepődünk meg csak igazán azon, hogy mennyire frissen hat, legalább is őszintének és igaznak mutatkozik egynémely film évtizedekig. Ezután talán már örökre is. Mostanában alkalmunk van látni az Októberi Forradalom évfordulója alkalmából néhány régi szovjet filmet. (Nem állítom természetesen, hogy más nemzetek film- művészetében nem akadnak hasonlóan időtálló alkotások.) Játsszák a Csapajev-et, a Viharos alkonyatot, a Kronstadti tengerészeket stb. Szándékosan nem említek olyan, a filmművészetben forradalmat jelentő filmalkotásokat mint a Patyom- kin páncélos. Mert a Viharos alkonyat például nincs rajta a világ 10 legjobb filmjének listáján. Nem nyitott új utakat, nem is kivételes remekmű. „Csak” kitűnő film. MI VÉDTE MEG az elévüléstől ezt és a többit, amiket most újra láthatunk? Azt hiszem, egyetlen egy alkotóelem: a téma időtálló volta. Ahogyan a görög drámákat sem csupán a formai tökély őrizte meg örökbecsűnek, hanem mondanivalójuk tiszta embersége, haladó volta is. A Viharos alkonyat egy tudós sorsán át a forradalom, az új világ születésének egyszerűsített képletét adja. A marxi tétel: az igazság a tömegek igazsága. Ez győz a forradalomban. S a harcban osztályok vesznek részt, nem pedig egyének. A letűnő osztályból csak a legkiválóbbak képesek átállni az igazság oldalára, de ők feltétlenül átallnak. AMIKOR TEHÄT a 30 év előtti film erről szól, akkor maradandót ragadott meg. S ezért — habár művészileg csupán kora színvonalán áll — az alkotás egészében véve időtálló. íme áz örök érvény űség titka. Erre szolgálnak bizonyságul a filmművészet első évtizedeiből való, de ma is nagy sikerű szovjet művek. M. L. kinek sem használnak, kicsinyes problémákkal bíbelődő „gittegyletek”. Dr. Kanyó János, a Kalocsai Katona István Társaság elnöke, a rendelőintézet műtőasztalára támaszkodva bólogatva hallgatja ezt a fejtegetést, mintha előre számított volna rá: — Bátran állíthatom, mi sem áll tőlünk távolabb, mint a zártkörösdi. Az a célunk, hogy egymás segítségével, több szem többet lát alapon sokoldalúan műveljük magunkat, sőt lépjünk is ki saját körünkből, ösztönzőleg hassunk vissza a város szellemi életére. — Hány tagja és milyen szekciói vannak a társaságnak? — Mintegy negyvenein vagyunk, irodalmi, képzőművészeti és helytörténeti csoportunk működik. A tagság feltétele valamilyen alkotó tevékenység. — Mindegyik csoport önállóan dolgozik, tervszerűen, ugyanakkor barátian, közvetlenül. Szókimondó, őszinte légkör jellemzi a Lisztóczky László vezette irodalmárokat éppúgy, mint a képzőművész kört, amelynek Kovács László a szervezője. Mindketten a gimnázium tanárai. <*- A saját kórból való kilépés érdekében mit tesznek? — Tartunk nyilvános rendezvényeket, tagjaink közül sok a TIT-előadó. A képzőművészek minden évben kiállítják munkáikat, a községekben is tartanak bemutatókat. Az irodalmi kör ifjúsági délelőttöket rendezett vasárnaponként a könyvtárban. A közelmúltban pedig elhatároztuk, hogy bekapcsolódunk a mi vidékünkön kulcs- fontosságú tanyai népművelésbe. Első ízben az Iszkra Tsz negyvenszállási kultúrtermében szerepeltünk egy műsoros esten, rr Őszi napsütésben Köd, felhős ég borult még reggel a falura, de délben kisütött egy-két órácskára a nap. Nosza gyerünk az udvarra, örülni a sápadt sugraknak! millió forintos költséggel és számottevő társadalmi munkával. Az épület, a berendezés ma is olyan, mintha új lenne. Rend, tisztaság mindenütt és rengeteg A kiscsoportosok körülkapják Magdi nénit — dr. Orha Istvánná vezető óvónőt — és száguldanak a képzeletbeli körhintán kipirult arccal. Jó a nyárra emlékezni, amikor igazi körhinta járt a községben. Indul az autóbusz! Vagy szánkó, hajó, talán lovacska? Ez is, az is, ki minek képzeli. A gyerekeknek elég egy darab fa, s a mesék szárnyán az égbe szállnak rajta, vagy a tengerek mélyére. Ahogy a képen látható. Felsőszentivánon hét esztendeje létesítettek óvodát, egyjáték között válogathatnak az apróságok. Különösen az udvar jó példája a találékonyságnak: Hogyan lehet úgyszólván semmiségekből valóságos mesevilágot teremteni. Hófehérkének és törpéinek két háza is áll az udvaron, az apró medencében nyáron fürödni lehet, hűvös időben tengeri csatát játszani, az udvar végén deszkából ácsolt villamos... Nincs is olyan a kicsik között, aki ne szeretné az óvodát. Itt jól érzi magát egész nap, míg édesapa és édesanya dolgozik. amelyen mindhárom tunk közreműködött. csoporA helytörténeti kör vezetőjét, dr. Czajtányi Istvánt külön is megkerestem, mivel a kalocsai helytörténeti mozgalomnak közismerten rangja van vidékükön túl is. Kitűnt ez Czajtányi István szavaiból is, amikor arról kérdeztük, hogyan értékeli a csoport munkáját. — Az országos átlaghoz képest jó, de a helyi adottságokhoz képest sokkal jobb is lehetne. — Melyek Kalocsa különösen jő adottságai? — A város szinte egyidős a magyar állammal, gazdag írásos és tárgyi emlékek tükrözik fejlődését, ezeknek összegyűjtése nagy jelentőségű eredménynyel járna. Szerencsés körülmény az is, hogy Kalocsa és vidékének története viszonylag zártan, de ezen belül az összetartozás tudatában alakult. Máig is élnek olyan hagyományok, népszokások, amelyekből társadalmi törvényszerűségeket olvashatunk ki, nem is beszélve a világhírű népművészeti kincsekről. Hozzászámítva ehhez a legújabb kor izgalmas változásait, a nagyüzemi mezőgazdaságot, az iparosodást... Valóságos aranybánya a hely- történet számára. — Mennyire sikerül kiaknázni ezt az aranybányát? — Kevés időt töltünk összejövetelekkel, mindenki dolgozik a saját részterületén, aztán úgy negyedévenként összegezzük, mit végeztünk. Kuczy Károly, aki egyébként a megyei tanács honismereti szakreferense, középkori történelemmel és nyelvjáráskutatással foglalkozik, Besenczi Sándor, Pastyik István régészettel, Bozsó Ferenc építészet-, Cserei József zene- történettel, Pécsi Ferencné a népművészettel, Fehér Zoltán a hiedelemvilággal. Jómagam — különböző történeti problémák mellett — a ragadványnevekkel. — Hogyan lehetne a gazdag és érdekes anyaghoz méltóvá tenni a helytörténeti munkát? — Mint amatőrök, sem anyagiakkal, sem idővel nem rendelkezünk ahhoz, hogy hosszú időt töltsünk Pannonhalma, Győr, Nyitra levéltáraiban, ahová a török elől elmenekítették a helyi írásos anyagot. Fillérekért mikrofilmet lehetne készíteni ezekről a fontos forrásokról, és akkor itt helyben tanulmányozhatnánk. Egyelőre nincs rá keret. A tanácsok pártfogolják ugyan a helytörténet ügyét, a járási tanács költségén a jövő évben jelenik meg az ötrészesre tervezett járás- történet első két füzete. De véleményem szerint nem érdemes így stencilezett füzetekre szétaprózni a témát. Tudományos igényű, nyomtatott monográfiát érdemelne Kalocsa története. • A két beszélgetés párbeszédei korántsem kapcsolódtak ilyen folyamatosan a valóságban, mint leírva. Dr. Kanyó János jó néhány receptet megírt közben, dr. Czajtányi Istvánt is sokan keresték sürgős ügyben a Paprikaipari Vállalat munkaügyi osztályán. Mi köze egy főorvosnak az irodalomhoz, egy vállalati jogásznak a történelemhez? — kérdezhetné valaki. Mindketten jól példázzák a kalocsai értelmiség dicséretes törekvését, hogy ne csak szakmájukban álüanak helyt, hanem más iránvú kénességüket. ,-coioVvő érdek'édés'íket sokoldalúan, az ..írástudók felelős- révei” a közösség szolgálatába állítsák. Szabó János I > ÖRÖMMEL jelentem: a „Kiváló úttörő”-jel vény arra jogosított, hogy mint a Bajai III. Béla Gimnázium első osztályos tanulója, már most tagja lehetek a gimnázium KISZ- szervezetének. ígérem, hogy iskolánk KISZ-életéről, rendezvényeiről rendszeresen beszámolok a következő tudósításaimban. Radő Erzsébet, a dávodl Uttörőosapat volt tudő&ítója * — Eddig Barcza Erzsébet, a nővérem volt iskolám úttörőcsapatának krónikása. Am, halad az idő, ő is kinőtt az úttörősorból, és most már gimnáziumi tanuló. Feladatkörével engem bízott meg a csapatvezetőség, így a jövőben én tudósítom az Üttörőélet-rovatot a különböző eseményekről. íme az első egymondatos tudósításom: Iskolám dalosai,- vers- és prózamondói sikerrel szerepeltek az Októberi Forradalom Jubileuma alkalmából rendezett ünnepségünkön. Barcza Ágota, a Bajai Klscsávolyl Általános iskola VIII. oszt. tan. • A Ű ttörő csapatunk énekesei és versmondói is részt vették Somogyi Katika és Kun Ilonka névadó ünnepségén. A jól sikerült. hangulatos névadó alkalmából a pajtások kisdobos nyakkendővel ajándékozták meg a két pólyásb’ibát. Horváth Katalin, VIII. oszt. tan. Bátmonostor — A TERVEK SZERINT jövő tavasszal megnyílik a bács- szőlősi pajtások úttörőparkja. A gyors ütemben haladó munkálatokat a tanulók eddig több mint 200 méter hosszú vizveze- tékárok kiásásával segítették. Az új létesítményben fürdőmedence. zxihanyozó és szökőkút is működik majd. s a jövő évi salakpályás kézilabda-bajnokságot ugyancsak itt rendezzük meg. Románc Márta, őrsvezető * = Tanulmányi kirándulást lettek a helyi gépjavító állomáson a bácsalmási úttörőcsapat ‘acfiaj. Megismerkedtek a lemezvágógépek és kompresszorok °zerkez°tével és a gyakorlatban tanuimánvozták a hegesztés munkafolyamatát. Balassa Sándor őrsi tudósító • + Készülődnek karácsonyra a kecskeméti úttörők. A Szalvai Mihály Űttörőházban december 23-án kisdobosok, úttörők ta- 1 álkoznak, hogy megbeszéliék az ünnepi előkészületeket, a fenyő- fadíszítés részleteit. December ?6-án, karácsony másnapján délelőtt tv-nézés, diafilmvetítés szerepel a programban, délután oedig a kisdobosok jelmezes fenyőfaünnepélyére, bábelőadásra, valamint vidám műsorra kerül sor. • X A BÁCSSZŐLOSI 2457-es számú Petőfi Sándor Üttörőcsa- pat pajtásai ezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel a községi úttörőotthon felépítéséhez. Vállalásukat sikerrel teljesítették, ami egyúttal az Auróra- akcióban megszabott program valóraváltását jelentette. A közelmúltban már birtokukba is vették az úttörőotthont, amelynek avatásán az építéshez ugyancsak segítséget adó tsz és állami gazdasági, valamint községi vezetők is ott voltak. * — Az MHSZ községi szervezetének javaslatára a közelmúlt* ban alakította meg a városföldi 3198-as számú II. Rákóczi Ferenc Üttörőcsapat modellező szakkörét. Az első foglalkozást a 21 szakköri tag már megtartotta, s a pajtások e’készítették „Móki” nevű repülőmodelljü-. két. Az úttörőcsapat vezetősége a közeljövőben bélyeggyűjtő és lövész szakkör szervezését is tervezi. Bíró László szakköri titkár
