Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-30 / 283. szám
4. oldal 1967. november 30. csütörtök ]968-ban: Többen üdülnek, mint az idén A Szakszervezetek Országos j vállalata számára Siófokon épül egy 200 személy befogadására alkalmas új üdülő, és ehhez épít a SZOT még egy 1500 személy étkeztetésére alkalmas konyhát és éttermet. A harmadik ötéves terv ideje alatt a budapesti Rózsadombon elkészül még az 500 személyes gyógyüdülő. Gyulán a SZOT és a MEDOSZ beruházásában a 400 személyes gyógyszálló és Balatonszéplakon, az ..Ezüstparton” a 600 személyes családos üdülő, amely a SZOT és a Vasas Szakszervezet közös beruházása lesz. Épül majd Sátoraljaújhelyen egy 500 személyes, és Fonyódon ugyancsak egy 500 személyes gyermeküdülő. Zs. U Tanácsának Üdültetési Főigazgatósága elkészítette a kedvezményes szakszervezeti üdültetés tervét Az idén 222 ezer felnőtt és 50 ezer gyermek nyaralt az ország különböző részein. Az 1968-as szezonban az ideinél 11 ezer felnőttel és 4 ezer gyermekkel többen élvezik majd a kedvezményes üdülés lehetőségeit 65 ezren a Balaton mellett A Balaton mellett 65 ezer felnőtt kap kéthetes elhelyezést. A magaslati helyeken, elsősorban a Mátra, Bükk, Sopron, Pécs és a Dunakanyar vidékén 68 ezer dolgozó elhelyezésére van lehetőség. Gyógyhelyeinken, Hévízen. Hajdúszoboszlón, Párádon ás Balatonfüreden 50 ezer dolgozóra számítanak. Jövő évben bérelt szállókban, nevezetesen az egri Park Szállóban, a soproni Fenyves Szállóban, az esztergomi Fürdő Szállóban, a balatonfüredi Arany Csillagban, a debreceni Aranybikában, a jósvafői Tengerszem Szállóban és a budapesti Ifjúság Szállóban 15 ezer üdülővendéget helyeznek el. Ezeken kívül a SZOT szanatóriumokban is 10 ezer dolgozó számára van hely. Gondolnak azokra is, akik családosán akarnak nyaralni: 17 ezer családot tudnak vendégül látni, ami 32 ezer felnőtt és 21 ezer gyermek elhelyezését jelenti. A SZOT 14 napos turnusokban 27 ezer gyermek nyaralását biztosítja. A külföldi üdültetésben 19 ezer felnőtt részesül. Egyelőre két hajója van a SZOT-nak, a .Budapest” és a 200 személyes „Szocialista Forradalom”. Mindkét hajó az alsó és a felsó Du- na-szakaszon jár majd. Ezeken kívül a SZOT a MAHART-tól is bérel hajókat. Tatarozás, felújítás A SZOT az üdülők tatarozására és modernizálására 1968- ban 40 millió forintot fordít, amelyből nemcsak az épületeket. hanem a parkokat és a nyári sportszereket is felújítja. A SZOT hatékony programot dolgozott ki a Csepel Vasművekkel való együttműködésre is. Az ország legnagyobb vasipari A kétarcú község Csaknem két esztendeje annak, hogy utoljára Tázláron jártam. Abból, amit több mint húsz hónappal ezelőtt informátorom, az egyik helybeli tanácstag szerint nélkülöztek a község lakói, sok minden ma is várat még magára. Móri János akkor egyebek közt ezeket mondotta: „A községfejlesztés távolabbi célkitűzései... 6 ezer négyzet- méter járda elkészítése, a külterületi utak rendbetétele, új gyógyszertár építése .. Ezek közül a tázlár—pirtói földút négy kilométeres szakaszának kikövezése bizony, jó évtizede csak reménység. Pedig sok minden indokolná, hogy Kiskunhalashoz ily módon közelebb kerüljenek: ott van a legközelebbi kórház, oda irányulhatna a terményértékesítés zöme, s a kereskedelmi beszerzések egyik gócpontja jelenleg is a másik járási székhely. Kis- kunmajsán keresztül odajutni — kétszer akkora távolság. A tázláriak tisztában vannak azzal, mekkora anyagi befektetést igényelne az útépítés. De mégis bizakodnak. Legutóbb levélben fordultak országgyűlési képviselőjükhöz, Szabó Pali ház, a tűzoltószertár, az óvoda* a tanácsház. A legfrissebb „ajándék” most a lakosságnak a szolgálati lakással ellátott gyógyszertár. Társadalmi munkások Persze, az ajándékhasonlat inkább csak a birtokbavétel öröKérdések — válaszok Elhanyagolt házak — A zsidótemplom sorsa Nemrégiben tartott közrvéle- ménykutatásunk kérdőívein többször is visszatért: „Tisztázni kellene azt a nézetet, mely szerint sok háztulajdonos elhanyagolja a ház tatarozását, mert úgyis lebontásra kerül az épület. Pedig nagyon lehangoló látvány a kecskeméti házak külseje .. Erről a következőket mondotta Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke; — Voltaképpen nem is any- nyira egy önkényesen magyarázott nézet tisztázásáról van szó, mint inkább az egyértelmű rendelkezés betartásának — sajnos, sokak részéről való — elmulasztásáról, Hissen a jogszabályok szerint minden háztulajdonos kötelezett ingatlanának rendszeres karbantartására, tatarozására. Még a városrendezés távolabbi céljait szolgáló, Batthyány és Dózsa György utca által határolt városrészen is, mely Kecskemét részletes rendezési tervében távlatokban szanálásra kerül. E területen csupán az új építkezésekre, újonnan kialakítandó lakásokra és komfortosításokra terjed ki a tilalom. A házak rendszeres -karbantartására vonatkozó rendelkezések betartatásához nemcsak városképi érdek fűződik, hanem talán ennél is fontosabb — a megyeszékhely rendkívül nehéz lakáshelyzete miatt — a lakások állagának megóvása. „A zsinagógát felhasználják-e valamilyen kulturális célra? Megfelelő lenne például állandó kiállítási teremnek, hangversenyek rendezésére stb., mi az ezzel kapcsolatos elképzelés?” — vetődik fel a kérdés ugyancsak számos közvéleménykutató lapon. Íme az illetékes, ugyancsak a városi tanács vb-elnökének válasza; — A műemlékvédelmi tanács anyagi támogatásával külsejében rendbehozott zsidótemplommal kapcsolatos elgondolásaink egybevágnak a közvélerheny- kutató lapokon feltüntetett javaslatokkal. Tanácsunk állásfoglalásának megfelelően, a MTESZ gondozásában a tudományok székházaként kívántuk hasznosítani, ahol a város nagyszámú műszaki értelmisége — mintegy ezer mérnök, technikus, műszaki él, dolgozik a városban — jutott volna szakmai otthonhoz. Az épület belső átalakítási költségei azonban olyan tetemes összeget igényelnének — s ezt nem tudjuk előteremteni —, így az épület más célú hasznosítási lehetőségét kell megtalálnunk. A téma napirenden szerepel, de mivel erősen függvénye a város anyagi lehetőségeinek, a végleges elhatározás talán még fél vagy egy évig is várat magára. ... Üj családi fészkek, árkai... s a vízmű közös összefogással ásott bácsihoz. Hátha az Ő segítségével sikerül megoldást találni! A megvalósulás küszöbén Ami viszont már kézzelfogható: a tanácsháza környékén több ezer betonlapot látni, glé- dába rendezve. Tavasszal — eddig is szorgosan tevékenykedő, lelkes társadalmi munkások bevonásával — hozzáfoghatnak végre a járdaépítéshez. Nagy szó ez itt, ahol jelenleg egyetlen négyzetméter burkolat sincs! Az elkövetkező három évben összesen 700 ezer forintot szánnak erre a célra. No és az új gyógyszertár: itt van a szemünk előtt, s már csak néhány szakipari munka elvégzése hiányzik ahhoz, hogy a 800 falusi és az 1900 tanyasi lakó birtokba vehesse. — Községünkben már szinte hagyomány — magyarázza büszkén Csa mangó Szilveszter tanácstitkár —, hogy évenként átadásra kerül valmilyen új lér tesítmény. Ilyen volt annak idején a községi művelődési Támasz nélkül — Olajos Mihályné született Böszörményi Mária —, mutatkozott be a 78 esztendős, görnyedt hátú nénike. Gondosan bezárta az összetákolt deszkakaput, s miközben betessékelt bennünket a szel- lőzetlen, rongy- és papírhulladékkal zsúfolt konyhába, így mentegetőzött: — Ne haragudjanak, leikecskéim, hogy megvárakoztattam magukat. Nehezen fogja fel már a fülem a kinti zajt. Meg aztán, hamar elálmosodom, hiszen koránkelő vagyok. Ilyenkor a kertben már nem sok a dolog, így a városban összeszedem a hulladékot. Pár forintot kapok érte a MÉH-től. Nem sokat bírok cipelni, de nekem is kell valamiből élni. Nem igaz? Valóban, akinek hosszú, egészséges életet adott a sors, annak is élnie kell és éljen sokáig. De az is törvényszerű, hogy az idő előrehaladásával az éveket egyre nehezebben cipeli magával az ember. így van ezzel Olajos néni, akiből mint a megáradt folyó vize, úgy ömlik a szó. Látszik rajta, jólesik, hogy panaszaiban hallgatókra talált. Első férjét fiatalon, az első világháború idején vesztette el. A felszabadulásig. több mint 30 éven át dolgozott Schenk Rudolf kecskeméti péknél, árulta a oerecet. Sokat talpalt, cipekedett, de ez mégis könnyebb volt, mint otthon, Kerekegyházán, ahol tizennégyen voltak testvérek, és sokszor kubikosmunkával kereste meg a kenyérrevalót. A kis házacska ára Kecskeméten, a Ceglédi úton a perecárusítással keresett fillérekből gyűlt össze, 1929-ben. Utána került össze második férjével, akivel kilenc évig élt együtt, de 1945-ben ismét özvegyen maradt. Azóta egyedül él, napról napra tengeti az életét — Gyerek? — Egy lányom van, a vejem, és öt unokám. Böhönyén élnek, Somogy megyében. A lányomat szűcsmestemek taníttattam ki, de ennyi gyerek mellett nem tud pénzt keresni. Semmit sem tudok róluk. A vejem szokott évenként eljönni, hogy megkoszorúzza első felesége sírját a temetőben. Ilyenkor meglátogat engem is. Ennyi az egész... Hangja nem panaszos, inkább megértő. Akkor is, amikor elmondja, hogy egyik férje után mint hadiözvegy, soha nem kapott nyugdíjat. A pékségben töltött 33 év után sem, mert Schenk Rudolf „elfelejtette” fizetni utána a betegségi biztosítást. így aztán maradt a kertben termő zöldség, az itt nevelt pár szál virág, illetve az ebből származó jövedelem. Meg a hülladékjryűjtés. Olajos néni nem akar szociális otthonba menni. — Én már itt akarom eltölteni azt a kis időt, ami még hátra van az életemből — mondja. — Megszoktam és másutt nem is tudnék gyökeret ereszteni. Feliebb csavarja a petróleumlámpát, a vendégek kedvéért. Közben mesél a jó szívű idegen emberekről, akik pár forintot, ünnepkor egy-egy ebédet adnak neki Ám, ha egyszer valami betegség leveszi a lábáról, még a gyógyszerre sem jut pénz, nemhogy a kórházi költségekre. Mi lesz vele akkor ? — Ismerjük Olajos néni problémáját — mondotta Halász Erzsébet, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. szociális előadója. — Tavaly kapott 400 forint segélyt, a Vöröskereszttől pedig tüzelőt, s rövidesen ismét segélyben részesül. — Dehát ez kevés, ennyiből lehetetlen megélni. — Igen. Éppen ezért az ottani községi tanácson keresztül megkerestük a Böhönyén élő hozzátartozóit. Felszólítottuk őket szülőtartási kötelezettségük teljesítésére. Ha anyagi helyzetük miatt erre képtelenek lennének, akkor igyekszünk részére rendszeresen maximális szociális segélyt folyósítani. Ezt mondta a szociális előadó, de eny- nyi is megnyugtató. Mert ezúttal az sem lehet akadálya a gyors segítségadásnak, hogy Olajos Mihályné salát házában lakik. Hiszen ez csak a lakás, de az embernek ennivalóra, ha beteg, gyógyszerre is szüksége van. Miként alakul ténylegesen az idős néni sorsa, erre a kérdésre nehéz most válaszolni. De hogy sesíteni kell rajta mielőbb, az n~m lehet vitás. Ezért Olaio* néni problémáiéra, ennek megoldására később, az újság hasábja5" «ű«rzp«érünk. Bubor Gyula { mével kapcsolatban helytálló. Hiszen a tázláriak keze munkája a legtöbb középületben, létesítményben benne van. A községi vízművesítéshez például — amelynek jelenleg a harmadik üteme folyik — csak ebben a legutóbbi szakaszban 142 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. A köz ügyét egyébként is a szívükön viselik. A választásokat megelőző jelölő gyűlések során kis híján kétszáz közérdekű problémát, gondot, javaslatot vetettek fél. Nem maguknak élő emberek tehát. Készen áll már a falu főterén a 700 négyszögöles park is. A régóta szorgalmazott villanyhálózatbővítés pedig — ha lassan is — két részletben, reméljük, mielőbb megvalósul. Igény és tennivaló, persze, még bőven akad. Érdeklődés és elzárkózás Például a művelődésben. A kultúra térhódítása egyrészt olyan számokkal mérhető, mint a másfél száz színházbérlet (ennek fele tanyalakóké), járási elsőség az ismeretterjesztő előadások látogatottságában, élénk és tevékeny szakköri munka' a nőtanácsban és az iskolákban. A községi könwtár 3600 kötetének mindegyikére két olvasó jut évente. Ugyanakkor viszont elszomorító képet mutat a napi saHó olvasottsága. Nanilao például csak a község minden 21. lakosának a kezébe jut — ebből 37-en járatiák a m°evei lanot —, az Orszác-Világca pedig minden 300 tázlári közül csupán eey (!) kíváncsi. Igen elgondolkoztató tünetek ezek. Hiszen amíg az egvik olda'on az ismerp+ek befogadására határozott törekvés tapasztalható, más részről a napjaink eseményei elől való hazárVóvás szinte megmagyarázhatatlan. ... A falu közepén a vízvezetékhálózat közös összefogással kimélvített árkai futnak a horizont felé. úi családi fészkek emelkednek. Valamilyen. ehhez hasonló együttműködésre. az Úi idők változott követelmé- nveinek a megértésére van szükség ahhoz, hogv a kultúra fehér föl Ha it” is végképp felszámolhassák Tázláron. Jóba Tibor
