Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-14 / 269. szám
Kollektív ■ egfőbb beszédtéma or“ szágszerte most a kollektív szerződés. Érthető ez, hiszen több millió állampolgárt közvetlenül érintő szerződés- tervezetek kidolgozása került napirendre. Megyénkben Is 119 önálló vállalatnál, gazdaságnál, 39 gyáregységnél kezdenek hozzá ezekben a hetekben az új Munka Törvénykönyve szellemében a „munkahely alkotmányának” megszövegezésé- nez. Az új munkatörvény törvénybe iktatását nagy megelégedéssel fogadták a dolgozók. Ismert azonban, hogy az országgyűlés által szentesített törvény elvi jellegű, ám pontos útmutatást nyújtó keret, amelyet a helyi sajátosságoknak megfelelően a dolgozók és a vállalatok között megkötött kollektív szerződések töltenek meg konkrét tartalommal. Egyáltalán nem könnyű feladat a szerződéstervezetek ösz- szeállítása. Rendkívül körültekintő, gondos munkára van szükség ahhoz, hogy mind a társadalom, mind az egyén számára helyesen állapítsák meg a jogokat és a kötelezettségeket. Van üzem, ahol csupán arra gondolnak a gazdasági és tömegszervezeti vezetőik egyaránt, hogy az új kollektívban többet kell nyújtani a dolgozóknak, mint eddig. Az helyes törekvés, hogy jobb helyzetet kell teremteni a munkások számára, ám csak a lehetőségek határain belül. Tudomásul kell venni, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk. Akadt olyan munkahely Is, ahol nem ismerték még fel a kollektív szerződés elkészítésének fontosságát, s még nem Is gondoltak arra, hogy létrehozzák a szövegező munkabizottságokat. Hallottam egy esetről — szerencsére nem a megyében történt —, hogy az igazgató a jogtanácsost bízta meg a szerződéstervezet elkészítésével. Ezek természetesen a szélsőségek, s egyáltalán nem jellemzőek megyénk üzemeire, gazdaságaira. A legfontosabb feladat most az, hogy jó összetételű szövegező bizottságokat — amelyeknek tagjai nagy tapasztalatokkal és szakértelemmel rendelkeznek a dolgozók ügyeinek intézésében — alakítsanak a gazdasági vezetők és a szakszervezetek. Célszerű egyes részletek kidolgozására munkacsoportokat létrehozni. Különösen fontos az előkészítés folyamán, hogy a dolgozók kezdettől fogva közölhessék javaslataikat. Mit tartalmazzon a kollektív szerződés? Erre válaszolni e cikk azért sem hivatott, mert a vállalatok önállósága sajátos helyzetet teremt minden munkahelyen. Igaz, az országban 50 vállalatot bíztak meg kísérleti jelleggel, hogy dolgozzák ki szerződéstervezetüket. Ezek közé tartozik többek között az ÉM Fémmunkás Vállaszerződés lat kecskeméti és kiskunhalasi gyáregysége is. Amit készítettek, séma nem lehet más üzemek számára, csupán hasznos tapasztalat. Néhány problémát azonban — csupán elvi jelleggel — már most is lehet tisztázni. Sok helyen beszélnek például a jutalomszabadság kiadásáról. Aki megérdemli, annak természetesen adni kell, de hogy kinek, azt a vállalat gazdasági és tömegszervezeti vezetői önállóan döntsék el. Ám ezzel a joggal csak nagyon megfontoltan élhet a vállalat, mert a jutalom- szabadságnak gazdasági előfeltételei is vannak, amit meg kell alapozni, mégpedig a termelés területén. E hhez hasonló kérdés a tanulmányi szabadság. Minden dolgozónak joga van a tanuláshoz, azt azonban a vállalat vezetői döntik el, kinek adnak tanulmányi szabadságot. Ha a munkaköréhez szükséges az iskolázás, akkor nyilván érdemes megadni ezt a kedvezményt. Az természetes, hogy a vállalatnak érdekeltnek kell lenni abban, ha a dolgozó tanul. Semmiféle üzemi érdek például nem fűződik ahhoz, ha a Kiskunfélegyházi Gépgyár néhány dolgozója mező- gazdasági technikumba iratkozik be. A vállalatnak ugyanakkor továbbra is kötelessége lehetővé tenni az általános iskola, általános gimnázium, valamint a marxista-leninista esti egyetem elvégzését. Igen kényes kérdés, és nagyon körültekintően, a dolgozókat meghallgatva kell dönteni az étkeztetés, a vállalati üdültetés és a gyermekintézmények fenntartására vonatkozóan. Csaknem mindenütt szóba kerül, hogy a részesedési alapból a vállalat milyen hányadot fordítson egészség- ügyi, kulturális és jóléti célokra. Mindenütt a munkahely speciális helyzete, a dolgozók ilyen irányú igényei döntik el, milyen összeget, mire használjanak fel. Nem túlzás azt mondani, hogy ilyen tekintetben is előre kell tervezni, számításba véve a különböző létesítmények kihasználtsági fokát, a munkások jelenlegi és várható igényeit. M egyénkben 75 ezer dolgozót érint a kollektív | szerződések elkészítése. Tapasztalható olyan törekvés, hogy mindent, a legapróbb részletekig írott szabályokba akarnak foglalni. Ez viszont azt a veszélyt rejti magában, hogy bürokratikussá teszi a szerződéseket, holott az élet gyakori változásai rugalmasságot követelnek. Ezt tapasztaltuk a régi Munka Törvény- könyvénél, amely 16 évig volt érvényben és az utóbbi időben már igen nagy kötöttségeket jelentett annak ellenére, hogy az elmúlt hat év' alat éppen Kétezer-hatszáz vagon kukoricát vesznek át Több raktár, korszerű keverőüzem épül A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat üzemeiben a kenyérgabona-idény befejezése után most a kukoricaátvétel folyik, amelyet táptakarmány ellenében adnak a gazdaságok. A vállalat eddig csaknem 1100 vagon tengerit vett át az idei termésből. Bevált szolgáltatása, megbízás alapján a kukoricavásárlás, takarmányhiánnyal küzdő üzemek számára. Eddig csaknem 300 vagon kukoricát vásárolt fel ilyen megbízásos alapon. Az idén, a műszaki fejlesztés keretében, több új szárítóüzem kezdte meg működését. December 20-ig mintegy kétezer vagon tengerit szándékoznak szárítani. Egyébként az idén összesen 2600 vagon kukoricát vesz át a vállalat. Kedvező képet mutat a különböző keverék takarmányok gyártása és felhasználása. Az 1965. évi 7350 vagonnal szemben Téli szezon a konzervgyárban A jubileumi ünnepek után, november 8-án megkezdődött a téli szezon a Kecskeméti Konzervgyárban. Az egyik fő termék ebben az időszakban a za- kuszka, amelyet a Szovjetunió megrendelésére gyártanak. Még ebben a hónapban 100 vagonnal szállítanak a megrendelőnek, s április közepéig további 800 vagon zakuszkát készít az üzem. A korábbi évekhez képest változás, hogy nem üvegekben, hanem egykilós, ízlésesen dekorált fémdobozokba rakják a zakuszkát. Ez a szállításnál sem olyan kényes, ugyanakkor elegánsabb csomagolás, a vevők is szívesebben vásárolják. A téli hónapokban mintegy háromszázötvenen foglalkoznak a konzervgyárban za- kuszka készítésével. Képünkön az egyik zakuszkafeldolgozó szalag látható. ötvenszer módosították. A kollektív szerződéseket tehát úgy kell megalkotni a szakszervo- I zeteknek és a vállalatvezető ségeknek. hogv a dolgozó’-' a termelés együttes érdi ’ hosszú időn át szolgálják. N. O. a vállalat tavaly csaknem 8 ezer vagonnal gyártott és forgalmazott, az idén pedig előreláthatólag a tervezett 8 ezer vagonnal szemben 9400 vagonos mennyiséget forgalmaz, örvendetesen alakult ezen belül a választék is. Míg az induláskor, 1961-ben alig 7 tápféleség készítésével foglalkoztak, ez a szám napjainkban meghaladja a negyvenet. Esetenként gondot okoz a tápok minősége, elsősorban az alapanyag-ellátás ingadozása miatt. Gyakran előfordul, hogy egy- egy összetevő hiányában kénytelenek a tápösszetételen változtatni. Kecskeméten jelenleg egy korszerű keverőüzem épül, melynek automatizált berendezése óránként öt tonna táptakarmányt készít majd. Folynak az előkészületek a következő esztendőre is. Az idén olcsó és egyszerű beruházással 5500 négyzetméter tárolóteret építettek. Máris megkezdték ennek csaknem kétszerese, összesen 10 700 négyzetméter alap- területű raktárak alapozását. Ezek a tárolók is az úgynevezett dunaújvárosi vasvázas hullámpala tetőzetű színek lesznek. Elsősorban a bajai és a du- navecsei járásban van szükség tárolótér-bővítésre. Azt szükséges megjegyezni, hogy figyelembe véve az évről- évre növekvő terméshozamokat legalább kétszerannyi alapterületű raktárra. lenne szükség, mint amennyit épít a vállalat. Sajnos, a lehetőségek nem engednek több beruházást. A gazdaságosságra való törekvés nemcsak a színek építésénél érvényesül, hanem más tekintetben is. Többek között a kecskeméti 600 vagonos tárház és az új keverőüzem energia- szükségletét földgáz felhasználásával szeretnék megoldani. K. S. BT-iilés a Közel-Keletről Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn, magyar idő szerint délután folytatta a közel-keleti probléma megvitatását. Elsőnek az izraeli külügyminiszter szólalt fél. Abba Eban izraeli külügyminiszter az amerikai televíziónak adott nyilatkozatában vasárnap hangoztatta, hogy a világszervezetnek az Izrael és az arab államok közötti közvetlen béketárgyalásokat kellene szorgalmaznia. Eban szerint Husszein jordániai kirány- nak a háborús állapot megszüntetésére vonatkozó javaslata „érdekes”, jóllehet az uralkodó nem beszélt valamennyi arab ország nevében. Az izraeli külügyminiszter szerint Izraelnek külön-külön kellene az egyes arab államokkal tárgyalnia, minthogy a fennálló problémák országonként változnak. Az izraeli kormány egyébként vasárnap ülést tartott. Az erről kiadott közlemény megerősíti Abba Eban külügyminiszternek azt a ki jelentését, hogy Izrael visszatutasít bármilyen ENSZ- határozatot, és nem vonja visz- sza csapatait a megszállt arab területekről. A közlemény hangsúlyozza, ha a Biztonsági Tanácsban beterjesztett indiai—mali határozati javaslatot megszavazzák és az abban foglaltakat megpróbálják megvalósítani, akkor Izrael megtagadja közreműködését. A közlemény megismétli azt az izraeli álláspontot, hogy a kormány csak közvetlenül az arab államokkal hajlandó tárgyalni.
