Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-12 / 268. szám
) SPUKT Négy év távlatában A kiskunhalasi járás sporttevékenysége ■Z" iskunhalason a Fegyveres Erők Klubja nagytermében harminc városi-járási sportkör pontosan 100 képviselője — köztük számos üzemi sportkör küldötte — tárgyalta meg, hogy mi történt négy esztendő alatt a sportélet területén a kiskun- halasi járásban. A küldöttkon- ferencián megjelent Juhász Sándor, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője, Sípos János, az MSZMP járási bizottságának osztályvezetője, Vincze Ferenc, a városi tanács vb-elnöke, Demeter Béla ezredes és Eke István alezredes, Zelles Sándor megyei főelőadó és Dudás Ernő gazdasági főelőadó, a megyei TS képviseletében. fy szelman Adám járási KISZ-titkár, a gyűlés levezető elnökének megnyitója után Fogarasi László, a JTS elnöke terjesztette a küldöttek elé a járási sportszövetség beszámolójához készített referátumot, amely őszinte képet festett Kiskunhalas város és a járás sportéletéről. Elmondta, hogy történt előrelépés is, különösen a minőség terén, de nem hallgatta el a tartalmas beszámoló néhány sportágban — asztalitenisz, atlétika — tapasztalt hanyatlást sem. A város és járás jellegéből fakadóan elsősorban a tömegsport és a középszintű sporttevékenység volt jellemzője a TS sportmunkájának. Amíg néhány évvel ezelőtt a járás minőségi sportját egyedül a Határőr Dózsa Sportkör lovasszakosztálya jelentette, az elmúlt 4 év alatt számottevő fejlődést láthattunk más sportágakban is. Ide sorolható a Kiskunhalasi MÁV ez évben az NB I/B. osztályba feljutott női kézilabdacsapata, a MÁV torna szakosztálya, a Kunbajai MEDOSZ koronglövői és nem utolsósorban a Mélykúti Tsz SK női röplabdacsapata, a Spartacus férfi kézilabdázói és a Vízmű Sportkör néhány úszója. ok szó esett a tanácskozá- son a sportolók erkölcsi és politikai neveléséről, a sportfegyelem megszilárdításáról, még több a sportmunkát gátló akadályok — sportlétesítmények hiánya — objektív nehézségeiről. A 18 felszólaló értékes javaslatai nyomán az elmúlt 4 év munkáját értékelve mégis azt állapította meg a küldöttgyűlés, hogy a kiskunhalasi járásban a sportmozgalom jelentős utat tett a szocialista sport fejlődése útján. Ezzel a küldöttek általában mind egyetértettek, majd a vita során több sportág szervezési kérdéseit tárgyalta meg a küldöttgyűlés, s a fő téma a labdarúgás minőségi helyzetének javítása, a MEDOSZ sportkör megerősítése váltotta ki a legnagyobb vitát A konferencia utolsó napirendként 31 tagú tanácsot választott, melyben helyet kaptak a város és járás sportéletében már eddig is eredményes munkát végző több , aktívák mellett új sportvezetők is. A z MTS Kiskunhalasi Já- rási Szövetségének elnökévé újabb 4 évre Fogarasi Lászlót, helyetteseivé Boros Lászlót és Horváth Istvánt választotta meg a tanács. Szalai László Mindig feljebb... KIEGÉSZÍTŐ sportként, szórakozásnak indult a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikumban a kézilabdázás négy évvel ezelőtt. Az intézet akkor alakult, s a hallgatók szabadidejükben mozgásra, sportolásra vágytak. Testnevelő tanára akkor még nem volt az iskolának, s mivel néhányan kézilabdáztak már valahol, Sze- menkár Györgynek — a sportág régi kedvelőjének — irányításával megalakították a szakosztályt. — Kezdetben nem tűztünk különösebb célt magunk elé — meséli Szemenkár György, aki ma is a szakosztály vezetője—, csupán a szabad idő kulturált kihasználása volt az elgondolásunk. A többi később jött. — A komoly munka 1965 őszén kezdődött, akkor került ide a TF-ről Czagány Károly testnevelő tanár. Vele megoldódott a régen vajúdó edzőkérdés, s ugyanakkor néhány kiemelkedő képességű kézilabdázó iratkozott be elsőévesnek. A kiegészítő sportból, szórakozásból egy csapásra komoly felkészülés lett. 1965 őszén már csak egy mérkőzést vesztett el a csapat, s a következő esztendőben pedig veretlenül — mindössze két döntetlennel — megnyerték a megyei bajnokságot! INNEN már egyenesen vezetett az út az NB II-ig? A kérdésre Horváth András, a csapat egyik erőssége válaszol. — A bejutás nem volt olyan egyszerű. A múlt év őszén egy sor jó játékos került a csapathoz. Azt hittük, ez egycsapásra megold minden problémát. Később tapasztalnunk kellett, hogy sok jó. kézilabdái nem minden esetben jelent jó csapatot is. Az osztályozón elég nehéz csoportba kerültünk és akkor a MAFC még vitathatatlanul jobb volt nálunk. Szerencsére akadt még egy lehetőség, s az osztályozó második felvonásáig, a tatai tornáig, elég idő állt Czagány Károly edző rendelkezésére, hogy végre csapatot is formáljon belőlünk, s a sok munka meghozta a gyümölcsét. AZ ELSŐ NB Il-es évhez nem fűztek vérmes reményeket a főiskolások. Bentmaradni, megerősödni, ez volt a legfőbb gondolat. Hogy időközben másként alakult? Ennek a kézilabda kedvelői örülhetnek legjobban, hiszen jövőre már NB I. B-s küzdelmeket láthatnak. Minek tulajdonítja ezt a váJ ratlan sikert Horváth András? — T^lán közhelynek, hangzik. de elsősorban a jó csapat- szellemnek és a küzdenitudás- nak. A csapat tagjai nemcsak a pályán, hanem szinte egész napon át együtt vannak. Együtt tanulunk és szórakozunk is. Hallatlanul nehéz dolga van az edzőnek, hiszen egy hároméves főiskolában állandóan jön- nek-mennek a játékosok. Az egyik NB-s csapatból, a másik egy iskolai sportkörből. Ezeket összedolgozni, fejleszteni, lelkesíteni nem mindennapi odaadást kíván. Mire pedig végre összeforr egy kis közösség, néhányan ismét veszik a kalapjukat. . Az FGT játékosanyaga az idén újabb nevekkel erősödött. A régiek — Kuti, Horváth, Seffer, Gyovái, Tigyi, Vadász — mellé a tavasszal Deák, őszszel pedig Tóth-Fekete, Korda. Kolarovszki, Szabó K., Marót! Gyovai II. került a csapathoz. Egyesületi edzők sokszor irigykedve beszélnek a főiskolás kollegáikról, mert készen kapják a játékosokat. Nos ez sem „leányálom”. A JÖVŐ terveiről beszélt végül a szakosztály vezetője. — Szeretnénk helytállni az NB I. B-ben is. Célunk, hogy egy állandó törzsgárdát hozzunk létre, részben saját: nevelésű játékosokból, — ezért alakítottuk meg a serdülő csapatunkat — részben pedig Végzett, itt elhelyezkedett sportolókból. A helybeli üzemek sokat segíthetnének, mert minden bizonnyal szükség van még képzett technikusokra. Kuti István, a csapatkapitányunk — aki 84 góllal járult hozzá az idei 3. helyezésünkhöz, már itt helyezkedett el. Őrá sajnos egyelőre nem számíthatunk, mert .közúti baleset miatt hónapokra harcképtelen lett. KÉZILABDASPORTUNK éveken át nem tartozott az ország élvonalába. A Kecskeméti FGT férficsapata egyike volt azoknak, akik kitörtek az elmaradottságból. Példájuk nyomán remélhetjük, hogy néhány év múlva végre valamennyi NB osztályban lesz méltó képviselője megyénknek. Sz. Z. Kádár szakmunkás! felvesz a hetényegyházi tartósító üzem. 9066 Kuti István csapatkapitány, az FGT gólkirálya a Dunakeszi elleni sorsdöntő mérkőzésen dob gólt. Ki a legény Félegyházán? „KISKUNFÉLEGYHÁZA kör- | nyékén az elmaradott fiatalság bizonyos köreiben dívik ez a durva szokás, hogy amennyiben a közeiben lakó fiatal lányt máshová tartozó fiatalember :kí- séri haza, az illetőt csoportosan megtámadják és ütlegelik. Ezt „elugrasztásnak” nevezik s acél az, hogy a bántalmazott fiatalembert a. lány előtt megszégyenítsék...” — állapítja meg ítéletének indoklásában a megyei bíróság. Az alvég-felvég vita értelmetlenségét úgy látszik sokan még nem ismerték fel, s úgy vélik az a legény, aki megugrasztja az utcában lakó lány idegen udvarlóját. Ez a szemlélet azonban súlyos következményekkel jár, s ez lett a vége Tóth József, Somkúti Gusztáv és Csen- ki János által július 9-én Kiskunfélegyházán elkövetett bűn- cselekménynek is. A három fiatalember a félegyházi határban, tanyán lakik, kettő tsz-fo- gatbs, egy — Somkúti Gusztáv — pedig segédmunkás a kecskeméti ZIM-ben. AZ \ ELSŐRENDŰ vádlott Tóth István mindössze 19 éves. Kora ellenére nem ez az első összeütközése a törvénnyel. Havonta átlagosan 1500 forintot kerestek egyenként a vádlottak. Fizetésük döntő részével maguk rendelkeztek s azt főleg szórakozásra, ruházkodásra költötték. De miből állt a szórakozásuk? Semmi másból, mint italozásból, esetleg néha megnéztek egy-egy izgalmasnak ígérkező filmet. Rendszerint az italboltban találkoztak, s ott beszélték meg a további programot. Az eset napján — július 9tén — moziba mentek, s onnan körülbelül fél kilenckor jöttek ki. Ekkor találkoztak az Állami Áruház előtt Sz. Máriával, akit haza akartak kísérni, de a lány nem engedte, inkább Konkoly Józseffel indult hazafelé, akivel itt, az utcán találkozott. Ezen az elutasításon Tóth József és társai felháborodtak. — Gyertek, megugrasszuk, akárki! -— adta ki az indítványt Tóth és megkezdték az akciót. Megvárták azonban, hogy a sétáló pár az Alpári úton egy kicsit távolabb haladjon a központtól. Ekkor Somkúti István odalépett Konkoly Józsefhez és megkérdezte tőle: — Messze mégy-e még a nagylánnyal? — Nem, csak ide a sarokig — hangzott a békítő válasz, mert a fiatalember érezte, hogy meg akarják verni. Somkúti azonban fölényesen rászólt. — Ne játszd itt a fejet! A KÖVETKEZŐ pillanatban Tóth József már ütött. Kétszer ököllel vágott a megtámadott arcába, mire az védekezni futott a meglepetéstől. Néhány ökölcsapás után Konkoly elmenekült, hiszen támadói fölényben voltak, bár Somkúti Gusztáv és Csen,ki János nem kap3 jugoszláv műsora VASARNAP 9.20: Hírek. — 9.25: Népi muzsika. — 9.55: Faluműsor. — 10.45: Kiváncsiak egyesülete. — 11.30: Cirkuszi sorozatfiím. — 12.00: Korunk, emberek. — 12.30: Világkörüli kalandok. — 13.30: Bulgária—Svédország labdarúgó-mérkőzés. — 15.15: Sakk. — 15.50: Az ügyeletes utca. — 16.30: Szerelem, ph szerelem. — 17.20: Népszerű tudományos film. — 17.50: Hírek. — 17.55: Idő és dokumentum. — 18.25: A Ladó népi együttes műsorából. — 19.00: Perry Mason. Sorozatúim. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek: — 20.00: Tv-híradó. — 20.50: Szemafor, csehszlovák zenés színház. — 21.50.: Lírai percek. — 22.00: Tv-híradó. HÉTFŐ 9.40: Iskola-tv. — 14.50: lskola-tv. — 16.55: Hírek. — 17.00: Kis világom. — 17.25: Rajzfilmek. — 17.40: Hol van, ml lehet? — 18.00: Tv-tu- dományok. — 18.15: Népi muzsika. — 18.45: Ml és a tudomány. — 19.15: Heti sportszemlé. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.40: Dnilo: Éjszaka és köd. Tv- játék. — 21.40: Változatok egy témára. — 22.10: Tv-híradó. csolódtak bele a verekedésbe. Az ittas Tóth József azonban utána iramodott a menekülőnek, közben kinyitotta a bicskáját. Ezt Konkoly nem láthatta, tehát az országút közepén bevárta üldözőjét, s mikor az odaért, abban a pillanatban szúrt is. Súlyos sérülésével tovább menekült a fiatalember, amíg a többiek szem elől tévesztették. Beszaladt Szondi László lakására, akinek kocsija éppen a háza előtt állt. Azonnal kórházba vitte a sérültet — és ez volt a szerencse. Konkoly Józsefet rögtön megoperálták, de ha rövid idő alatt nem került volna kórházba — hangzik az orvosszakértő véleménye — meghal. A MEGYEI bíróság Tóth Józsefet emberölés bűntettének a kísérlete miatt hétévi szabadságvesztésre ítélte és . három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Somkúti Gusztávot és Csenki Jánost többek által elkövetett garázdaságban találta bűnösnek és tíz-, illetve öthónapi szabadságvesztésre ítélte. Ki a legény Félegyházán? — kérdeztük a címben. Semmiesetre sem a Tóth Józsefhez hasonló iszákos . és oktalan kötekedők. Gál Sándor A DAV Bajai Üzletigazgatósága közli, hogy a Kismotor- és Gépgyár Csávolyi úti telepén létesített 20 Kv-os távvezetéket és transzformátorállomást 1967. november 18-án 10 órakor feszültség alá helyezi. Továbbá üzembehelyezi 1967. november 20-án a Bajai Posztógyár ^észére épített 35 KV-os csatlakozó vezetéket. Ez időtől kezdve a vezeték érintése életveszélyes, illetve halálos. 9202 Kőműveseket és kőműves mellé segédmunkásokat felvesz a Kecskeméti Földművesszövetkezet. Jelentkezni: Kecskemét, Mindszenti út 3. szám alatt. Fmsz vezetősége. 7081 A Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat Kecskemét, Kossuth tér 1. elcserélne * 2,5 tonnás nyitott „Robur” gépkocsit azonos típusú, rakterületű csukott gépkocsiért, vagy „Barkas” furgon gépkocsiért. 9057 Villanyszerelő szakmunkásokat Kiemelt órabérrel felvesz a Kecskeméti Tejüzem. 9216