Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-06 / 263. szám
Sándor: A Forradalom hangja Fél évszázadról idecsendül hozzám a Forradalom hangja. Sósizű a tengerkék alkonyat a szemcsés szél a fákat csikorgatja, csattognak a matrózok szalagjai borostás, kucsmás tömeg áll a téren fényszórók pengéi villognak a pétervári szurok-sötétben. Lenin beszél. A nagy Iljics szól szavai az egyszerű agyakba behatolnak kezében nincs papír — beszél, beszél minden mondata egy ágyúlövése a Forradalomnak, össztűz a tegnapra, hogy a miénk legyen a holnap ... Hangja itt hullámzik most a lemezen szívem a régi menetek ütemére dobban katonája vagyok én is, bár nem lehettem ott a Forradalomban. Látom, amint kinyújtott karja alatt megindulnak a gyárak, a földek, a kertek fölegyenesedik a barázdák népe és szavaitól erőre kap, mint anyatejtől a gyermek. Szikár vasöntők, sápadt bányászok ágyútölteléknek szánt katonák fordulnak feléje s ha mást nem, de e szavakat értik: Föld, Munka, Béke! Amíg forog a lemez, nagy homloka mint egy új nap világit felettem felerősítem, hogy meghallják szavait a felhőkarcolók árnyékában, a tam-tamok földjén s a dél-amerikai dzsungelekben. Figyeljetek és hallgassatok rá mert olyan szelíd-okosán beszél hozzátok ez az ember, hogy kinyílik előttetek a könyv és élesebb lesz kezetekben a fegyver.'.2 ötven év távlatából csendül hozzám a Forradalom hangja. Lenin beszél s tüzének ereje ma űrhajókat küld a magasba várost telepít oda, ahol azelőtt a farkas sem élt meg, amerre ujja mutat, a biztos útra más milliók léptek. Szava ma is elevenen lobogó láng, tűzhely az igazaknak, s ha kell robbanó bomba. Figyelj Leninre, emberiség. Figyelj a Forradalomra! * Számadás és emlékezés A Nagy Októberi Szocialista Forradalom dicső 50 éves évfordulóját köszöntjülk, A Krími terület dolgozói, ugyanúgy mint minden szovjet ember, örömmel készült és várt erre a nagyszerű ünnepre. Ebből az alkalomból szeretnék szólni a mi napfényes megyénkről, lakóinak eredményeiről, munkájáról. Eseményekben gazdag és változatos Krím története, mely igazi kincsesháza a szovjet nép forradalmi, harci és teremtő hagyományainak. Emlékezzünk Szevasztopol 1854—55-ös védelmére, az Ocsakov és Patyomkin cirkálókra, Perekop ostromára 1920-ban, Szevasztopol második védelmére 1941—42-ben, Adzsimuskaj illegális harcosaira, Perekop és a Szapun hegy ostromára 1944-ben. A szó leg- szorosab értelmében halhatatlanok a tengerészek, a partizánok, az illegális pártmunkások hőstettei. De halhatatlan népünk hősiessége az alkotó munkában, azé a népé, aki csak az elmúlt fél évszázad alatt kétszer emelte fel romjaiból az ellenség által lerombolt népgazdaságot. B üszkén soroljuk fel eredményeinket ma, midőn számadással állunk a szovjet haza 50. éves jubileuma elé. De csak úgy tudjuk ezeket igazán értékelni, ha összehasonlítjuk a múltat a jelennel. A szovjethatalom évei alatt olyan gigantikus üzemek létesültek, mint a kamisburunszki ércdúsító kombinát, a szimfe- ropoli Dzerzsinkszkij-cipőgyár, a műanyagcikkek gyára, a pe- rekopi és szakszi vegyiüzemek, hogy csak a legfontosabbakat említsük, Rekonstruáltunk és bővítettünk több tucat üzemet. Gyakorlatilag újólag kellett létrehoznunk olyan iparágakat, mint a vegyészet, a hal- és szőlőfeldolgozás. A szovjethatalom évei alatt r EGYMÁSÉRT HARCOLTAK ÚJ MŰVEL jelentkezett a Megyei Filmstúdió. Csaknem 20 perces rövidfilmet készítettek Ligeti Károlyról, a magyar internacionalistáról. A film november 1-re készült el, s a következő hetekben bemutatják a megye valamennyi filmszínházában. Orosz szövegű változat is készült belőle, amelyet a megyei pártbizottság és a megyei tanács ajándékaként magával vitt a Krímbe látogató delegációnk, s ott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom alkalmával rendezendő ünnepségeken mutatják be. A film címe: „Egymásért harcoltak.” Ebből is látható, hogy a téma gazdagabb az eredetileg tervezettnél. Az első elképzelések szerint ugyanis a Bács megyei internacionalisták emlékezéseit szándékoztak az alkotók feldolgozni. A középpontban a szibériai hadifogságot megjárt és Ligeti Károllyal kapcsolatba került idős harcosok élményei álltak volna. Az előkészületek, az adatgyűjtés során azonban annyi új mozzanat került felszínre, hogy az alkotók — Radó Gyula, a forgatókönyv írója és Ábrahám János rendező — kezében folyvást bővült és gazdagodott az anyag, mire a film végleges formát kapott. S EZZF.L lett valóban tág horizontú a történelem új korszakának hajnalát méltón bemutató és első fél évszázadának nagyszerűségét érzékeltető alkotás az „Egymásért harcoltak”. Ligeti Károlyt látjuk az első képen, a kiskőrösi születésű nagy magyar internacionalistát, aki Omszkban halt hősihalált. Végrendelet című versét Piróth Gyula, a Kecskeméti Katona József Színház művésze mondja el. Ez a vers a film vezérfonal la, eszmei alapmotívuma. Közben idős harcosok emlékeznek, Lovász József volt omszki hadifogoly és Medveczki Sándor, az intervenciósok ellen élet-halál harcot vívó Vörös Hadserek egykori tagja. Tiszteletet érdemlő munkát végeztek a film készítői az egykori archív anyagok felkutatásával és kiválogatásával is. Az omszki hadifogolytábor, a munkások és parasztok élete a cári Oroszországban, majd megjelenik Lenin, beszél, szervez .., és lelkesülten mennek harcba a proletárok. NÉHÁNY emlékezetes kép örökre megragad a nézőben: Egy katona puskatussal veri le a cári jelvényeket. Másutt látszólag oda nem illő jelenet: férfikéz a zongora billentyűin. Lélekzetvételnyi meghökkenés múltán látjuk csak meg a durva katonaposztót a csukló fölött. Imre Gábor festőművész, Szimferopol kecskeméti díszpolgára, a Tanácsköztársaság veteránja emlékezik tovább. Barátkoznak a katonák a fronton. Akkor azt hitték, ütött a szabadság órája nekünk is. S valóban, 133 napra itthon is szabad lett a nép. Az egykori Vörös Híradó riportját látöuk: Május elseje a Margitszigeten. Proletárgyerekek, akik akkor léptek először a szigetre, s életükben először akkor ettek zsömlét. Gyorsan pergő képek ismét a frontról, a Vörös Hadsereg harcairól, s ezután tüstént a második világháborúból, amikor a szovjet hadsereg katonái végérvényesen elhozták nekünk a szabadságot. Ünneplő tömeg munka, s emlékezés a felszabadítókra. Szovjet sírok a kiskőrösi temetőben, majd fiatal szovjet harcosok a Petőfi-hás; ban. És ismét Ligeti Károly Végrendeletének utolsó sorai zengenek... SZÉP szöveg, ihletett képek, mélyértelmű szimbólumok együttese ez a film. Meghatottságot, ünnepi hangulatot kelt a nézőben. Nehéz és szép feladat volt, amelyet a stúdió munkatársai — az előbbieken kívül Dobó Mária és Fodor Balázs — messze az eszközeiket és a lehetőségeket meghaladó színvonalon oldottak meg. Mester László megváltozott a krími falvak arculata is. Évről évre fokozódik területünkön a mezőgazdasági termelés üteme és mérete. A Krím állami gazdaságaiban a gyümölcsösök területe az 1940. évi 27 ezer hektárról 67 ezerre, a szőlők területe 12 ezerről 108 ezer hektárra emelkedett. Az öntözött terület az 1940. évi 12 ezer hektárral szemben 128 ezer hektár. lyen ékesszóló számok bizonyítják a fejlődést. De még szebb távlatokat nyitott meg a Dnyeper éltető vize. Teljes kapacitással folyik az Észak-Krími csatorna építkezése, amelynek első szakasza több mint 150 ezer hektárnyi földet fog öntözni. Az államtól a terület gazdaságai rendkívül nagy segítséget kapnak. A termelés műszaki és energetikai ellátottsága még soha nem volt ilyen magas. Sok kolhozunk és szovhozunk rendelkezik saját konzervgyárral, borkombináttal, hűtőházzal. Nagyon kellemes érzéssel jegyzem meg, hogy a hűtőházak kompresszor-berendezéseit magyar barátainktól kaptuk. A mezőgazdaság fejlődésében nagyon hatásos ösztönzőknek bizonyultak azok az intézkedések, melyeket mindenütt megvalósítunk az SZKP Központi Bizottsága 1965. márciusi plénumának határozatai alapján. Ezek a határozatok tudományosan megalapozott távlatokat nyújtanak a dolgozóknak, lehetőséget teremtenek a termelés tervszerű fejlesztésére, a kolhozok gazdasági helyzetének megszilárdítására, ezen az alapon pedig az emberek jövedelmének növelésére. Jelentős mértékben növekedett a kolhozok pénzbevétele, a szovhozok nyeresége. így lehetőségük van gazdaságainknak nagy összegeket fordítani gazdasági épületek, lakások, művelődési házak, iskolák, óvodák építésére. Üj áruházakat, éttermeket rendeznek be, új bekötő utak épülnek. A Krasznog- vardejszki Kerület Népek Barátsága és Oroszország nevű kolhozaiban városi jellegű, nagy települések építése folyik, melyeket az építőművészet legújabb eredményeinek felhasználásával terveztek meg. A szovjet állam állandó gondoskodásának tárgya az ember és egészsége. Sok ismert külföldi tudós, orvos nyilatkozott elragadtatással arról a hatalmas munkáról, amelyet a Krímben láttak, melynek célja a dolgozók egészségének helyreállítása, megőrzése. Néhány adatra hivatkozom. 1913-ban az egész Krímben 115 egészségügyi intézmény volt 1392 hellyel. Egy orvos 15 ezer lakost látott el. Jelenleg a területen 1300 üdülő, illetve szanatórium van 13 390 hellyel. Egy orvos 350 embert lát el. Városainkban, falvainkban 862 óvoda és bölcsőde működik. A terület költségvetésének egyharmadát egészségügyi célokra fordítjuk. A szovjethatalom 50 éve alatt hatalmas változások mentek végbe a tudomány, a népművelés, a kultúra területén is. A Krímben az alkotó értelmiség nagyszámú serege él és dolgozik. írók, festők, zeneszerzők, akik a Nagy Október 50. éves jubileumára új dalokat, ragyogó festményeket alkottak. C n évvel ezelőtt a Krím vJLí bolsevista szervezeteinek soraiban háromezer párttag volt. A kommunisták csatasorba állították és vezették a népet az önkényuralom, az ellen- forradalom ellen. Megszervezték a népgazdaság helyreállítását és fejlesztését. 1941-ben a krími pártszervezetek létszámának fele, majdnem 10 ezer ember, a frontod, vagy a partizán osztagokban harcolt a fasiszták ellen. Területünkön most a kommunisták 90 ezres hadserege vezeti és irányítja a Krím több százezer dolozóját új célok, a komunizmus építése nagyszerű terveinek megvalósításában. A krímiek méltóképpen ünnepük a szovjethatalom dicső évfordulóját. Az ipari dolgozók terven felül több tízmillió rubel értéket gyártottak. Mezőgazdaságunk dolgozói pedig alapjában véve befejezték a gazdasági évet. E nagy ünnep előestéjén, melyet velünk ünnepelnek a világ dolgozói, megelégedéssel állapítom meg, hogy Bács-Kiskun megye és a Krím dolgozói között a baráti kapcsolatok állandóan fejlődnek és erősödnek. Gyakran cserélünk küldöttségeget, ismerkedünk a népgazdaság, a kultúra terén elért eredményeikkel. K özös nagy ünnepünk, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának alkalmából a Krím-terület kommunistái és valamennyi dolgozója nevében őszintén kívánok Kecskemét és Bács-Kiskun megye minden dolgozójának új, nagy sikereket a szocialista Magyarország építésében, nagyon jó egészséget és sok boldogságot. Kellemes ünneplést, drága barátaink! N. Kirícsenko az Ukrán Kommunista Párt Krími Területi Bizottságának első titkára A. A, Usin: Ukrán falu.
