Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-30 / 283. szám
1967. november 30, csütörtök 5. oldal Hangverseny a Művészklubban Színházunk új tagja A tizedik évad Ősz a kék laguna felett IV. Ház a kikötőben KICSINY, de lelkes közönség előtt rendezte meg a kecskeméti Művészklub idei első hangversenyét hétfőn este a városi művelődési ház nagytermében. A kecskeméti Művészklub 1963 tavaszán alakult azzal a céllal, hogy összefogja a megyeszékhely művészeit és művészetkedvelőit, nyilvános szereplési és vitaalkalmat teremtsen, aktív, kulturált klubéletet hozzon létre, s mindezzel a város kulturális életét színesítse. Különféle szakcsoportok jöttek létre: irodai- * mi, képzőművészeti, foto, zenei stb. Ezek közül legeredményesebbnek mondható a képzőművészeti és a zenei szakcsoportok munkája. A képzőművészek kiállítások, tárlatok, viták rendezésével, a zenészek pedig kisebb házi hangversenyekkel, zenei előadásokkal, hanglemez-bemutatókkal, a filharmóniai hangversenyek után a szereplő művészekkel (pl. Kiss Gyula, Endrico Caval- lo, Tátrai vonósnégyes, Bartók vonósnégyes tagjaival) folytatott beszélgetéseket, valamint a helyi zenetanárok és meghívott művészek bemutatkozó hangversenyeinek rendezésével tették változatosabbá a klub életét. A hétfő esti hangversenyen Mezey Erzsébet gordonkaművésznő mutatkozott be. A műsorban közreműködött Hutyra Ferenc fuvolán, zongorán Ladies Tamásné és Miklós György. MEZEY Erzsébet, a Zeneművészeti Főiskolát Banda Ede növendékeként végezte. Rutinos zenekari játékos, a Budapesti M ÁV-szimfonikusok tagja. Egy-egy alkalommal önállóan is fellép, szombaton például 1 Budapesten lesz ugyanezzel a műsorral hangversenye. Műsorát bő két évszázad jeles alkotásaiból állítatta ösz- sze. Általában finom kamarajellegű hang jfellemzi, de tud energikusan is játszani. Vitali Ciacconáját, — melyet Luigi Silva, Mainardinak ajánlva írt át gordonka-zongorára, — a hangszer adta technikai lehetőségek között jól megoldotta. Az eredetileg hegedűre írott technikás darabot gordonkán játszani sokkal nehezebb. Beethoven C-dúr szonátája első tételében a szép, lendületes kezdés után egy-egy kevésbé ellenőrzött hangot is hallottunk. A másik két tétel jó megformálása, kifejező, szép, lágy hangja viszont az est egyik értéke volt. Kodály Adagio című impresszionisztikus hangvételű művében az előadó még jobban fel tudott oldódni, érzelmeit kifejezésre tudta juttatni. A felfelé történő fekvésváltások kevesebb csúszásával talán még megragadóbb lett volna e szám. Kodály 5 Epigrammája után Schubert Arpegaione szonátáját hallottuk igen mély átéléssel, szépen formálva Schubert romantikus dallamait. A zongorán közreműködő Miklós György szintén kitűnő kamarazenéd, aki másfél héttel ezelőtt, hasonlóan szép sikerrel szerepelt Kecskeméten. A MŰSORBAN két fuvolazongora szonátát is hallottun.* Hutyra Ferenc abonyi zeneiskolai tanár és Ladies Tamásné kecskeméti zongoratanárnő előadásában. Vivaldi g- moll szonátájának különösen utolsó tétele sikerült jól, valamint a századforduló egvik francia zeneszerzője, Jules Mouquet „Pán szonáta” című, impresszionisztikus hangvételű, antik görög témához kapcsolódó műve. A hangverseny műsorát alapos felkészültséggel és szakérte1emmel Körber Tivadar tanár ismertette. Lakó Sándor izínész találja ki azt, amit szerettem volna kérni tőle. idehhez persze olyan színteret, légkört igyekszem te- iteril a próbákon, ahol fel- kük, beleéli magát a daA lakasan hiába keresem. Végre feleségét — Agárdi Ilonát — sikerül megtalálnom a Mikroszkóp Színházban. Tőle tudom, hogy Veszprémben rendez — Illyés Gyula: Fáklyalángját —, de talán vasárnap hazajön, pár órára. Vasárnap fél óra áll a rendelkezésünkre. Pethes György előveszi a kecskeméti Katona József Színház új, reprezentatív műsorfüzetét és azzal a megjegyzéssel nyújtja át, hogy ebben mindent megtalálok, ami az érdeklődésre számot tarthat. Azt például, hogy édesapja, Pethes Ferenc érdemes művész is tagja volt a kecskeméti színháznak 1949-ben, Pethes Györgyöt pedig diákköri emlékek fűzik a városhoz... — Igen, a kecskeméti Katona József Gimnázium növendéke voltam. Ebből az időből, arra vagyok talán a legbüszkébb, hogy az iskola növendékeivel együtt eljátszottuk Katona József egyik feledésbe merült drámáját, a Jeruzsálem pusztulását. A színházban mutattuk be és én rendeztem. Ti& évvel a Színművészeti Főiskola elvégzése után is a legőszintébb tisztelet hangján szól egykori osztályfőnökéről, Nádaséi Kálmánról: „Ügy érzem, mindent neki köszönhetek.” Aztán arról beszél, hogy milyen öröm számára együtt dolgozni a volt osztálytárssal és jó baráttal, Turián Györggyel, a kecskeméti színház főrendezőjével. Ezután számbavesszük, hogy milyen fontosabb esemény történt vele a főiskola után és a kecskeméti évad előtt... — Négy évig főrendező voltam Debrecenben. Utána a Nemzeti Színház, majd a József Attila Színház következett, Most pedig Kecskeméten kezdem a tizedik szezont. — Három feladat vár ebben az évadban. Az első, nagyon szép és izgalmas: Raffai Sarolta Egyszál magam című darabja. Érdekes és értékes magyar drámának tartom, örömmel készültem a rendezésére. A második Arthur Miller drámája, A bukás után, és végül egy zenés vígjáték: A kaktusz virága. Hogyan ítéli meg az író és a rendező szerepét egy darab sorsában? — Alapvető elvem, hogy nincs az írótól függetlenül létező rendezői stílus. A rendező alapvető feladata, hogy tisztázza: mit akart kifejezni az író, ezután egyezteti a saját gondolataival is, megkeresi hozzá a színpadi kifejezés eszközeit. iCiinden darabhoz, amit rendezek, pár oldalas tanulmányt is írok — önmagámnak. Ezt követi a realizálás, vagyis az elgondolásaimat belehelyezem színpadképbe, díszletbe, megpróbálom látványában kibontani az író által leírt, elképzelt világot. Nagyon fontosnak tartom az előkészítést. A színésznek milyen „szerepet” szán ebben a munkában? — Szokásaim közé tartozik a mozgástervek elkészítése is. Eljátszom magamnak a darabot, de nem írom elő a színész számára kötelező érvényűnek. Á színész rengeteg olyan ötletet „hozhat”, ami csak munka közben, a próbákon kerül felszínre. Részemről a színészt alkotóművésznek tartom, akit rávezetni és nem kényszeríteni kell a megoldásra. As a tökéletes, ■> a r~ én L _ oldódik, L rabba, nem pedig végrehajtja a rendezői utasításokat. Tízéves színházi múlttal a háta mögött Pethes György fiatal rendező. Ezt a kort tempójával, folyton újjal kísérletező művészeti áramlataival magáénak vallja, de a túlzások nem csábítják. A képernyőn már többször találkoztunk a nevével. A filmrendezéshez nem érez kedvet? — Egyelőre nem. Nagyon szeretem a filmet, rengeteget járok moziba, egyik legkedvesebb rendezőm például A négyszáz csapás tehetséges rendezője, Truffaut. De én maradok a színháznál. Számomra ez mindennél többet jelent... Vadas Zsuzsa Rovinj tengerbe nyúló, romantikus hegyfokra épült. Házacskái, mint egymásra zsúfolt lapos tetejű dobozok felkúsznak egészen a Monte Rosso fennsíkjára, a templomtérre, melyet elegáns karcsúságával mintegy bekoronáz a régi dóm harangtornya. Aki vesz magának annyi fáradságot, hogy felmászik a torony kilátójába, csodálatos szép látványban van része. A szárazföld felől a várost szegélyező lankás dombocskák, a félsziget intenzív, harsogó zöldje, melyet a nemzetközi autóút fehér szalagja szel ketté, elöl pedig egészen a láthatárig a tenger fodrozódó kékje, s közvetlenül a kikötő előtt pedig két dús vegetációjú szigetecske hatalmas fái bólogatnak a modem szállodák, kempingek színes foltjai köré tömörülve. A városka, melynek megtekintésére hangulatos kirándulást szervezett az IBUSZ, valamikor híres tengerjárók lakóhelye volt és a XVI. században még csatorna választotta el a átterjedt a városka, a lakók szívesen cserélik fel a szűk, ódivatú házakat modernebb otthonokkal. Erről beszél Schréder néni is, aki a kikötő menti egyik egyemeletes házacskában lakik családjával. Magyarok, akik már jó ideje itt élnek. Saját házuk romantikus lépcsőfeljárójával az emeletre még a régi korok hangulatát idézi, fent a szobácskák otthonosak, barátságosak és szeretettel invitálják a vendégeket nemcsak mint idegenforgalmi vendéglátók, hanem azért is, mert válogatás nélkül mindenik Rovinjban élő család nyílt szívű, vendégszerető, akár magyar, akár dalmát, vagy szerb vér csörgedezik is az ereiben. Schréderék is elhagyják a régi házacskát, kiköltöznek a bútorbolt mellől (amelynek üzletvezetője Schréder bácsi) a rövidesen felépülő kertes új házba, amely az autóút közelében emelkedik majd. A magyarországi rokonsággal tartják a kapcsolatot, sőt minA kikötő mólóinak tövében tucatnyi gyerek. Horgásznak. De horgászbotot sehol sem látni. Egyetlen műanyag fogantyúra van ráfüggesztve a zsinór, és a horog a picinyke úszóval. Ez utóbbira alig van szükség, mert alig vetik be a gyerekek, már húzzák is ki a rajta fickándozó karcsú, apró halacskával, Egész kötegre valót fűznek fel belőlük hosszú cérnaszálra. szárazföldtől. Ma már a ké- den nyáron el is látogat hoz- sőbbi évszázadokban beteme- ' zájuk egy-egy rokon, jó barát tett csatorna túlsó partjára is Mapr hanglemez nyerte a belga rádió és televízió A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat a napokban levelet Kapott a belga rádió és televíziótól. Hivatalosan közük, hogy az át taluk szervezett hanglemez nemzetközi nagydíj-versenyt, ezenkívül a „különleges kivitel” kategóriában is az első díjat a Musica a Hungarica négy hanglemezből álló zenetörténeti sorozat, a Magyar Hanglemez- gyár Qualiton márkájú lemeze nyerte. Ugyanezen a versenyen a kamarazenei felvételek között a Tátrai vonósnégyes tolmácsolásában második helyezést ért él Haydn: Erdiődy quartettek című háromlemezes albuma. A versenyt 1967 júliustól októberig szervezte a belga rádió és televízió, hallgatóinak nagy nyilvánossága előtt, és a díjakat a hallgatók széles köréből álló zsűri ítélte oda. (MTI) Kecskeméten is megalakult a Népművelési Tanács Szerdán délelőtt megbeszélést tartottak Kecskemét kulturális intézményeinek képviselői. Krajcsovszki József, művelődés- ügyi osztályvezető ismertette a népművelési tanácsok működésére vonatkozó irányelveket. Az új testület vezetőjévé Újvári Lajos vb-elnökhelyettest, titkárává Krajcsovszki Józsefet választották. A megyeszékhely kulturális élete sokat fejlődött az utóbbi években, egyre több szerv, intézmény kapcsolódik a tudatformálás munkájába és mind fontosabbá válik a koordinálás és a feladatok tervszerű kialakítása. Éppen ez lesz az új testület egyik fő feladata. A városi tanács népművelési felügyelője ismertette a hároméves népművelési terv elkészítésével kapcsolatos tennivalókat. A felszólalók, köztük dr. Greiner József, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának titkára, hasznos javaslatokkal segítették a Népművelési Tanács jövendő munkáját. Az egybegyűltek elhatározták, hogy szociológiai bizottságot alakítanak. Ennek irányítására Papp István aspiránst kérték fel. II ingosziäv műsora CSÜTÖRTÖK 16.30: Tik-tak. — 16.45: A világ képei. — 17.15: Riport. — 18.00: Opera: Anka partizánlány. — 19.00: Az ügyeletes utca. — 20.40: „Ballada a sötétségről”. — Tv-dráma. — 21.40: Líra. — 23.00: Jégkorong: Ausztria— Jugoszlávia vagy Magyarország. a határon túlról. Schréder bácsi éppen nincs itthon, Bécsben jár üzleti ügyekben, s a gyerekek is munkahelyükön vannak így napközben, úgy, hogy egyedül Schréder néni őrzi a családi hajlékot, melynek ablakain át a kikötő csillogó vizére, azon túl a ringatózó halászbárkákra, a Katarina-sziget hotelsorára lehet látni. Szép ez a látvány és Schréder néni tudatos élvezője a gyönyörő tájnak, az olaszosan egyéni hangulatú kisvárosnak, amelyet úgy szeret, mint saját édes hazáját. Ismeri is az ösz- szes nevezetességeket, akár egy képzett idegenvezető. No és ezenkívül kitűnő tanácsokkal tudja ellátni a vendégeket mindenféle piaci beszerzési ügyben. mert hiszen az ő feladata a család és a vendégek élelmezését ellátni. Nem lehet innen anélkül elbúcsúzni, hogv nem ígéri meg a látogató: visszatér még egvszer. Nemcsak a város egvedüláüó érdekessége, történelmi emlékei miatt, hanem azért is, mert ez a vendégszeretet, ez a szívélyes jóindulat, ami a nyaralókat itt kíséri, nr r,.4onk§ppen visszatérésre csábít. Csáky Lajos