Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-29 / 282. szám

1967. november 29. szerda

S. oldal

i tanulás joga és segítése

rr

Ősz a kék laguna felett

III. Korok, tájak, emberek

A LEGUTÓBBI Idők egyik nagy érdeklődéssel fogadott új rendelete a napokban látott napvilágot. A munkaügyi miniszter, egyetértésben a művelődésügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával. szabályozta a munkájuk mellett továbbtanulók kedvezményeit. Érthető az országos figyelem. A tavalyi tanévben igen sokan vették igénybe a továbbképzés lehetőségét. Az általános iskolákban körülbelül negyvenezer, a középiskolákban közel 150 ezer. a felsőoktatási intézményekben több, mint 37 ezer volt a továbbtanulók száma.

Időszerű a szabályozás, mert ennek révén — az alkotmányban biztosított tanulási jog messzemenő figyelembevételével — mégiscsak irányitottabb, gazdaságosabb lehet a dolgozók továbbképzése, mint eddig volt. A lényeg ugyanis az. amint az új szabályozásból világosan kiderül, ho-gy a munkakörök betöltéséhez szükséges, tehát a népgazdaság, a vállalat szempontjából fontos tanulmányokat vállaló dolgozók nagyobb kedvezményben részesülnek, mint azok, akiknek a tanulmányai nem a munkakör jobb ellátását, a színvonalasabb, szakszerűbb és eredményesebb vállalati munka érdekeit szolgálják.

A RENDET ,et különös gondot fordít az általános iskolai és gimnáziumi tanulókra, ök feltétel nélkül kapják meg a továbbtanulási kedvezményt, illetőleg a tanulmányi szabadságot. Az új rendelet szelleme azonban tükrözi azt is. hogy tekintettel kellett lenni a néha és néhol már zavaró jelenségre, ame'yet éppen a dolgozók továbbképzése okozott. Sokan olyan tanulmányok miatt vették igénybe a kedvezményeket, amelyeket tuta’donkéopen semmi sem indokolt, s ez a mun- kaheTyen zavart okozott.

Miyen fontos különbségek vannak a most megjelent, 1968. január elsején életbe1ér>5, illetve az 1960-ban és 1962-ben kiadott rendelkezések között? A leglényegesebb az, hogy ezentúl a tanulmánvi munkaidő-kedvezmények teljes tartamára a következő feltételekkel jár az átlagkereset:

a) ha a munkakörére jogszabály. vasy kollektív szerződés által előírt szakképzettséget szerzi meg;

b) a nappali tagozatos képzés befejezéseként előírt esti vagy levelező tagozatú képzésijén vesz részt (például a tanulmány utolsó évében oktató-nevelői munkát végző pedagógus), vagy

c) a vállalattal tanulmányi

szerződést kötött.

Egyéni elbírálás alapján, rendkívüli méltánylást igénylő esetekben a vállalat a térítést, tehát az átlagkeresetet, részben vagy egészben akkor is megadhatja a dolgozójának, ha az említett három feltétel egyikének nem felel meg. Szabályozza a rendelet —, amely különben a Magyar Közlöny 1967. november 18-i számában jelent meg —, azoknak a kedvezményeit. akik nem felelnek meg a feltételeknek. Igen jelentős, hogy azok, akik már folytatják tanulmányaikat, az iskolatípus befejezéséig mindenképpen megkapják a továbbtanulással járó kedvezményeket.

EGY TOVÁBBI lényeges része az új rendeletnek a különböző kedvezmények rögzítése. Az általános iskola esti és levelező tagozatán, továbbá a gimnázium osti tagozatán tanulókat három munkanap tanulmányi szabadság illeti tanévenként. Eddig hat nap járt. Ez a változás azonban a le'g- több érintett dolgozó esetében nem hátrányos, sőt azoknak, akik hosszabb ideje állnak munkaviszonyban, egyenesen kedvez. Eddig ugyanis a különféle címen járó pótszabadságot be kellett számítani a tanulmányi szabadságba, ami ezentúl a rendes, az alap- és a pótszabadságon felül jár. Ugyanezt kell alkalmazni a szakképzettséget nyújtó és a felsőoktatási intézményekben tanulóknál is. Bár ezek a tanulmányi szabadsága csökken, most — minthogy ez sem megy a rendes szabadság terhére —, túlnyomó részüknek ugyancsak előnyös az új rendelkezés. Szabályozták a tanulmányi szabadságon kívül a munkaidő-kedvezményt is, amely a felsőfokú intézményekben tanulókat az esti és levelező tagozaton megilleti.

A HÉTKÖZNAPOK gyakorlata természetesen igen sok részletkérdést vet majd fel. Az új rendelet humánus, tárgyilagos előírása azonban a vállalatok és a magukat továbbképző dolgozók helyeslésével taláEcoz.tak.

= V. I.

A bírósági gyakorlat nem volt egyöntetű aljban a kérdésben, hogy a lakásszövetkezetek vagyona társadalmi tulajdonnak tekinthető-e, vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma a napokban, e kérdésben állást foglalt. Kifejtette, hogy a telek, a lakásszövetkezeti házban levő, nem lakás

Megkezdik végre

Több mint két esztendővel ezelőtt leszakadt a kiskunmaj- sai gimnázium egyik tantermének mennyezete. A vizsgálat súlyos hibákat állapított meg az épület szerkezetében, ezért az osztályokat azonnal ki kellett költöztetni. Hová? Az iskolákban egyébként is szegény 14 ezer lakosú község egyik általános iskoláját vették igénybe, úgy, hogy a „kicsik” tizenkét tanulócsoportját délutáni tanításra osztották be egy másik iskolában.

Rendkívül bonyolult, áldatlan helyzetet teremtett ez a váratlan esemény Majsán, hiszen nemcsak az említett általános iskola rendjét kellett megbontani, hanem valamennyi politechnikai műhelyt is megszüntetni, illetve tanteremmé alakítani. Mind a szülők, mind pedig az iskolások nagy áldozatot hoztak, hogy fennakadás nélkül folytatódhassák a tanítás.

Maga a gimnázium egészen .elképesztő viszonyok között végezte — és végzi most is — munkáját. Az öt tanulócsoport tantermén — és az igazgatói, valamint nevelői „helyiségen” kívül — egyetlen szertáruk, gyakorlótermük nincs.

Milyen alkalomból vettük elő

— számos eddig írt cikk után most ismét a majsai gimná- , zium ügyét? Nos, a megyei ta- ! nács segítségére sietett a bajba | jutott községnek, a tervek el- j készültek egy nyolctantermes j gimnázium építéséhez és a 1 mintegy tízmillió forintos w‘,t- j ■séget is biztosították. A napok- j ban Huszka István, a gimnázium igazgatója hivatalos írást kapott arról, hogy most már elhárult minden akadály az építkezés elől.

Az új gimnázium átadásának terminusa 1969 júliusának vége, tehát az idő rövid. A község egész lakossága — beleértve az érdekelt községek és tanyák: Jászszentlászló, Szánk, Csólyospálos, Kömpöc, Kígyós, Tázlár, Bodoglár lakosságát is

— azt kéri az építőktől: a rendkívül mostoha viszonyok ismeretében, kövessenek el mindent, hogy a határidő valóban határidő legyen.

B. J.

célját szolgáló helyiségek, valamint az épületnek közös használatra szolgáló részei a szövetkezet tulajdonában állnak. A szövetkezeti tagok ezekkel kapcsolatos befizetései is a szövetkezet gazdálkodásával kapcsolatosak, a szövetkezet vagyonához tartoznak, vagyis társadalmi tulajdont alkotnak.

Nem hittem el, amikor az idegenforgalmi prospektusokban olvastam, hogy ez a táj homéroszi hangulatokat őrzött meg. Pedig így van. Amikor hazatérve elővettem Devecseri varázslatos fordítását, az Odüsszeiát, merendítő élességgel korok, évezredek változását kiálló hitelességgel léptek ki a hexameterek sűrű sorai közül az isztriai táj sziklái, tengeröblei, a tágöblű horizont szélén megbúvó apró szigetek fehér mészkő- szirtjei.

Hallga csak! Hogy kesereg a hajótörött Odüsszeusz:

.. .most pedig itt nincs út kikerülnöm a szürke habokból; mert odakint éles sziklák, körülöttük a bullám

zajlik zúgva, kopár nagy szirtiok íut fel az égre,

s partig-mély az a víz, nincs hely megvetnem amott sem mindkét lábamat és a veszélyből elmenekülnöm;

csak valahogy még éles szirtre ne csapjon a hullám hogyha kilépek ...

Aki először igyekszik vissza a partra itt a laguna vizében,

ha egy kis szél fodrozza a vizet, vajon nem jutnak-e hasonló gondolatok az eszébe, amikor meglátja az éles, zegzugos mészkősziklákat, melyek hegyes csúcsai, mint ciklopszok kőbeder- medt kezeujjai meredeznek a part haragoszöld fái fölé. Csak- hát most már ezek a sziklák egy kicsit meg vannak szelídítve, a furfangos Odüsszeusz- nál kevéssé edzett látogatók örömére. A hegyes szirtek csúcsai közé óvatos kezek betonle- pényeiket öntöttek, s így bán- talom nélkül kiléphet bárki a szirtek és meredélyek fölé. Akár bele is ugorhat innen a vízbe, mert mindjárt a partközeiben jó néhány méteres mélység hívogatja az úszni tudót.

Porecs hangulatos, olaszos város. De a félsziget csúcsán már nem ravennai ihletőségű bazilikák romjai kínálják magukat, hanem a görög és római múlt.

A város — Pula (Pola) — hozzánk közelebbi emlékei az első világháború viharait idéznék. A monarchia tengerészeti támaszpontja volt itt a jól védett öblökben. De a római város emlékei, épületei is lépten- nyomon elénk magasodnak itt, mintha most nőttek volna ki a korszerű utak aszfaltjából. Az amfiteátrum még egy kicsit elkülönítve áll egy olaszos campanile szomszédságában, de a Sergius diadalív egészen be van ékelve a házak közé. Egyik oldalán egy szép, nagyablakos ruházati áruház, a másik oldalán pedig boltok, apró, olaszos árus bódék, amelyekben a díszes fafaragásoktól kezdve a celofánba csomagolt legfrissebb magyar béíyegritkaságokig, mindent meg lehet találni. Az egyszerű, nemes arányú ív alól szűk, olaszos utcácskára nyílik

kilátás, túl rajta az örökké kéklő ég adja az ellentétet a fehér mészkőburkolatú házak vakító fehérjéhez.

Karcsú korinthusi oszlopok támasztják alá az Augusztus templom timpanonját. Bent hűvös csend, amely némaságra, csöndes szemlélődésre intj az ide betévedt turistát. Közvetlenül a szomszédságában, az egykori római fórum helyén épült Köztársaság téren, gótikus városháza emelkedik. Sarkán a pajzsra támaszkodó szárnyas oroszlán Velence uralmának évtizedeit idézi.

Merész kalózok narancsszínű vitorlás bárkái rejtőzködtek jtt a tengerpart kis öbleiben, hogy Velence kincsekkel rakott gályáin rajtaüssenek, ha kedvezett az idő és az alkalom.

A városok a tengerparton: Pula, Porecs, Rovinj ezt a görög-római ókort, majd Ravenna, később Velence uralmát őrzik köveikben, régi épületeikben. Bent a félsziget hallgatag lankái között pedig ciprusok, fává nőtt rozmaring bokrok, olaszos majorságok szomszédságában komor középkori várak és kastélyok bástyái csipkézik a meredélyeket. Az ott Meránia; ahonnan a Bánk bán komor drámájának Gertrudisa elindult. Valamikor a frankok birtoka is volt, később pedig az újabb korban hol olasz, hol osztrák fennhatóság alatt éltek és haltak a merész kalózok utódai, unokái.

Ma már korszerű utak hálózzák be a félszigetet. Igen sokat költ itt a jugoszláv államszövetség a műemlékvédelemre, utak karbantartására és nagy kedvvel rakosgatta tele ügyesen, a táj adottságaihoz, szépségeihez hozzásímítva kempingekkel, szállodákkal, fogadókkal. Itt minden ajtó a vendégek fogadására tárul fel kora tavasz- szal, s vannak, akik villanyboy- leres kényelemmel, de vannak családok, akik csak egyszerű fehérre sikált súlyos faasztallalj jól megvetett parasztos ággyal; hús forrás vizével, vagy tüzes dalmát vörösborral várják a turistákat.

(Folytatjuk.)

Os. L.

II jugoszláv tm műsora '"

SZERDA

3.50: Szerencsekívánatok. — 10.00: Népzenei fesztivál. — 12.00: Szimfonikus hangverseny. — 13.55: Labdarúgás: Sparta—Änderte. — 15.00:

ökölvívó-verseny. — 17.00: Se nem fekete — se nem fehér. — 18.05: Partizán meditációk. — 18.25: Riport. — 18.55: Lira. — 19.25: Labdarúgás. Manchester—Sarajevo. — 21.25: Mijo Aleksic szórakoztatja önöket. — 22.45: ökölvívó-mérkőzés

ennek semmi nyoma egyelőre, hálistennek.

— No, fiacskám, te is szépen megmondtad — szólt közbe a nagymama. — Még hogy hálistennek.

— Tudja, hogy nem szószerint értettem. Ne kössön bele a szavakba.

— Légy szíves, ne sértegesd az anyámat!

— Ki sértegeti, de minek szól bele olyasmibe, amihez nem is konyíthat.

— Mi az, hogy nem konyíthat, hiszen fizikát tanít.

— De mikor tanulta 6 azt a fizikát, ötven éve? Azt ma már elemiben, pardon, az általános iskolában tanítják.

Kitört a vjhar. Most már nagymama és lánya is szegény Guszti barátomnak estek. S én még csak nem is védhettem, hiszen ő is alaposan elvetette a

súlykot. Leültem hát sakkozni a nagyapával, s a szoba szögletéből figyeltük a dolgok alakulását.

— Láttad a múltkor a Felföldi Anikót abban a filmben ? —

tért rá a nagypapa rögtön a lényegre. S hűen ecsetelte a művésznő bájait, melyek őrá mindig igen nagy hatással vannak. — Csak egyszer láthatnám életben, legalább fürdőtrikóban, odaadnám egy repülő csészealjért — mondotta jelentőségteljesen, s cuppan- tott is hozzá, ahogy csak az ilyen öreg ku- jonok tudnak. De magamban azért igazat adtam neki. Mert lám, ez a nyavalyás csészealj hogy felborzolta ezt a békés családi életet. Most például Guszti éppen teát akart tölteni magának, de idegességében leöntötte a galambszürke zakóját,

mire újabb szóözön záporzott rá.

— Te mit gondolsz — folytatta a nagypapa nyugodtan —, a marsbeli nőknek mekkora a...

Szavait elnyomta a két asszony és Guszti barátom hangja. Sőt valami csörömpölés, ami egy repülő csészealjtól származott, amit a feldühödött feleség röpített barátom koponyája irányába, de az ügyes volt, idejében félrehúzódott, s így a porcelántárgy nekiütközött a könyvszekrénynek, s betörte annak egyik üvegét is.

S ettől hirtelen lecsillapodott a társaság. Az asszonyka pityereg- ni kezdett, hogy ez a Guszti milyen mafla, s miért kapta félre a fejét, inkább lett volna egy púp a koponyáján, m.ert ezt meg is érdemelné ...

A nagymama harsányan kacagott, hogy milyen buta is az ember, ilyen csacsiságon képes összeveszni, bé- küljetek ki édes fiaim, biztatta lányát és nejét. Gusztinak kétszer sem kellett mondani, csókolgatni kezdte feleségét, amiről a nagypapának ismét a marsbeli nők jutottak eszébe ...

Én udvariasan bocsánatot kértem, s amilyen gyorsan csak lehetett, távoztam a repülő csészealjak vidékéről.

Másnap az utcán Guszti barátommal találkoztam. Egy csomagot vitt igen gondosan átkötve.

— Névnap, születésnap? — tudakoltam.

— A csészealj! — mondta cinkos mosoly- lyal, s felnézett az égre, ahol csak a téli nap világított fényesen.

F. Tóth Pál

A lakásszövetkezetek védelme

Az Augusztus templom mellett a Podeszta palota, a városháza árkádjai hívogatnak. Szemben az olaszos téren egy tengerész csárdát mímelő cukrászda várja a vendégeket.