Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-29 / 282. szám

1967. november 29. szerda X oldal A termelés 80 százaléka automatizált „Pihen”, s így nem görbül a faanyag Több és jobb parkettát ad a kecskeméti üzem A parketta sok bosszúságot okozott az elmúlt években épí­tőknek és építtetőknek egyaránt. Az ipar lényegesen keve­sebbet gyártott ebből a fon­tos építőanyagból a szüksé­gesnél, s ráadásul az áru minőségét is sok jogos kifogás érte. Elég ha a kecskemétiek emlékezetébe idézzük, hogy az Arany homok Szálloda burkolata a többszöri javítgatás, újrarakás ellenére sem lett tökéletes. Azzal a kérdéssel kerestük fel a Kecskeméti Parkettagyár ve­zetőségét; hogy milyen lesz lö­vőre a parkettaellátás és főleg: tovább javul-e a burkolóanyag minősége. A kecskeméti üzem a kettős cél elérése érdekében igen sokat tehet, hiszen például mozaikparkettából az országos szükséglet zöme itt készül. Vendéglátóink elmondták, hogy az utóbbi években mintegy 15 millió forintot költöttek az üzem bővítésére, gépesítésére. Ennek eredményeképpen ma már a gyártás 80 százalékát automata gépsorokon végzik. A termelés gyors ütemű fejlődését érzékel­teti, hogy az 1966. évi 380 ezer négyzetméterrel szemben az idén előreláthatólag 550 ezer négyzetméter mozaik­parkettát készítenek. A hagyományos típusú parket­tafajtákból pedig 90 ezer négy­zetmétert gyártanak. A szükség­lethez képest, ez a mennyiség is kevés, ezért 1968-ban körülbelül 600 ezer négyzetméterre növelik a mozaik-parketta-termelést. A hagyományos típusú burkoló­anyag iránti kereslet évek óta stagnál. Érthető, hiszen a mo- zaikoarketta lényeg sen ol­csóbb, mégis hasonlóan tartós, és ezzel gyorsabban, olcsóbban végezhető el a burkolás. Egy új áru, a panelparketta gyártásával is kísérletezik néhány hónap óta az üzem. A három méter hosszú, s 28 centiméter széles csíkokban ra­gasztott padlóburkolatot a ház­gyári lakásokban használják fel. Kezdetben nem felelt meg a minőségi követelményeknek az új termék, de időközön tovább javították a gyártási technoló­giát. s a ragasztó anyagot, nö­velték a lapok vastagságát. Így remélhető, hogy most már meg­felel a szigorú minőségi köve­telményeiknek a panelparketta is, és elkezdődhet a sorozatgyár­tása. í Eddig főtóg a termelés meny- nyisési növeléséről hallottunk a gyár vezetőségétől, de mit tesznek a minőség javítása ér­dekében? — A gépesítés és a jabb mun­kakörülmények segítenek a minőségjavításban is — mondták —. de ezen túl is igyekeztünk tökéletesíteni mun­kánkat. Például az úgynevezett ..pihentető” létesítésével. A név találó, ez a jókora csarnok valóban arra szolgál, hogy a szárító 100 fokos hőmér­sékletéből kikerülő faanyag a feldolgozás előtt 12—24 órát ..pihenjen”. Ez alatt kihűl és megszűnhek a szerkezetében tá­madt feszültségek. így a ra­gasztás után már nem görbül­nek a lamellák, s jó minőségű mozaiklapok kerülnek le a gé­pekről. Jelentős lépés volt a minőségjavítás után az is, hogy a közelmúltban növelte szárító kapacitását az üzem. s jelenleg 14 köbméterrel több faanyagot tud szárítani naponta, mint ko­rábban. B. D. Az erdészeti kutatások műhelyében Meglepőnek hat talán, hogy a megye területén az erdők ará­nya eléri az országos, 15 száza­lékos átlagot. Dr. Simon Miklós tudományos munkatárs az évgyűrűk vastag­ságának mérésével a nyarak fejlődését vizsgálja. Az erdősítések súlypontja ma a Duna—Tisza közére esik — világosít fel Keresztesi Béla, az Erdészeti Tudományos Inté­zet igazgatója. — Az ország er­dő-. de különösen a nyár és fe­nyő telepítéseinek fele öt év óta és a jövőben is Bács-Kiskunban valósul meg. Egyedül a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság a jelenlegi ötéves tervben 12 760 hektáron telepít erdőt a parlagon fekvő, borókás területeken. Ezenkívül több mint hét és fél ezer hektárt újít fel és fásít be. E méreteiben jelentős vállal­kozásnak — arhelv a komplex homokhasznosítást is lehetővé teszi —, körültekintő, tudomá­nyos megalapozása érdekében, valamint az erdőgazdálkodás további gépesítése céljából épí­tették meg Kecskeméten az ÉRTI impozáns és korszerű Du­na—Tisza közi Kísérleti Állo­mását. Az itt dolgozók kutatá­sait nem csupán kiegészítik, ha­nem alapvetően meghatározzák a közvetlen gyakorlati felada­tok. Mozaikszerü talaj A barna, egymásra fektetett zacskókban törésre és szitálásra előkészített talajminták. Külön­böző, vizsgálat alatt álló olda­tok szürke, sárga és sötétebb színei tetszenek át az ülepítő hengerek ' üvegfalain. Belgyó­gyászati, rendelők műszereire emlékeztető külsejű, és hasonló érzékenységű spektronóm. Szá­rítószekrény. mérlegek, mikro- desztillálök. A hazai erdészeti intézetek egyik legnagyobb ta­lajlaboratóriumában járok. Gyakran felkeresik az erdő- és állami gazdaságok, valamint a voknál és az olaszoknál a tág hálózatú ültetvényszerű nyárte­lepítés már korábban bevált. A különbség csupán az. hogy mi nem szántókon, hanem homo­kon, b-okúkon fásítunk, amely nincs hasznosítva a mezőgazda­ságban. Az erdősített területen megindul a humuszképződés, a közrefogott táblákon pedig csök­ken a homokverés veszélye. A költségek néhány év alatt meg­térülnek, a mezőgazdasági köz­tes kultúrából. És utána ott a fatömeg, amely a papírgyártás alapanyaga. A jelképes üvegfolyosó A csemeteültetés, az erdőmű­velés és ápolás, a gyökérzet ki- forgatásának gépeit jórészt ugyanitt tervezik, prototípusai­kat ugyanezen az állomáson ké­szítik el. Az itt dolgozó Szecska Dezső többek között csemeteül­tetőt. gödörfúrót és gyökérfésűt készített. Az új telepítések zömét a Kiskunsági Állami Erdőgazda­hajnali négykor várnak a szö­vetkezetben, már természetes­nek tartottam. Ilyen időben né­pesül be a határ, indulnak mun­kába az emberek. — Sietnünk kell — mondta Hoai Bnc, a tartományi pá-tóí­zottság fiatal titkára. — A fo­lyón nemsokára szátszerelik a hidat. Az eredetit már tavaly szétbombázták. Egyetlen nap 21 rakétát lőttek rá. A hídnál már valóban ott voltak az ifiú'^i — bzt a csatornát mi építettük.., dók. Alig aludtak néhány órát. Azt is csak fának dőlve. Előző este a folyó egy közeli hídját állították helyre. — Tyao Dom Tyi: — Jó na­pot elvtárs — hallom a fülem­nek már ismerős köszönést. A szövetkezet elnöke, Van Bai, a bambuszkunyhóba invitál. Mi­előtt beszélgetésbe kezdenénk, megmutatja, hol az óvóhely. Vietnamban ez úgy hozzátarto­zik az ismerkedéshez, mint az a szokás, hogy a ismeretlentől családja felől érdeklődnek. — Hadd mutassak magának egy érdekességet — mondja az elnök. — A közelben állomásozó egységek lőtték le — fordul az amerikai gép roncsai felé. — De a mi milicistáink is tüzeltek rá. Feljegyzem a gép számát: FSN 1323. Érdeklődöm a pilóta felől. — Együtt robbant a géppel — mondják. Nem nagy község Vu-La. Alig több mint 1200 lelket számlál. Tíz évvel ezelőtt alakult a szö­vetkezet, azóta Van Bai az el­nöke. A 370 tagú közös gazda­ság a terület nagy részén, 78 hektáron a legfőbb népi eledelt, a rizsét termeli. A trópusi ég­hajlat és a rizs rövid érési ideje lehetővé teszi, az évi kétszeri a-atást, májusban és október végén. — Mennyi az átlagtermés? — Ma már hektáronként el­érjük az évi öt tonnát. A for­radalom előtt alig két tonna termett egy hektáron. Víz nélkül itt nincs élet. Ré­gebben háncsvödrökben hord­ták a folyóból Bambuszrudek- ra akasztva. Vállon. A Vu-La-i- eknak — legalábbis a vízbor­ításhoz — ma már nincs szük­ségük a háncsvödrökre. Szivaty- t Túk emeük át a viz°t a rizs- földek^e. A szivattyúkon a fel­irat: Made ín F-’-^ary, Király Ferenc Mennyi humuszt tartalmaz a matkói erdészkerületből szár­mazó talaj? A titrálást, a térfogatos elemzést Rozgonyi Gab­riella vezető laboráns é termelőszövetkezetek képvise­lői is. — Talajvizsgálatokat vég­zünk itt megbízásból vagy szak- tanácsadásképpen — mondja dr. Szodfridt István, az állomás ve­zetője. — Mintát hozott például a balotaszállási tsz-közi vállal­kozás, s a Kiskunhalasi és Szik­rai Állami Gazdaság. Talajtani szakvéleményt kért a Duna—Ti­sza közi csatorna menü fásítás­hoz a Bajai Vízügyi Igazgató­ság. Nálunk készülnek a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz nyárjasának tervei, amelynek öntözéséhez a szenny­vizet kívánja felhasználni a gazdaság. Körülbelül 20—25 fé­le talajtípussal találkozunk nap mint nap, amelyek mozaiksze- rűen, foltokban váltják egymást a terepen. Hatvanjéle nyárja Az országban egyedülálló kí­sérletre kerül sor a Szikrai Ál­lami Gazdaság területén, ahol 60 új nyárfafajt palántáinak el. A kísérletet dr. Simon Miklós irányítja. A megyében több száz hektár nyár telepítésében mű­ködött már közre és a déli ha­tártól Budapestig értékelte a fásítás gazdaságossága szem­pontjából a különböző talajokat. — Kiválasztjuk a 60 nyárklon közül a legmegfelelőbbeket — közli a kutató. — A jugoszlá­Mucsi Éva végzik. ság végzi. A gazdaság épületét — s ez szinte jelkép is — vilá­gos, "közvetlen üvegfolyosó köti össze az erdészeti tudományos kutatások új kísérleü műhelyé­vel, ahol általánosítható elmé­leti tapasztalatokkal szolgálnak a gyakorlatnak, a tervezéstől egészen a betakarításig. Halász Ferenc Százhúsz új traktoros Jogosítvánnyal rendelkező erogépvezetőknek készítik fel a 18—22 éves tsz-fiatalokat a téli hónapokban az alapfokú trak­torosképző tanfolyamokon. A kecskeméti járásban száz- huszan tanulnak, hogy a közös gazdaságok két műszakban vé­gezhessék tavasszal a szántáso­kat. A háromszáz órás képzést a járási tanács vb. mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya, valamint a jánoshalmi gépész­képző szakiskola szervezi. A napokban kezdődtek meg a foglalkozások a lakiteleki Szikra és a városföldi Dózsa Terme1 őszövetkezet központjai­ban. Hétfőn pedig a lászlófalvi Űj Tavasz Tsz-ben és a Kerek- egvházi Gépjavító Állomáson látnak az oktatáshoz. A záróvizsgákra március ele­jén kerül sor. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom