Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-03 / 260. szám
1961. november 3, péntek 5. oldal Akit mindenütt várnak Három év — kétszer több olvasó Bonesper Rezső — vagy ahogy az útlevelén áll: Ralph R. Bo- nesper — néhány nappal ezelőtt érkezett Kecskemétre és harmadnap már utazott is Szegedre. Onnét Zágrábba, majd Olaszországba, végül Svájcba, Aztán ismét a tenger, majd haza, New Yorkba. Bármerre megy, mindenütt várják; állomáson, vagy kikötőben. — A múltkoriban, ahogy Bulgáriába érkeztem, harminctagú küldöttség várt a hajónál. Ügy üdvözöltek, mint régi-régi ismerőst, barátot Kicsit töri a magyar nyelvet. Nem csoda, hiszen pontosan 45 esztendeje, hogy — 1922. őszén — elhagyta Magyarországot. Az akkoriban kezdődő munkanélküliség adta a fiatal szabólegény kezébe a vándorbotot. — Tengerre szálltam- -— meséli — aztán öt évig matrózként dolgoztam angol és kanadai hajókon. Bejártam a világ tengereit. Ekkor tapasztaltam először, hogy milyen hasznos is az eszperantó nyelv ismerete. Mindenütt meg tudtam magam értetni és már akkor rengeteg barátot szereztem... Ez a hetvenhárom éves világvándora ma is törhetetlen híve és apostola az eszperantónak. Kecskeméti tartózkodása is ennek köszönhető. Nyugdíjazása óta ugyanis levelezése annyira kiterjedt — mintegy 100 állandó levelező partnere van szerte a világon —, hogy már nem halaszthatta tovább, el kellett indulnia egy hosszú útra. — Először is hazajöttem. Mindenekelőtt szülővárosomat, Debrecent látogattam meg, ahol Török Péter tanár a 20-as évek elején megtanított az eszperantóra. Aztán voltam Budapesten. Kecskemétre is egyik kedves le- velezőmhöz látogattam el. Svájci vendéglátóm, akihez néhány hét múlva érkezem, tavaly volt nálam New Yorkban. Arról a meleg, baráti kapcsolatról beszél, amely az eszperantó nyelv által összeköti az embereket. Bámulatos az a II jugoszláv tu műsora • ■ péntek 9.40: Iskola-tv. — 14.50: Iskola-tv. s- 17.05: Hírek. — 17.10: Keresztrejtvények. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: Hangverseny ifjaknak. —19.05: Objektív 350. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-hlradó. — 20.40: Játékfilm. — 22.10: Tv-hiradó. •— 22.30: Nemzetközi asztaliteniszverseny. szervezettség, amelyet az egész világon elértek már az eszpe- rantisták. Es az a testvéri melegség, ahogyan az érkező vendéget fogadják, bárhonnan jöjjön is. Este — beszélgetésünket követően — a kecskeméti esz- perantistáknak tartott előadást. Közöttük is számos ismerőse van már régebbről, levelezés útján. Pár esztendeje, hogy nyugdíjba ment, mint az egyik nagy étterem rendező pincére (ez a fogalom nálunk ismeretlen, körülbelül ennyi: egy kisebb — mintegy 500 személyes — éttermi részleg vezetője). Magányos ember, családja nincs. Negyven éve nem hagyta el Amerika földjét Bonesper Rezső. Most, hajlott korára, elhatározta, hogy hajóra, vonatra száll és utazik szerte a világon. Hirdeti az eszperantó nyelv szépségét, hasznosságát és ami mögötte van: a testvériséget. Bármerre megy, mindenütt várjáik. Balogh József Most, a nagy novemberi évforduló napján lesz három esztendeje, hogy Szabadszállás lakosságának átadták a megújított könyvtárépületet. Az addigi szűk, bizony semmiképp sem alkalmas, egyetlen szobácskát a megyei és községi tanácsszervek jóvoltából olvasószoba és kölcsönző helyiség váltotta fel. — Négy év alatt könyvállományunk az alig 3 ezerről 8 és fél ezer kötetre gyarapodott — tájékoztat dr. Lukácsi Jánosné, a könyvtár vezetője —, az olvasók száma pedig megkétszereződött. Tanyai iskoláinkban öt helyen létesült egyenként 150—200 kötetes kölcsönkönyv- tár, amelyek állományát évente cseréljük. Ennek is köszönhető, hogy a tanyavilág lakói közt egyre több a rendszeres könyvolvasó. Egy-egy piaci napon, főként az őszi, téli évszakban egymásnak adják a kilincset a fejkendős asszonyok és a kunkalapos férfiak. Általában a mesékkel, esetleg Gárdonyival vagy Jókaival kezdik az irodalom kóstolgatását, míg néhány év alatt a „nehezebb” szerzők tanulmányozásáig jutnak. A községi tanács állandó támogatásán kívül segítséget kap a könyvtár a MESZÖV-től is. Ennek nem csekély jele az általuk évente juttatott 8 ezer kötet. Ottlétünkkor éppen az Állami Könyvterjesztő Vállalattól érkezett friss küldemény: — hat és fél száz forint értékben 26 kötetnyi szépirodalom. Űjabb rendszeres látogató nyit be az ajtón: a negyedik osztályos, okos tekintetű, cop- fos kis Pándi Kati. Három eszSzamuil Marsok: Hányszor ösztökéltem... Hányszor ösztökéltem, buzdítottam, az időt, míg száguldott velem. Megzargattam, sarkantyúba fogtam úgy figyeltem: száll-e sebesen. Ráérősen megyek már, a főidet hallom így is lépteim alatt. Hallom, ahogy beszélnek a tölgyek, mélybe fut az erdei patak. Nem lassúbb, csak csendesebb az élet: esti erdő, csendes nyugalom. Búcsúzó lomb suttog a sötétnek. Kettőnk helyett magam hallgatom. FODOR ANDRÁS fordítása Nyolcvan esztendeje született Szamuil Maa-wA Lenin-díjas szovjet költő. tendeje jóformán hetenként bekopogtat ide olvasnivalóért. — Most mit viszel magaddal? — Illyés: 77 magyar népmese, Grimm meséi és Petiska: Mesemondó nagyapó című könyve, amit eddig kiválogattam. — Nem sínyli meg a tanulás, hogy fennyit olvasol? — Tavaly év végén 4,9 volt a tanulmányi átlagom — hangzik a határozott, s egyben meggyőző válasz. Katinak igaza van. Hiszen így, olvasva is tanul ... J. T. A másik is győzött Megkérdezhetné valaki, miért ír az újság egy premierről, egy előadásról kétszer is. Mert két előadásról van szó. Az egyik a premier napján és az azt követő héten lopózott be a közön- ség szívébe, a másik, amely a kecskemétiek számára külön örömöket, lelkesítő reményeket tartalmaz a most induló évad további zenés bemutatóira nézve, csak a második héten kezdte el pályafutását. A színlapokon Eliza szerepe mellett két név olvasható. Az egyik a Galambos Erzsié, aki mint régi kedves jó barát tért ide vissza, a budapesti nagy szezonkezdés izgalmai közepette is szakítva időt a kecskeméti előadásokra, a másik pedig Károlyi Máriáé. A képen Juhász Tiborral együtt a My fair Lady egyik kedves jelenetében láthatjuk őket. Mennyi kedves groteszkség, finom humor szövi át Károlyi Mária alakítását! Kiváló érzéke van a szatirizáló, lírával kevert mosolykeltéshez. Metamorfózisa a kültelki és bárdolatlan Elizától a királyi fogadóterem ragyogásáig magávalragadóan hiteles és bővelkedik egyéni színekben, sajátos és csak önmagához igazodó, saját művészi vénájából táplálkozó megoldásokban. A kecskeméti néző számára az sem volt közömbös, hogy Freddie szerepében, Juhász Tibor személyében kitűnő énekest, kellemes színészi képességeket megcsillogtató művészt ismertünk meg. Melyik volt hát akkor az első szereposztás? Nem olyan nehéz erre választ adni: mind a kettő. Eliza és Freddie (Károlyi Mária és Juhász Tibor). első nemzetközi ezredének, mihelyt megkapják azt a szerelvényt, amellyel visszatérnek Irkutszkba. A végrehajtásról értesítsék...” Világossá vált, hogy a 3. zászlóaljat átvezénylik a frontra, hogy részt vegyen a szétvert fehér seregek végleges felmorzsolásában, az arany őrzését pedig átadják a „Harmadik In- ternacionálé” hadosztály 1. nemzetközi ezredének. Az Aranyvonat őrzése április 12-én délután négy órától a nemzetközi ezredre hárult. A vonatkozó jegyzőkönyvet Varga István ezredparancsnok és Mihályi Kálmán ezredkomisszár írta alá. Az 1. nemzetközi ezred nemrég, 1920. januárjában alakult a Kolcsakék elleni, Irkutszk környéki harcokban. Alapvetően magyarokból, továbbá németekből, csehekből stb. állt, akik a sors akaratából Szibériába kerültek, s a döntő pillanatban a szovjet hatalom oldalára álltak át. Akadtak köztük orosz és ukrán katonák is. Az ezred parancsnoka, a 26 éves Varga István magyar internacionalista, 1920-ban lett a Szovjet Kommunista Párt tagja. 1916-ban mint az osztrák— jnagyar harsereg főhadnagya esett fogságba és került a krasznojarszki fogolytáborba. Varga István több magyar bajtársával, Hedrich Richárddal, Mihályi Kálmánnal, Oldal Gézával, Papp Józseffel, Pogonyi Antallal és másokkal megszökött a táborból és jelentkezett a Vörös Hadseregbe, s annak soraiban küzdött az ellenség ellen. Ennek az ezrednek volt egyik századparancsnoka Zalka Máté. A nemzetközi ezred parancsnokai és katonái furcsa benyomást keltettek külsejükkel. Ugyanis azt a csukaszürke egyenruhát viselték, melyet a Kolcsak-hadsereghez tartozó lengyel légionistáktól zsákmányoltak. Különböző félreértésekre adott okot az öltözékük, de a piros szalag és a csillag mégis felismerhetővé tette őket. Az internacionalisták ' két zászlóaljának őrizete alatt (az ezred harmadik zászlóalja Krasznojarszkban maradt) most már tovább gördülhetett az Arany vonat nyugat felé. Naponta legalább háromszor ellenőrizték a vagonokat, az ajtókat, a zárakat, s a Koszuhin, illetve a stáb vagonjában levő ellenőrzési könyvbe rendszeresen bevezették: „A kontroll megtörtént Minden rendben.” 1920. április 16-án Lenin táviratot kapott: az Aranyvonat Omszkba érkezett. Ide futott be a kormány választávirata, Lenin aláírásával, azzal a rendelkezéssel, hogy tovább kéül szállítani a kincseket Kazány- ba. A távirat — látva, hogy maga Lenin írta alá — fellelkesítette a kísérő személyzetet és az őrséget. Gyorsan megtettek minden előkészületet a továbbhaladásra. A szerelvényhez kapcsolt vagonokba berakodták az omszki bank aranytartalékát is. Április 21-én este már minden készen állt az indulásra. Koszuhin és Varga István újra ellenőrizték a kísérő személyzetet, az őrséget, géppuskákkal erősítették meg a mozdonyt és az elöl haladó vagonokat; elterjedt ugyanis a hír a városban arról, hogy a banditák támadásokat intéznek a vonatok ellen. Még indulás előtt a pályaudvar távírdájából közvetlen vezetéken táviratot adtak fel: „Kreml, Moszkva, Lenin elv- társnak. A 10 950. sz. rendkívüli szerelvény Omszkból április 21-én moszkvai idő szerint 20 órakor elindult nyugatra”. (Folytatjuk^ Eliza Higginsről álmodik (Károlyi Mária).
