Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-26 / 280. szám
Szívjunk? Ne szívjunk? Több mint 300 éve annak, hogy a dohány Európában meghonosodott. Eleinte a dohányzást nem tartották ártalmasnak. sót bizonyos gyógyító hatást is tulajdonítottak neki. Ügy vélekedtek róla, hogy csillaoítóan hat az idegekre, javítja az emésztést, élénkíti a szellemi munkát. Csakhamar rájöttek azonban, hogy a dohánynövényben igen erős méreg van, amely károsítja az idegrendszert és a vérkeringés szerveit. A nikotin a dohánylevélben, mint azok alkaloidja fordul elő. A száraz, nyers dohánygyártmányok és levelek kb. 0.6- tól 8 száza’ékig tartalmazzák a nikotint. Érdekes, hogy a legtöbb nikotin az olcsó dohányfajtákban. míg a legkevesebb a lev 1 óbb és legfinomabb dohányfélékben található. Már 4 centigramm nikotin a lévző- küznont bénítása miatt halált okoz. A nikotin mérgező hatása főképpen a szívvel kapcsolatban okoz káros tüneteket: szívdobogással, szívtáji nyomással, a bal karba kisugárzó fájdalmakkal jár. A dohányzás határára nagyobb mennyiségben kerül adrenalin a vérkeringésbe. Az adrenalin pedig érszűkületet okoz. emiatt megnehezedik a szív munkáia. A vérnyomás is emelkedik. A vércukor mennyiségének emelkedése és csökkenése is kimutatható. Tudományosan bizonyították: a súlyos következményekkel, esetleg a láb amputációjával járó érszűkületi betegség kialakulása a dohányzással kapcsolatos. Hiba volna azonban, ha a vérkeringés! szervek megbetegedésének gyakoribb előfordulását és az ebből származó magasabb halálozási arányszámokat c=ak a dohányzás számlájára írnánk. A mérgező adaghoz élőbb- utóbb hozzászokik a szervezet. Bár az emberek ismerik a dohányzás ártalmait, mégsem tudnak lemondani'róla. Hivatkoznak arra, hogy az orvosok legtöbbje is erős dohányos. Vannak magas kort elért emberek, akik egész életükben erős dohányosok voltak, és mégsem betegedtek meg. Arra a kérdésre, .hogy kinek árt a dohányzás és kinek nem, nehéz egyértelmű választ adni. Tai*n semmiről sem írtak arnyit. mint érmen a dohányzásról. jót és rosszat egyaránt. A dohánvz^k jóval többen vannak, mint a nemdohányzók. Könnyelműség volna azt állítani, hogy a dohár vzás ártalmatlan. Egyetlen fiaital sem azért dohányzik, mintha jólesne neki. E’einie utái'a, s csak 1 egénvkedéshől gyűlt rá. Az iifénzáo.i ö-ztön, a t’l"1om ingerlő hatása aztán a dohányKézimunka így készül a kunhímzés A Tiszántúlon, a Nagykunságban és Hódmezővásárhelyen a XVIII. század második felében alakult ki a kunhímzésnek nevezett hímzésfajta. Szőrös gyapjúfonallal varrták, s ezért szőrhímzésnek is nevezték. Lenvászonból készült párnahuzatok, majd később térítők díszítésére használták. Az úgynevezett úri-hímzéssel rokon. Ebben a hímzésfajtában is sok a törökös motívum- például a gránátalma és a tulipán, a kacskaringó számos változata. A madár, a napraforgó a kerekvirág._ a szív. a pillangó stb. motívumokat később a XIX. század végétől alkalmazták. Sajátos a színezése is: barna. búzakék. halvánv rózsaszín és ennek számtalan finom, átmeneti árnyalata. Az egves árnyalatokat úCTv érték el. hogy a hímzőforpi°t nem PgT.qvnT'rp fpatof+Ak. Előbb a leahaivánvahh színnek megfelelőt áztatták a leghígabh festékben és a legkevesebb ideig, maid eevre sűrűbbre jceveri-si. luwórtort a színt és ebben áztatták egyre hosszabb ideig a fonalakat. Az egyes motívumokat hosszanti, vagy haránt irányban tagolták úgy, hogy a legközelebbi árnyalatú fonalakkal hímeztek kis sávokat egymás mellé. Ezek az árnyalatok a világostól a sötétig kellemes és igen finom színhullámzásban jelentkeztek. A barna színváltozatot még itt ott elhelyezett egészen kevés búzakékkel, illetve rózsaszínnel is élénkítették. A képen bemutatott hármas tagozású (három önálló virágsorból álló) párnavég-hímzés- ből egymagában is alkalmazhattuk bármelyiket. Nagyobb felületen a szélesebbet, kisebbre a keskenyebb csíkot. A sorok között nem kell választó csíkot alkalmazni. Ajánlatos azonban, hogy a térítők, vaav párnák széleit hímzéssel záriuk le. Frre a legalkalmasabb és a legn.ffvszTŰbb az úgynevezett ..oelenkakötés”. A hímzés tgbbl része laros- hímzécsel késiül. A gvarn’ú- fonatak és a féc+Acbo? s-»ííVerges gvári festékek karbafék . fgv ar í—salatok házilag is előállíthatók. zás ismételt megkísérlésére bírja. A heveny nikotinmérgezés tünetei senkinél sem tapasztalhatók olyan élénken, mint a fejlődésben levő fiatal szervezőinél. Ezek: hányás hasmenés, fejfájás, szívdobogás, gyomor-, bélgörcsök, erős sápadtság. A tünetek komoly figyelmeztetésül szo’gálhatna'k a fiatalok szamára. A krónikus nikotinmérgeaést magunkon is tapasztalhatjuk, amikor a megszokottnál többet szívunk. Tünetei: fejfájás, szédülés, hányás, hasmenés, és köhögés. A nők ma már kiterjedten hódolnak a dohányzás szenvedélyének. sőt sokkal szenvedélyeseiében dohányoznak, mint a férfiak. Wintz profe-szor tapasztalta szerint a dohánvzé nők bőre sokkal petyhü.dtebb fakóbb és ör-"CTez-"'rih. mint a n ~rr> deb - nvz.őké. Némefország- brn újabban azt is kiderítették, h.ozy nőknél nemegyszer a me^dőeég az erős dohányzó s köve’kezm.éoye. A téri-es nw ped;g vétkezlek szüfé+cvrdő gyermekeik ellen, ha dohányoznak. A n"ey vitát! szívjunk, ne szívtunk — nem lehet eldönteni. Akinek a szervezete érzé- keny-n re'~'il a dekánv- zásra, az fe'J4',""ül szokjon le róla. Ehhez természetesen nagy akaraterőre van szükség. Nem Ez a divat Sötétkék — fehér Több olvasónk levélben kért tanácsot, milyen sötétkék-fehér színkombinációjú ruhát kée'eéesSdő c®"lkken,'eni dohányzást, abba kell hagyni. A ..szakértők” óvják a dohányost attól, hogy régnél éhgyomorra rágyújtson. Az első szirm-r Ks ..Kzert!>rH'4t” a reggelizás utánra k~U árién ni Dr. M. A. mázott pánt díszíti, melyet este iehér gyöngybrossal díszítsünk. Még elegánsabb az együttes, ha a madeira anyagból fehér kis tokkalapot is csináltatunk. Fehér, krémszínű terylén, vagy szintetikus vászon lehet a második modell anyaga. Inkább fiatalasszonyoknak, illetve leányoknak ajánljuk. Féloldalas gombolás fut rajta derékig. Gallérja nincs, felsőrésze teljesen sima, övvel s öv nélkül is viselhető. Sötétkék horgolt pántokkal díszítették a szoknyát és a kézelőt. Ehhez a ruhához nem szükszíttessenek. Egyik levélírónk azt is megemlítette: ezekből a színekből olyan ruhát szeretne, amely színházba is és a húga esküvőjére is alkalmas ... A sötétkék-fehér színkombinációjú ruha a legjobban kihasználható és viselhető ünnepi alkalmakra. Az első modell anyaga sötétkék terylén szövet. Ebből készül a ruha empir szabású, felszabott derekú szoknyája és az egyenes kis komplékabát. A ruha felsőrésze a kabát gallérja, a hosszú ujj kézelője fehér madeira anyag. A ruha elejét egy felszabott és keresztben alkalseges se gyöngysor, se dísztű, legfeljebb a most oly divatos fülklipszet viseljük hozzá. K. M. A gyümölcsök „gyöngye a szépségápolásban // A citrom gyógy-, szépségápoló- és tisztítószernek is alkalmas. Ami a szépségápolást illeti, igen ajánlatos a gyenge citromos vízben való mosakodás. Este hideg vízbe belevágunk egy fél citromot, s reggel ezzel mossuk meg arcunkat, mégpedig úgy, hogy meg sem törüljük, hanem hagyjuk, hogy a víz beigya magát bőrünkbe. Ez igen üdítő hatású, jót tesz az idegeknek, rugalmassá teszi a meglazult izmokat, kisimítja a ráncokat, s fehéríti az arcbőrt. Pakolás formájában is alkalmazhatjuk: egy citrom levét egy tojás fehérjével felverünk, kis lángra tesszük és tovább verjük, amíg pán szerű lesz. Az arcot tápláló krémmel bekré- mezzük, maid ráken’ük a keveréket és 10 perc múlva langyos vízzel lemossuk. Ha zsíros rz arcunk, kikészítés előtt citromlébe máriori vattával kenjük be. Igen ió* tesz szeplők esetében is: a citromot vékony szeletekre vágjuk, s eo^zen b°fediük vei" az arcot. Kb. 10 percig hagyjuk raita. A koroás fejbőrnek ugyancsak gyógyszer": e^v citrom levéből és két toiáss^rgáiéból pépet keverünk. be1emasszíroz-,'’ik a feibő-ba. majd langyos víz zel leöblítjük. Az e-ed-fém' m/orepp meffm"tat'-n7'k. Pub- rAmtes l°sz halunk, ha az öblítő v'-ri'i ei+r"mnt csavarunk A háziasszony kezének ápo- * lásában is nagy szerepet játszik a gyümölcsök „gyöngye”, eltünteti a gyümölcs- vagy zöldséglisztítástól származó bama foltokat. Ha a kezünk nem is foltos, mosóvizünkbe tegyünk kicsavart citromhéjakat, s ezeket — mosás közben — ujjainkkal jól nyomkodjuk meg: megszabadulunk a „kony- haszagtól”, melyet különösen a hagymaszeletelés idéz elő. Így finomodik is kezünk, mert a citrom puhítja a bőrt. Halételek A HALHÜS értékes, könnyen emészthető élelmiszer, ezért nem szabad megfeledkezni róla a családi étrend összeállításakor. Ha a halat főételnek szánjuk; személyenként 20—25 dkg tiszta húst számítsunk. A SÜLT halak közül nagyon fi- .íom a bolgár plakija. 75 dkg halat szeletekre vágunk, tűzálló edénybe rakjuk és egy fél citromot rácsavarunk. 3 fej vöröshagymát, 3 evőkanál vagdalt zöldpetrezselymet, 2 gerezd fokhagymát 1 mokkáskanál majoránnát teszünk rá. Olajat öntünk alá, megsózzuk és kevés víz hozzáadásával lassan pároljuk. A karikára vágott 5—6 paradicsommal beborítjuk a halat, s tetejére citromkarikákat helyezünk. Ezután 2 dl fehér bort öntve rá, sütőben 2f>— 30 percig sütjük. ízlés szerint főtt burgonyával vagy csupán kenyérrel tálaljuk. HÉTFŐ: Sóskaleves pirított zsemlekockával, tejfeles süR gomba burgonyapüré, alma. KEDD: Gulyásleves, káposztáskocka, körte. SZERDA: Csontleves, serpenyős rostélyos burgonyával, savanyú paprika. CSÜTÖRTÖK: Karfiol’eves, natúrszelet marhahúsból, párolt rizs, ecetes uborka. PÉNTEK: Rántott leves,, rakott burgonya, alma. SZOMBAT: Lebbencsleves, székelykáposzta, körte. VASÁRNAP: Tyúkhúsleves dara- galuskával, tyúk sütve, zöldborsó- főzelék íiiveges), tiroli krémes. NATÜRSZELET MARHAHÚSBÓL: 1 kiló sovány marhahúst háromszor egymás után ledará^mk. Megsózzuk és jól eldolgozzuk apránként hozzáadott negved liter teüel. Amikor a hús a tejet teljesen beszívta. lisztezett deszkán képzel szeleinket formálunk belőle és forró 7jsí rb'Ti kisütjük. Olyan mint a hortútn's, ízletes és gyorsan elkészíthető. TE-TFETES SÜTT GOMBA. A jól megmosott gömbét rn^gHsz+fHnk és •^‘S’-át apróra öo^evagluk. elkever- tük egv kevés vaiial. sóval törölt hot-icoI. Ezzel a mas'='7*val me*?megtöltött gomb afrikét íáb^c^a egymás mellé rakjuk ée sütőben addig sütjük, míg a leve teljese: fiif-t. A- s,-tö,öcS1 kivéve három dec tejfolt ontunk ra, meghin jük ni-o paprikával és felfűzzük. Burgonya juk Vel’ Vagy párolt rlzzsel tálal rri'Prit KRÉMES. 40 deka lisztet 12 deka zsírt, 1 egész tojást 2 de ka szaialkalit kevés tejjel közepe keménységű tésztává össszeá'htunk Három lapot nyújtunk belőle, azokat sütőlapon, vagy tepsi hátál f«,é.”„,vllágosra süt'ük. majd meg tőltjuk a következő krémmel Ic-í-r,. 4 tóiéi,^-pMét 5 kanál liszt tel simára keverünk. 1 liter teje 30 deka cukorral lassú tűznél, pá percen át felfűzünk. Mikor forr hozzáadluk a tojássárgnlával kikevert lisztet, folvt„nos keve-és mellett sűrűre főzzük, a tű »-öl levéve kihűtjük, s végül hozzáadtok a tolások felvert habiét. A Janókat m-rtfW'Mntr. teteiét v-ni'^rtik0rTa- megszórjuk és éle= ’-«-r—i krémes nagyságú kockákra vágjuk.
