Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-26 / 280. szám
1967. november 26, vasárnap 3. oldat Bizalom és igyekezet Az asztalt kis csoport üli körül. Fiatalok, idősebbek, férfiak, nők. általános és középiskolai nevelők. A kunszentmik- lósi pedagógus pártszervezet taggyűlést tart. A jelenlevők többsége két évnél fiatalabb párttag. Az alapszerv megalakulása után kérték felvételüket a pártba, s már ez is mutatja, hogy a jelenleg 11 tagú pártszervezet rövid fennállása alatt eredményes munkát végzett. — Kereken nyolcvan pedagógus dolgozik Kunszentmiklóson — mondja Kovács Istvánná, az alapszervezet titkára. — A pedagógus párttagok számaránya tehát náTunk alacsonyabb, mint a megyei átlag. Mégsem tartanánk helyesnek siettetni azoknak a jelentkezését, a pártba, akik rászolgáltak ugyan már a munkájukkal a bizalomra, de még nem álltak elénk ezzel a kéréssel. Az alapszervezet titkára nem emlegeti a múltat. Nem tartja szükségednek felhánvtorgatni, pedig a fe’sőbb szervek tudják, hogy a viszonylag kis létszámnak jórészt a korábbi helvi pártvezetés volt az oka. Az akkori községi titkár meglehetősen elfogult volt. fi van okod va bánt a oTO a górni sokk al, egverok tacTo-svat^tlanul meglevő hibáit. ségi kiállítás megrendezésében, közreműködnek az ünnepségeken, és sorolni lehetne tovább a különféle vállalásokat. A legfontosabb azonban mégis az, hogy javult a munlka az iskolák ifjúsági szervezeteiben és egyre több pedagógus vesz részt a pártoktatásban, úgy is mint hallgató, úgy is mint propagandista. — Tavaly óta érezhető ez a fellendülés. — mondja Kovács- né elvtársnő. — Látjuk, örömmel tapasztaljuk, hogy mindig szívesen akad vállaikozó az újabb feladatokra, megteszik a a kollégáink, amit kérünk tőlük. Természetesen ez azon is múlik, hogy olyat kérünk, amihez értenek, amit kedvvel végeznek. Figyelemre méltó az a változás is, ami az alapszervezet fennállása óta a két tantestület' viszonyában bekövetkezett. Korábban nem volt valami szoros a kapcsolat az általános iskola és a gimnázium nevelői között. Az idén már a két tantestület klubszerű összejövetelt tartott. Az első alkalommal ötvenhatan jöttek össze. Ezentúl havonta megrendezik az ilyen találkozókat. Termékeny magnak bizonyult a két évvel ezetött alakult — Egy áj A csípős novemberi szél belekapott a kiskunhalasi határőr laktanya kapuján lengedező zászlókba, kisimította, megci- bálta vásznukat, s azután tovább száguldott az úton. A port, amelyet kavart, az állomásról a városból érkező, bevonuló fiatalok kis csoportja fújta, j-nm cfirVfvrí g one a sok amikor a város vezetői és a kiegészítő parancsnokság tisztjei búcsúztatták, s a határőrség egyik parancsnoka köszöntötte a bevonulókat. A hazulról hozott, sebtében elfogyasztott reggeli után a 20 éves Balogh Zoltán már az egyik bizottság előtt ült. — érváron, a Könyn ■■ bb n kosul több időt, hiszen a szolgálat- vezetőik kínos gonddal ügyelnek arra, nehogy valakinek a kelleténél kisebb zubbony, vagy nagyobb nadrág, csizma jusson. A derűt a fiatalok gyakorlatlansága váltja ki, amelyen éppen ők nevetnek a legjobban Igaz, ez a vidám közjáték meg teremti az idősebb és a fiat' A bevonulok megérkeztek a laktanya kapuja elé. általánosította. Nem is íven irortcezett me’nvpmi a nevelőket politikánknak. V^ero-dménvben azt mondhatjuk. ho"v a kurszentmiklúsi heizet tiuikus volt. olyan érte- lerrbm. hrov másutt is. ahol efféle bibék előfordultak, ez lett az eredmény. A kun=zen tank1 áslak példája jé'io'*'ző egy másik vonatkozásban is. Msikérdezem a jelenlevőke*: Jobb-e a oedazé/nisoknak kötön pőrtaiapsTervezetben, m:nt korábbap? Égvreás szavába vásva bizonygatják: — B'zony, jobb. mert ísy többet tudunk foglalkozni a saját feladatainkkal... A törü'eil aianszerv^zetben többnyire olyasmiről volt szó ami távol- esett a mi munkánktól ... Amiben a gemUsézünkne sem voH g7;'ke,Arf gTi s7.~n a k'"7,séa fpiló(jőtjőeok. gazdáért és társadalmi é’a‘én«k eredményeit f«v is ismeriük. tudunk a rondákról, dg most többet frvrtalVnzbatnnk azakkot gfe1-Sutokkal, ahol se- j?P'~a*ünk, ahol szükség van ráak. Nem kevés az ilyen munka. Segítettek a november 7-i közakkor c'upán öttagú — kun- szentmi'klós.i pedagógus párt- szervezet. Bebizonyosodott, hogy jó szóval, meggyőzéssel, bizalommal eredményt lehet elérni. Ki-ki szívesen vá’ial társadalmi munkát, ha olyat kérnek tőié. amiben hasznosíthatja1 tudását. káp-ss,'ág-eit. Az aiapszer- vezet jól látott hozzá és sokat tett érte. hogv megismertesse a Tárt politikáját a helybe1 i pe- j daeógusokkal és megnyerje támogatásukat hozzá. Csunván gavetign nenesz hangzott el. és erről sz!ntén érdemes szólnunk, hadd okuljanak belő'e más-i'r is. Némileg szé- gvenkezve ienvezta meg valaki. d° aztán mégis c'-k kimondta: jó’asne néha a dicséret. Mert valahogy olyan szokás alakult ki Kunszentmiklóson hogy ha párttag vállal és végez el valamilyen munkát, a? kö+eleasée. Csak a nártomkívü- liéknek jár érte köszönet. Hiszen igaz, a párttagság nem előny, és többet tenni a közért, mint mások — ez önként vállalt kötelességünk. De jólesik és erőt ad a továbbiakhoz, ha észreveszik. Mester László A magasság 172 centiméter... kabátot, nekivetették vállukat a szélnek, s tovább lépkedtek a kapu felé. A csoport egy pillanatra megállt a kapu előtt. Az udvarról a szél katonai induló hangfoszlányait hozta feléjük. Balogh Zoltán ránézett társaira, s mosolyogva mondta: — Kapjuk fel a ládát, fiúk!... Még elkésünk. Velük, s a többi újonccal a kultúrteremben találkoztunk, az útszélen felszedett bajor sörös üvegből, amibe sebtében mertük a vizet, ide, ebbe a tiszta üvegpohárba. Felemelem a fény felé, de a mi szürke kecskeméti egünk nem varázsolja bele a vízbe azt a csodálatos, mélyről jövő fényáramot, ami kékre festi az Isztria menti tenger vizét, olyanra, mint fölötte az ég. A víz átlátszó, nem zavarosodon meg az eltelt néhány hét alatt, amióta itthon kivettem az útipoggyászból. Azt mondják azért, mert flanktonban szegény magas sótartalma miatt. Ezért olyan átlátszó is. Ott a kék laguna, a Porecs melletti üdülőtelep partján, a b'zarr alakzatú sziklák között magasabbról letekintve lehet látni a fenék gyér állatvilágát, lapos levelű, szürkés növényzetét, s a köztük elsuhanó halakat. Nálunk az ősz inkább a telet idézi. Ott, a jugoszláv tengerparton — még ott az i szériái félsziget partvidékén, az Adria legészakibb vizein is inkább a nyp’-at mutatia. A nvarat, mert amikor Kecskemétről zuhogó esőben, vigasztalanul ködös kora hajnalban elindultunk kecskemétiek. kecském étkörr yéki ek az Ikarosszal, a teljes „pompájában” kibontakozott, keserves ősz búcsúztatott, itt pedig Porecsban a bőkezű nyár fogad. Az átlag-hőmérséklet nappal 30 fok, csak az éjszaka feltámadó szellőivel üzen talán az ősz, mert napszállta után nem marad olyan forró az éjszaka, mint augusztusban szokott lenni. De hiszen ez még jobb. mert azt mondják az idevalósiak, hogy éppen az éjszaka is szüntelenül sugárzó kánikula az, ami a gyengébb szervezetűek számára túlságosan nagy megterhelést jelent a főidényben, a tomboló és szikrázó nyár közepén. Először Rijekánál köszöntött bennünket az Adria. A gyönyörű, modem kikötőváros közvetlen a gazdagon kivilágított bulvárok szomszédságában hullámzó vize olajosán fekete. Rajtuk a reflektorokkal vakító fehérre megvilágított nagy személyszállító hajók, mint különös mesepaloták magasodnak a rakpart kövei fölé. Mellette autóbuszok várakoznak és a ferdén lefektetett kikötői hidakon áramlanak a kirándulók — ilyenkor ősz idején a mi Balatonunkat is, meg ezt a csodálatos Adriát is elsősorban a német turisták népesítik be. Ma már aligha találnánk meg azokat a tőről metszett, hamisítatlan matrózkocsmákat, amikről Jules Verne — a mi magyarnak hitt Verne Gyulánk Sándor Mátyásban ír. De azt mondják, jól elkalauzolja a látogatót az óvárosban a sziklás part oldalában épült régi házak között még ma is Verne leírása. Persze a pamutsapkás, bőnadrágos dalmát tengerészek ma már csak a múltból integetnek vissza, mert itt unokáik, dédunokáik a rijekai kikötő forgatagában a legmodernebb miniszoknyákban, a legelegánsabb svejfolt és slicceit zakókban, vakítóan fehér nylon ingekben mutogatják magukat. Barátságosan mosolyogva szóba, elegyednek mindenkivel, aki érdeklődik valami után és szívesen szolgálnak a legkülönbözőbb vásárlási tájékozódást érintő kérdésben útbaigazítással, hiszen ez a tengerpart a turistákból él, legalább is ilyenkor nyáron, de néhány év múlva már a nagyobb kiránduló központokban télen is. Épülnek az új szállodák, amelyekben melegített tengervíz várja a bőpénzű nyaralókat, vagy inkább telelőket, akik a mi kegyetlen, rosszindulatú kontinentális őszürk és telünk elől menekülnek ide az adakozó kedvű természet döbbenetesen kiegyensúly'zott, nyugodt éghajlata alá. (Folytatjuk.) Cs. L. nyűfémműben az eloxáló kísérleti üzemnek voltam a vezetője ... Kohász technikus képzettséget szereztem ... KISZ- tag vagyok... Édesapám? A borotai fmsz ügyvezető' elnöke ... Nincsenek sem anyagi, sem családi problémáim... Sportoltam, futballoztam a város NB I-es csapatában, ha lehetne, itt is szívesen játszanék a csapatban ... Még a technikumban tagja voltam az irodalmi színpadnak, s ha lehetőség van, szívesen vállalok szelepet ... — A bizottság elnökének kétszer is meg kellett ismételnie a kérdést, mert Ba- 'oTh Zoltán nem akart hinni a fülének. — Hogy hol szeretnék szolgálatot teljesíteni? Ugve ezt tetszett kérdezni... Közel Jánoshalmához, hiszen labb határőrök között az első kapcsolatot. A véletlen hozta úgy, hogy Balogh Zoltán éppen Miskolci József törzsőrmesterhez került. A törzsőrmester Jánoshalmán lakik, ott is született, nem csoda, hogy ismerős volt neki az újonc. — Jánoshalmáról vonult be? — kérdezte, miközben méretet vett róla. — Édesapja az fmsz- nél dolgozik, ugye? — Az igenlő válaszra csupán ennyit mondott: — Én is ott lakom, tehát földiek vagyunk. Nos, barátom, próbáljuk fel a csizmát. Szokatlan volt Balogh Zolinak az úi lábbeli, s nehezen ment a felhúzás. A törzsőrmester néhány pillanatig mosolyogva nézte, majd leült a fiú mellé, s maga segített neki... Közösen jobban megy. Miskolci József törzsőrmester a csizma felhúzásában segít az újonc Balogh Zoltánnak. Tompán születtem, s jól ismerem a határt. Lehet? . .. Köszönöm! Balogh Zoltán kísérőjének, az egyik határőr szakaszvezetőnek örömmel újságolta: — Ezt nem gondoltam volna. Csuda rendesek itt velünk. Hátra volt még az orvosi vizsgálat, s beöltözés. Két orvosi bizottság előtt is bizonyi- taniok kellett a fiúknak: fizikailag megfelelnek a határőrség követelményeinek. Balogh Zoltán sikeresen vette ezt az akadályt is. A bevonulásnak ma már a legvidámabb része az öltözködés. Itt töltik, él a fiúk a legAlig egy óra múlva a határőr újoncok már egyenruhában ebédhez sorakozik az udvaron. Gémes Gábor Szerencse Szerencse S ars:á’ék arsjegy Szerencse Szerencse
