Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-03 / 260. szám

1967. november 8, péntek S. oldal Egy hónap után Példázat a mechanizmus küszöbén Jánoshalmi gondok - általános tanulsággal A Kecskemét—Kiskunfél­egyháza Környéki Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek és Termelőszövetkezeti Csoportok Területi Szövetsége alig egy hónapja alakult. — Mozgalmas hetek voltak ezek — kezdi Magony Imre, a szövetség titkára. — A követ­kező időszak bizonyára még in­kább az lesz, hiszen még csak most kezdünk belerázódni a munkába. A megyei tanács épületében, a szövetség helyiségében be­szélgetünk. A telefon szinte per­cenként szól és bizony gyakran újra kell kezdenünk egy-egy témát. Elsősorban arról érdek­lődöm, hogy a területi sajátos­ságoknak megfelelően milyen feladatokat tűzött maga elé az elnökség. — Erre választ ad a szövet­ség tájékoztatójának első szá­ma — mondja Magony Imre és átnyújtja a sokszorosított pél­dányt. Még felsorolni is sok lenne azokat a témákat, amellyel a szövetség elnöksége első ülésén foglalkozott, részletezésükre még inkább nincs mód, ezért csak néhányat ragadok ki be­lőlük. * Tartalmas kapcsolat Megvizsgálják a termelőszö­vetkezeti csoportokat érintő sa­játos gondokat A területi szö­vetségben ugyanis 39 termelő­szövetkezeti csoport képviselte­ti magát. Ezekkel a társulások­kal kapcsolatos tennivalókat — velük egyetértésben — a szö­vetség a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elé terjeszti. A szövetségben 12—14 sze­mélyből álló, függetlenített ügy­intézői csoport működik majd, a szakbizottságok által megje­lölt feladatok megvalósításán. Az elnökség úgy határozott, hogy ezenkívül felosztja tagjai és a szakbizottságok vezetői kö­zött a tagszövetkezeteket, hogy minél több segítséget tudjanak adni a gazdálkodáshoz. Ez egy­úttal azt is jelenti, hogy az el­nökség és a tagszövetkezetek között folyamatos, élő, tartal­mas kapcsolat alakul ki. A legsürgősebb Az elnökség a legsürgősebb feladatnak tartja a felvásárlás­sal kapcsolatos tennivalókat. Ezért az áruforgalmi bizottság — a titkárság közreműködésé­Csütörtökön délelőtt kedves ünnepség keretében adták át Budapesten, a Fészek Klubban azoknak a művészeti csoportok­nak az oklevelet, amelyeket a művelődésügyi miniszter Ki­váló Együttes címmel tüntetett ki. Az ünnepségen megjelent Gönyei Antal, a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési fő- orztályának vezető helyettese, Maróti Gyula, a Népművelési In­tézet osztályvezetője, Kazimity György, a SZOT kulturális osz­tályának vezetője, dr. Simó László, a SZÖVOSZ szövetke­zetpolitikai osztályának veze­tője, valamint a kitüntetett együtteseket fenntartó szervek képviselői. Gönyei Antal ünnepi beszédé­ben vázolta azokat a feladato­kat, amelyeket az öntevékeny művészeti együttesek hazánk­ban betöltenek. A legeredmé­nyesebb csoportokat hat év óta minden esztendőben kitünteti a miniszter. Az idén 26 csoport kapta meg a Kiváló Együttes kitüntető címet, köztük Bács- Kiskun megyéből egy irodalmi színpad, egy bábegyüttes és egv gvermektánccsoport. Ezután az oklevelek átadá­sára került sor. A Kecskeméti SZÖVOSZ Kollégium Berkes vei — megvizsgálja a külön­böző termeltető és felvásárló vállalatok által ajánlott értéke­sítési, illetve termeltetési szer­ződések feltételeit. Figyelembe veszi a tagszövetkezetektől be­érkező észrevételeket is és igyekszik közös nevezőre hozni a nézeteket. Az áruforgalmi bi­zottság egyébként legutóbbi ülésén már személyre szólóan meghatározta, hogy tagjai kö­zül ki, melyik vállalattal. tár­gyal. Távlati elképzelések Már előzőleg megállapodás történt a konzervgyár vezetői­vel. A gyár vezérkara a hely­színen beszéli meg az idei para­dicsomátvétel során felmerült jogos sérelmek orvoslásának lehetőségeit, valamint az 1968. évi szerződéskötések fontosabb feltételeit. A konzervipar helyi irányítói máris elfogadták azt a kívánságot, hogy a jövőben a gyárhoz közelebbi körzetekben szerződik le a szükséges nyers­anyagot. Hajlandók tárgyalni az árszínvonal előzetes megállapí­tásáról, de ugyanakkor biztosí­tékot kémek a termelőszövet­kezetek részéről a kívánt nyers­anyag mennyiségét illetően. Más szóval a termelőszövetkezetek vállalják, hogy ellátják paradi­csommal és más nyersáruval a konzervgyárat Ferenc Irodalmi Színpada nevé­ben dr. Bozsó Ferenc és Varga Mihály, a Kecskeméti Művelő­dési Ház Ciróka bábegyüttese nevében Báron László és Heltai Nándor, a Kalocsai Üttörő Né­pi Táncegyüttes nevében pedig Pécsi Sándor és Pécsi Erzsébet vették át az oklevelet. Egy évvel ezelőtt alakult a hagyományos szőlő- és gyü­mölcstelepítések korszerű fel­újításának érdekében a megyei rekonstrukciós bizottság. Te­vékenysége mintegy 10 ezer hold régi telepítést érint. Még ebben az évben megalakulnak a járási és községi munkabi­zottságok is. A községi bizott­ságok összegezik a helyi szólő- és gyümölcstermesztés helyze­tét, az általános megyei irány­elvek alapján. Elkészítik illetve elkészíttetik a felújítási terv alapokmányát, programját, A, — Távlati tervünkben folya­matos feladatként szerepel a termelés fejlesztése, szakosítása. A homok hasznosítása még sok tartalékot jelent. Lehetőség van kisebb szőlő-, gyümölcstelepí­tésre, valamint nyárfaültetésre. Elképzeléseink szerint a megye déli körzeteinek termelési ta­pasztalatai alapján meghonosí­tanánk a mi szövetkezeteinkben is a spárgatermesztést. A termesztés fejlesztése érde­kében tapasztalatcseréket szer­vezünk. Nemrég a kiskunfél­egyházi termelőszövetkezetek Városföldön tanácskoztak a ku­koricatermesztésről, s a jugo­szláv kukoricabetakarító gépet is megtekintették — magyaráz­za a szövetség titkára. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a gazdálkodási színvonal javítására egy talajjavító labo­ratórium építését is tervezik. Természetesen előzőleg megfe­lelő számításokat végez a ter­melésfejlesztési bizottság. Amennyiben a tagszövetkezetek elfogadják a javaslatot, akkor rövidesen létrehozzák a labo­ratóriumot. Minden kezdet nehéz — mondja a közmondás. A kecs­keméti területi szövetség igyek­szik megbirkózni az indulás gondjaival. A fentiekből kitű­nik, hogy nem eredménytelenül. K. S. Hízott liba exportra Naponta 2090—2500 hízott li­bát dolgoz fel a halasi Barne- vál daraboló üzeme. Az ízlése­sen csomagolt liba nagyobb ré­sze exportra kerül. Ennek az üzemrésznek a dolgozói jórészt szezonmunkások, de három szocialista brigád a Gagarin, Zrínyi és a Május 1 is segíti őket. Képünkön a munka utol­só mozzanata látható Lakos Je­nöné és Lovászi Irén osztályoz­za és méri a szállításra kerülő árut. járási munkabizottság szakmai­lag segíti a helyi bizottságok tevékenységét, felülvizsgálja a rekonstrukciós terveket, javas­latokat. A megyei munkabizottság ja­vaslatot tesz az egész felújí­tásra vonatkozóan, gondoskodik a műszaki felkészültség, vala­mint az összes egyéb előfelté­telek megteremtéséről, a kivite­lezés megszervezéséről. Elnöke a megyei tanács vb elnökhe­lyettese, Oláh György. Tagjai a megyei tanács vb szakvezetői, az állami gazdaságok vezető j LAPUNKHOZ küldött leve­lének mondanivalóját a KPVDSZ Bács-Kiskun megyei Elnökségének címezi Csupity István, a Jánoshalmi Községi Tanács V. B. elnöke. A levél lényege: Jánoshalmán — a lakosság teljes megelégedésére — vasár- és ünnepnapokon évek óta nyit­va tart az Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet egy kenyér-, egy tej- és egy húsboltja. Ennek előnyei: a dol­gozók nagy része nem rendel­kezik még hűtőgéppel, amiben a pénteken vásárolt húsfélesé­get vasárnapig tartósítani tudja; a tejbolt — vasárnap is friss tejet biztosít a csecsemőknek; szombaton, az esti órákban nem tud friss kenyérhez jutni a la­kosság, ezért igényli a kenyér­bolt vasárnapi nyitvatartását. A MÜLT HÓNAPBAN* érte­sült arról a tanács, hogy a KPVDSZ megyei Elnöksége és a MÉSZÖV illetékesei október 1-től nem engedélyezik üzletek vasárnapi nyitva tartását. Ezért azzal a kéréssel fordult a vég­rehajtó bizottság a megyei el­nökséghez, hogy ezután is en­gedélyezzék a lakosság vasár­napi ellátását az említett egy­ségekben. Személyesen Egved elvtárssal is beszéltek, akitől azt a felvilágosítást kapták, hogy a vonatkozó miniszteri rendelet nem teszi lehetővé a nyitvatartások engedélyezését. Javasolta, várjanak türelmesen, mert az ügy 1968 februárjában ..lerendezhető” lesz, mert vár­ható az alaprendelkezés módo­sítása. A tanácsnál tanulmányozták a belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ elnökének 6/1962. (K. É. 3.) Bk. M. számú együt­tes utasítását, mely arról ren­delkezik, hogy a nyíltárusítási üzletek munkaszüneti napokon való nyitvatartását a társadalmi és tömegszervezetek vélemé­nyének messzemenő figyelem- bevételével, a KPVDSZ vélemé­nyének meghallgatásával a me­gyei tanács vb kereskedelmi osztálya engedélyezheti. NEM INDOKOLT-E János­halmán, amely tízezren felüli lélekszámúval megyénk egyik legnagyobb községe, 3 élelmi­szerbolt nyitvatartását — va­sárnap délelőtt 7—9 óráig en­gedélyezni? A szövetkezet biz­tosítja mindehhez a feltétele­ket. (Hetenként 1 pihenőnap, melyből havonta legalább egy — vasárnapra esik.) A szövet­kezet igazgatósága tehetetlen — noha a nyitvatartással egyet ért —, mert ehhez engedélyt nem kap. A községi tanács a helyzet ismeretében megtette a szükséges intézkedéseket. „Mit tehetünk még? — teszi fel a kérdést a vb-elnök. — Ja­vasoljuk magánszektor részére új kiskereskedelmi egységek szakemberei, a kutatóintézetek irányítói, a Magyar Nemzeti Bank, a MÉSZÖV és a Terme­lőszövetkezetek Területi Szövet­ségének képviselői. Mindebből látszik, hogy rend­kívül nagyjelentőségű kezde­ményezésről van szó, amelynek kivitelezése egy-másfél évtize­det vesz igénybe. A megyei munkabizottság a községi fel­újítási terveket legkésőbb jövő év végéig felülvizsgálja és jó­váhagyja. illetve módosítja. K. S. nyitását, akikre ez a korlátozó intézkedés nem vonatkozik? Állítsuk szembe ezzel az intéz­kedéssel a kiskereskedelmi dol­gozókat a magánszektorral? így részesítsük előnyben a magán- szektort a szövetkezetivei szem­ben? Mind olyan kérdés, amely , nem oldja meg gyorsan a prob­lémát. De mi hogyan magya­rázzuk meg a lakosságnak, hogy éppen a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése előtt — nem tudjuk ezt elintézni?!” A KÉRÉST továbbítottuk Egyed Ferenchez, a KPVDSZ megyei bizottságának titkárá­hoz, aki munkatársunknak a következőket mondotta: — A boltok nyitvatartását szabályozó kormányrendeletek jelenleg nem teszik lehetővé ez esetben a vasárnapi tej-, hús- és kenyárárusítást. A jánoshal- miak kérése azonban indokolt, és a teljesítésre is van lehető­ség. Ez pedig a következő: fog­janak össze a község termelő- szövetkezetei, létesítsenek a község piacán minden igényt kielégítő, hatóságilag engedé­lyezett húselárusító csarnokot. A jánoshalmi tejüzemnek a tej­átvételen kívül módja’ van a vasárnapi tej árusításra. Nincs akadálya, hogy az ide vonatko­zó egészségügyi és egyéb sza­bályok betartása mellett ke­nyérsütéssel, illetve kenyérel­adással is foglalkozzanak va­sárnaponként a piacon a ter­melőszövetkezetek. Mindezt — egyelőre — nem teheti meg a földművesszövet­kezet. A januárban életbe lépő új gazdasági mechanizmus, a várható új rendelkezések, min­den bizonnyal megoldják a problémát Jánoshalmán és másutt MEGJEGYZÉSÜNK: Indokolt­nak tartjuk, hogy erről a „he­lyinek” nevezhető gondról ek­kora terjedelemben írjunk. A jánoshalmi vb-elnök — aki a tanács, illetve a lakosság nevé­ben szól — állásfoglalását mó­dunkban van összevetni a hiva­talos váleménnyel. Annak ki­zárásával, hogy illetékes szer­veket „törvénytelenségek” elkö­vetésére szándékoznánk ösztö­kélni, legyen szabad mindeh­hez hozzáfűzni: „döcög” ez a nyitvatartási tilalom. Az fmsz- nek kormányrendelet tiltja, amely — hivatkozhatnak erre is — a népgazdasági érdekeket tart szem előtt, s ezt igyekszik azért összhangba hozni a helyi érdekekkel. De milyen népgaz­dasági érdek van abban, hogy amikor az fmsz-nek nem —> ugyanakkor a termelőszövetke­zetnek, maszeknak igen? Azok­nak „bűn” a nyitvatartás, eme­zek árulhatnak. Tehát az lenne az „ésszerű”, ha most — an­nak ellenére, hogy 3, erre a cél­ra specializált élelmiszerbolt rendeltetésénél fogva foglalkoz­hatna a vasárnapi két órahosz- szás árusítással — tsz-ek, vagy maszekok kezdenének erre „rá­szervezkedni”? Holott hivatalo­sak is tudják, hogy 1968. január 1-től másképpen lesz. Lehetsé­ges. Hát ennyire nem vihető ke­resztül, hogy már addig is csi­náljuk, ami ésszerűbb? Mert az mégis elképzelhetetlen, hogy még egy vasárnapi nyitvatartás eldöntésében is — amikor a lakosság, a község tanácsa, a közvetlenül érintettek is ezt akarnák — stopperórával a ke­zükben álljunk oda szilveszter­kor, s amikor a nagymutató el­hagyja a 12-est, karlendítés mellett kiáltsuk: „Ki lehet nyit­ni vasárnap. Elkezdődött az új mechanizmus,..” Az pedig meg furcsa, hogy október 1-1 hatállyal hoznak egy rendelkezést, holott január 1-től módosítás várható. Bács megyei művészeti csoportok kitüntetése Negyvenezer hold szőlő és gyümölcsös felújítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom