Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-22 / 276. szám
A gépjavító állomások munkája és az egészségügyi ellátás javítása Vilóo orolefártai. egyesüljetek! XXII. ÉVFOLYAM, 276. SZÄM Ara 60 fillér 1967. NOVEMBER 22, SZERDA Rendkívüli vita a font-leértékelésről az angol akóházban o Kedden kezdődött az angol alsóházban a font leértékelésével foglalkozó kétnapos rendkívüli vita. Ügy tudják, hogy szerdán Wilson, Heath és Callaghan is felszólal. A munkáspárti padsorokban szokatlan „fülsiketítő csend” uralkodik, ugyanis az eddigi lázadók közül sokan már korábban is a devalváció hívei voltak, a többiek pedig úgy vélik, hogy ezúttal nem lenne helyes támadni Wilsont, hanem ki kell várni a leértékelés utáni helyzet kikristályosodását. Annál hevesebben fogja követelni a kormány lemondását a tory-ellen- zék. Az angol font vételi árfolyama az eddigi 32,62 forintról 27,97; középárfolyama 32,87-ről 28,18, eladási árfolyama pedig 33,12-ről 28,39 forintra csökkent. Sorra érkeznek a jelentések a Magyar Nemzeti Bankhoz több más ország pénzének devalválásáról is, az értékcsökkenés mértéke azonban nem mindenütt azonos az angol fontéval. A dán korona értéke körülbelül 8,5, míg az új-zélandi fonté 20 százalékkal csökkent. Természetesen ennek megfelelően módosul az említettt valuták magyarországi árfolyama is. a megyei tanács vb napirendjén A gépjavító állomások eddigi munkájáról, s méginkább jövőbeni feladatairól tárgyalt elsőként tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A témakör tárgyalásán meghívott vendégként részt vett Fekete János, a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt vezérigazgató-helyettese is. A napirend jelentőségének megfelelően számos kérdés és élénk vita hangzott el az előterjesztés kapcsán. Ennek ösz- szefoglalásaként a vb felhívta a gépjavító állomások figyelmét a többi között a javítási idők, s az olykor túlmagas szolgáltatási költségek csökkentésére. Ezek ugyanis sokszor olyan indokolatlan és megalapozatlan törekvésekhez vezetnek, hogy az egyes termelőszövetkezetek saját javítóműhelyt kívánnak létesíteni. Hangsúlyozta a végrehajtó bizottság, hogy a gépjavító állomások a jövőben még fokozottabban vegyék figyelembe a megye sajátos helyzetét és a nagyüzemi ültetvények mellett segítsék a kisebb parcellás szőlőké gyümölcsösök gépi művelését Ezután a megye egészségügyi káderhelyzetéről, a középkáde- rek továbbképzéséről és az ezzel kapcsolatos tennivalókról szóló jelentés megvitatása került sorra. S bár az egészség- ügyi osztályvezető előterjesztése nem tárta a végrehajtó bizottság elé a jelentés címében megcélzott és sokoldalú felmé- ré‘=en alapuló káderhelyzetet, a végrehajtó bizottság mégis — joggal — igen tiszteletre méltónak minősítette az előterjesztést. Dr. Pataki József, a megyei tanács vb egészségügyi osztály- vezetője ugyanis — összefüggésben az egészségügyi káderhelyzettel — őszintén, a megye- közvéleményével azonos megítéléssel tárta fel a lakossá0 egészségű°vi el1 áfásával kapcsolatos problémákat. Az előterjesztés megvitatását követően többek között határozatot hozott arra. hogy a Kiskunhalason — a járási és városi egészségügyi szakirányítás kísérleti összekapcsolása révén — létrehozott egészf é'nigyi bizottsági rendszer J61 bevált, s megfelelő fokozatcss°"gal tovább kell szélesíteni. Haszna ugyanis az orvosok szaktudásának jobb kamatoztatásában, a színvonalasabb betegellátásban, a rendelkezésre álló egészségűid létesítmények gazdaságosabb kihasználásában éppen úgy jelentkezik, mint például a fejlesztési lehetőségekkel való legcélszerűbb gazdálkodásban. Hasonlóan foglalt állást a vb a kórházak és rendelőintézetek szervezeti egységének fokozatos bevezetését illetően. A vitában elhangzott több rendezést, megoldást célzó javaslat összegezésére Madarász László vb-elnök- helyettest és dr. Pataki József egészségügyi osztá1yvezetŐí együttesen utasította a végrehajtó bizottság, s arra. hogy azokat az Egészségügyi Minisztériumhoz továbbítsák. Dicsérettel " illette a vb az egészségügyi osztály előterjesztésének a beteg szabad orvosválasztási jogára vonatkozó bátor, öntevékeny javaslatát. E kérdést illetően a vitában pró és kontra is elhangzottak vélemények. A végrehajtó bizottság mégis úgy döntött, hogy — egyelőre tárgyalási alapként — az egészségügyi osztály dolgozza ki részleteiben is a kórházon belüli szabad orvosválasztással kapcsolatos elgondolásokat. Végezetül a vb utasította egészségügyi osztályát, hogy megfelelő tájékozódás és felmérés, után, a megyei pártbizottság kádermunkával kapcsolatos irányelveinek megfelelően a jövő év második felében terjesszen elő jelentést. A továbbiakban a családi ünnepségek társadalmi megrendezésével összefüggő fejlesztési lehetőségekről, s azok anyagi hatásairól tárgyalt és hozott határozatokat a vb. Majd a megyei népi ellenőrzési bizottság 1968. első félévi munkatervét vitatta meg. A vb-ülés több bejelentés elfogadásával ért véget. A pénzváltóhelyek, az utazási irodák és egyéb érdekeltek kedden megkapták a Nemzeti Banktól a leértékelt angol font új árfolyamát. így a hétfői szünet után ismét megkezdődött a font váltása, vétele és eladása. Johnson elnök hétfőn este a kormány másfél órás ülésén kijelentette, hogy a brit kormánynak a font devalválásáról hozott döntése sürgetővé teszi az Egyesült Államok számára az adók emelését és a kormány kiadásainak csökkentését. Vállalatszerűén működnek az ipari kutatóintézetek A Gazdasági Bizottság határozata Korszerű munkahely Új, korszerű gázfűtéses csarnok épült a Finommechanikai Vállalat kiskunmajsai telepén. A 76x?6 méteres épületbe költözött be az eddig több kis helyiségben rossz munkakörülmények között dolgozó drótfonatkészítő részleg. A sok kézi gépen kívül ide kerül még a meglevő négyen kívül újabb négy többször csavart drótfonatkészítő gép is. Ezek segítségével igyekeznek kielégíteni az .egyre, növekvő drótfonatigényeket. Voltaképpen három nagy kérdést rendez a Gazdasági Bizottság új határozata, amelyet a vállalati műszaki fejlesztési alap felhasználásáról, valamint a műszaki kutatást végző szervek finanszírozásáról és anyagi ösztönzéséről hozott. , Abban a tekintetben, hogy mit lehet elszámolni a műszaki fejlesztési alap terhére, a határozat nem hozott érdemleges változást. Űj rendelkezés viBács-Kiskun névjegye 236 térképen Ankét a Dél-Alföld regionális atlaszáról A napokban kerül a kirakatokba Magyarország új nemzeti atlasza. S már befejezték, ösz- szeállításra kész állapotban van a jóval finomabb, tematikailag bővebb dél-alföldi regionális térkép, amely Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, valamint Szeged természeti, gazdasági és társadalmi viszonyait szemlélteti 236 térképen. A szocialista országok között a Szovjetunió után nálunk készül elsőnek ilyen, a gazdaságos ermelést, területi fejlesztést és rendezést, valamint földhasznosítást nagy részletességgel megalapozó atlasz. Elkészítésében, 1964-től, 12 országos intézet szakemberei működtek közre. Az egyszerű és áttekinthető, 2—3 és 4 színben nyomott térképek vizuálissá teszik a legfrisebb statisztikai adatokat, térbelileg ábrázolják a gazdasági összefüggéseket. A sokszorosítás előtt álló próbanyomatokat, amelyek megyénk . helyiségeinek profiljait, adottságait és kapcsolatait taglalják, tegnap délután mutatták be a további tökéletesítés céljából többek között a megyei pártbizottság, tanácsok, területi szövetségek, felvásárlási intézmények szakembereinek Kecskeméten, a megyei tanács vb termében. Horváth Józsefnek, a Bács-Kiskun megyei Földhivatal vezetőjének üdvözlő szavai után dr. Radó Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala kartográfiai önálló osztályának vezetője vázolta a nemzeti és a regionális atlasz kapcsolatait. Majd dr. Bereczky Ödön főelőadó tájékoztatta a megjelenteket az átírsz felhasználási lehetőségekről. A hét kötetre tervezett hazai regionális atlaszsorozat első kiadványa a Kartográfiai Vállalat kivitelezésében a jövő esztendő első felében jelenik meg, szont, hogy egy-egy vállalat műszaki fejlesztési alapjából a felügyeleti szervek semmit sem vonhatnak el, azért, hogy más — kisebb, esetleg elégtelen műszaki fejlesztési alappal rendelkező — vállalatnak adják át. Rendelkezik a határozat a központi műszaki fejlesztési hozzájárulásról is. Ennek célja, hogy az állam számára lehetővé tegye olyan kutatások és fejlesztő munkák finanszírozását, amelyekben a vállalatok közvetlenül nem érdekeltek, vagy amelyeknek költségeit nem vállalják, esetleg a túl nagy kockázat miatt. Ezekkel íz összegekkel tehát a távlati fejlesztési célok megvalósítását kell elősegíteni, mindig a leggazdaságosabb módon, akár külföldi találmányok, eljárások megvásárlásával is. Gyökeresen megváltoztatja a határozat a műszaki kutatást végző szervek munkájának finanszírozási rendszerét. Az ipari kutató intézetek a jövőben általában vállalatszerűén működnek: költségeiket árbevételeikből fedezik, sőt nyereségre is törekszenek. Más vállalatoktól eltérően azonban nem fizetnek eszközlekötési já- -ulékot, és különbség lesz a bérszorzó és a nyereségadó tekintetében is. Az utóbbinak az a célja, hogy aránylag kicsi nyereség is megteremtse a kutató intézet anyagi érdekeltségét, s az intézetek ne törekedjenek túl nagy nyereség elérésére. A kutatási árakat ugyanis a Gazdasági Bizottság a megfelelő alacsony színvonalon kívánja tartani. Ezen kívül ezek az intézetek az amortizáció teljes összegét visszatarthatják eltekintve az ingatlanok amortizációjától Saját kezdeményezésből is végezhetnek kutatásokat, s ezek támogatására adókedvezményt kaphatnak. A költségvetési rendszerben gazdálkodó kutatóhelyek — például a Magyar Tudományos Akadémia intézetei és az egyetemi főiskolai tanszékek — tekintetében a felügyeleti szervnek meg kell vizsgálnia, melyiknél lehet részben vagy egészben áttérni az intézet finanszírozása helyett az egves kutatások finanszírozására. Ezek az intézmények is vál- 'alkozbatnák kutatási m°gren- , delések tel lesitérére. amiké- is a megbízóval szabadon állagod hatnak meg az anyagi feltételekben. lehetővé téve a kutatók anyagi érdekeltségének meghatározott mértékű növekedését. (MTI}
