Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-25 / 252. szám
Í9CJ. október 25, szerda 5. oldal Töprengés a jobbról Leningrádi szimfónia 'Tjánc az cÁuréra cirkálón — Azt mondták Kovácsék, hogy Berkesit vigyek legközelebb, a nagyobbik fiú kérdezi, hogy megvan-e már Gyürkétől a Lenin, Október, a nagymamának pedig megint mese kell... Egyszuszra hadarta el mindezt a piros nyakkendős kislány és egész- halom könyvet tett le az asztalra. — A többit ránk bízták... — No, lássuk csak — nézett a polcokra a könyvtáros —, Berkesi persze most sincs bent. Majd ha visszahozzák, félre teszek egyet. A Lenin könyv meglesz, a héten megyek bevásárolni Bajára... Mese? Emlékszel mit olvasott már a Kovács nagymama? Nézzük meg az olvasójegyén ... Egyengetni a könyv útját Igen, a könyvtárosnak valahogyan így, ennyire ismernie kell az olvasókat. Falun feltétlenül. Hiszen legtöbbjüket ő vezetgeti be az olvasásba, kalauzolja őket az irodalomban, formálja, fejleszti ízlésüket. Lukács László könyvtáros, a felsőszentiváni iskola igazgató- helyettese is így ismeri a több mint kétszáz könyvtári tagot. És így ismeri „patronáltjait” az a néhány úttörő is, aki segít neki. Viszik, hozzák a könyveket a családoknak, tudják, ki, mit szeret, s ha éppen nincs meg amit kér, tudják mi lesz jó helyette. Minden módon igyekeznek tehát könnyíteni a könyv útját az olvasókhoz. S az eredmény? Felsőszentiván 2500 lakosának egytizede beiratkozott könyvtári tag... Ez önmagában ugyan nem rendkívüli, de a statisztika keveset mond. Minden név mögött egész család áll, néha még a szomszédok is. Az olvasók száma valójában többszöröse a nyilvántartottaknak. Ezért közelebb járnak az igazsághoz a kölcsönzés adatai: Az idén az első negyedévben 3300 kötetet kölcsönöztek Felső- szentivánon, tehát beírt olvasónként 15—20-at. A második negyedévben 2460, a harmadikban csaknem 2900 volt a kölcsönzések száma. Most az őszi hónapokban pedig még magasabb lesz. Segít a tanács A nagy olvasókedvben persze nem csupán a könyvtár jó munkájának van szerepe. Még jól emlékszünk Kádár elvtársnak a VIII. kongresszuson elhangzott szavaira, amikor Felsőszentivánt tanuló falunak nevezte. A szellemi felemelkedés természetesen megnövelte a könyv iránti keresletet. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy itt jól .gazdálkodnak a tsz-ek. Jobb a kereset, több a szabad idő, mint régen, megnőtt az érdeklődés a kulturált szórakozás iránt. S nem utolsósorban említendő a fejlődés okai között az, hogy itt sokat foglalkozik a község vezetése a művelődéssel, törődik a könyvtárral is Néhány adat Lukács elvfars nyilvántartásából: Jelenleg 2951 kötet az állomány, 76 055 forint 90 fillér értékben, pedig 443 elavult és megrongálódott kötetet az idén selejteztek ki. A tanács évente ötezer forintot ad könyv- beszerzésre. (Ugyanennyi a könyvtár állami támogatása is.) Ezenkívül év végén a megtakarításból általában újabb egy-két ezret. ■ Így aztán valóban bő a választék és zömében új, friss a könwállomány. Ma már „a fejlődés nehézségeivel” küzdenek. Magyarán: kicsi a hely g művelődési házban. S megint csak a község vezetőit dicséri, hogy már megoldást is találtak. A földművesszövetkezettél közösen szép nagy ÁBC-áruházat építenek, s eblaen az épületben előre kijelölték a könyvtár új tágas helyét Jó módszerek Az előbb azt mondtuk, hogy a nagy olvasókedvben nemcsak a könyvtár jó munkájának van szerepe. Nem akartuk ezzel az érdemeiket csökkenteni, mert Lukács László könyvtáros és kisegítői, valamint a pedagógusok a maguk részéről is mindent megtesznek azért, hogy a könyv valóban minél több olvasóhoz eljusson. Természetesen nem művelnek csodákat. Az eredmények látszólag apróságokból születnek... Kinyitják a könyvtárat vasárnap délelőtt is, mert olyankor sokan járnak a művelődési házba, főként a fiatalok. Továbbá: irodalmi előadásokat rendeznek. Legutóbb felvetődött, hogy esetleg a színházi előadások előtt, vagy az előadást követő héten ankétot tartanak a darabról és a vele kapcsolatos irodalomról. Ez az ötlet valószínűleg népszerű lesz, hiszen Felsőszent- ivánon szeretik a színházat. A nváron például egy alkalommal vihar miatt áramszünet volt. A nézők este fél tízig ott maradtak a helyükön, hátha mégis lesz villany. Az előadás végül mégis elmaradt, de legközelebb azért megtelt újra a nézőtér. Az idén több mint 20 színházi előadás volt Felsőszentivá- non. Ha a komoly prózai darabok alkalmából ankétot tartanak, nagyon sokat tehetnek az irodalmi műveltség fejlesztéséért és az ízlésformálásért. Természetesen ezekre az ankétokra nem jönnek össze any- nyian, mint a színházi előadásokra. Ezt nem is lehet elvárni. De az eredmény akkor is megéri a fáradtságot Az anyany elven olvasni Egyetlen pontja van a könyvtár munkájának, amelyben nem sikerült eddig fejlődést elérni. A község lakosságának mintegy 20 százaléka délszláv, 5 százaléka német ajkú. összesen 230 idegen nyelvű könyvük van. De nem is mernek újakat vásárolni, mert még ezeket sem olvassák. — A múltkoriban egy kislány elvitt egy német könyvet — mondja Lukács elvtárs. — Furdalt a kíváncsiság, megkérdeztem: — Megérted majd? — Nem olvasni viszem — felelte a kislány — csak a képeket nézem át. — De az idősebbek még be-* szélik az anyanyelvűket! — vetem ellen. — Eleinte én is azt hittem, hogy ha eléjük tesszük, majd felfigyelnek rá. Minden könyvtári órán ott vannak az asztalon az idegen nyelvű könyvek. De be kellett látnom, hogy a köznapi beszéd kevés ahhoz, hogy az irodalmi nyelvet megértsék és élvezzék. Inkább olvasnak Jókait, Berkesit, Móri- czot. Igen. Ez általános tapasztalat a nemzetiségi területeken. Éppen ezért a felsőszentivániak jó módszereihez és ötleteihez hadd fűzzünk most mi is egyet, amely talán náluk és másutt is eredményre vezet és népszerűbbé teszi az anyanyelvet olvasásban is: Ha új délszláv és német nyelvű könyveket nem is vesznek egyelőre, próbálják meg felkelteni az anyanyelv iránti érdeklődést újságokkal, képes lapokkal. folyóiratokkal. Az újságok nyelve közelebb áll a köznyelvhez. S a friss események az anyaországból talán nagyobb vonzerőt gyakorolnak az olvasókedvre is. Mester László A Dunai Vasmű meleghengersorának zúgásából halkan szűrődnek ki Prokofjev: VIII. szimfóniájának dallamai. Az óriási csarnokban gomolyog a bugák füzétől vörösre festett gőz. A hengersor előtt szürkésfekete pódiumon két fiatal művész táncol: Kun Zsuzsa, az Operaház Kossuth-díjas primadonnája és Hetényi János, a Pécsi Balett tagja. Minden Kun Zsuzsa és a Pécsi Balett mozdulatuk szép, hamonikus, testük minden porcikájával a zene mondanivalóját közlik a munka himnuszét. Hogyan került a két balettművész ide? Miért vegyül a gépek morajába a szimfónia dallama? A Magyar Televízió művészeti osztályának tagjai: Bed- nai Nándor, Lehel Judit szerkesztő, Bíró Miklós operatőr a „stáb” vezetői, — nem mindennapos helyszínt választottak a Prokofjev-szdmfóhia III. tétele előadásához: a Dunai Vasmű meleghengesorát A szimfóniához Eck Imire készítette a koreográfiát. A balett alapeszméje az, hogy az ifjúság visszaemlékezik a Nagy Októberi Forradalomra és a tánc kifejező eszközeivel bemutatja, milyen élményeket ébresztenek a Szovjetunió születésének emlékei. Az első tétel Lenin- grádban játszódik le. A stáb, Kun Zsuzsa és a Pécsi Balett öt kitűnő fiatal művésze elutazott a nyár elején a történelmi hangulatot lehelő városba, és táncoltak az Auróra cirkáló fedélzetén, a Szmolnijban, a Téli Palotában és minden helyen, ahol a forradalom valamilyen fontos epizódja zajlott le. A- II. tételben már itthon, lombos fák között, virágos környezetben táncolták el a szabadság boldog, ujjongó költeményét. A tétel egyik részét a Televízió stúdiójában vették fel. A helyiség ez alkalommal fehér ruhát öltött. A hófehér' oszlopok között a falon az Auróra, a Téli Palota megnagyított tagjai a Televízió stúdiójában. (Lippai Agnes felvétele.) fényképe, és a harcoló proletárasszony híres plakátmásolata függött. A felvétel előtt hosszú póbákon csiszolódott össze ragyogó összhanggá a művészek mozgása. Prokofjev VIII. szimfóniáját a néhány évvel ezelőtt elhunyt kiváló szovjet karmester, Anaszov vezényelte. Csak ez az egy hangfelvétel maradt meg tőle a Rádió archívumában. A Prokofjev VIII. szimfóniájából Eck Imre koreográfiája alapján készült balettfilmet a Magyar Televízió előreláthatólag november 7-én közvetíti. Sényi Imre A jugoszláv jy műsora ■ * SZERDA 17.00: Hírek. — 17.05: Bábjáték. — 17.25: Népszerű tudományos film. —i 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: Kíváncsiak egyesülete. — 19.00: Riportműsor. — 19.30: A tv postája. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! —20.00: A zeneirodalom gyöngyszemei. — 21.55: A művész és alkotása. —22.10: Tv-híradó. — 22.30: Filmszemle a mexikói előolimpiáról. 2. A KALANDOR HALÁLA Hogy mennyire helyesen döntött a szovjet kormány 1917 decemberi rendelete. a bankok államosításáról, amely előírta, hogy az arany a nép tulajdonába megy át és a Szovjet-Oroszor- szág Népbankja kezeli, a forradalmat közvetlenül megelőző események is igazolták. Ke- renszkij, az Ideiglenes Kormány miniszterelnöke, uralomrajutá- sa után azonnal herdálni kezdte a nép aranyát. Svéd pénzügyi körökkel történt megállapodás szerint ötmillió rubel értékű aranyat — közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt — „különleges megbízással” bevagoníroztak és elindítottak Stockholmba, a Riks- bankhoz. ugyanakkor az USA- ba. Angiéba és Franciaországba is " küldtek aranyat fegyverek beszerzésére... A szovjet kormány már elindította a kincseket a kazányi bankba, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ott sem lesz biztonságban az aranykészlet. Az ellenforradalmi összeesküvés egyre jobban szélesedett a Volga mentén. 1918 júliusában a kazányi bánik utasítást kapott T. I. Popovtól, Szovjet-Oroszország Népbankjának főbiztosától, hogy Lenin rendelkezése értelmében készüljön fel az értékek esetleges evakuálására. A bank alkalmazottai. a helyi párt- és szovjet szervek segítségével hozzá is láttak az előkészületekhez, hogy Nyizsnyij Novgorodba (mai nevén Gorkij) szállítsák el a kincseket. Ekkor a helyzet rendkívül zavaros volt, de hamarosan sok mindenre fény derült ... A Népbank kazányi fiókjának vezetőiétől június 27-én kérdezte Muravjov főparancsnok: — Miért van szükség az arany elszállítására? Itt megbízható kezekben van. Miért akarnak pánikot kelteni? Másnap Muravjov megerősített egységet vezényelt az arany „őrzésére”. A bank vezetője táviratot küldött Moszkvába: ..Muravjov főparancsnok kijelentette, hogy az utóbbi napokban a fronthelyzet Javult. Kérte, hogy adjam át üzenetét: A politikai heljyzet kitűnő, mert én itt vagyok.” Muravjov gyanús önbizalma Moszkvában nem kis aggodalmat keltett. Popov főbiztos választáviratában követelte, hogy ne elégedjenek meg Muravjov öndicséretével, folytassák az előkészületeket a kincsek elszállítására. s minden esetleges provokációról értesítsék az ellenforradalom ellen harcoló rendkívüli bizottság szerveit. Július első napíaiban Murav- jovról lehullt az álarc. A forradalom „védelméről” hangoztatott üres frázisokkal minden hatalmat át akart venni Kazány- ban; mindeneket ott biztosítani kívánta saját céljaira a bankban fekvő aranykészletet. Ekkor futott be a kikötőbe egy, e célra felszerelt hajó, hogy a fő- parancsnok megbízásából feltűnés nélkül S2imbírkszbe (a mai UPanovszkba) szállítsa el az arainvat. Muravjov itt akarta felütni főhadiszállását. Július 10-én mes is érkezett a városba. ahonnan távirati utasítást adott az irányítása alatt álló frontnak: közölte, hogy fegyverszünetet kötött a csehszlovák hadtesttel és háborút üzent. Németországnak. Megparancsolta a csapatoknak, induljanak Moszkva felé. Miután páncélautókkal körülvétette a városi szovjet épületét, az árulók — az ő vezetésével — megjelentek a végrehajtó bizottság ülésén, azt a javaslatukat akarták rákényszeríteni a szovjet vezetőire, hogy szimbirszki központtal alakítsák meg a ..Volgamenti Köztársa- ság”-ot. A javaslatot természetesen elutasították. Ekkor a megvadult Muravjov előrántotta pisztolyát, így akart áttörni testőrségéhez. Eey vörösgárdista azonban leterítette az árulót. így végződött Muravjov főparancsnok kalandja és a nép tulajdonát képező aranykészlet elrablásának első kísérlete. ÖTEZER CÁRI TISZT A VÁROSBAN Miután ezt az ellenforradalmi összeesküvést felszámolták, a párt- és szovjet szervek megkezdték Kazány védelmének megszervezését, annál is inkább, mert Muravjov árulása következtében a fronthelyzet rosszabbodott. 1918. július második felében elesett Szimbirszk és Je- katyerinburg (a mai Szverdlovszk). Az OKP Központi Bizottsága a kommunisták cáréit iránytíotta erre a frontra, hogy feltartóztassák a visszavonulást, tartalékokat toborozzanak és ellentámadást szervezzenek. Itt, Kazány környékén alakult meg az az 5. hadsereg, amely a későbbiekben jelentős szerepet játszott a csehszlovák hadtest és a Kolcsak-hadsereg szétverésében. Közben azonban a fehérek folytatták előrenyomulásukat a Volga mellett és megközelítették Kazányt. A városban, ahol — mint később kiderült — nem kevesebb, mint ötezer volt cári tiszt rejtőzködött. kezdett beérni a Szavinkov irányítása alatt álló összeesküvés. Szavinkov így írt erről: „Remélem, a kazányi szervezet szerencsésebb lesz, mint a ribinszltí és erőinkkel be tudjuk venni a várost”. Persze más is vonzotta a fehéreket Kazányhoz. Lebegyev fehérgárdista vezető árulta el ezt jóval később, 1928-ban, a külföldön kiadott „Volga Rosz- szija” nevű lapban: „Eiztos. hogy a nem elsőrendű motívumok között nem lebecsülendő az a tény, hogy Kazányban volt az Állami Bank oda evakuált aranytartaléka.” (Folytatjuk>
