Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-14 / 243. szám

1967. október 14, szombat 5, oldal Válaszolunk olvasóinknak A kecskeméti vízvezeték-hálózatról A KÖZVÉLEMÉNYKUTATÓ lapok tanúsága szerint számos »kecskeméti olvasónk a vízveze­ték-hálózat építése, illetve bő­vítése iránt érdeklődik. S ért­hető, hogy kit-kit elsősorban a saját utcája, azaz a saját gond­ja ösztönzött a kérdés felveté­sére. Az Árok utca néhány la­kója például így teszi fel a kér­dést: „Mi, négy évvel ezelőtt, a tanács által jól ismerten a legmagasabb anyagi hozzájáru­lást ajánlottuk fel a vízvezeték megépítéséhez. Erre ígéretet is kaptunk, de sajnos az ígéret mindmáig ígéret maradt. Ez ügyben szeretnénk olvasni a város illetékeseinek vélemé­nyét.” A kívánságoknak eleget téve, íme, a következő tájékoztatást kaptuk dr. Mező Mihálytól, a városfejlesztési csoport vezető­jétől: Számos fogyasztói hálózat- bővítési igény évekkel ezelőtt, tehát még abban az időben je­lentkezett, amikor az öreg víz­nyerő telep kevésnek bizonyult a város igényének kielégítésére. Először tehát a gazdagabb víz­nyerésről kellett gondoskodni. Ezért került sor a széktói telep 79 millió forint költséget igény­lő rekonstrukciójára. E munkálatok során új szi­vattyúház, víztároló létesül az 1909—1911 között épült I. víz­nyerő telepen és szükség volt a villamos energia hálózatának teljes felújítására is. A Il-es számú telepen pedig öt új kút növeli majd a vízhozamot. Mennyire indokolt volt a telep rekonstrukciója, jól érzékelteti: míg 1960—62 között napi 8000 köbméter volt a város vízszük­séglete, az idei nyáron már 18 ezer köbméterre emelkedett a fogyasztás. A rekonstrukció miatt nem nyílott mód a hálózatfejlesztés­re. Pontosabban: csak a fő- nyomó-vezeték hálózatának bő­vítése kerülhetett sorra. Az 1965- és az 1966-os évben mint­egy ötmillió forint költséggel 12 kilométer ilyen hálózattal gya­rapodott Kecskemét. Miután a szükséges nagyobb vízhozam adva volt, előtérbe kerülhetett a fogyasztói hálózat bővítése. Két évvel ezelőtt hir­dette meg a városi tanács az 1966— 1967. évi vízhálózatfej­lesztési programját. Ebben 78 olyan utcát jelölt meg, melyek lakóinak kérése már korábban beérkezett. A MÜLT ÉVI első ülésén — a társadalmi vállalások figye­lembevételével — a városi ta­nács 45 utcát határozott meg mint olyat, ahol két éven belül megépül a hálózat. Ennek meg­felelően kezdődött el a munka, s a 45-ből 16 utcában teljesen, háromban pedig kisebb szaka­szokon tavaly elkészült a háló­zat. Az idén pedig további 11 utcában épül meg. Tizenöt utca gondjának megoldása sajnos, a jövő évrS húzódik át. Ennek oka? Közismertek a múlt évi nagy belvízkárok, ame­lyek az anyagi erők átcsoporto­sítását tették szükségessé — a károsultak részére már meg is valósított — kiskecskeméti és méheslaposi kisebb lakótelepek építésére. Emellett a magas ta­lajvízszint is akadályozta a ve­zeték fektetéséhez szükséges árökásást. Jövőre azonban elő­ször is az elmaradt 15 utcában kerül sor a vízhálózat megépí­tésére. AMI PEDIG az Árok utca la­kóinak észrevételét illeti: Csak­ugyan tiszteletre méltó, hogy a 82 ezer 897 forint fedezetet igénylő munkához 9800 forint értékű társadalmi segítséget kí­náltak fel. Ezt méltányolta is a városi tanács. Az utca egy kis szakaszán már tavaly megépült a fogyasztód hálózat, a Talfája utcai főnyomó vezeték létesíté­sével egyidőben. Ugyanakkor a városfejlesztési csoport az Észak Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalatnál megrendelte az utca vízhálózatának a tervét, mely az idén augusztus 31-én ké­szült el. Ezzel egyidejűleg meg­rendelték a kivitelezés munká­latait. A vízmű elvállalta ezt, tehát még ez évben biztosra vehető az Árok utca fogyasztói hálózatának megépítése. Pemy Irén — Megkaptam és nagyon szé­pen köszönöm a „Legkedvesebb nyári élményem” című pályáza­ton nyert jutalomkönyvet, ami­nek rendkívül megörültem. Egy­úttal közlöm tudósításomban, hogy úttörőcsapatunkban bein­dult az „Egy tégla”-mozgalom. Ez azt jelenti, hogy valamennyi pajtás egy-egy téglát hoz az is­kola udvarán levő távolugró- pálya rendbehozásához. Bújdosó Borbála, Kerekegyháza Ki tud többet a Szovjetunióról? m. Mai rejtvényünkbe a szocializmus felépítésének megkezdésével kapcso­latos kérdéseket bújtattuk el, ezek megfejtését küldjétek be szerdáig, azaz október 18-ig, a Petőfi Népe Szerkesztősége, Kossuth tér 1. cím­re. A levelezőlapra ne felejtsétek ráírni: REJTVÉNY! Ebéd a fák alatt Akkor érkeztünk Tassra, ami­kor a, községi óvodában a gye­rekek éppen ízletes ebédjüket fogyasztották. Az árnyas fák alatt megterített minliasztaloknál a kis- és a nagycsoportosok táp­lálkoztak nagy kanálcsörgés kö­zött. A szűkös óvodában napon­ta 66 gyerekkel foglalkozik a három óvónő, Dér Jánosné ve­zetésével. A községi tanács már régen tudja, hogy szűknek bi­zonyult az óvoda, s bővítésre, átalakításra van szükség. An­nál inkább, mert jövőre még több apró emberke szeretne he­lyet foglalni az asztaloknál és jót pihenni a pici ágyakon, ját­szani a szép, sok játékkal. Jö­vőre ez a gond megoldódik. Képünk a kiscsoportosokat ábrázolja. Nekik még nem megy minden gond nélkül az ebéde­lés, de sebaj. Itt az óvó néni, Mikulesz Klárika, aki eligazítja őket, ha fordítva fogják a ka­nalat. vagy villával akarják meríteni a levest. (Kovács 3. felv.) A A Vili. A, a VIII. B, és a VII. C osztály pajtásai nyerték meg a soltvadkerti 928-as Pe­tőfi Sándor úttörőcsapat járőr­versenyét. A verseny hatodik, egyben utolsó állomása a Bü­döstó volt, ahol néphadsere­günk katonái tűzijátékkal kö­szöntötték az úttörőket. Havasi Ibolya, csapatriporter * — KÖZLEKEDÉSI őrsöt alakítot­tak a fülöpszállási általános iskola úttörői. Az őrs tagjai a belterületi forgalom zökkenőmentes lebonyolí­tásához és a községben ideiglenesen áthaladó 53-as főközlekedési útvo­nalon történő gépjárműforgalom balesetmentessé tételéhez nyújtanak segítséget. A pajtások szeptember 29-én változatos programmal ün­nepelték meg a fegyveres erők nap­ját. Ennek keretében kirándulást tettek, utána hadijáték torna kö­vetkezett, aminek végén mindenki jóízűen fogyasztotta el a finom bir­kapörköltet. paprikáskrumplit. Perényi László, az úttörőcsapat titkára A Kecskeméti Budai Dezső Általános Iskola úttörőcsapatá­nak Bagoly és Tulipán őrse újabb nemes tettet határozott el. Kapcsolatba lépnek a pajtások a Kecskeméten tanuló vietnami leányokkal, rövidesen meghív­ják őket klubdélutánjukra, hogy megismerkedjenek hazájukkal, életükkel. Almás! Judit, tudósító * X SZEPTEMBER 26-án — írja levelében Bánrévi János Apostagról —, o községi temetö- ben egy vörös csillagos fejfa kő- az* «T-es“ I TUl uttorolanyők es fiuk gyule- jet Szocialista Alkotmány is épül* keztek. Három szovjet katona 8. i. p. e. 9. a lánygyermek férje. nyugszik itt akik a második világháború idejen a nemet fa.- eiöd. 13. Kevertcn kér. 14. Dér — sisztákkal vívott fegyveres harc- ugyancsak keverve. 16. Község ban Apostag felszabadításáért “betlí. íTzTvarös £2? <& adták életűket. Szekeres Erzse~ so kockába kettős betű,) 19. n. s. l bet, Takács Mária, Mojzer Ve- 20. Az elvtárs szó rövidítése lehet. ra Trencsényi Imre. Vödrös IVV0 Marxisten6 másík^níve^ Karoly és Kara Karoly pajtasok mitológiában. ?a. oltja a szomjat. elmondották: Az Októberi For- 25■ Kissé — tájnyfelvi alakban (be­radalom 60 évfordulóidra rpnrl- tűmódosulás). 26. Toponár utolsó ruuaium au. evjorauiojara rena betűi- 27. Morse.jei. 29. Kiejtett behozzak a sirhantokat, virágot mássalhangzó. 30. Régi játék (éke­tesznek a vörös csillagos fej- zethiány). 32. Gárdos Elek névjele. /ára. Es ezt a nemes tettei ké- & ^tüT^. ‘ a ÄÄ Söoo minden heten az iskola közvetlen feladat volt a Szovjet­más-más őrsének tagjai hajtják unióban. 36. Nem hagyja befeketí­végre Az apostagi úttörők min- £&* tevékenyege.“io.^portegy*­den dicséretet megérdemelnek sülét. kezdeményezésükért, függőleges: i. A vízszintes l-ben foglaltak második fele. 2. A * szocialista népgazdaság kialakításá­— A tiszakéeskei 2220-as szá- *?oz elengedhetetlen volt az... 3. mű Zrínyi Miklós Úttörőcsapat Etkezé’^'.^HázSé G^A^szocüJista kisdobosai kirándulást tettek a gazdálkodási rendszer alapja a... Tisza-partra. Velük voltak az 0»* ötödik kockában kettős betű). ,, .... , .. .. 7. Egyik fő elv a mezőgazdaság Úttörők ÍS, és 0. jolsukerült közös kollektivizálásában az . . . 15. A programban számháború, sza- Szovjetunió teljes villamosítási ter- lonnasütés és vidám játékok ve- létezik. 23. a. k. 27. Ahol- J parkjaink vannak, m T.emásniná. szerepeltek. Kerekes Ferenc, tudósító méhészház. Ismerte a ház tu­lajdonosát, néhányszor beszélt vele, s úgy tartotta, hogy nem szereti a fehéreket. Ámikor oda­ért, megkocogtatta az ajtót. Csak sokára nyitották ki az ab­lakot, ahonnan három puskacső meredt rá. A gazda és még két falubeli nem nagy örömmel fo­gadta őt. Éppen arról tanács­koztak, mit tegyenek a továb­biakban. S most ez az idegen a nyakukra jött. El is bocsátot­ták békével, némi elemózsiát adtak csak neki. Sztyepán egész nap az erdő­ben bolyongott, estére pedig visszalopakodott a faluba. Egy ismerős házban bebocsátást nyert. Ott tudta meg: gazdája már hírül vette, hogy nem je­lentkezett Bogulmában. Halálra keresteti. S egyébként is, a helyzet rossz: a fehérek a falu mellett visszaszorították a vörö­söket. S mintha csak a háziak szavait akarnák igazolni, a fe­hér csapatok éppen akkor tör­tek be a faluba. A magyar ha­difogolynak a kertek alján sike­rült megszöknie. Hosszú ideig a folyóban, egy fűz rejtekében húzódott meg, s csak az éjszaka második felében, csuromvizesen, agyonfázva mert előbújni. A szomszéd majorban, Sztarove- recben is voltak ismerősei. Ott kopogtatott be, s ezúttal szíves fogadtatásra talált. Menedéket kapott, de csak ennyi eligazí­tást: — Maradj itt. Majd lesz vala­hogy. A „valahogy” azonban csak másnapig tartott, amikor Szta- róverecbe is betörtek a fehér kozákok. Sztyepánt két altiszt fogta közre, egy olajmécses fé­nyénél vallatták. A gazda hiába mondta, hogy a magyar hadi­fogoly rendes ember, szorgal­mas munkás, a fehérek rásütöt­ték, hogy vörös kém. Elhatá­rozták. hogy a parancsnok elé állítják. A parancsnok pedig felemelte a kancsukáját. — A pokolba vele! Ez annyit jelentett, hogy ha­lára ítélte Grózner Istvánt. Né­hány órába telt, amíg hóhért találtak. Egy közép korú, ko­mor, sebhelyes arcú kozák vál­lalkozott az ítélet végrehajtá­sára. A magyar hadifoglyot át­adták neki. Ä kozák lóra szállt, karabélyát maga elé tette a nyeregkápára, áldozatát maga elé parancsolta és megindultak egy szűk erdei ösvényen. Grózner István azt figyelte, hol kínálkozik alkalom a szö- késhez. Már egy jó negyed órá­ja mentek, s még mindig sem­mi. Megrettenve várta, mikor emeli a kozák vállához a kara­bélyt, hogy leadja a gyilkos lö­vést A kozák azonban soha nem sütötte el fegyverét. Egy domb­oldalon, ahonnan keskeny, ka­nyargó folyót látott a völgy al­jában, a kozák megállást pa­rancsolt. — Idefigyelj, magyar! A tieid ott vannak a túlsó parton. Fuss és úgy harcolj, mint egy isten. Jaj neked, ha újra elfognak. Ezzel megfordította a lovát, s visszafelé ügetett! Gróznemek még hálálkodni sem maradt Ideje, a kozák bizonyára rokon­szenvezett a bolsevikokkal, de családja a fehérek uralma alatt levő területen élt, s ha maga átáll a vörösökhöz, a családon álltak volna bosszút. Nem volt könnyű az átkelés. Éppen a folyónál tombolt a harc. Ideát a fehérek, odaát a vörösök. Aztán mégis átjutott. Tetőtől talpig vizes volt, amikor megpillantotta az első vörös­katonát. Azok nem sokat értet­tek abból, amit a jövevény tört oroszsággal mesélt. Annyit azért megértettek, hogy az előt­tük álló, s a hidegtől, félelem­től reszkető ember magyar. Elő­hívták néhány társukat, volt magyar hadifoglyokat, akik ve­lük harcoltak. Ök már szót ér­tettek Grózner Istvánnal. Ke­nyérrel és vodkával vendégel- °mszk’ Ligeti Károly, Scsorsz, Pe- ték meg. Aztán azt mondták neki: lépjen be közéjük, harcol­jon azok ellen, akik halálra ítélték. És Grózner István harcolt. A háború végéig nem is tette le a fegyvert. Állta a sarat Köl­esük, a pánok és Vrangel ellen is. Azután is Szovjet-Oroszor- szágban maradt. Dolgozott a Don-medencében, majd Moszk­vában lett gépkocsivezető. Csak évek múltán került haza. A felszabadulás után a Középület­tervező Vállalat gépkocsiveze­tője lett. Onnan ment nyugdíj­ba. Ö, akit fiatalon halálra ítél­tek a fehérek, jóval hatvan fe­lett most a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, az ő forra­dalma 50. évfordulójának meg­ünneplésére készül. Pintér István Lemásolná. 30. Helynek oroszul (közepén ket­tős betű). 31. Janev keverve. 33. Szmetana mássalhangzói össze­vissza. 34. Majdnem te vagy. 35. Átvevő magánhangzói. 36. Molnár Ferenc névjele. 37. Személyes név­más. Beküldendők: Folytatólagosan a vízszintes 1., függőleges 1., vízszin­tes 39. és 33., majd a függőleges 2., 3., 6., 15. és a vízszintes 35., függő­leges 7., 15. sorok megfejtései. (Osz- szeállította: Pap Géza.) Helyes megfejtések: I. forduló: Minden hatalmat a szovjeteknek. És Lenin ismét kor­mányos hajónkon, mindenütt fény lobog. Razliv. A Szmolnij. II. forduló: Bogunszkij, Frunze, rekopi, Bugyonnij. Az I—-II. számú rejtvény helyes megfejtői: Almási Judit, Kecske­mét, Wesselényi utca 2. szám, Bar­na József, Kecskemét, Rákóczi út 6., I. em. 6., Losoncz Miklós, Kecs­kemét, Sztahanov utca 3. Az I. sz. keresztrejtvényt hibát­lanul megfejtette: Schmél Zsuzsa, Soltvadkert, Gorkij u. 10., a II. sz. keresztrejtvény kifogástalan meg­fejtői a következők: Antal Julian­na, Baja, Árpád út 6. sz., Harmath Csaba, Hajós, Kossuth u. 3. sz., Molnár Hella, Bácsalmás, Rákóczi út 22. sz. és Udvarhelyi Gyula, Ha­jós, Rákóczi u. 5. sz. alatt lakó pajtások. Az I—II. sz. rejtvény helyes meg­fejtői A Szovjetunió magyar szem­mel című képes kiadványt és John Reed: Tíz nap, mely megrengette a világot című könyvét (Lenin két beszédének hanglemezfelvételével és magyar szinkronjával) kapták Ju­támul. Azok, akik az I. vagy a II. számú keresztrejtvényt kifogástala­nul megfejtették, ugyancsák a Tíz nap, mely megrengette a világot című könyvet kapták — hanglemez nélkül. A nyereményeket postán küldjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom