Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-13 / 242. szám
1961. október 13, péntek 5. oldal Tátrán innen és túl m Mintakönyvtárak példája Beszélgetés Fenyvesiné Góhér Annával csehszlovákiai tapasztalatairól Poprádon szálltunk meg az első nap. Érkezésünkkor nem láthattuk a Tátrát. Felhőben volt. Másnap reggel fél hatkor felnyitom a szemem. Az ablak párás. Kinn a fák levele mozdulatlan, szinte fémesen csillog a laposan tűző sugaraktól. Illat tódul a szobába. Virágillat és réti illat. A vasútállomáson túl kissé haragoszöld rét. - Belevész egy felülről fehéren csipkézett szürke ködfüggönybe. Fölötte pedig a napfénytől elhalványult égen sejtelmesen rajzolódik ki a Magas-Tátra feketésszürke oromzata, világos hófoltokkal. A felhők magasságában oly félelmetesen tárul elénk a zöld fennutasítást — elindult, hogy meggyőzze a tüzérlaktanyában állomásozó, még cári tisztek befolyása alatt levő katonákat. Azzal kezdte, hogy plakátokat ragasztott a laktanya kerítésére. Egy idős orosz, pipázva nézte, miként dolgozik. A magyar hadifogolyból lett bolsevik agitátor odaszólt hozzá: — Jó napot báyám! Mikor voltak itt agitálni? — Tegnap volt itt egy. — És hogyan végezte? — Azt bizony megverték! Sziklai ennek ellenére bement a laktanyába. Beszélgetni kezdett a katonákkal. (Hiszen azok is parasztok és munkások, csak nem eszik még!) Egyre többen gyűltek köré. Érdeklődéssel hallgatták. Egy fiatal tisztecske is odasietett a csoportosulás láttán. Érthetően nem tetszett neki, milyen figyelemmel hallgatják a katonák a bolsevik szónokot. Elkezdett kiabálni: — Ne hallgassatok rá! Bitang esküszegő! Az agitátor visszavágott neki: — Engem Ferenc Jóskára eskettek fel! Neki pedig nem tartozom semmivel! Legfeljebb annyival, mint magának, tiszt uram! És ezzel pofont kent le a tisztnek. Aztán örömmel látta, sík, s az égbenyúló hegység kontrasztja, hogy aki először látja, egy percig délibábnak véli, azután is hosszan csodálkozik ezen a fenséges látványon. A szürke felhő pedig lassan mind feljebb húzódik. Hét órára már ismét teljesen eltűnik a Magas-Tátra. Ám mi megyünk utána, fel egészen a Csorba-tóig, majd megkerüljük, hogy élményektől pezsdülten Zakopánéban körülnézzünk, él fellépjünk a siklóra. De a Gubalowkán elköltött ebéd után sincs pihenés. Végigfut a buszunk a Beszkideken és már Krakkóban készülünk a vacsorához. B. A. hogy a katonák nem sietnek a tiszt segítségére, hanem valami örömféle villan fel az arcukon. A tiszt eloldalgott, Sziklai pedig folytathatta az agitációt. Azán mégis csak fegyvert kapott. Egy oroszokból, magyarokból és más nemzetiségű vörös- gárdistákból álló egységgel együtt azt a parancsot adták neki, hogy a kinyeli állomás környékét tisztítsák meg a kozák fehérgárdistáktól. A kinyeli vasúti gócpont mintegy 60—80 kilométerre fekszik Szamarától. Északra Szibériába, délre Tur- kesztán felé mentek a vasútvonalak. Délről jött az olaj, a szárított gyümölcs, a rizs, Szibériából egyéb élelmiszer. A kozákok állandóan robbantgat- ták a vasúti síneket, hogy nyugtalanítsák a lakosságot, és elvágják a legfontosabb élelmiszerszállító helyeket A jól felszerelt, gépfegyverrel és kézigránátokkal is ellátott vörösgárdisták elindultak portyázni. Több falun is áthaladtak, s nem láttak egy fia fehéret sem. No- voszergejevkánál aztán megpihentek. Ott lepték meg őket a kozákok. A meglepetés azonban csak félig sikerült. A vörösgárdisták hamar lábrakap- tak, s összecsaptak a kozákokkal. Harcolva vonultak Kinyel felé. Halottaik voltak, sebesültjeik. de ők még nagyobb veszteségeket okoztak a túlerőben Magyar könyvtárosdelegáció tagjaként, a Katona József Megyei Könyvtár igazgatója tíznapos tanulmányúton vett részt a szomszédos Csehszlovákiában. A két ország művelődésügyi minisztériumának illetékesei jól szervezett, programdús és élményekben gazdag napokkal ajándékozták meg a résztvevőket. Fenyvesiné Góhér Annával e hasznos tanulmányút tapasztalatairól beszélgettünk. — Melyek voltak az üt állomásai? — Prága, Braskov, Pardubice. Prágában főleg a városi könyvtár úgynevezett bibliobusza váltott ki érdeklődést. Ez a nagy Ikarus-autóbusz voltaképpen háromezer kötetes mozgó könyvtár, amely állandóan járja a cseh főváros külterületeit és alkalmas komoly olvasói igények kielégítésére. Bács-Kiskun megyében, az ország legnagyobb megyéjében, ahol legnagyobb a külterület is, hasonló „biblio- busz” ma már szintén alkalmasabb lenne a tanyavilág könyvtári ellátására, mint a kis kapacitású mikrobusz. — Ugyancsak városi könyvtárral ismerkedtünk meg Par- dubicében. Az intézmény kétemeletes műemlékházban kapott helyet, de másutt is szép épületek várják az olvasókat. Nagyon érdekes volt számomra, hogy külön politikai, társadalomtudományi olvasótermet rendeztek be. 15 ezer kötetes anyaguk van ebből a szakból. Nekünk pedig 25 ezres, és mégsem tudjuk megfelelőképpen az olvasók elé tárni — hely hiányában. Csupán egyetlen helyiségre lenne szükségünk, itt a tanácsház épületében, hogy ezt a hasznos példát megvalósíthassuk. Közbevetőleg: a haszna megtérülne. Megtérülne a világnézeti nevelésben, hiszen elsősorban azt segítené. Valószínűleg többen mélyednének el a társadalomtudományi ismeretekben azok közül, akik felnőtt fejjel a különböző tanfolyamokon ismerkednek e témákkal — ha lenne hol. Egy olyan város, mint Kecskemét egyébként sem elégedhet meg a csöppnyi olvasóval, ami jelenleg rendelkezéslevő kozákoknak. A helyzet azonban egyre válságosabb lett, mert fogytán volt a lőszerük. A döntő pillanatban aztán megérkezett egy zászlóalj vörösmatróz, amely arra az üzenetre indult útnak, hogy bajban vannak a számárai kommunárok. A sikeresen megvívott csata után rövid számárai pihenő következett, aztán még jó néhány ütközet. Sziklai elvtárs harcolt az Uraiban, a Közép-Volgánál, Közép-Ázsiában, a ferganai fronton. A Káspi-fronton megsebesült. S aztán, amikor lábhoz tehette a fegyvert, tanulni kezdett. A Szovjetunióban végezte el a középiskolát, majd az egyetemet, s 1924-ben tanár lett. S amikor a spanyol nép felkelt a fasiszták ellen, ismét a harcot választotta, a nemzetközi brigádban harcolt Madrid határán 1936-tól 1939-ig. Aztán sokáig Franciaországban és Afrikában volt internálva, s csak 1943-ban jutott vissza a Szovjetunióba. 1944 végén tért haza Magyarországra. A néphadsereg tisztje, ezredese lett, szolgálta a néphatalmat. A Hadtörténelmi Múzeum igazgatója volt, amikor 1956. október 26-án ellenforradalmár gyilkosok kioltották az életét. Pintér István re áll, s ami kölcsönző- és televíziószoba is egyszerre. — Mit tapasztalt Braskov- ban? — Kladno megye e községének könyvtára úgynevezett mintakönyvtár. Ez a mozgalom 1947 óta a legnagyobb sikerrel terjed a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Lelkesíti a könyvtárosokat, a cím elnyerésével nemcsak az intézmény kap könyv- vagy más jutalmat, de az illető könyvtárost is díjazzák. Jellemző a mozgalom sikerére, hogy a cseh községi könyvtárak 70 százaléka részt vesz benne. Braskovba ötletszerűen, programon kívül látogattunk el, szinte rajtaütésszerűen, hogy véletlenül se találjunk ünnepi körülményeket Azért hangsúlyozom ezt, mert nem szeretnék olyan színben feltűnni, hogy valamiféle „külföldrajongás” rabja lettem. — Ami leginkább megfogott: a könyvtárosok zöme társadalmi munkás. Beszélgettünk egy fiatalasszonnyal, aki szeretne hivatásos könyvtáros lenni, ez ösztönzi a legjobb munkára. Nem kap tiszteletdíjat, de az ő és társai áldozatkészsége nyomán a braskovi a mintakönyvtárak közé tartozik. Példás a rend mind a látható, mind a raktári részlegben. Külön olvasó a gyermekeknek, az ifjúsági és felnőtt korosztálynak, és természetesen a politikai művek számára. — Hasonló a cseh könyvtárügy felépítése a miénkhez? — Náluk egyetlen hálózat fogja össze a területi, szakszervezeti, iskolai könyvtárakat Ennek következtében az eredmények mélyrehatóbbak. (Azon leszünk, hogy Bács-Kiskun megyében is nagyobb segítséget nyújthassunk a jövőben például az iskolai könyvtáraknak.) Természetesen nagyobb hatáskör, aktívabb és operatívabb munka hárul a könyvtárigazgatókra. Ma már minden könyvtárnak négy olvasóterme van, az előbb említett specializálásban. Széles körű ismeretterjesztési propagandát végeznek, előadássorozatokkal is segítik a tájékozódást a legkülönfélébb témakörökben. A sokrétű és átvételre érdemes tapasztalatokat Fenyvesiné ismerteti a megyei könyvtár és a hálózatához tartozó könyvtárak dolgozói előtt és a jelek szerint ebből nemcsak vita, hanem sok olyan kezdeményezés is születik, amely megörvendezteti az olvasókat és azokat, akik a könyvtárügy barátai. B. K. A képzőművészet szónokai Lendületes lengyel grafikák, modem csehszlovák kompozíciók, határozott hangú bolgár, német és magyar alkotások; öt szocialista ország plakátművészetének együttes kiállításával ünnepük október 14-től a nagy forradalom jubileumát a baráti országok kulturális képviseletei és a magyar társadalmi szervezetek. A műfaj legrangosabb szülöttei, a politikai falragaszok láthatók a Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében; a forradalom évfordulóját köszöntő, a Szovjetunióval kötött barátságot hirdető aktuális művek. A művészettörténet számára is igen fontos, modern művek ezek, amelyek korok legfrissebb, legeredetibb alkotói eszközeivel hirdették az évszázad legkorszerűbb, leghaladóbb gondolatát Létükkel igazolják, hogy a plakát, amely a képzőművészet legélesebben szólód leghatározottabb hangú műfaja, minden eszközt jól használhat igazsága hirdetéséhez. Ma is; — ez a tanulság a kiállított mostani anyagból is leolvasható. Minden eszköz, stílus, módszer kitűnő, ha kitűnő kezekbe kerül. Régi forradalmi filmhíradókat és egy lendülettel — Nemcsak a lovasok: a formák, foltok is szinte vágtatnak ezen a sokatmondó modern bolgár kompozíción. Köztük néhány emberöltőkorú, muzeális értékű régi alkotás, a harcok, a nagy történelmi pillanatok idejéből. A Magyar Tanácsköztársaság néhány nagyhírű plakátja vezeti be időrendben a tárlatot, Uitz Béla és Pór Bertalan művei, amelyek a késői utódoknak egyaránt mutatják, hogyan lelkesedett a magyar forradalom orosz példája nyomán, s hogyan teremtett új művészetet ebben az időben. Erre példák a német forradalmi munkásmozgalom ránk hagyott emlékei is, izgatott-lendületes kompozíciók, amelyek október nyolcadik évfordulójára emlékeztettek 1925- ben, s lelkesítették a német munkásosztályt a tizedik jubileum alkalmábólhúzott harsány szabálytalan foltokat, izgatott, képszerű ábrázolásokat és tömör jelképeket, népművészeti motívumokat és ultramodern szín- és formakompozíciókat használnak fel szocialista plakátjaink — a grafika legharcosabb alkotásai, a képzőművészet szónokai. A jugoszláv műsora TV PÉNTEK 9.40: Iskola-tv. — 14.00: Iskola-t' — 17.25: Hírek. — 17.30: Gyermek műsor. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18-15: Táncoljon velünk. — 19.05: Panoráma. — 19.54: J6 éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-hlradó. 20.40- Játékfilm. — 82.10; IV-híradó,
