Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-12 / 241. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IAPJA xxii. Evr., 241. sz. Ara 60 fillér i»«- okt. ií, csütörtök Időszerű témák a KISZ megyei bizottságának tanácskozásán Tegnap délelőtt Kecskeméten a megyei pártbizottság tanács­termében ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A bizottság tagjain kívül meg­hívták a tanácskozásra több középiskola KISZ-vezető taná­rát, KlSZ-titkárát, s ott volt Gyóni Lajos, a megyei pártbi­zottság megbízott osztályvezető­je, Hosszú Pál, a KISZ KB kö­zépiskolai és szakmunkástanuló osztályának munkatársa, Mada­rász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Szvorény János, a KISZ me­gyei bizottsága titkárának meg­nyitója után Pap István, a me­gyei KISZ-bizottság osztályve­zetője ismertette a jelenlevők­kel a megye közép- és szakmun­kásképző iskoláiban működő KISZ - szervezetek tevékenységét, további feladatait A beszámo­lót követő élénk vitában tizen­egy hozzászólás hangzott eL Borsos György a megyei KISZ- bizottság első titkára beszámoló­jában a KISZ VII. kongresszu­sának munkájáról szólt és fog­lalkozott azokkal a tennivalók­kal, amelyek megvalósítása a megye KISZ-fiatalságára vár a kongresszus határozatainak, ak­cióprogramjának megfelelően. Végezetül Beszedics Miklós, a megyei KISZ-bizottság osztály- vezetője adott tájékoztatót a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulója megün­neplésének előkészületeiről, a KISZ ezzel kapcsolatos jubileu­mi programjáról. E zrek köszöntötték k 1 1 r • r küldöttségünket A magyar delegáció a cseh autógyártás fellegvárában MLADA BOLESLAV. Halasi György, az MTI prágai tudósí­tója jelenti: Szerdán reggel a magyar párt- és kormányküldöttség — élén Kádár Jánossal, a delegá­ció vezetőjével — a csehszlovák személygépkocsigyártás egyik fellegvárába, a Mlada Boleslav, ban levő Skoda autógyárba lá­togatott A magyar, csehszlovák és vö­rös zászlókkal feldíszített úton Prágától Mlada Boleslavig ez­rek köszöntötték a küldöttséget. A magyar vendégeket Mlada Boleslavba elkísérte Antonín Novotny, a CSKP KB első tit­kára, a köztársaság elnöke, va- (Folytatás a 2. oldalon) Antonín Novotny, a Csehszlo- r vák Szocialista Köztársaság el- nőké, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára a prágai vár­ban fogadta a magyar párt- és kormányküldöttséget. A képen jobbról Novotny elvtárs, mellet­te Kádár János és Fock Jenő. Új katonai főiskolák alakultak tartott az országgyűlés honvédelmi bizottsága Fejladik az iskolabusz-hálózat Kl ^ a várakozóhely iséget? — A szakmunkástanulók fele naponta utazik — Tanulók előnyben Megyénk tanyai iskoláinak körzetesítése továbbra is folya­matosan történik. Amennyire a lehetőségek engedik, állami és társadalmi erőből egymás után épülnek a hétközi otthonok. A növekvő igénnyel azonban ne­héz lépést tartani, ma is jelen­tős azoknak a tanyai gyerekek­nek a száma, akik naponta meg­teszik az utat a körzeti iskola és a távol levő otthon között. Az utazó diákok közé azonban nemcsak a körzetesített iskolák tanulóit soroljuk, hanem a fal­vakból középiskolákba járókat és az ipari tanulók tekintélyes részét is. A bejáró tanulók különféle közlekedési eszközt vesznek igénybe. Sokan kerékpáron te­szik meg az utat, sokan vona­ton, és az iskola-autóbuszokkal ezer- hatszázan utaznak. A körzetesítés megkezdése óta az iskola-autóbuszok száma 47 párra szaporodott megyénkben, ennyi járaton utaznak oda-visz- sza kizárólag diákok a tanítási napokon. Azokon a vonalakon viszont, ahol nincs rendszeres tanulójárat, a menetrendszerű kocsikra szállnak fel a diákok is. Jellemző adatként megemlít­jük, hogy a megye középiskolá­sainak 25 százaléka naponta utazik, míg az ipari tanulóknak több mint a fele veszi igénybe tanítási napokon a különféle közlekedési eszközöket. A szak­munkás-tanulóintézetek zsúfolt­sága miatt a legtöbb iskolában két, sőt három műszakban is folyik a tanítás, ezért a szakmunkástanulók uta­zása okozza a legtöbb gondöt. A több műszakos tanításhoz ugyanis a közlekedési vállala­tok aligha tudnak igazodni. Ezért a jelenlegi közlekedési panaszok csak kollégiumok lé­tesítésével oldhatók meg telje­sen. A harmadik ötéves terv hát­ralevő részében még 440 tanuló részére épül diákotthon. Ennyivel lesz tehát kevesebb az iskola járatokon utazók száma, s az így felszabaduló kocsikat más útvonalakon lehet majd a közlekedésbe állítani. Az iskola-autóbuszok rend­szeresítésében a 9. AKÖV ed­dig is a maximális jó indulatot tanúsította. Ha valahol arra szükség mutatkozik, mindent el­követ a vállalat, hogy a diákok utazását elősegítse. Hadd említ­sük meg: 1966. augusztus 20-ra a vállalat KISZ-esei két öreg kocsit újítottak fel társadalmi munkában, hogy elősegítsék a tanyai iskolák körzetesítését. Idén szeptemberre is három új iskolajáratot szervezett a válla­lat, egyetértésben a megyei ta­nács művelődési osztályával. Mind a vasút, mind pedig az autóbuszvállalat a me­netrendek kialakítását az érdekelt iskolákkal közösen végzi. Természetesen a vasút kevés­bé rugalmas, az autóbusz job­ban tud a kívánságokhoz alkal­mazkodni. így az autóbusszal utazóknál az indulásig eltöltött várakozási idő általában ne­gyedórától háromnegyed óráig terjed. A közbeeső megállóhe­lyeken azonban — különösen télen, a viszontagságos időjá­rásban — nagyobb késések is előfordulhatnak. Éppen ezért a megállóhelyeket a tanulók egész­ségének védelmében el kell lát-' ni váróhelyiséggel. Ez minde­nütt a helyi tanácsok feladata, nem pedig a közlekedési válla­laté. Olyan vidékeken, ahol a ta­nulók túlságosan messze laknak az autóbuszmegállótól — a Bács- szőlősre beutazó tanulók közül például többnek 3—4 kilomé­tert kell gyalogolnia hazáig — ajánlatos, ha megszervezik, hogy a közös gazdaságok lovaskocsi­val szedjék össze és szállítsák ki a kövesútig a gyermekeket. Erre nem egy példát említhet­nénk megyénkből. Számtalanszor felmerült már panaszként, hogy mind az ún. felnőttjáratokon, mind az isko­labuszokon előnyben részesítik a felnőtteket és emiatt — kü­lönösen piacos napokon — a tanulók lemaradnak a járatok­ról. Érdeklődésünkre az autó- közlekedési vállalatnál elmon­dották : valóban előfordult, hogy a vezető ismerős felnőtteket ré­szesített előnyben. Ez — főként az iskola járatokon — szigorúan tilos és eljárást von maga után. Az esetek egy részében arról van szó, hogy a tanulók túlsá­gosan „udvariasak” a felnőttek­kel szemben, hiszen ha lema­radnak a járatról, iskolai mu­lasztásukat a vállalat kénytelen igazolni. Végezetül még annyit: a tanyai Iskolák körzetesí­tésére további terveket ké­szít a megyei tanács, természetesen a közlekedési vál­lalatokkal egyetértésben. Ügy értesültünk, hogy az ötéves terv hátralevő idején — számításba véve a már említett hétköziott- ,hon-építkezéseket is — mintegy 3—4 iskola járat indítására lesz igény és lehetőség. B. J. Az országgyűlés honvédelmi bizottsága szerdán Budapesten, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola dísztermében tartotta ülését A honvédelmi bizottság tagjain kívül megjelent a nyil­vános ülésen Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, Oláh Ist­ván vezérőrnagy, miniszter- helyettes^, a magyar néphadse­reg kiképzési csoportfőnöke, néphadseregünk tábornokai és magas rangú tisztjei. Róka Mihály vezérőrnagy, az országgyűlés honvédelmi bizott­sága titkárának megnyitó szavai után Oláh István vezérőrnagy tájékoztatta a honvédelmi bi­zottságot és az újságírókat az új katonai főiskolák helyzeté­ről. A honvédelmi miniszter he­lyettese elmondta, hogy szep­tember 1-e óta Magyarországon három he­lyen történik tisztképzés: a Kilián György repülőtiszti, a Zalka Máté katonai műszaki és a Kossuth Lajos katonai isko­lákon, amelyeket főiskolákká nyilvánítottak. A tisztképzés re­formja a megváltozott viszo­nyok miatt vált szükségessé: ugyanis a kétéves tisztképzés rendszere már nem tudott lé­pést tartani a követelmények­kel. a tiszti iskolákra jelentke­zők középiskolai érettségivel rendelkeznek, s ezeknek a fia­taloknak magasabb szintű el­méleti képzést biztosíthatnak. Az új katonai főiskolák okta­tási rendszere — húzta alá Oláh vezérőrnagy — hasonlóak a polgári főisko­lák, egyetemek, oktatási formájához, azzal a különbséggel, hogy a társadalomtudományi, a kato­nai, a műszaki oktatási órák száma sokkal több, mint a pol­gári tanintézetekben. A négy­éves tisztképzés öthónapos csa­patszolgálattal kezdődik, az ezt követő hét félév elméleti, gya­korlati anyagainak elsajátítása j után államvizsgát tesznek a nö«' vendékek. A felavatott tisztek katonai szakképzettségük mellé főtechnikusi, illetve kollégiumi nevelő tanári polgári képesítést is szereznek. Az új főiskolák céljáról a következőket jelen­tette ki Oláh István vezér­őrnagy: „A katonai főiskolák rendeltetése a magyar néphad­sereg részére szilárd marxista— leninista világnézettel, magas fokú katonai, technikai és álta­lános műveltséggel, a szocialista katonai vezetőre jellemző tulaj­donságokkal rendelkező pa­rancsnokok kiképzése.” Horváth János mérnök-ezre­des. a főiskola parancsnoka tar­tott ezután rövid tájékoztatót. Elmondotta, hogy a főiskolán főleg egyetemet, akadémiát vég­zett tisztek tanítanak, akiknek 15 százaléka tudományos foko­zattal is rendelkezik. A növendékek kiválogatá­sát tudományos alaposság­gal végzik, hiszen erre a háromszoros túl­jelentkezés is lehetőséget nyújt. Az iskolára bevonult fiatalok­nak magas fokú politikai, kato­nai, műszaki képzés mellett bő­séges lehetőségük nyílik kultu­rális igényeik kielégítésére is. A főiskolák több ezer kötetes könyvtára, klubtermei, színház- terme a tisztjelöltek rendelke­zésére áll. A honvédelmi bizottság tagjai a tájékoztatók után megtekin­tették a főiskola tantermeit, la­boratóriumait, kulturális létesít­ményeit, majd délután a tapasz­talatokat összegezték. Oláh Pál, megyénk országgyűlési képvi­selője tudósítónknak elmondta: „Nagyon elégedett vagyok a lá­tottakkal. s biztos vagyok ab­ban, hogy az újrendszerű fő­iskolai tisztképzés, amely poli­tikailag, katonailag és műszaki­lag alaposan felkészíti tisztjein­ket a csapatoknál rájuk váró feladatok ellátására, tovább erő­síti hazánk védelmi képességét." Gémes Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom