Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-08 / 238. szám

1961. október 8, vasárnap S. oldal Magasabb célok — új szervezet Interjú Szabó Lajos elvtárssal, az Egységes Oktatási Igazgatóság vezetőjével A megyei párt-végrehajtóbi­zottság május 2-án foglalkozott a pártoktatás továbbfejlesztésé­vel kapcsolatos tennivalókkal- A határozat állást foglalt az esti egyetemi oktatás színvona­lának emelése mellett feladatul tűzte ki a kiválogatás tervsze­rűbbé tételét, a felvételi köve­— A pártiskolán mintegy száz hallgató számára van kollégium. Hogyan akarják hasznosítani ezt a Jövőben? — A legfontosabb feladatnak a gyakorlati élet mind közvet­lenebb szolgálatát tartjuk. Ezért az idén a mechanizmus a téma. De ez nem marad állandó pro­t élmények szigorítását. A hatá­rozat foglalkozott a végzett hallgatók továbbképzésével is. Előírta speciális kurzusok szer­vezését az új gazdaságirányítás, valamint etikai kérdések magas színvonalú tanulmányozására, továbbá a vezetőképzés megin­dítását A feladatok között sze­repel elméleti konferenciák szervezése differenciált tovább­képző jelleggel, a politikai ok­tatás elvi és szervezeti egysé­gének szilárdítása, a oktatást végző szervek munkájának jobb összehangolása. Hangsúlyozza a határozat az új oktatási formák jelentőségét. A pártiskola fel­adatává teszi a propagandisták módszertani irányítását, a ha­tékonyabb segítséget a politi­kai oktatás irányításában és el­lenőrzésében. Az új feladatok új szervezeti kereteket tettek szükségessé. Er­ről augusztus 22-én hozott a megyei párt-vb határozatot, ek­kor alakult meg az Egységes Oktatási Igazgatóság. Az igazgatóság feladatairól, s további terveiről kértünk nyi­latkozatot Szabó Lajos elvtárs­tól. — Az MSZMP Politikai Bi­zottsága május 9-én fogadta el azt a határozatot, amely lehető­séget adott ezeknek a felada­toknak a megvalósítására — mondta Szabó elvtárs. — Ennek értelmében megszűnt a pártis- kola és az esti egyetem kü­lönállósága és az Egységes Ok­tatási Igazgatóság feladata lett a pártoktatás tartalmi munká­jának irányítása Továbbra is megmaradt, de kibővült az ed­digi három tanszék — a filozó­fia, a politikai gazdaságtan és a tudományos szocializmus ok­tatásának felsőszintű szervei — a pártiskola azonban új körül­mények között indul. Megszűn­tek az öthőnapos tanfolyamok, helvettük megmaradt, s tovább­ra is változatlan a marxizmus— leninizmus középiskoláinak rendszere. — Melyek a pártiskola ú] fel­adatai 1 — Hét megye számára kép­zett eddig kádereket a pártis­kola. A Bács megyeiek mellett átmenetileg már csak a Csong- rád megyei pártszervezetek ál­tal javasolt hallgatók képzését látjuk el. Az idén kétszer két­hetes propagandista tanfolya­mot tartunk, utána az új gaz­daságirányítás kérdéseivel fog­lalkozó tanfolyamokat rende­zünk az üzemi, tömegszervezeti funkcionáriusok számára. De­cember végén a téli tanfolya­mok propagandistáinak előké­szítőjével zárul a program. fii. A későbbiekben a tanfolya­mok ideje és tartalma közvet­lenül a társadalom igényeihez igazodik. Elképzeléseink szerint hosszabb tanfolyamokat is szer­vezünk majd speciális kérdé­sekről az azonos területeken dolgozók bevonásával, hogy az oktatás mind kevesebb álta­lános vonást tartalmazzon és közvetlen segítséget adjon a munkához: é— Hogyan készült fel ezekre a feladatokra a tantestület? — Tudjuk, hogy nehezebb lesz a munka és a tudományos elmélyülés mellett nagyobb tá­jékozottságot követelnek tőlünk a mindennapi problémákban. De bővülnek is a lehetőségeink azáltal, hogy módunkban lesz meghívni előadónak az egyes területek szakembereit, vezetőit. Első lépésként tudományos igé­nyű továbbképző konferenciá­kat tartunk a tanszékek számá­ra, ahol a legújabb elvi prob­lémákkal foglalkozunk. Mind­egyik tanszak két ilyen témát vett fel a programjába. Ilyenek: a biológia filozófiai problémái, vagy: a gazdasági növekedés az állammonopolista kapitalizmus­ban. A konferenciákat a tudo­mányág legkiválóbbjai vezetik. Így például a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem egyik vezető tudósát kértük fel a politikai gazdaságtan tanszék tervében szereplő téma előadó­jául. A téma önmagában is rendkívül érdekes lesz: A poli­tikai gazdaságtan fogalmai és kategóriái az új mechanizmus tükrében. Mindezek mellett módszertani vitákat és bemu­tató foglalkozásokat rendezünk. Mind a tudományos, mind a módszertani foglalkozásokra az igazgatóság tanárain kívül ven­dégeket is hívunk, többek kö­zött a TIT-szakosztályok tagjait, a felsőfokú technikumok marxista tanárait, a témával foglalkozó propagandistákat, valamint a szakosítón oktató felkért tanárokat. Mintegy ezren végezték el az elmúlt 10 év alatt a megyében az esti egyetemet és a szako­sító tanfolyamokat. Sokan kö­zülük nem folytatják tanulmá­nyaikat a szervezett oktatás ke­retei között, de érdeklődnek va­lamelyik tudományág magasabb szintű kérdései iránt. — Hogyan támogatja az igazga­tóság ezt az érdeklődést? — Több módon is. Az egyik kezdeményezésünk a szakfígye- lés megszervezése. Megbíztuk a tanszékek tanárait a szakiroda- lom tanulmányozásával. Mind­egyikük néhány folyóirat rend­szeres figyelését vállalta és ki­vonatokat készít a cikkekből, amelyek az érdeklődők rendel-. kezésére állnak. Fejlesztjük a könyvtárat is. Szeretnénk lerak­ni egy gazdag társadalomtudo­mányi könyvtár alapjait. Ez egyelőre a szakosítón tanulók számára ad segítséget a köte­lező irodaiam tanulmányozásá­hoz, de idővel forrása lehet a tudományos kutatásnak is. Eh­hez elkészítjük a megfelelő ka­talógust és tervszerűbbé tesszük a további beszerzést. A nehe­zebben hozzáférhető anyagokat legalább cikkgyűjtemény for­májában igyekszünk megszerez­ni és válogatást készítünk be­lőlük a speciális tanfolyamok számára. Arra törekszünk, hogy a tanszékek önálló tanulmányo­kat is készítsenek egyrészt tu­dományos témákból, másrészt a gyakorlati pártimunka segítésé­re. A jövő júliusra egyébként tervbe vettük egy-egy oktatási forma problémáinak részletes megtárgyalását. — Teljesen új oktatási forma a speciális kollégiumok rendsze­re. Ezek iránt műit értesültünk, máris nagy az érdeklődés. Ho­gyan látja az Igazgatóság a spe­ciális kollégiumok jövőjét? — Azoknak a szakosítót és esti egyetemet végzetteknek — akikről az imént volt szó —, továbbképzését szolgálják a spe­ciális kollégiumok. Ezek egyelő­re kísérleti jelleggel indulnak, országszerte csak néhány me­gyében. Az első szakaszban a legfontosabb vállalkozásnak tartjuk a korszerű vezetés kér­déseivel foglalkozó kurzust. Ezt csak Budapesten és nálunk szer­vezték meg. A tanfolyam végén vizsgát nem tesznek a hallga­tók, de dolgozatot készítenek egy feladat megoldásáról. Ezek a dolgozatok bizonyára hasznos útmutatást fognak jelenteni ké­sőbb egy tudományos igényű munka számára is. A gyakorla­ti életet szolgálja továbbá az új gazdaságirányítás rendszeré­nek magas színvonalú tanulmá­nyozására indított kollégium, és hasonlóan fontos témával fog­lalkozik az etikai tanfolyam. Később szeretnénk bővíteni a kört és egyetlen témát érintő kurzusokat is szervezni. Ilyen lehet például a termelékenység fokozásának problémaköre, amit nagyon részletesen meg lehet tárgyalni eev hosszabb tanfo­lyamon, és levezetésére a tudo­mányág legnevesebb szakembe­reit kérhetjük fel.' — Az Egységes Oktatási Igaz­gatóság feladatköre tehát két irányban is bővült — mondotta befejezésül Szabó elvtárs — Meg kell feleljen a gyakorlati élet által támasztott tudomá­nyos igényeknek és segítenie kell a tömegoktatás színvonalá­nak emelésében. A most Induló évad előkészületei és a megnö­vekedett érdeklődés azt mutat­ja, hogy az új szervezeti kere­tek alkalmasak a féladat be­töltésére. Mester László A hói legszebb napja A múlt vasárnap érkeztek ha­zánkba a müncheni állatorvos- tudományi egyetem diákjai és professzorai. Azóta jártak már Bábolnán, Monoron, Hőgyészen, láttak ménest, szarvasmarha-te­lepet, juhteny észetet. A péntek — Bács-Kiskun me­gyéé volt. Délelőtt a Baromfi- ipari. Országos Vállalat Kecs­keméti Gyáregységét látogatták meg, ahol a feldolgozás teljes munkafolyamatát Helga Fiedler és ifjú társai a leendő szakem­ber szemével és jogos elégedett­séggel nézték végig. — Diákjaink számára új stúdium a barom,fitenyésztési tanszak — tájékoztatott dr. Helga Gerlach, az egyetem ad­junktusa. — Csak a legutóbbi évben került a tantervbe. Annál tanulságosabb számunkra egy ilyen gazdag múltú nagyüzem megtekintése, mivel az NSZK- han hasonló nem igen akad. A napfényes délutáni órák­ban már Kiskunfélegyháza fe­lé robogott velük a busz. A tsz- közi libatársulás újabb mara­dandó élményt jelentett szá­mukra. Már alkonyodni kezdett, ami­kor a Lenin Termelőszövetke­zet csikótelepére érkeztek. A teljes gépesítés náluk a mező- gazdaságból kiszorította a lovat, amelyet csupán sportcélokra használnak még. Ezért nagy él­vezettel figyelték a csikósok és a négyesfogat bemutatóját. Majd éltek a felkínált lehetőséggel és maguk is nyeregbe pattantak. Az esti harmattal együtt ér­kező hűvös árnyak ülték már meg a rétet, amikorra a nyugat­német fiatalokkal az autóbusz útnak indult a főváros felé. De itt maradt legtöbbjük ígérete, hogy jövőre visszatérnek! J. T. Vízi szüret Nemrég kelt fel a Nap. Súlyos, hideg fények viliódznak a Kondor-tavon, Ke­rekegyháza közelé­ben. Mozdul a szél, a csendbe beleziz- zen a még harmat- cseppektől gyön­gyöző nádas, s a fá- zós, októberi suga­rak milliárd darab­ra törnek a felszí­nen. A nádasból fel­rebben egy szárcsa, köröz a tó felett, eltűnik. Amott, a sziget­széli nádszálak jobbra-balra hajol­nak; előbb csak a csónak, orra látszik, aztán megjelenik maga a jármű is, rajta két emberrel. Lassan eveznek, a tó közepe felé tar­tanak, de a nádas­tól sem távolodnak el messzire. Tekintetük a víz mélységeit kutatja. Nem mintha látnák, inkább csak megér­zik, merre található a halak alvó serege. Zsikla Mihály és Hálák József — mert ók a kerek­egyházi Előre Tsz halászai — ezen a napon jó fogásra számítanak. Mondjuk így: ezen a napon is. Mert hogyan is történik náluk a halfogás? Nem hálóval. Ám nem is tiltott eszközökkel. Hanem villamos árammal. A csónak törzsé­ben felberreg a mo­toros áramfejlesztő. Néhány kapcsolás, babrálás a műsze­ren, s Hálák József máris a vízbe nyújt­ja az elektromos szákot. Egy-két másod­perc: a felszínen négy ponty pikke­lyes háta csillan. Most a szák a me­rítő szerepét veszi át: a halakat egyen­ként a kádba emeli vele a halász. Ott aztán nyomban élet­re kelnek megint, az ötszáz volt csak egy percre kábítja el őket. Második merítés: két ponty. Harmadik: megint négy ponty. Aztán csak egy. Majd megint egy. Néhány métert odébb eveznek. Egy merítésre hat ponty. Szép példányok: egy és másfél kiló­sak. Így megy ez. Me­rül a szák, villan a hal, Néha-néha egy különös formájú, hosszúkás testű, a szokottnál meglehe­tősen nagyobb half fajta merül fel. Eze­ket nem fogják ki. Tavaszai ugyanis a szövetkezet 50 má­zsa növényevő ha­lat — busát és fe­hér amurt — vásá­rolt. Ezek mostanra már két és fél ki­lósak, a tavasz óta több mint három­szorosára nőttek. De a mostaniak is a többszörésére nőnek még. A tó rendkí­vül gazdag növényi táplálékokban. Kétnyaras ponty­ivadékot is telepí­tettek a tavasszal. —■ Mennyit fog­nak naponta? — Négy-öt má­zsát — feleli Zsikla Mihály. — Szabad­piacon értékesítjük vagy a halértékesU tőnek adjuk át. — Mikor a leg­jobb halászni? — Ilyenkor, kora reggel. Es még dél­előtt is. A tó egy- része olyan, hogy hálózni nem lehetj Sekély a viz, sók a nádas. A hal vi­szont éppen ilyen helyekre szeret búj­ni Az idén 200 má­zsát várnak. Ennek eddig alig egyhar- madát fogták ki öt halásza van a szövetkezetnek. Feljebb kúszik a Nap, fénybe vonja a halászok figyelő arcál Csillog a 90 holdas víztüliör, alatta pontyok mit sem sejtő tömegé* vei És a hirtelen, néma ütés elől nincs hová mene­külniük. Hatvani Dániel

Next

/
Oldalképek
Tartalom