Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-05 / 235. szám

?. oldal 1961. október 5, csütörtök Péter János felszólalása Töriiköt fogott a török (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél- Vietnami Nemzeti Felszahadí- tási Front eddig még semmiféle érvényes békejavaslatot nem ka­pott az Egyesült Államoktól. Péter János ezután emlékez^ tetett rá, hogy az Egyesült Ál­lamok újonnan bejelentett ra- kétaelhárító-rendszerét ismerte­tő nyilatkozatában McNamara amerikai hadügyminiszter le­szögezte: ennek a rendszernek egyik célja meggyőzni egyes ázsiai országokat arról, hogy az Egyesült Államok nem rettenne vissza olyan lépésektől, amelyek egy kínai támadás kockázatával járnának. Másszóval: előkószü­SCARBOROUGH (MTI) Az Angol Munkáspárt kong­resszusának szerda délelőtti ülésén felszólalt Harold Wilson miniszterelnök, a párt vezére. Hosszan fejtegette, hogy — a tory-kal ellentétben — a mun­káspárti kormányzat sokat ál­doz szociális, oktatási, jóléti cé­lokra. Baloldali bírálóinak vá­laszolva tagadta, hogy a kor­mány állandó munkanélküli tartaléksereg megteremtésére törekszik. A foglalkoztatottság növekedését jósolta a következő időszakra, bármint mondotta — a téli hónapok alatt aligha fog csökkenni a munkanélküliség. Ezután tervek és ígéretek özö­nével próbálta elkápráztatni a küldötteket. Az egyórás beszéd­ben egyetlen szó sem esett kül­politikai kérdésekről, a párt so­rozatos választási vereségeiről, az országszerte tapasztalható kiábrándulságról. Több küldött véleménye szerint a taps első­sorban Wilson szónoki és szí­nészi képességeit jutalmazta. A kongresszus szerdán — ha­sonlóképpen a tavalyi kongresz- szushoz — többségi szavazat­tal elvetette a brit kormány vi­etnami politikáját, és elfogadta azt a VIII. számú határozati javaslatot, amely követeli, hogy letek történnek most az Egye­sült Államokban rakétaelhárító­ernyők kiépítésére, hogy fedez­zék az Egyesült Államok had­műveleteinek további eszkalá­cióját Délkelet-Ázsiában. Péter János ezután hangsú­lyozta a közel-keleti nyitott kér­dések reális megoldásának fon­tosságát Péter János a továb­biakban rámutatott: Más konti­nensek súlyos problémái any- nyira lefoglalják a közgyűlés idei általános vitáját, hogy ke­vesebb figyelem jut a mai Eu­rópa problémáira. Másrészt az is igaz, hogy a vietnami és a kö­zel-keleti háború lelassította a pozitív európai fejleményeket, mert Európára is átvitte a nem­a kormány „teljesen határolja el magát az Egyesült Államok vietnami politikájától, próbálja rávenni az amerikai kormányt, hogy azonnal, állandó jelleg­gel és feltétel nélkül szüntes­se meg Vietnam bombázását”. A kongresszus vallja, hogy bár­milyen rendezésnek az 1954. évi genfi egyezményen kell alapul­nia. Nagy szótöbbséggel fogadták el a XX. számú összevont ha­tározati javaslatot is, amely fel­háborodással szól a görög kato­nai klikk hatalomátvételéről, • és követeli, hogy zárják ki Görög­országot a NATO-ból, szüntes­sék meg Görögország katonai segélyezését és az országnak az európai gazdasági közösséggel, valamint az Európa-Tanáccsal fenntartott társasviszonyát, il­letve tagságát mindaddig, amíg a katonai diktatúra át nem ad­ja helyét egy demokratikus rendszernek. A kongresszus fel­szólítja a brit kormányt, vesse fel ezt a kérdést az ENSZ-ben, ezenkívül felhívja a görög kor­mányt, bocsássa szabadon a be- börtönzötteket és tartson sza­bad választásokat. A Munkás­párt támogatásáról biztosítja a görög munkásosztálynak a re­zsim megdöntésére irányuló bármely akcióját. zetközi bizalmatlanságot. A ma­gyar kormány kész részt venni minden olyan akcióban, amely javítja az államközi kapcsola­tokat Európában, akár kétoldalú, akár többoldalú viszonylatiban, és hajlandó ilyen akciókat kez­deményezni. — Latin-Amerika, Afrika és Ázsia politikai és gazdasági vi­szonyai különösen megromlottak a vietnami háború fokozásának káros nemzetközi kihatásai kö­vetkeztében — mondotta. — A jelenlegi helyzetben, a nemzetközi viszonyok további romlásának veszélyével szemben a legfőbb és legsürgősebb fel­adat: meggyőzni az Egyesült Ál­lamokat, hogy meg kell kezde­nie a vietnami háború deeszka- lációját. A magyar külügyminiszter be­szédét a résztvevők nagy ér­deklődéssel hallgatták, a beszéd végén tapssal köszöntötték Pé­ter Jánost. Az ülésen felszólalt még Tondc osztrák és Lyng norvég külügyminiszter. ■ i Ünnepi gyűlés a Kreml-ben MOSZKVA (MTI) Szerdán este a Kreml 1957— 1967. évszámokkal díszített kongresszusi palotájában ünne­pi gyűlésen emlékeztek meg a világ első műholdjának, a szov­jet Szputnyik—1-nek felbocsá­tásáról. PÁRIZS (MTI) Hivatalos közlemény szerint csaknem háromszáz sebesült, köztük egy életveszélyes álla­potban levő áldozata van a Franciaország sok vidékén hét­főn lefolyt nagyszabású paraszt- tüntetéseknek, amelyek hedyen- kint zavargás képét öltötték. A minisztertanács kedd délelőtti ülésén elhangzott állásfoglalá­sok de Gaulle tábornok és Ed­gar Faure földművelésügyi mi­niszter részéről azonban nem nyugtatták meg a háborgó pa- raszokat és szervezeteiket. A Annak idején kicsit szűksza­vúan foglalkoztunk a szovjet— török tárgyalásokkal. De a szovjet—török tárgyalások le­folyása, a kiadott közös közle­mény több olyan momentumot tartalmazott, amelyek újólag is figyelmeztetnek az esemény je­lentőségére. A szűk szavú je­lentések most különösképpen kiegészítést követelnek. Demirel miniszterelnök moszkvai kollegája meghívásá­nak tett eleget. E meghívást azonban előkészítették olyan je­lenségek, amelyek arra mutat­tak, hogy a NATO-tag Török­ország a nemzetközi eseménye­ket egyre reálisabban szemléli, és politikáját a realitásoknak megfelelően igyekszik kialakí­tani. Előfordult többek között, hogy a keleti ország — amely tagja az Egyesült Államok ve­zénylete alatt működő másik katonai csoportosulásnak, a CENTO-nak is — nem vett részt e szervezet tanácskozásán. A közel-keleti konfliktus idején igyekezett távol maradni a nyu­Elesett Biafra fővárosa LAGOS (MTI) Az AFP a lagosi kormány közleményére hivatkozva gyors­hírben jelenti, hogy a szövet­ségi csapatok elfoglalták Enu- gut, a szakadár Biafra főváro­sát. közös piaci vámhatárok 1968- ban bekövetkező eltörlése és az ezt előkészítő árszabályozás tönkremenéssel fenyegeti az ál­lattenyésztéssel és tejtermelés­sel foglalkozó kis- és középpa­rasztokat. Francia politikai kö­rökben attól is tartanak, hogy a paraszt-tüntetések hatására a centrumhoz tartozó spk képvi­selő eredeti szándékától eltérő­en kénytelen lesz megszavazni a baloldal által kedden a kor­mány gazdasági és szociális politikája ellen benyújtott közös bizalmatlansági indítványt. gáti tőkés államok, USA-szövet- ségesek egyértelműen Izrael- barát állásfoglalásától. Sőt, ki­fejezte rokonszenvét az arabok ügye iránt. Amíg a moszkvai tárgyalások folytak, a TASZSZ-tudósítások napról napra közölték: a lég­kör őszinte, barátságos, az esz­mecsere minden bizonnyal gyü­mölcsöző lesz. A közös közle­mény sorai leszögezték, hogy a „két miniszterelnök megelé­gedésének ad hangot annak kapcsán, hogy országaik között tovább fejlődik a baráti, jó­szomszédi viszony.” Maga Demirel hazatérése előtt adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy a török—szov­jet kapcsolatok fejlesztése érde­kében kifejtett kölcsönös erő­feszítések gyümölcsözőek voltak. A közlemény pedig hírül ad­ta, hogy a legfontosabb nem­zetközi megítélését illetően hasonló álláspontot foglalt el a török és a szovjet fél. Nyugta­lanságukat fejezték ki a viet­nami háború miatt, a genfi szellemű rendezést sürgették, a közel-keleti konfliktus megoldá­sát illetően az izraeli csapatok visszavonása mellett tört lán­dzsát Demirel is, és a ciprusi kérdést is Ciprus szuverenitá­sának figyelembevételével kép­zeli megoldhatónak az érdekelt török fél is. Részletesen foglalkozunk ez­úttal a tárgyalásokkal, és ki­emeljük azoknak baráti légkö­rét. Végiggondoljuk még egy­szer a történteket. Érdemes. Csak így juthatunk közelebb a tárgyalásokat nem sokkal kö­vető barátságtalan hír megérté­séhez. Szeptember 22-én fejeződtek be a szovjet—török tárgyalá­sok. A Reuter angol és az AP amerikai hírügynökség pedig október 2-án röpítette világgá a hírt: elaknásítják a szovjet— török határt! Ankarában ugyanis megtar­tották a NATO úgynevezett nukleáris tervezési értekezletét, amelyen Popaloglu török had­ügyminiszter terjesztette elő az atomaknazár tervét. A minisz­ter elnökletével már meg is alakult az a NATO-munkacso- port, amely részletesen kidol­gozza a tervezetet. Aligha járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy a barátságtalan lépés ma­gyarázata Törökország Észak- Atlanti Szövetségi tagságában rejlik. A hír kapcsán pedig meg­állapíthatjuk, mennyire idősze­rű a szovjet vezetők által már nem egy fórumon — legutóbb Gromiko külügyminiszter által az ENSZ-közgyűlésen — sürge­tett javaslat a katonai tömbök felszámolásáról Európában. A hír kapcsán sokkal jobban megértjük az e vonatkozásban elhangzott szavakat, azt pél­dául, hogy a katonai tömbök léte mennyire gátja a nemzet­közi enyhülésnek, közelebbről a népek baráti kapcsolatainak útjában. Van egy jó magyar közmon­dás arra a helyzetre, amikor az ember nem tud szabadulni kel­lemetlen kötöttségétől: „Törö­köt fogtam és nem ereszt.” — Nos, a NATO-val, úgy tűnik, maga Törökország fogott törö­köt. B. K. A VDK újabb területét bombázták az amerikaiak Az amerikai légierő kedden nagyszabású támadást hajtott végre a VDK területének leg­északibb része ellen. A kínai határ mentén első ízben bom­bázták Cao Bang körzetét, ezen kívül Hanoitól 113 kilométer­nyire északkeletre egy pálya­udvart és Haiphongtól 43 kilo­méternyire Hon Gaiban egy elektromos erőművet. • • Ünnep előtt az NDK-ban ao Egy délelőtt „Külországban” Csaknem hetven hektár kiterjedé­sű nagyüzem a Warnow folyó part- j'án, tóDb mint egy kilométer hosz- szan húzódó rakpart, hat és fél ezer dolgozó — valóságos kisváros —: ez a rostocki halkombinát. A hírhedt Keinckel-cég gyártotta itt annak­idején, a rosszemlékű években a halálgépeket a náci légikalózok szá­mára. >lajd, mikor a felszabadulást követően a nép vette kezébe a ha­talmat, itt jött létre az NDK keres­kedelmi flottájának egyik legna­gyobb bázisa, s épült ícl a világ­szerte ismert lialfeldolgozó üzem. Három és fél millió köbméter föl­det mozgattak meg, amíg a mere­dek parti sávot lecsiszolták és hosz- szú évek munkájával üzemkésszé tették a Hafen I-et, az I-es számú kikötőt. „Hátország” határán — a gigan­tikus nagyüzem bejáratánál — Wer­ner Klawitter főtechnológus fogad. Nálánál jobb kalauzt kívánni sem lehetne, hiszen már a halkombinát bölcsőjénél — a kezdeti tervek ké­szítésénél — is ott volt. — Jövőre lesz másfél évtizede, hogy teljes üzemmel dolgozunk — így kezdi a tájékoztatást. Aztán vé­gigvezet a gyakori záporok áztatta köveken. A kikötő 12 ezer brutto regiszter-tonna hajótér fogadásár» alkalmas. A hűtőházak 18 ezer ton na árut nyelnek el, a heringből makrélából, tőkehalból, s meganny halfajtából. Száznál több hajó — r halászhajóktól kezdve a fogást é feldolgozást szinkronban végzők át a kizárólag feldolgozással foglal kozó úszó gyárakig — évi negyed- millió tonna átlagos teljesítmény mutat fel. Halfilé, sóshering, a fejekből p^ dig a kiváló táptakarmányul szí gáló halliszt készül itt, a Warno menti gyárvárosban. Évente mint­egy 700 tonna csukamájolajat is ex­portálnak. A Spitzbergáktól a Bis- cayai-öbölig mindenfelé találkozhat­ni nyílttengeri matrózaikkal, akik­nek tevékenysége, fogási eredmé­nyeik annál jelentősebbek, mivel — az egy lakosra jutó 17 kilogramm körüli évenkénti átlaggal — az NDK a kontinens egyik legjelentősebb halhús fogyasztó állama. — Legfőbb „termékünk” a sóshe­ring — sorolja tovább Klawitter elvtárs, miközben a szüntelen szél­járta rakparton a feldolgozó üzem felé haladunk. — A hajók 1—3 hó­napon át járják a tengert. A leg­Részlet a rostocki kikötőből. frissebb fogás még a vízen „be­érik”, míg az utolját itt, a kikötő hütőliázában érleljük, majd osztá­lyozzuk és csomagoljuk. Körülöttünk a hordók tízezrei ásí- toznak, az ízletes tengeri hal után. Az egykori fahordókat napjainkban mindinkább a jóval tartósabb mű­anyag edényzet váltja fel. Benn, a heringüzem parancsnoki hídján Anneliese Baron irányítja a csaknem teljes automatizált mun­kafolyamatokat. Az érett heringeket futószalag továbbítja a tároló és szállító edényekbe. Kalauzunk a körút végén a nyílt­tengeri halászat rohamos fejlődését summázza meggyőző szavakkal. — A felszabadulás előtt csak a parti halászat volt nálunk ismere­tes. A negyvenes évek végén már- már eltemették Rostockot, hiszen tiatal államunk jóformán alig ren­delkezett szakképzett nyílttengeri halászgárdával. A szakoktatást azon­ban azóta sikerült olyan alapokra fektetnünk, hogy ma már a nyu­gati „tengeri medvék” is alig akar­ják elhinni eredményeinket. Embereink magas fokon sajátítják el a halászat tudományát. Sike­reink záloga egyebek közt a flotta- halászatban. a hajóegységek szoros együttműködésében rejlik. Első lé­péseinket mindenekelőtt a szovjet szaktársak bátorították, akikkel a kapcsolat azóta is töretlenül gyü­mölcsöző. Érdekes és hasznos kuta­tómunka folyik a hálószerkesztés technikáját illetően is, ami a nyers^- anyagtól kezdve a vízellenállás mi­nél hatásosabb leküzdéséig jelentő­ben befolyásoló tényező. Nehéz, de szép munka a nyílt- tengeri halászoké. S a Warnow- narti kikötőbe sűrűn befutó logge- -ek és trowlerek fedélzetén évről ‘vre több az egyre a népszerűvé ált pályára lépett fiatal, akik jo- ros büszkeséggel járják az NDK lo­bogója alatt az óceánokat. Jóba Tibor (Folytatjuk^ Határozat a munkáspárti kongresszuson: London határolja el magát Washingtontól a vietnami és a görög kérdésben A francia paraszttüntetések messze hatnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom