Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-29 / 256. szám

VENDÉGÜNK A: KRIMSZKAJA PRAVDA az Ukrán KP Területi Bizottságának, a Krími Területi Tanács V. B., az UKP Szimferopoli Városi Bizottságának * és a városi tanácsnak a lapja 1967 r. TJPOJTETA Bffff •fíCEX CTP'AH. CÖEtnwmTECh! i Mcka 9 npflBAfl OPrAH KPfalMCKOrO OBKQMA KOMMYHHCTHMECHOfl OAPTHH YKPAHHb! H OSJACTHOíC COBETA flEnVTATOS TPVAaíüHXCH. CHMOEPOflOAbCKOrO fOFHOMA KŰMMYHMCTMHECKQfl I1APTMH VKPAHHbl M rOPOflCKOfO COBETA AEfWATOB TPYAHlilHXCfr. Felfelé A Krasznogvar- dejszkij körzet Pet- rovka faluját első­sorban a Népek Barátsága” kolhoz­ról ismerik. Gazdag ez a kolhoz jól ter­mő földekben, ga­bonában, gyümölcs­ben. szőlőben, de­rék emberekben, akik létrehozták ezt a gazdaságot. Petrovka hozzám is közelálló lett, mert tervező iro­dánk kidolgozta egy kísérleti minta­falu terveit, és en­nek kidolgozásában én is részt vettem. Milyen lesz az új falu? Utcáin két-, há­romemeletes házak, melyek három, négy szobás, kényelmes nőnek a falvak A festői környezetben elterülő Jalta a déli partvidék legis­mertebb és legkedveltebb üdülője. Hetven kilométer hosszúság­ban elterülő strandján évente több százezer ember élvezi a beosztású lakásai­ban gáz, központi fűtés, vízvezeték lesz. A konyhákban, beépített szekré­nyek. Minden lakás erkélyes. Érdekesen lesz megoldva a közin­tézmények elhelye­zése. Egy tető alatt nyer elhelyezést a 800 személyes klub, a kereskedelmi köz­pont. étterem, szol­gáltató kombinát, a kolhoz irodája, a tanács, posta és a takarékpénztár. Az épületen túli, par­kosított övezetben sportkombinátot lé­tesítenek. Az új Petrovkának lesz bölcsődéje és óvo­dája, iskolája, kór­háza. A lakó- és középületek hom­lokzata változatos kiképzést nyer, az utcákat és tereket széppé teszi a sok zöld, a virágok. Mikor az új Pet­rovka építési ter­veit vitatták, a kol­hoztagok egyhangú igennel szavaztak. Az új falu még az állványok erde­jében van. Három 36 lakásos, két 52 lakásos emeletes ház épül jelenleg Nem sok idő telik el és új falvak nő nek így fel a Krím ben. mint például a Voszhod, ahová szintén meghívták naplényt, a tengert. A szovjet fürdőhelyek közül itt a legenyhébb már az „épületter- a tél. A város csupa akác, babér, pálma. Környékén gyönyörű vező elvtársakat”, gyümölcsösök, szőlőskertek. A nyári hónapok forróságát a tengeri Nina Lazarenko légáramlás mérsékli. A napsütéses órák száma annyi, mint Niz- tervező mérnök zában, — ezért is nevezik a Krím déli részét a szovjet Riviérának; Nem régen választották Kecs­kemét díszpolgárává Kovtun nyugalmazott vezérőrnagyot. Szimferopol köztiszteletben álló lakosát. Kovtun elvtárs részt vett Sze- vasztopol védelmében, majd felszabadításában. Az ő pa­rancsnoksága alatt álló egység katonái érték cl elsőnek a ma­gyarországi felszabadító harcok során Kecskemétet. Kovtun elvtárs idős kora el­lenére aktívan részt vesz Szim­feropol társadalmi életében, többek között a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság szimfero­poli tagozatának alelnöke. Nagy barátja a magyaroknak, és igen jelentős szerepe van testvérvá­rosi kapcsolataink fejlődésében Kecskeméttel. Képünkön Kovtun elvtárs (jobbról) a Krimszkaja Pravda főszerkesztőjének társaságában. A szevasztopott „Kamysovaja buhta” (öböl) a krími halászok legfontosabb bázisa. Itt dolgoz­zák fel a kifogott halakat is, részben a kikötő konzervgyá­rában, részben a teljesen auto­matikus halliszt kombinátban. Képünk a nyáron készült a kikötőben, a testvéri Bács-Kis- kun megye küldötteinek láto­gatásának egy kedves mozzana­táról. Háttérben a 15 ezer ton­nás „Maladaja Gvardija” hűtő­hajó. Aranyat termő földek C zevasztopol. Szívás. Pere- köp. Mennyi olyan dicső tettet tartalmaz ez a három szó, melyek felett nincs hatalma az időnek! Tudományos és irodal­mi művek, képzőművészeti al­kotások, legendák és szájhagyo­mányok százai beszélnek és fog­nak beszélni a hálás utókornak ezekről a hősi tettekről. Pedig a Krím nemcsak Szievasztopol, Szívás és Perekop, sok ilyen di­cső nevet találhatunk még itt. Sokféle törzset és népet látott az ősi Tavrida. Bőkezű föld, egész évben enyhe éghajlat, a tenger lágy hullámai és a gyó­gyító levegő vonzották az em­bereket a félszigetre. Mégis olyan nagyon-nagyon keveset alkotott itt az ember évszáza­dok alatt. Azért talán, mert a jövevények csak elvettek a föld­től, a természettől, de cserébe nem adtak semmit? A szovjet hatalom a Krímben a nyomort, a pusztaságot talál­ta. A vidék gazdasági életét majdnem a semmiből kellett helyreállítani, megteremteni. A munkát a Krím új gazdái, a bolsevikok vezette dolgozó em­berek vették kezükbe. 1941-re a népgazdaság minden ágában figyelemre méltó eredményeket értünk el. Üj, csábító távlatok nyíltak meg területünk előtt. De ekkor szakadt ránk a ke­gyetlen, pusztító háború. Példátlan méretű szerencsét­lenséget hoztak ránk a fasisz­ták. Romok maradtak Szevasz- topolból, a szőlők és gyümölcsö­sök helyén bombatölcsérek tá­tongtak. Hatalmas volt a hábo­rú okozta veszteség. P s íme a Krím ma. Meg- *- újult, felvirágzott, szebb, mint valaha, magabiztosan ha­lad új célok felé. Ma üzemeink sok száz féle ipari terméket állítanak elő, melyek nagy keresletnek örven­denek Szovjetunió-szerte és ha­tárain túl is. Magyarország, Lengyelország és Afrika sok or­szága szívesen vásárolja a szim­feropoli „Kujbisev” élelmiszer- gépgyárban készült berendezé­seket. a szovjet és külföldi fo­gyasztók nagyra értékelik illó­olajainkat. És mennyi aranyér­met hoztak a nemzetközi bor­versenyről a krími borászok! Italaik kielégítik a legigénye­sebb ízlést is. A bahcsiszeráji hatalmas ce­mentgyár, a V. X. L°ninrrU el­nevezett vízierőmö új létesít­mények. De már újabb létesít­mények építése is folyamatban van. Az üzletekben, lakásokban már egyaránt találkozunk a Lotosz elnevezésű tv-készülék- kel, melyet Szimferopol legfia­talabb, még épülő, üzemében gyártanak. Nagy jelentőségű vegyipari létesítmények épül­nek félszigetünk északi terüle­tein. Néhány szót a „vasas” Keres félszigetről. Közel hárommilli- árd tonna vasérctartalék van itt. Az évente bányászott 7 mil­lió tonna ércből 3,6 millió ton­na aglomerátumot nyernek. A kamysburuncski kombinát egyik legnagyobb ércdúsító üzem a Szovjetunióban. Az ötéves terv végéig aglomerátum termelése eléri az évi 4,2 millió tonnát. A krímiek büszkesége a ritkaságszámba menő magashegyi Szimferopol—Jal­ta trolibuszvonal. A kényelmes közlekedési eszköz nem szeny- nyezi a festői szépségű hegyi út levegőjét, nem okoz zajt. A vidék ipara és közlekedése nagy fejlődés előtt áll. A jelen­legi ötéves terv végére az ipari termelés több, mint kétszeresé­re növekszik. A tervek teljesí­tése jól halad. Például az ipari termelés a jubileumi év első nyolc hónapjában, az elmúlt év hasonló időszakához viszonyít­va, 18 százalékkal növekedett, ez több, mint 48 millió rubel értékű termék terven felül. A forradalom előtti Krím 2,5 millió hektár művelhető földjé­ből csak 450 ezer hektár volt parasztok tulajdonában. Jelen­leg a föld 300 kolhoz és szovhoz tulajdonában van. A szovjet ha­talom éveiben a szőlőterület ti­zenháromszorosára növekedett. Ma már ott is virágzó kertek vannak, ahol évszázadokig csak a haszontalan gizgaz suttogott a szélben. Az elmúlt évben betakarított gabona mennyisége háromszor annyi volt, mint 1914-ben. A cá­ri időkben a félsziget földje még a tősgyökeres krímieket sem látta el mezőgazdasági ter­mékekkel. Jelenleg — amellett, hogy a lakosság száma megkét- zerező'iött — a félsziget állat- • on vesztése még az üdülők el­látását is biztosítja. A jubileumi évben a Krím ' ' a tervezett 292 ezer ton­na helyett 397 ezer tonna gabo­nát értékesített: Gazdasága­ink jelentősen túlteljesítették tej-, hús- és tojásértékesítési terveiket is. A félsziget háromnegyed ré­szét elfoglaló sztyeppe évszáza­dokon át szenvedett a csapadék hiányától. A háború utáni évek­ben épült Észak-Krími Csator­na nagy lehetőségeket terem­tett a gabona-, a szőlő- és gyü­mölcstermesztés fejlesztésére. Az ötéves terv végére 250 ezer hektár öntözött területünk lesz* Ha a Krímről beszélünk* nem lehet nem szólni a Fekete-tengerről, az üdülőkről* a lenini dekrétumról, amely né­pi gyógyhellyé nyilvánította te­rületünket. Csak az elmúlt hétéves terv időszaka alatt hét új üdülőt avattak a Fekete-tenger part­ján. Kétszeresére növekedett a világhírű Artyek úttörőtábor. Az 1955-től 1965-ig terjedő idő­szakban szanatóriumok és üdü­lők építésére mintegy 60 millió rubelt fordítottunk. Hasonló célra ebben az ötéves tervben 70 millió rubelt irányoztunk elő. Hazánk nagyra értékelte azo­kat a harci és munkasikereket* melyeket Krím földjén hajtot­tak végre. A Nagy Honvédő Há­borúban tanúsított hősiességért 1954. október 16-án kitüntették a Vörös Zászló érdemrenddel, 1965; május 8-án pedig átnyúj­tották a Hős Városnak a Lenin- rendet és az Arany Csillagot. A Krími területet 1958. október 25-én Lenin-renddel tüntették ki. A Vörös Zászló rend ragyog a Fekete-tengeri Flotta zászla­ján. T erületünk dolgozói előtt ' nagy és megtisztelő fel­adatok állnak és mi nem saj­náljuk erőnket, hogy méltókép­pen köszöntsük a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulóját, hogy minél ered­ményesebben valósítsuk meg a Szovietunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusa történ jelentőségű határozatait. T. CSEMODUROV, a Krimi Területi Tanács V. B. elnöke-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom