Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-25 / 252. szám
l oldal 1967. október 25, szerda Nem szemrehányásként, de emlékeztetőül... Fél évvel a tanácstagi ismerkedés után va, az ágynemű szellőzésre szétrakva. Mert a falak ott is magasan vizesek, s a fal mentén körös-körül szinte víz lepi a padlót. Gitlemé is így sóhajtott fel akkor: „De jó lenne már csinálni azt az árkot!” S hogy emlékeztetőül még egy beszélgetést idézzünk: .,Ha választani kellene, ini oldódjon meg előbb; a vízvezeték, vagy a víz elvezetése, mit választana?” —i kérdezte a tanácstag ugyancsak a Déryné utcában, a viszonylag száraz lakásban élő Forgó Lászí ónétól. S a válasz habozás nélkül így hangzott: „Feltétlenül a csatorna!” Hat hónappal ezelőtt Dudás Gyulánét, a kecskeméti 73-as választókerület tanácstagját kísértük el ismerkedési kőrútjára. Kiportban is beszámoltunk erről lapunk április 23-i. számában. A parkettagyárban dolgozó Dudás Gyuláné a többszörösen újraválasztott tanácstagok közé tartozik. A választásokat alig egy hónappal követő,' ismerkedő látogatását korábbi körzetének megnagyobbodása indokolta. Hiszen hogyan képviselhetné új választóinak érdekeit a tanácsban azok örömének, gondjainak ismerete nélkül? Végigjártuk a Thököly és a Kinizsi utcák határolta környéket, s a tanácstag-asszony gyakorlott szeme gyorsan észrevette a legfőbb gond forrását. Nevezetesen a környéki házak vizességéneik okát. S nyomban volt ötlete is a megoldást illetően. „Jó lenne a keresztbe futó kis utcákból a Kinizsi utcán végighúzódó .árokba vezetni a vizet. Nem rekedne meg az úton, a házak tövében, és főleg nem ömlene az udvarokba” — mondotta akkor. Utána, ahány családhoz csak bekopogtattunk, mindenütt bizonyságot szereztünk róla: csakugyan a csapadékvíz elvezetése a legszorítóbb probléma. s,Ez a legnagyobb bánatunk. Cuppog, korhad a padló, minduntalan ledúródik a fal” — panaszolta a Thököly utcában la^ kó Miklós Györgyné. Búcsúzáskor pedig így szólt a tanácstag- asszonyhoz: „Ahogyan ívértük is. Dudás néni, ott leszünk, ha ásni kell az árkot!” A Déryné utcában, Gitler La- josék lakásában hasonló volt a tapasztalat. A szekrények, a fekhelyek a szoba közepére húz- összeköti a tíz méterenkénti Ismerkedési kőrútján új választóinak a következőket is kijelentette Dudás Gyuláné: „Hiszem, hogy legelőbb ezt sikerül megoldani. Beszéltem Mező elvtárssal, a városgazdálkodási csoportvezetővel. már meg is nézte a környéket. Ügy gondolom, hogy a kis utcákból a gépgyár rakodótelepén és a zsibpiacon keresztül vezető árokkal le tudjuk majd vezetni a vizet a sorompó melletti aknába ...” Biztatásnak, ígéretnek szánta e szavait a tanácstag. Annak vették a segítséget, támogatást ígérő választói is. S ami Dudás Gyulánét illeti, nem is feleltette el ígéretét. Rendületlenül szorgalmazta a városgazdálkodási csoport műszaki segítségét. És nem eredménytelenül. Szeptember elején a Thököly, Déryné és Tiborc utcákban megjelentek a városgazdálkodási csoport dolgozói. Műszaki segítségként minden 10 méteren elkészítették az árokmintát, hogy megfelelő útja legyen a vizet levezető csatornának. Biztosra vették, hogy ki-ki a háza előtt Tettekkel - az előlegezett bizalomért Torma Béla, a csikériai tsz géplakatosa és a község tanácstagja közéleti tisztségviselése előjt is érdeklődést tanúsított a község ügyei, gondjai iránt. Nemcsak mint a helyi sportkör aktivistája. Meghívott vendégként többször nyilvánított segítő szándékú véleményt a helyi tanács ülésein. Tanácstaggá választása óta méginkább fűti a törekvés: tettekkel szolgálni a közösséget, az előlegezett bizalmat. Egyetlen tanácsülésről nem hiányzott eddig. Választóival jó a kapcsolata. Jól sikerült tanácstagi beszámolója, melyet újszerűén, a szabadban szervezett meg és amely után a közös vacsora és az utcai bál tette a hangulatot még családiasabbá. Jól ismeri a lakosság gondját- baját. Egyik alkalommal az ő javaslatára határozott a tanácsülés két személy szociális segélyben való részesítéséről. Torma Béla kezdeményezésére fásították utcájukat a választói. És csak elismeréssel lehet szólni arról az érdeklődésről, szorgalomról, amelyet Torma Béla az államigazgatási ismeretek megszerzése céljából a tanácstagok oktatásán tanúsít. Vízin Gergely vb-elnök árokmintákat. Sajnos, — mint a napokban meggyőződtünk róla —, eddig nem történt meg. Jóllehet, hogy az idei kevésbé csapadékos nyár. sőt az eddig kedvező ősz is csökkentette a környékbeliek belvizes gondját. De mi a biztosíték rá, hogy holnap, vagy holnapután nem erednek meg az égi csatornák, zúdítva a vizet? Elnyelésére, elvezetésére pedig a tíz méterenkénti árokmintákon kívül változatlanul az utca, a házak töve és az udvarok szolgálnak ... Nem szemrehányásként, csak emlékeztetőül említjük meg mindezt a környék lakóinak. S annyi még feltétlenül ide kívánkozik: a megyeszékhely fejlesztésének igényei rendkívül sokrétűek, nem is szólva a költségkihatásukról. Ezért van, hogy számos jogos igény kielégítésére olykor több éven át is várakoznia kell a lakosságnak. Az évenként ilyen célra rendelkezésre álló 70 millió forintból —, amelyben 2,5 millió a lakossági támogatás — sok mindenre futja, de még több mindenre nem. Ott. ahol a szükség diktálja, és lehetőség is kínálkozik rá, ezért nagy jelentőségű a lakosság társadalmi munkája. Mert nemcsak a 70 millió forintos keret lehetőségei bővülnek ki vele. Ennél sokkal fontosabb, hogy a saját, legsürgetőbb gondját tudja a megoldáshoz segíteni a lakosság. Perny Irén Nem hazabeszélés! Legutóbb cikket írtam egy hogy az ország legnagyobb me- bizonyos vállalatról, amelynek gyéjének székhelyén az egyik kirendeltségvezetője — régi jó nagykereskedelmi vállalat 20— ismerősöm — módfelett felbuz- 30 dolgozója „légüres térben” dúlt ezen a tényen, s azt a kénytelen munkáját végezni, „könnyelmű” kijelentést tette: Mert azt esetleg megtudhatják — Azonnal intézkedem: még — a Népszava egyetlen példánya előfizetünk a lapra. Leg- nyából —, hogy Ruanda Urun- alább elolvashatjuk a rólunk diban mi történt, de hogy két szóló cikkeket. utcával odébb miként zajlik az Bár csodálkoztam azon. hogy élet. arról legjobb esetben sze- ez csak most jut eszükbe, mégis mélyesen ha tájékozódhatnak. A boldog voltam, hogy a Petőfi, szaklapot rendszeresen olvas- Népe olvasótáborát szerény hatják — bizonyára jó haszonmunkásságom révén is növelhe- nal —. de hogy az általuk feliem. Két hét múltán egyik ér- adott közérdekű hirdetés meg- deklődést keltő, megyei vonat- jelent-e, azt esetleg a szomszéd kozású cikkre hívtam fel a fi- újságjából kénytelenek ellen- gyeimét: őrizni. — Olvastad, remélem? Korántsem kéretlen reklámot Sajnos, nem. A megyei akarunk lapunknak csinálni. De lapra nem fizethettünk elő. amikor az olvasottság tekinte- Mar mert nem. tében elmaradott körzetekről oly au AZi 0r?z^g..rnaslk nagyváro- soka(; beszélünk, bizony fonákul Sáb!S-,1ü2 kT°fPOI}tunk4 "em hat, ha bármilven cég parancs- engedelyezte. Jár viszont a Nép- szóval zárja el a,kalmaz(>ttait a sfeava, a szakszervezeti lap es szűkebb párUájukban való tá- négy példányban (!) a szakmai jékozódás lehető,ségétól. És fellapunk. Mondd, mit csinálják? merül kaján kérdés: vajon ml N<™ adhattam tanácsot. Ha j ha kereskedelmi S2ak. ^ lapnak csupán két példánya helyett — a megve napilapjára fipár hónappal az új mechanizes hivatalos” rajtja előtt így Vetnének Tlő? rendelkezik, akkor nekem mar csak elmélkednem szabad. Azon, Túlteljesítették vállalásaikat a gépjavító állomások Nyolc gépjavító állomásunk 5 millió 316 ezer forint tiszta nyereséget irányzott elő a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 évfordulójának tiszteletére in• • Ünnepélyesen megnyitották a kecskeméti műszaki hetet Műszaki hetet rendez Kecskeméten október 24—27-ig a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun megyei Szervezete. Tegnap a Magyar Nemzeti Bank Tanácstermében került sor az eseménysorozat ünnepélyes megnyitására. Dr. Maár András, az MTESZ elnöke méltatta a műszaki hét jelentőségét, majd a vállalati szervezésről hallhattak igen értékes előadást a résztvevők. Holnap a hazai gyártmányú automatika elemek kiállítását tekinthetik meg a műszaki hét vendégei a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari és Automatizálási Technikumban. Délután pedig a MTESZ Budai utcai székházában Szabó Lajos, a ZIM kecskeméti gyáregységének főmérnöke tart előadást a gépesíNyugaton még vattából sodorják Nem véletlenül írta több olvasónk is a közvéleménykutató kérdőívekre, hogy szereti a lap munkatársait, mert „vannak jó meglátásaik is”. Igaz, a dicséret végén levő „is” nyomban kizárja, hogy önelégültségbe zuhanjunk. Mert ugye ha már az az ,is” ott van a „jó meglátások” mellett, egyidejűleg fejezi ki azt is, hogy azért „rossz meglátásokért” se kell mindig a szomszédba mennünk. De hát mi bírjuk a kritikái, különösen ha mentesülve vagyunk attól, hogy azt az ablakba kitegyük. Éppen ezért most annak megerősítéséért fogtunk tollat, hogy no ugye — jó meglátásunk volt akkor, amikor..; Mert emlékezzen csak a Nyájas Olvasó, Nem is olyan rég megyénk központi lapja, ez ni, ez a mienk verte ki a huppot illetékesek felébresztésére, mikor egy olvasónk reklamált füldugóhiány miatt. Nem demagóg módon vetettük fel a füldugóhiány megszüntetésének szükségességét, hanem tényekkel és eszmeileg is alátámasztottuk a nagyközönség igényének jogosultságát. Bizonyára meg is lett a kellő következmény, mert azóta érkezett panaszleveleinkben nem szerepelt hiánycikként a füldugó. Hiába, az új mechanizmus szele! Megértették a füldugógyártó cégek, hogy már ma sokkal intenzívebben kell fülük botját mozgatni, ha a lakosság. a füldugóhoz hasonló létszükségleti cikk termelésének felfuttatását szorgalmazza. Mert mindig a vevőnek, azaz a lakosságnak van igaza. Azt is meg kell érteniük a füldugó előál- • Utó vállalatoknak, hogy miként egykor a szemellenzőnek, úgy most ennek a divatcikknek van szezonja. Addig kell csinálni füldugót, míg kereslet van rá a piacon. Mondhatjuk nyugodtan, hogy a fülvédelem technikájával elhagytuk a beképzelt Nyugatot. Most olvassuk az egyik külföldi távirati iroda híradását, hogy a Scampolo nevű beatzenekar belépőjegyei mellé vattából sodort füldugaszt adnak a lármás produkcióhoz. Az együttes véleménye szerint a zaj tompításával jobban élvezhető a beat-zene. Kacagnunk kell. ök még a vattából sodort füldugasznál tartanak, mikor nálunk korszerű füldugóval siet iparunk a zajártalomban szenvedő társadalom 'segítségére. Nosza, iparkodjanak kereskedelmi szerveink minél előbb kimunkálni a füldugó exportját. Addig, míg a Scampolo-féle beatzenekarok csak vattából sodort dugasszal traktálják a zenekedvelőket. Meg míg rá nem jönnek, hogy egyszerű módszerrel ki lehet küszöbölni a füldugó használatát. Tudniillik azzal, ha halkabban játszanak. —th —n tett fürdőkádöntöde rekonstrukciójának eddigi tapasztalatairól. dított jubileumi munkaversenyben, a tervezett 18 millió forintos jövedelmükön felül. Ezt a vállalásukat már eddig is túlteljesítették több mint kétmillió forinttal, ami jórészt az önköltségcsökkentésből származik. A tervezett gépi munkákat 25 százalékban. mintegy 60 ezer normálholddal teljesítették túl. Ennek a hatása jórészt a gyengébb tsz-ek betakarítási és szántási igényeinek teljes kielégítésében mutatkozik meg. ítélet a lakiteleki Szikra Tsz volt vezetői ügyében Február másodikén nagyobb cikkben foglalkoztunk a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet volt vezetőinek bűncselekményével. A tíz vádlott fölött a napokban ítélkezett a megyei bíróság. A tárgyalás során, a tanúvallomásokból. bizonylatokból és egyéb beszerzett iratokból a bíróság megállapította. hogy Borsos Sándor, a tsz volt elnöke, Csinger Sándor főkönyvelő és Mészáros István főag- ronómus 1965 végén összesen 457 ezer forinttal hamisították meg a közös gazdaság mérlegét, hogy a mérleghiányt „eltüntessék”. Ezt egy-újabb akció követté. Az új telepítésű szőlő gondozásához állami hitelt kaptak, de csak a tényleges kiadások erejéig. Ök ennél 408 ezer forinttal többet számláztak és az összeget felvették. Harmadik nagy üzletük a tereprendezés során adódott. Erre a munkára vonatkozóan ugyanis a jogszabályok azt írják elő, hogy amennyiben a termelőszövetkezet saját tagjaival és saját hatáskörében végzi a munkát, úgy a megmozgatott föld minden köbmétere után tíz forint térítést kap az államtól. Ha viszont kívülállóval végezteti el a tereprendezést, akkor köbméterenként hét forint térítésre tarthat igényt. A lakiteleki Szikra vezetői az Országos Talajjavító Vállalat budapesti kirendeltségét bízták meg a 79 ezer köbméter föld megmozgatásával. Lipták (Magyar) András, a járási tanács megbízottja azonban igazolta a felsőbb szervek előtt, hogy a tsz saját erőből végezte el a munkát, tehát tíz forint illeti meg. Az említett 79 ezer köbméterhez azonban még 22 ezer köbmétert hozzácsaptak. s így jogtalanul 544 ezer forinttal vettek fel többet. A csalási manipulációk eme körforgásába sajátosan kapcsolódott Gálfi István,, az Ultet- vénytervező Vállalat osztályvezető-helyettese, akinek feladatkörébe tartozott a gyökerezte- tett szőlővesszők, a szaporítóanyag elosztása a különböző vevők — a közös gazdaságok — között. Ügy intézte azonban a dolgot, hogy néhány ezer vesz- sző mindig maradt neki. Megkérte tehát Borsos Sándort, hogy a Szikra Tsz nevében adhassa el a többletet, de úgy. hogy a pénz mégis az ő zsebébe vándoroljon. Két esetben, összesen több mint 50 ezer forint értékű vesszőt adott el Gálfi saját hasznára. A megyei bíróság Borsos Sándort három évi szabadságvesztésre ítélte és egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Csinger Sándor két év négy hónapot, Mészáros Istvári ugyancsak két év négy hónapot, Lipták (Magyar) András két évet. Gálfi István pedig másfél év szabadságvesztést kapott. A többi öt vádlottat háromtól hat hónapig terjedő felfüggesztett, illetve végrehajtható börtönnel sújtotta a bíróság. Ugyanakkor kötelezett néhány vádlottat arra, hogy több ezer forintot fizessen meg kártérítésként. Az ítélet még nem jogerős: G. S
