Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-25 / 252. szám

l oldal 1967. október 25, szerda Nem szemrehányásként, de emlékeztetőül... Fél évvel a tanácstagi ismerkedés után va, az ágynemű szellőzésre szét­rakva. Mert a falak ott is ma­gasan vizesek, s a fal mentén körös-körül szinte víz lepi a padlót. Gitlemé is így sóhaj­tott fel akkor: „De jó lenne már csinálni azt az árkot!” S hogy emlékeztetőül még egy beszélgetést idézzünk: .,Ha választani kellene, ini oldódjon meg előbb; a vízvezeték, vagy a víz elvezetése, mit választa­na?” —i kérdezte a tanácstag ugyancsak a Déryné utcában, a viszonylag száraz lakásban élő Forgó Lászí ónétól. S a válasz habozás nélkül így hangzott: „Feltétlenül a csatorna!” Hat hónappal ezelőtt Dudás Gyulánét, a kecskeméti 73-as vá­lasztókerület tanácstagját kísér­tük el ismerkedési kőrútjára. Kiportban is beszámoltunk er­ről lapunk április 23-i. számá­ban. A parkettagyárban dolgozó Dudás Gyuláné a többszörösen újraválasztott tanácstagok közé tartozik. A választásokat alig egy hónappal követő,' ismerke­dő látogatását korábbi körzeté­nek megnagyobbodása indokol­ta. Hiszen hogyan képviselhetné új választóinak érdekeit a ta­nácsban azok örömének, gond­jainak ismerete nélkül? Végigjártuk a Thököly és a Kinizsi utcák határolta környé­ket, s a tanácstag-asszony gya­korlott szeme gyorsan észrevet­te a legfőbb gond forrását. Ne­vezetesen a környéki házak vi­zességéneik okát. S nyomban volt ötlete is a megoldást ille­tően. „Jó lenne a keresztbe futó kis utcákból a Kinizsi utcán végighúzódó .árokba vezetni a vizet. Nem rekedne meg az úton, a házak tövében, és fő­leg nem ömlene az udvarokba” — mondotta akkor. Utána, ahány családhoz csak bekopogtattunk, mindenütt bi­zonyságot szereztünk róla: csakugyan a csapadékvíz elve­zetése a legszorítóbb probléma. s,Ez a legnagyobb bánatunk. Cuppog, korhad a padló, mind­untalan ledúródik a fal” — pa­naszolta a Thököly utcában la^ kó Miklós Györgyné. Búcsúzás­kor pedig így szólt a tanácstag- asszonyhoz: „Ahogyan ívértük is. Dudás néni, ott leszünk, ha ásni kell az árkot!” A Déryné utcában, Gitler La- josék lakásában hasonló volt a tapasztalat. A szekrények, a fekhelyek a szoba közepére húz- összeköti a tíz méterenkénti Ismerkedési kőrútján új vá­lasztóinak a következőket is ki­jelentette Dudás Gyuláné: „Hi­szem, hogy legelőbb ezt sikerül megoldani. Beszéltem Mező elv­társsal, a városgazdálkodási cso­portvezetővel. már meg is néz­te a környéket. Ügy gondolom, hogy a kis utcákból a gépgyár rakodótelepén és a zsibpiacon keresztül vezető árokkal le tud­juk majd vezetni a vizet a so­rompó melletti aknába ...” Biztatásnak, ígéretnek szánta e szavait a tanácstag. Annak vették a segítséget, támogatást ígérő választói is. S ami Du­dás Gyulánét illeti, nem is fe­leltette el ígéretét. Rendületle­nül szorgalmazta a városgazdál­kodási csoport műszaki segít­ségét. És nem eredménytelenül. Szeptember elején a Thököly, Déryné és Tiborc utcákban meg­jelentek a városgazdálkodási csoport dolgozói. Műszaki segít­ségként minden 10 méteren el­készítették az árokmintát, hogy megfelelő útja legyen a vizet levezető csatornának. Biztosra vették, hogy ki-ki a háza előtt Tettekkel - az előlegezett bizalomért Torma Béla, a csikériai tsz géplakatosa és a község tanács­tagja közéleti tisztségviselése előjt is érdeklődést tanúsított a község ügyei, gondjai iránt. Nemcsak mint a helyi sportkör aktivistája. Meghívott vendég­ként többször nyilvánított segí­tő szándékú véleményt a helyi tanács ülésein. Tanácstaggá választása óta méginkább fűti a törekvés: tet­tekkel szolgálni a közösséget, az előlegezett bizalmat. Egyet­len tanácsülésről nem hiányzott eddig. Választóival jó a kapcso­lata. Jól sikerült tanácstagi be­számolója, melyet újszerűén, a szabadban szervezett meg és amely után a közös vacsora és az utcai bál tette a hangulatot még családiasabbá. Jól ismeri a lakosság gondját- baját. Egyik alkalommal az ő javaslatára határozott a tanács­ülés két személy szociális se­gélyben való részesítéséről. Tor­ma Béla kezdeményezésére fá­sították utcájukat a választói. És csak elismeréssel lehet szól­ni arról az érdeklődésről, szor­galomról, amelyet Torma Béla az államigazgatási ismeretek megszerzése céljából a tanács­tagok oktatásán tanúsít. Vízin Gergely vb-elnök árokmintákat. Sajnos, — mint a napokban meggyőződtünk ró­la —, eddig nem történt meg. Jóllehet, hogy az idei kevésbé csapadékos nyár. sőt az eddig kedvező ősz is csökkentette a környékbeliek belvizes gondját. De mi a biztosíték rá, hogy hol­nap, vagy holnapután nem ered­nek meg az égi csatornák, zú­dítva a vizet? Elnyelésére, el­vezetésére pedig a tíz méteren­kénti árokmintákon kívül vál­tozatlanul az utca, a házak tö­ve és az udvarok szolgálnak ... Nem szemrehányásként, csak emlékeztetőül említjük meg mindezt a környék lakóinak. S annyi még feltétlenül ide kí­vánkozik: a megyeszékhely fej­lesztésének igényei rendkívül sokrétűek, nem is szólva a költ­ségkihatásukról. Ezért van, hogy számos jogos igény kielégítésé­re olykor több éven át is vára­koznia kell a lakosságnak. Az évenként ilyen célra rendelke­zésre álló 70 millió forintból —, amelyben 2,5 millió a la­kossági támogatás — sok min­denre futja, de még több min­denre nem. Ott. ahol a szük­ség diktálja, és lehetőség is kí­nálkozik rá, ezért nagy jelentő­ségű a lakosság társadalmi mun­kája. Mert nemcsak a 70 millió forintos keret lehetőségei bő­vülnek ki vele. Ennél sokkal fontosabb, hogy a saját, legsür­getőbb gondját tudja a megol­dáshoz segíteni a lakosság. Perny Irén Nem hazabeszélés! Legutóbb cikket írtam egy hogy az ország legnagyobb me- bizonyos vállalatról, amelynek gyéjének székhelyén az egyik kirendeltségvezetője — régi jó nagykereskedelmi vállalat 20— ismerősöm — módfelett felbuz- 30 dolgozója „légüres térben” dúlt ezen a tényen, s azt a kénytelen munkáját végezni, „könnyelmű” kijelentést tette: Mert azt esetleg megtudhatják — Azonnal intézkedem: még — a Népszava egyetlen példá­nya előfizetünk a lapra. Leg- nyából —, hogy Ruanda Urun- alább elolvashatjuk a rólunk diban mi történt, de hogy két szóló cikkeket. utcával odébb miként zajlik az Bár csodálkoztam azon. hogy élet. arról legjobb esetben sze- ez csak most jut eszükbe, mégis mélyesen ha tájékozódhatnak. A boldog voltam, hogy a Petőfi, szaklapot rendszeresen olvas- Népe olvasótáborát szerény hatják — bizonyára jó haszon­munkásságom révén is növelhe- nal —. de hogy az általuk fel­iem. Két hét múltán egyik ér- adott közérdekű hirdetés meg- deklődést keltő, megyei vonat- jelent-e, azt esetleg a szomszéd kozású cikkre hívtam fel a fi- újságjából kénytelenek ellen- gyeimét: őrizni. — Olvastad, remélem? Korántsem kéretlen reklámot Sajnos, nem. A megyei akarunk lapunknak csinálni. De lapra nem fizethettünk elő. amikor az olvasottság tekinte- Mar mert nem. tében elmaradott körzetekről oly au AZi 0r?z^g..rnaslk nagyváro- soka(; beszélünk, bizony fonákul Sáb!S-,1ü2 kT°fPOI}tunk4 "em hat, ha bármilven cég parancs- engedelyezte. Jár viszont a Nép- szóval zárja el a,kalmaz(>ttait a sfeava, a szakszervezeti lap es szűkebb párUájukban való tá- négy példányban (!) a szakmai jékozódás lehető,ségétól. És fel­lapunk. Mondd, mit csinálják? merül kaján kérdés: vajon ml N<™ adhattam tanácsot. Ha j ha kereskedelmi S2ak. ^ lapnak csupán két példánya he­lyett — a megve napilapjára fi­pár hónappal az új mechaniz­es hivatalos” rajtja előtt így Vetnének Tlő? rendelkezik, akkor nekem mar csak elmélkednem szabad. Azon, Túlteljesítették vállalásaikat a gépjavító állomások Nyolc gépjavító állomásunk 5 millió 316 ezer forint tiszta nyereséget irányzott elő a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 évfordulójának tiszteletére in­• • Ünnepélyesen megnyitották a kecskeméti műszaki hetet Műszaki hetet rendez Kecs­keméten október 24—27-ig a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun megyei Szervezete. Tegnap a Magyar Nemzeti Bank Tanácstermében került sor az eseménysorozat ünnepélyes megnyitására. Dr. Maár András, az MTESZ elnöke méltatta a műszaki hét jelentőségét, majd a vállalati szervezésről hallhattak igen ér­tékes előadást a résztvevők. Holnap a hazai gyártmányú automatika elemek kiállítását tekinthetik meg a műszaki hét vendégei a Kecskeméti Felső­fokú Gépipari és Automatizálá­si Technikumban. Délután pe­dig a MTESZ Budai utcai szék­házában Szabó Lajos, a ZIM kecskeméti gyáregységének fő­mérnöke tart előadást a gépesí­Nyugaton még vattából sodorják Nem véletlenül írta több olvasónk is a közvéleménykutató kér­dőívekre, hogy szereti a lap munkatársait, mert „vannak jó meg­látásaik is”. Igaz, a di­cséret végén levő „is” nyomban kizárja, hogy önelégültségbe zuhan­junk. Mert ugye ha már az az ,is” ott van a „jó meglátások” mellett, egyidejűleg fe­jezi ki azt is, hogy azért „rossz meglátáso­kért” se kell mindig a szomszédba mennünk. De hát mi bírjuk a kritikái, különösen ha mentesülve vagyunk attól, hogy azt az ab­lakba kitegyük. Éppen ezért most annak meg­erősítéséért fogtunk tol­lat, hogy no ugye — jó meglátásunk volt akkor, amikor..; Mert emlékezzen csak a Nyájas Olvasó, Nem is olyan rég me­gyénk központi lapja, ez ni, ez a mienk ver­te ki a huppot illeté­kesek felébresztésére, mikor egy olvasónk reklamált füldugóhi­ány miatt. Nem dema­góg módon vetettük fel a füldugóhiány meg­szüntetésének szüksé­gességét, hanem té­nyekkel és eszmeileg is alátámasztottuk a nagyközönség igényé­nek jogosultságát. Bizonyára meg is lett a kellő következ­mény, mert azóta érke­zett panaszleveleinkben nem szerepelt hiány­cikként a füldugó. Hiá­ba, az új mechanizmus szele! Megértették a füldugógyártó cégek, hogy már ma sokkal intenzívebben kell fü­lük botját mozgatni, ha a lakosság. a füldugó­hoz hasonló létszükség­leti cikk termelésének felfuttatását szorgal­mazza. Mert mindig a vevőnek, azaz a lakos­ságnak van igaza. Azt is meg kell ér­teniük a füldugó előál- • Utó vállalatoknak, hogy miként egykor a szem­ellenzőnek, úgy most ennek a divatcikknek van szezonja. Addig kell csinálni füldugót, míg kereslet van rá a piacon. Mondhatjuk nyugod­tan, hogy a fülvédelem technikájával elhagy­tuk a beképzelt Nyuga­tot. Most olvassuk az egyik külföldi távirati iroda híradását, hogy a Scampolo nevű beat­zenekar belépőjegyei mellé vattából sodort füldugaszt adnak a lár­más produkcióhoz. Az együttes véleménye sze­rint a zaj tompításával jobban élvezhető a beat-zene. Kacagnunk kell. ök még a vattából sodort füldugasznál tartanak, mikor nálunk korszerű füldugóval siet iparunk a zajártalomban szen­vedő társadalom 'se­gítségére. Nosza, ipar­kodjanak kereskedelmi szerveink minél előbb kimunkálni a füldugó exportját. Addig, míg a Scampolo-féle beat­zenekarok csak vattá­ból sodort dugasszal traktálják a zeneked­velőket. Meg míg rá nem jönnek, hogy egy­szerű módszerrel ki le­het küszöbölni a fül­dugó használatát. Tud­niillik azzal, ha hal­kabban játszanak. —th —n tett fürdőkádöntöde rekonst­rukciójának eddigi tapasztala­tairól. dított jubileumi munkaverseny­ben, a tervezett 18 millió forin­tos jövedelmükön felül. Ezt a vállalásukat már eddig is túl­teljesítették több mint kétmillió forinttal, ami jórészt az önkölt­ségcsökkentésből származik. A tervezett gépi munkákat 25 százalékban. mintegy 60 ezer normálholddal teljesítették túl. Ennek a hatása jórészt a gyengébb tsz-ek betakarítási és szántási igényeinek teljes ki­elégítésében mutatkozik meg. ítélet a lakiteleki Szikra Tsz volt vezetői ügyében Február másodikén nagyobb cikkben foglalkoztunk a laki­teleki Szikra Termelőszövetke­zet volt vezetőinek bűncselek­ményével. A tíz vádlott fölött a napokban ítélkezett a megyei bíróság. A tárgyalás során, a tanúval­lomásokból. bizonylatokból és egyéb beszerzett iratokból a bíróság megállapította. hogy Borsos Sándor, a tsz volt el­nöke, Csinger Sándor főköny­velő és Mészáros István főag- ronómus 1965 végén összesen 457 ezer forinttal hamisították meg a közös gazdaság mérlegét, hogy a mérleghiányt „eltüntes­sék”. Ezt egy-újabb akció kö­vetté. Az új telepítésű szőlő gondozásához állami hitelt kap­tak, de csak a tényleges kiadá­sok erejéig. Ök ennél 408 ezer forinttal többet számláztak és az összeget felvették. Harmadik nagy üzletük a te­reprendezés során adódott. Erre a munkára vonatkozóan ugyanis a jogszabályok azt írják elő, hogy amennyiben a termelőszö­vetkezet saját tagjaival és sa­ját hatáskörében végzi a mun­kát, úgy a megmozgatott föld minden köbmétere után tíz fo­rint térítést kap az államtól. Ha viszont kívülállóval végezteti el a tereprendezést, akkor köbmé­terenként hét forint térítésre tarthat igényt. A lakiteleki Szik­ra vezetői az Országos Talajja­vító Vállalat budapesti kiren­deltségét bízták meg a 79 ezer köbméter föld megmozgatásá­val. Lipták (Magyar) András, a járási tanács megbízottja azon­ban igazolta a felsőbb szervek előtt, hogy a tsz saját erőből végezte el a munkát, tehát tíz forint illeti meg. Az említett 79 ezer köbméterhez azonban még 22 ezer köbmétert hozzácsap­tak. s így jogtalanul 544 ezer forinttal vettek fel többet. A csalási manipulációk eme körforgásába sajátosan kapcso­lódott Gálfi István,, az Ultet- vénytervező Vállalat osztályve­zető-helyettese, akinek feladat­körébe tartozott a gyökerezte- tett szőlővesszők, a szaporító­anyag elosztása a különböző ve­vők — a közös gazdaságok — között. Ügy intézte azonban a dolgot, hogy néhány ezer vesz- sző mindig maradt neki. Meg­kérte tehát Borsos Sándort, hogy a Szikra Tsz nevében adhassa el a többletet, de úgy. hogy a pénz mégis az ő zsebébe ván­doroljon. Két esetben, összesen több mint 50 ezer forint értékű vesszőt adott el Gálfi saját hasznára. A megyei bíróság Borsos Sán­dort három évi szabadságvesz­tésre ítélte és egy évre eltil­totta a közügyek gyakorlásától. Csinger Sándor két év négy hó­napot, Mészáros Istvári ugyan­csak két év négy hónapot, Lip­ták (Magyar) András két évet. Gálfi István pedig másfél év szabadságvesztést kapott. A töb­bi öt vádlottat háromtól hat hó­napig terjedő felfüggesztett, il­letve végrehajtható börtönnel sújtotta a bíróság. Ugyanakkor kötelezett néhány vádlottat arra, hogy több ezer forintot fizessen meg kártérítésként. Az ítélet még nem jogerős: G. S

Next

/
Oldalképek
Tartalom