Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-17 / 245. szám

1967. október 17. kedd 3. oldal Miről mesél a szóló szőlő és a mosolygó alma Egy megyei körút tapasztalatairól Válaszolunk olvasóinknak Propán-lután gázellátásról L A felvásárlásról, az üzemek és az áruátvevő vállalatok kap­csolatáról, a minőségről, a gaz­dasági reform előkészítése során eddig tett intézkedések hatásá­ról érdeklődtünk a megye kü­lönböző körzeteiben. A körúton részt vett: dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, Papp Géza, az osztály élelme­zésügyi csoportvezetője és az újságíró. A vizsgálat során el­sősorban az alma, szőlő és must átvételt és az ezek kapcsán fel­merülő észrevételeket, gondo­kat jegyeztük fel. Az idén 2 millió mázsa szőlőt szüretelnek a megyében és a becslések sze­rint több mint négyezer vagon almára számítanak. A Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Üzemének megyei telepei a legutóbbi összesítés szerint már félmillió hektoliter must felvá­sárlásánál tartanak, A MÉK 1200 vagon almát szándékozik átvenni. A körút során infor­mációt nyertünk arról is, mi­lyen új vonások jelentkeznek a felvásárlásban és az értéke­sítésben. Az osztrákok átveszik Az első nagy állomás a sár­fehér hazája: Izsák. A kiskő­rösi MÉK-kirendeltség itteni telepén most is nagy a forga­lom. Öt teherautó áll rakodásra készen az udvaron. Az oldalán Hungarocamion felírással. Sze­gedi János telepvezető elmond­ja. hogy ezen a napon húsz ilyen teherautót raknak meg. — Mennyi fér egy kocsira? — Hatvan mázsa — Megy még exportra a sár­fehér? — Igén. Az idei kellemes őszi időjárás emelte a cukorfokot. Az osztrákok ilyenkor is szíve­sen veszik és kései csemege- szőlőként értékesítik. Az export- lehetőség azonban egyre csök­ken. Az idén körülbelül a ta­valyi felét, 150—160 vagon sár- fchért tudunk csak külföldre szállítani. A telepre nagymennyiségű al­ma is érkezik naponta — Milyen a minőség? — Hát bizony nagyon változó, attól függ, milyen volt a nö­vényvédelem. Az izsáki Arany­homok. a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet igen szép almát hozott. A kaskantyúi Kos­suth áruja viszont gyengébb, nem volt elég szakszerű a per­metezés. Segítő kapcsolatot — Nem csökkent a forgalom amiatt, hogy a termelőszövet­kezetek most már nemcsak a MÉK-nek küldik az árut, ha­nem többek között saját stand­jukon is értékesítenek? — Megérezzük bizony, hogy az értékesítési lehetőségek bő­vülnek. Véleményem szerint alapvető: a felvásárló vállalat egyenrangú partnerként kezelje a termelőszövetkezetet, jó. egy­mást segítő kapcsolatot alakít­son ki mind a két fél. Előfor­dulhat, hogy a termelőszövet­kezet nem tudja értékesíteni az árut és nálunk kénytelen elad­ni. viszont fordítva is lehetsé­ges. Nekünk van szükségünk valamilyen fontos árura, amely esetleg exportkötelezettséget is jelent. Akkor viszont jó, ha a termelőszövetkezet — a kapcso­latoknak köszönhetően — segít rajtunk. íme ilyen szubjektív hát­tere is lehet a kereskedelem­nek, az áruellátásnak. Az élet­ben ez csak kisebb mértékben érvényesül, mert az igazság az, hogy minden gazdaság elsősor­ban azt nézi. hogyan tudja ked­vezőbben értékesíteni az áru­ját. Nőtt a cukortartalom Kemenesi Jenőtől, a Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Ü zemének izsáki telepvezetőjétől a minőség iránt érdeklődünk. — A szép októberi napok nö­velték a cukortartalmat. Éppen az előbb mértünk egy most be­érkezett sárfehér szállítmányt. 18,6 cukorfokot mutatott, ami bizony ritkaság. A pincevezető már harminc éve van a szakmában. Nagy tekintélye van, rutinosan irá­nyítja az átvételt. Nincs is fenn­akadás. — Az árakkal meg vannak elé­gedve a termelők? — Nem hallottunk semmiféle panaszt. A felvásárlási ár a cu­korfok szerint emelkedik és a kedvező ősz javítja a minősé­get, ami egyben a gazdaságok bevételét is növeli. — Tárolási gondjaik nincse­nek? — Tavaly épült a két 15 ezer hektoliteres új, modern pince­szárnyunk. Ez megoldja az el­helyezési gondokat távlatilagís. (Folytatjuk.) Kötények minden méretben A Csávolyl Vegyes és Építő­ipari Ktsz ez év januárjában létesítette varrodarészlegét. Hu­szonhárom asszonynak nyújt ál­landó elfoglaltságot, sőt tizen­négy bedolgozójuk is van. Kü­lönböző méretű kötényeket ké­szítenek. A ktsz-nek összesen huszonhat részlege van, ame­lyek 12 millió forint termelési értéket állítanak elő. I LAPUNK | olvasói közül sokan a szerkesztőségünk által kibo­csátott közvélemény-kutató la­pokon a propán-bután gázel­látással kapcsolatos problémák miértjére kértek választ. A kér­déseket két főcsoportra oszthat­juk: 1. Miért adtak ki az utóbbi időben annyi gázkészülék üzem- bentartási engedélyt, ha nem győzik a lakosság gázellátását? Több hét óta nehézségekbe üt­közik a gázpalackok cseréje Kiskunfélegyházán, Kalocsán, Kecskeméten, Baján általában az egész megyében. 2. Miért nem létesítenek gáz­cseretelepeket a községekben? Először a könnyebbik kérdés­re válaszolunk, amely a falusi gázcseretelepek létesítésére vo­natkozik. Ezt ugyanis már ko­rábban a MÉSZÖV vállalta ma­gára. Berényi Béla, a MÉSZÖV illetékes előadója elmondta, hogy a földművesszövetkezetek eddig a megye húsz községében építettek cseretelepet. Egy-egy ilyen létesítmény 100 ezer fo­rintba került. ______ [ TERMÉSZETESEN |ezzel nem tekintik befejezettnek a háló­zat kiépítését. Jelenleg további II községben — Bácsbokodon, Csávolyon, Csátalján, Madara­son, Borotán, Fajszon, Dusno- kon, Hajóson, Szalkszentmár- tonban, Alpáron és Lakiteleken létesítenek a közeljövőben gáz­cseretelepet Az első kérdésre már nehe­zebben kaptunk — s nem is egészen kielégítő választ. Nyári Ferenc a Dél-alföldi Gázszol­gáltató Vállalat kecskeméti pb. gáz üzemrészének vezetője el­ismerte, hogy átmenetileg ellá­tási nehézségek voltak a megy., székhelyén, de ez országos probléma volt Kovács Józseftől — ugyane­zen vállalat bajai kirendeltsé­gének illetékesétől a következő- ket tudtuk meg: | ORSZÁGOSAN | probléma van a pb. gázellátással. Ennek oka többek között, hogy Százhalom­battán egy trafó leégése huza­mosabb üzemzavart okozott. A szegedi pb. gázüzemben hason­ló okok miatt csökkent a terme­lés. Kecskeméten az erőművet néhány napra le kellett kapcsol­ni a földgázvezetékről és tar­tálykocsikból látták el pg. gáz üzemanyaggal. Mindez átmeneti nehézségeket okozott az ellátás­ban, de már javul a helyzet. — Gondokat okoz még, hogy növekedett az egy főre eső gáz- fogyasztás. Sok gázpalack van már parasztházaknál és ahol nemcsak ebédfőzésre, vagy nagymosáskor használják a pb. gázt, hanem a moslék, illetve állati takarmányok melegítésére is. — Tehát mégis igaz lenne, hogy nem bírja a gázipar „szusszal” a hirtelenjében fel­futtatott igények zökkenőmen­tes kielégítését? Erre a kérdésünkre nem kap- tunk határozott választ. |ECY DOLOGRAl szeretnénk felhívni az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt figyelmét. A propán-bután gázt használó háztartásokból általában eltávo­lítják a hagyományos tüzelő­anyagokkal fűthető tűzhelyeket. Ezért a gázellátásban előfordu­ló zavarok nagyon kellemetle­nül érintik a fogyasztókat. Ép­pen ezért javasoljuk: amig tel­jes biztonságot nem tudnak el­érni az egyenletes gáztermelés­ben, ne növeljék olyan roha­mosan a gázfogytisztók számát, mint eddig. Lehet, hogy ez eset­ben még készletek is keletkez­hetnek a pb. gázból. Kockáza­tot azonban csak a Gázipari Tröszt vállalhat a lakosság sem­mi esetre sem. őket zavartala­nul el kell látni gázzal. Nagy Ottó Ifjúsági nagygyűlés Tiszakécskén iiénrek „orvosai“ Százliuszonhárman a háztetők felett Űttörő- és KISZ-ista egyen­ruhába, ünneplőbe öltözött lá­nyok és fiúk gyülekeztek vasár­nap délután a tiszakécskei mű­velődési házban. Hamar elfoglal­ták a pótszékeket is és zsúfolá­sig megtelt a színházterem. Ám, akiknek csak állóhely jutott, azok is türelmesen várták a KISZ kecskeméti járási és ti­szakécskei községi bizottsága ál­tal rendezett vietnami szolidari­tási nagygyűlés kezdetét, amire az október 15—21 közötti Viet­nami szolidaritási hét megyei programja keretében került sor. Veled vagyunk Vietnam, szó­val és tettel! — olvastuk a vö­rös drapériával, zászlókkal dí­szített, KISZ-jelvénnyel ékesí­tett színpad hátterében a mon­datot, amikor Petrezselyem László községi KISZ-titkár meg­nyitotta az ifjúsági nagygyű­lést. Faragó Gyula, a KISZ kecske­méti járási bizottságának tit­kára, a nagygyűlés első szónoka hangsúlyozta: Az amerikai im­perialisták fokozzák barbár vi­etnami agressziójukat. A hős nép szabadságharcát azonban az állig felfegyverzett amerikai ten­gerészgyalogosok, a legmoder­nebb B—52-es repülőgépek gyil­kos bombái sem tudják meg­törni, s e küzdelmet ezután is segíti a magyar nép, a magyar ifjúság. Tavaly, a Vádoljuk az imperalizmust akció keretében 12 ezer gyűlésen fejezték ki ha­zánkban a vietnami néppel való erkölcsi szolidaritást, s a sza­badságharc anyagi támogatására 20 millió forint gyűlt össze. A magyar, és az elnökségben helyetfoglaló vietnami, szovjet fiatalok feszült figyelemmel hallgatták a beszédet. Duong Van Bien magyar nyel­ven szólt a hallgatósághoz, utá­na Jevgenyij Pronyin főhad­nagy, Komszomol-titkár lépett mikrofonhoz. Ezt követően Fe­kete Béla, kecskeméti járási út­törőtitkár ismertette a KISZ kecskeméti járási bizottsága és a kecskeméti járási úttörőelnök­ség felhívását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 50. évfordulója alkalmából. A felhívás jelmondata a követke­ző: „Minden KISZ-szervezet és úttörőcsapat — egy kerékpárt Vietnamnak!” Most már a hallgatóság kért szót. Egymás után jelentkeztek a felszólalók. Demeter György, Berkes János, Bállá Ilona, Bállá Katalin, Kovács Gézáné, a köz­ség KISZ-istái, úttörői nevében, Kiss Ferenc, a helybeli Béke Tsz párttitkára a közös gazda­ság tagjai nevében jelentették be azonnali csatlakozásukat a felhíváshoz, amely bizonyára kö­vetőkre talál a kecskeméti já­ráson kívül a megye más váro­sainak, járásainak KISZ-istái, úttörői körében is. B. Gy. Ebben a hónapban ünnepli 18. .,születésnapját” a Bács-Kiskun megyei Kéményseprő és Cse- répkályhaépítő Vállalat. Az azóta eltelt időszak főként a kémény­seprő szakmunkások szociális ellátottsága tekintetében hozott jó eredményeket, de emellett az utóbbi tíz évben átlagkerese­tüket vizsgálva is mintegy há­rom és fél száz forint emelke­dés tapasztalható (a jelenlegi átlag megközelíti a havi 1600 forintot). Nagyjából azonos munkáslétszámmal az évi tel­jesítményük a kezdeti 2 millió 800 ezerről 6 millió 600 ezer fo­rintra, a béralap pedig ponto­san 2 millióval növekedett. A megyében tevékenykedő 123 kéményseprő mintegy 300 ezer kémény folyamatos karbantartásának, tisztításá­nak, a füstnyomáspróbák elvégzésének a gondját vál­lalja. Ezen túl mindinkább a háztar­tások tűzrendészed tanácsadói­vá is válnak, a helyes tüzelés szabályaira oktatva a lakossá­got. — Veszélyes szakma ez — mondja Rendetzky János igaz- I gató. — Magasban, nem egyszer mostoha körülmények közt dol­gozni, mindez nagy körültekin­tést és higgadtságot igényel. Épp ezért 18 éven aluli fiatalo­kat nem is alkalmazhatunk. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy ezt a szakmát elég kevesen választ­ják. hiszen ebben az életkor­ban az ifjak legtöbbje már ke­reső. Megtudjuk, hogy egy-egy kéményseprő ha­vonta a tanyavilágban más­fél ezer, a községekben két és fél ezer, míg a városok­ban 3—4 ezer kémény felett gyakorol „felügyeletet”. 0 A rendszeres ellenőrzésen kívül öt évenként füstnyomáspróbát kell tartaniuk, s ennek során aprólékos vizsgálattal kideríte­ni: nincs-e a kéményben átszi- várgás. Mindinkább iparosodó me­gyénkben a gyárkémények is a2 ő profiljukba tartoznak. A kon­zervgyár nagy kéményének a tisztításán például — amely va­gonszámra termeli a kormot — 16—18 ember egy teljes héten át dolgozik. Az építkezések nyomán gom­bamód szaporodó kémények egyre több munkát adnak a százegynéhány szakembernek. Mégis szeretik ezt a munkát, s nem igen válnak meg tőle. A vállalat összes dolgozójá­nak csaknem a háromne­gyed része tagja a törzsgár­dának. A kéményseprők nesztora, a 61 esztendős bácsalmási Keresztesi István csaknem félévszázada vizsgálja, orvosolja a kormos kürtőket! — A vállalat másik, az előb­bivel rokon tevékenysége a cse- répkályaépítés — kapcsolódik a beszélgetésbe Biróczi Gyula fő­könyvelő. Az idén eddig, 400 fii cserépkályhát építettünk, s az év utolsó negyedében még fele- ennyit készítünk el. Az átrakott régi kályhák száma év végéig eléri majd a félezret. A cSerép- kályhák különösen faluhelyen válnak mind népszerűbbé. A 17 dolgozót foglalkoztató kályhás részlegünk igyek­szik a kéményseprőkkel lé­pést tartani, hiszen az ő idei tevékenységű', révén is kétmillió forint terme­lési értékkel számolunk. J. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom