Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-13 / 216. szám
tMn. meptember 13, merda L Mai Tsz-szövetségek— és az átmeneti időszak MIKENT közöltük, a múlt héten, csütörtökön, a megyében elsőnek, megalakult a- Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A megye többi tájkörzetében a közeljövőben még három hasonló szerv létrehozására kerül sor. Az előkészítő bizottságok már hetek óta mindenütt tevékenykednek, s van még tennivalójuk, hogy valamennyi tsz-ben megértsék a szövetségek létrehozásának szükségességét, az abból származó, a közös gazdálkodást segítő előnyöket. A bajai, valamint a megalakítandó három szövetséghez való csatlakozás ott nem ütközött nehézségbe, ahol a tsz- vezetők felismerték: mi a lényege az új szerv létének, ténykedésének. Hangsúlyozzuk: feíismerés-ről és nem rá- bólintásról van szó. A szövetségek fenntartásáért ugyanis — köztudomásúan — a tsz-eknek bizonyos összeget kell fizetniük. Az első kérdések közt nem ok nélkül merült hát fel a gazdálkodás sikeréért, a bevételek és a tagság jövedelmének növeléséért felelős tsz-vezetőkben: Megtérül-e, mégpedig kamatosán, a kiadás? ALAPOS számvetés, annak meghányása-vetése, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése bonyolult, az egyes tsz számára nehezen megoldható új feladatokat jelent, ugyanakkor azonban olyan lehetőségeket is teremt, amelyek kiaknázásához széles körű tájékoztatásra, koordinálásra van szükség, — mindez a már csatlakozott tsz-ek, s nyilván a még nem csatlakozótok többségének a vezetői számára igenlő választ adott. Egyedül a tsz-vezetők azonban sehol sem dönthetnek ilyen, fontos lépésről, mint a csatla-. korás... Ehhez a szövetkezeti gazdák közgyűlésen .nyilvánított beleegyezése szükséges. Velük is meg kellett tehát, illetve több helyütt kell még ismertetni a szövetség megalakításának jelentőségét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol közérthetően, a tsz tevékenységéből vett példákkal magyarázva történt a felvilágosítás, ott a legegyszerűbb észjárású szövetkezeti gazdák is könnyen döntöttek a szövetséghez való csatlakozás mellett. Az egyik tsz vezetője például egykét gyümölcsfajta eddigi értékesítésével „szemléltette” sikeresen a már idejét múlt állapotot, ismertetvén, hogy a közvetítő kereskedelem, amíg tőlük alacsony áron vette át a termést, ugyanazt az árut kétszer annyiért adta el a fogyasztóknak. A nagyobb hasznot tehát nem a termelő gazdaság, illetve nem a tagsága élvezte. Ilyen, s ehhez hasonló példát számosat lehet említeni. És kell is, mert a szövetséghez való csatlakozást csakis akkor nem előzik meg, s nem követik bonyodalmak, ha a tsz-gazdák mindegyike tudja: miről van szó... A TÉMAKÖRHÖZ másfajta jelenség is tartozik. A jövő évre szóló szerződés- kötések irányítását, felügyeletét illetően bizonyos vákuum, amolyan „légüres tér” keletkezett, aminek néhány tsz a következő évben könnyen a kárát vallhatja. A termeltető vállalatok ugyanis egy-két terményre már megkezdték a szerződés- kötést, ám az új gazdasági mechanizmus jegyében olyan feltételeket igyekeznek szabni, amelyek a közös gazdaságok rovására túlzott előnyökhöz juttatnák őket. Így történt például a kisszállás! Szabadság Tsz-nél is, ahol a bükköny és a köles termesztésére már eflőre aláírt, s a szövetkezet számára kevésbé előnyös szerződést vitt magával a termeltető vállalat üzletkötője. A Szabadság vezetői nem tárgyalhattak egyenlő partnerként, mert az üzletkötőnek nem volt joga változtatni a meghatározott feltételeken — csak arra, hogy a vállalat pri- vilég helyzetében bejelentse: ha nem állnak kötélnek, más gazdasággal termeltetik az említett növényeket De akkor kivel szerződhet a kisszállást Szabadság? Szorult helyzetében nem segítheti a területi szövetség, mert abban a körzetben még nem alakult meg, a járási tanács mezőgazdasági osztályának a feladatköréhez pedig már nem tartozik a jövő évre vonatkozó ügylet. ___________ Á M ELLETT, hogy ez az eset is a tsz-szövetségek létrehozása mellett szól, felhívja az illetékesek figyelmét: ügyeljenek arra. hogy a vállalatok eljárása a tsz-ekkel szemben ne lehessen ennyire öncélú — az átmeneti időszakban! Tarján István hatatlan, hogy a kapitalizmus minden változásai ellenére is a tőkemonopóliumon, a kizsákmányoláson alapszik. A mai valóság tényei tehát ugyanarra a sorsra fogják juttatni az új taktikát követő burzsoá ideológusokat, mint elődeiket. A kapitalizmus lényegének tagadhatatlansága azonban nem menti fel a marxista közgazdászokat attól a kötelességtől, hogy a kapitalizmus új jelenségeinek marxista elemzését elvégezzék. Ehhez a legnagyobb segítséget Marx fő műve: „A tőke”, elsősorban az abban alkalmazott módszer adja. MA IS AKTUÁLIS Napjaink nemzetközi és belpolitikai eseményei kiemelkedő jelentőséget adnak „A tőke” több megállapításának. Marx a társadalom mozgástörvényei feltárásával, a gazdasági viszonyok tudományos elemzésével a munkásosztály politikai célkitűzéseinek tudományos megalapozását segítette elő. Az átlagprofitráta kialakulásának végigkövetésénél bebizonyította, hogy „ ... minden egyes tőkés és minden egyes termelési terület tőkéseinek ösz- szessége nemcsak általános osztályegyüttérzésből. hanem közvetlenül gazdaságilag is érdekelt az összmunkásosztálynak az össztőke által történő kizsákmányolásában ... Íme itt a matematikai pontosságú magyarázata annak, hogy a tőkések — bármily kevéssé testvéri módon viselkednek is egymás irányában a konkurrenciában — miért alkotnak mégis valóságos szabadkőműves szövetséget, az egész munkásosztállyal szemben.” Ezt az egész munkásosztállyal szemben kialakított szövetséget mi sem bizonyítja jobban, mint a nemzetközi tőke mai magatartása. Vietnam és Dominika, Közel-Kelet és Nigéria, és más példák sora figyelmeztetnek arra: a nemzetközi tőke semmiféle eszköz használatától nem riad vissza, ha profitról van szó. Korunk bonyolult nemzetközi viszonyai egyben arra is figyelmeztetnek, hogy a nemzetközi méretekben fellépő tőke ellen a munkásosztálynak is nemzetközileg egységesen kell fellépni. „A TÖKE” ÉS A SZOCIALISTA GAZDASÁG „A tőke” százéves jubileuma során annak a számbavétele is szükséges, hogyan alkalmazható Marx fő műve a szocialista gazdaság viszonyaira. Ez esetben nemcsak arról van szó, hogy „A tőke” nem ad kész választ a mai Jászszentlászlói vajúdó homok Sók teremhet, de elegendő nem. Ez év eleje óta Kanyó Istvánnak. a jászszentlászlói Aranyhomok Tsz új elnökének is meg kellett ismernie ezt a könyörtelen igazságot. Mert ez a j ászszen tlászlói futóhomok törvénye. Sajnos, még nem az aranyhomoké. Kiégett, sovány a talaj, fojtogat a belvíz is. 1500 hold szántó. Amit erről értékesítenek, nem több 400 ezer forintnál. És ennek is felét a 20 hold paradicsom adja! Tavaly 13 mázsa volt a májusi morzsolta számított kukorica átlaga. Soha ilyen nagy termésre nem emlékeztek errefelé. Mulasztást pótolnak — Most ennek is csak a felére számíthatunk — mondja gondterhelten a főmezőgazdász, Baki Ferenc. — Egyötöde szinte megpörkölődött, azon nem terem semmi. — Majd azt mondja, a homokon is próbálkozni kell az intenzívebb termesztéssel. Például somkórót. vetnpk;, magtermesz- tósre és zöldtrágyának is. Növelik a lucernás területet. Mindenekelőtt több takarmányra van szükség, ha előbbre akarnak mozdulni az állattenyésztésben. Érdekes összevetést mutatnak az irodán: 235 család dolgozik a közösben, s ugyanennyi a számosállat is. Szarvas- marha, juh, és több mint háromezer liba. Nem sok, de a kiinduláshoz elegendő. Nagy reménységet fűznek a libához, a mostaniaknak csaknem felét törzsállománynak hagyják meg, bérkeltetést végeznek majd. s 25 ezer naposiiba értékesítésére szerződnek. kapitalizmus valamennyi kérdésére, hanem arról is, hogy Marx „A tőké”-ben a tőkés termelési mód kritikai elemzését végezte el. A szocialista gazdaság elemzésével Marx nem is foglalkozhatott. Ennek ellenére „A tőke” mégis fontos segítője előrehaladásunknak. Elsősorban Marx módszere az, ami a szocialista gazdaság viszonyai között is felbecsülhetetlen segítségként alkalmazható. Ez a módszer arra tanít, hogy nemcsak a szocializmus törvényszerűségeinek feltárása adhat tudományos alapot a helyes gazdaságpolitika kialakításához. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt célul tűzte ki a gazdasági mechanizmus reformját, újabb jelentős lépést tett előre azon az úton, amely a gazdasági törvények igényei és a gazdaságpolitika jobb összehangolásához vezet. Külön figyelmet érdemel Marxnak az áruról, az árutermelésről szóló tanítása. Bár Marx más műveiben a szocializmusról több vonatkozásban is úgy ír, mint olyan társadalomról, amelyben már nincsenek meg az árutermelés feltételei — „A tőké”-ben bebizonyítja, hogy az árutermelés évezredekkel megelőzte a kapitalizmust, s annak ellenére, hogy a tőkés termelési módban vált a legáltalánosabb Az aíbrakvásárlást nem kerülhetik el. Szükség lesz vagy tíz vagonra. A liba azért is jó, 'mert állami áron kapnak hozzá takarmányt. Most az elnök szólal meg: — Nagyon kell a férőhely is. Tehénnek, borjúnak, lónak. Ezeknek épül, de készül magtár és gépjavító műhely is. Együttesen majdnem négymilliós beruházás. öt-hat év mulasztását kell egyszerre pótolnunk. A korábbi vezetés nem szorgalmazta a beruházásokat. Így aztán az év elején nálunk nem kellett hitelt törölni. Magtár, féltetővel Szétnézünk a majorságban. Friss falak mindenfelé, épülőfélben. Most még négy helyen vannak a tehenek, de a vezetők már azt számítgatják, hogy a tenyészüszőnevelés lesz a legkifizetődőbb. Egy-egy vemhes növendékért több mint tízezret kapnak. Itt sem gondok nélkül való az építkezés. Például a 32 vago- nos magtár elkészítését július végére vállalta az ÉPSZER Vállalat. de még a tetőelemek is félig vannak felrakva. — Attól félünk, a télen majd havat tárolunk benne — mondja a 18 éve tsz-tag Seres János bácsi, a nappali őr. S díszes csibuk- jából nagyot szippant a vasvázas szín alatt, ahol a kiosztandó gabonát mentegetik az oly hiányzó, de bármikor beköszöntő eső elől. Amott, a falu szelén 21 házhelyet osztanak a tsz területéből. Ebből csak az Aranyhomok tagjai kaphatnak: s fontos is a beköltözés, a tagság kétharmada tanyán él. Ez, és az alacsony jövedelem is oka annak, jelenséggé, mintegy a kapitalizmus sejtjévé, léte nincs feltétlenül a tőkés termelési módhoz kötve. A szocialista országokban — így hazánkban is — megvalósulásra kerülő gazdasági reformok egyik fontos kiindulópontja annak a felismerése, hogy az árutermelés fetételei a szocializmusban is megtalálhatók, így az árutermelés is szükségszerű, s a szocialista piac megfelelő szabályozással, a tervutasításoknál hatékonyabban képes egybekapcsolni a vállalatokat. A szocialista gazdaság irányításában nemcsak lehetséges, hanem szükséges az árutermeléssel ösz- szefüggő kategóriákat felhasználni. „A tőke” megjelenésének századik évfordulóján számot adhatunk arról, hogy amikor pártunk harcot folytat a nemzetközi munkásmozgalom egységének helyreállításáért, s a gazdasági mechanizmus reformjával közelebb hozza a gazdasági cselekvést a szocializmus törvény- szerűségeinek követelményeihez, nemcsak korunk alapvető kül- és belpolitikai szükségleteit szolgálja, hanem „A tőke” eszméihez való hűséget is bizonyítja. Dr. Zsarnóczai Sándor kandidátus • • • hogy idős a tagság, átlagosan 60 év körüli az életikor. Ahol már arany Azért nemcsak törvekvést, de valamelyes valóságot is kifejez már a gazdaság neve. Arany it L a homok, ha még csalk a kisebbik területen is. 70 hold törpe- és 24 hold közepes törzsű almás, tíz hold meggyes, néhány hold kajszis és őszibarackos, az tán 110 hold új telepítésű szőlő. Ez utóbbiból 90 hold terem most, várnak vagy 2500 mázsát. Kövidinkáit. kadart, muskotályt. A két tsz-vezető arca itt derül fel igazán. A szőlősorok között. Mert a tömérdek munkát csak így hálálja meg a homok; venyigével, gyümölcsfával hasznosítva. Kóstolgatjuk a muskotály fürtjeit, amelynél cukrosabb szőlő nincs is tán a világon, s közben megtudom, hogy a járulékos berendezések még jócskán hiányosak. Amit lehet, saját elképzelésük szerint csinálják meg. Tartályokat vesznek például, primitív állványokra szerélik, s kész a per- metlétorony. Kutakat is fúrnak mellé, s miniszivattyúkkal látják el. Űj mechanizmus: életképes lehetőségek... Kellene borkom- binát, szőlőfeldolgozó, közösen a szomszédos Űi Barázda, meg a móricgáti Petőfi Tsz-szel. Meg pálinkafőző, meg hűtőház... Meg több képzett szakmunkás. Mindezékből 1970-re láthatunk is valamit. A futóhomokból nehezen lesz aranyhomok, összefogás és szívós akarat kell hozzá, mindegyik gazda részéről. H. D. Másfél millió liter pálinkát tőznek Teljes kapacitással működik a megye fogyasztási és értékesítő szövetkezetei által fenntartott 62 szeszfőzde. Az '’idén összesen mintegy ezer vagon gyümölcscefréből főznek 800 ezer, esetleg egymillió liter pálinkát. Az alapanyag nagyobb hányadát a most feldolgozás alatt levő sárgabarack képezi. A 600 vagonos mennyiség messze túlhaladja a korábbi évek ilyen célra felhasználható termését. A szövetkezetek ugyanakkor nagy mennyiségű szilvát is átvesznek feldolgozásra. Készülnek a törköly átvételére is. Ebből mintegy 6—800 vagon feldolgozására lesz lehetőség, amiből előreláthatólag 5— 600 ezer liter törkölypálinkát nyernek. A mostani főzésből leginkább a kecskeméti, lajosmizsei. a kiskunhalasi és a jánoshalmi üzemek veszik ki a részüket. Eay kiló — 7600 forint A napokban fejezte be másfél hónapos üzemelését a bátyai Piros Paprika Tsz nemrég vásárolt olajlepárlója. Naponta 80 mázsa gyógynövényi zöldanyagot dolgozott fel. Jelentős fuvarköltségtől mentesítette a termelőszövetkezetet azzal, hogy az 50 holdon, vetett borsosmen* kapor és római kamilla mintegy 30 vagonnyi termését nem kellett elszállítaniuk, a Biritói Állami Gazdaság feldolgozója ba. Ez alatt számos erőgép is felszabadult, melyeket a betakarításban vethetett .be a gazdaság. A lepárló munkája összesen 410 kilogramm olajhoz juttatta a tsz-t, Egy kilogramm római kamillából nyert olaj árr eléri a 7600 forintot. Az sem lényegtelen, hogy mintegy 2C0 ezer forint tiszta jövedelemhez juttatta a közös gazdaságot a tíz munkással dolgozó üzemrész.
