Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-10 / 214. szám
1967. szeptember 10, vasárnap 3. old»' Január 1-től önálló vállalatként Dr. Gátai Ferenc működik a Beruházási Iroda a feladatkör bővüléséről, a gazdasági követelményekről A Gazdasági Bizottság hatá- ruházása lebonyolítására és isrozata értelmében, január 1-től önálló vállalatként működnek a beruházási irodák. Dr. Gátai Ferenccel, a Bács-Kiskun megyei Beruházási Iroda vezetőjével beszélgettünk arról, hogy milyen változásokat hoz munkájukban a rendelet. B — Mindenekelőtt arról szer Í retnénk hallani a véleményét, hogy mi a célja az átszervezésnek. — Ismeretes, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformja alapvető változást hoz a beruházási politikában. Központi erőből csak a népgazdaság számára nagy jelentőségű fejlesztéseket finanszírozzák a jövőben a beruházások zömét saját pénzükből — hitelek igénybevételével — valósítják meg az ipari mezőgazdasági üzemek, tanácsok stb. Nyilvánvaló célja ennek az, hogy az anyagi érdekeltség fokozódásával párhuzamosan, javuljon a beruházási munka hatékonysága, gazdaságossága. De nem lenne elég, ha csak magának a beruházónak fűződne anyagi érdeke ahho„, hogy minél olcsóbban, gyorsabban és jó minőségben valósuljon meg a fejlesztés, érdekeltté kellett tenni a beruházás lebonyolítóit, így a beruházási irodákat is. Amíg költségvetési intézményként dolgozik az iroda, inkább csak erkölcsi felelősség terheli. — De hiszen eddig is volt olyan rendelet, amely szerint a határidő megrövidítése, vagy költségmegtakarítás esetén egyszeri jutalmazásban részesülhettek. — Volt, de a gyakorlatban alig-alig érvényesült. Bizonyság rá, hogy az iroda ilyen címen mindössze 4 és fél ezer forintot kapott az utóbbi három évben. Mert ha elő is fordult minden évben három-négy olyan beruházás, amelynél sikerült teljesíteni a feltételeket, a többinél — általában rajtunk kívül álló okok miatt — már nem értünk el megtakarítást és így elúszott az is, amit kaphattunk volna. Ugyanis összevontan mérték a jutalmazás feltételeinek a teljesítését. Január 1-től azonban, mint önálló vállalat, a lebonyolításért kapott díjakból „élünk”. Létkérdés lesz tehát számunkra, hogy a lehető legkedvezőbb ajánlatot nyújtsuk a megrendelőnek, ellenkező esetben ugyanis egy másik irodához fordul. Tudni kell ehhez, hogy megszűnnek a területi korlátozások is. Erre egyébként máris tudok példát hozni: egy budapesti cég három helyről kért ajánlatot bemereteink szerint a miénket találta legkedvezőbbnek. — Jelenleg a megyei tanács tervosztályának az irányítása alatt tevékenykedik a Beruházási Iroda. E vonat hozásban hoz-e változást az önállóság? — Nem. Továbbra is a tervosztály irányít. És ez természetes, hiszen — az eddigiekhez hasonlóan — a jövőben is a megyei érdekeknek kell érvényesülnie munkánkban, a megye fejlesztési tervét szolgáljuk. Mint önálló vállalatnak azonban kívánatos összhangot teremtenünk a megye fejlesztési céljai és munkánk gazdaságossága között. — Bővül a Beruházási Iroda feladatköre? — Jelentősen, Bár továbbra is a tsz-ek és a tanácsok beruházásainak lebonyolítása lesz a legfontosabb feladatunk, szerződést köthetünk tárca vállalatokkal is. Ilyen irányú tárgyalásokat. jelenleg is folytatunk Irodánk szolgáltat műszaki ellenőrzést a Szerszám- és Gépelem- gyár kecskeméti telephelyének a fejlesztésénél és mi bonyolítjuk le például az EKA kalocsai gyárának a beruházását. Azt már említettem, hogy megszűnnek a területi korlátozások. Emellett jelentős változás, hogy tervezést, kivitelezést, anyag- és gépbeszerzést is vállalhatunk. Mindehhez természetesen még ezután kell megteremtenünk a feltételeket, gondosan mérlegelve, hogy az új profilok kifize- tődnek-e számunkra. A tervezésnél maradva: nyilván nem lenne célszerű nagy tervező apparátust szervezni, amikor van a megyében jól képzett szakemberekből álló Tervező Iroda. Kisebb tervezési feladatok végrehajtásáról azonban szó lehet és ehhez van is szakemberünk. Hasonlóan nem valószínű, hogy külön kivitelező részleget hozunk létre. De határozott választ a kérdésekre ma még nem adhatok, hiszen nem jelentek meg a jövőnket befolyásoló rendeletek — új beruházási kódex, bérezési előírások stb. — így még csak következtetni tudunk jövőbeli gazdálkodásunk módjára. I Szükség lesz az iroda belső I átszervezésére, a létszám csökkentésére, vagy fejlesztésére? — Ismét csak azt mondhatom, hogy még nem ismerjük a bérezés és az anyagi ösztönzés feltételeit. Ezért a végleges vállalati ügyrendet sem készíthetjük el még. Az azonban máris nyilvánvaló, hogy jelentős létszám- változásra nem lesz szükség ugyan, de a munka hatékonyabbá tétele érdekében, át kell csoportosítanunk az erőket. Erre egyébként már van is elképzelésünk. B. D. Épül a hűtőház Császártöltés és Baja között feltűnik az utasnak egy nagyarányú építkezés lenyűgöző képe: a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban hűtőházat építenek. A hatalmas fedőlapokat egymás után helyezik el az óriási oszlopokon, a tartószerkezeteken. A munkát a megyei építőipari vállalat végzi, a 3,5 tonnás betonelemeket Budapestről szállítják a helyszínre, a vasszerkezetek pedig Kecskeméten, a Lakatosipari Vállalatnál készülnek. A hűtőház — amelyben a gazdaság által termelt gyümölcsöt, zöldségféléket tartósítják majd — egy előkészítő és egy tárolótérből áll, s természetesen a szükséges kiegészítő beruházásokra is gondoltak: irodák, szociális létesítmények stb. A hűtőház mellett szőlőfeldolgozó létesül, ennek a munkálatai szintén folyamatban vannak. A két beruházás együttes költsége 104 millió forint. A tervek szerint 1972-ben adják át rendeltetésének a kombinátot. (Pásztor Zoltán felv.) Összeállították a Kiskőrösi Napok programját Petőfi szülővárosa jövőre ünnepli újratelepítésének 250 éves jubileumát. Az ünnepi eseményre már megkezdődtek az előkészületek. Jövőre egy héten át, május 19-től 26-ig tartanak a „Kiskőrösi Napok”, amelynek programjában bemutatják a Petőfi-emlékeket, a helyi kulturális élet eredményeit, a felszabadulás óta bekövetkezett fejlődés dokumentumait, valamint a járási székhely és a kiskőrösi járás közös gazdaságainak munkáját és iparának helyzetét Május 18-án délután egyszerre négy kiállítás — községfejlesztési, díszítőművész, képzőművész és fotókiállítás — nyílik a „Kiskőrösi Napok” bevezetőjeként. Másnap ünnepi tanácsüléssel kezdődik az egyhetes program. A továbbiakban az irodalmi színpadok és a bábcsoportok bemutatóiban gyönyörködhet a közönség, majd a hét folyamán szőlő- és gyümölcstermesztési ankét, honismereti megyei tanácskozás sze repel a programban, országos nak tervezetét és járási borversenyt rendeznek, bélyeg- és politechnikai kiállítási, majd az utolsó két napon, május 25-én és 26-án, a népi zenekarok, valamint az énekkarok megyei találkozóját. Két új múzeum nyílik a jubileum alkalmával Kiskőrösön. Az egyik a Petőfi Irodalmi Múzeum, a másik pedig az Űt- és Közlekedési Múzeum. A „Kiskőrösi Napok” során megemlékeznek a község másik költőszülöttéről is, az intervenciósok elleni harcban mártírhalált halt Ligeti Károlyról, s leleplezik emléktábláját A jubiláns ünnepség megrendezésére szakbizottság alakult, amely tegnap tartotta első ülését a járási pártbizottság vb- termében. Az ülésen részt vett Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának megbízott vezetője, a szakbizottság elnöke. Az ülés résztvevői megvitatták és jóváhagyták a „Kiskőrösi Napok” munkaprogramjáA felvásárló, / í 1 f ff 7 a sarteherrol gazdasag J felvásárló szőlész, gazdaság A szőlőtermesztő gazdaságok, főként az izsákiak és környékbeliek körében újból nyugtalanító hullámokat ver a sárfehér étkezési szőlő átvételi árának váratlan alakulása. Az idei meglepetés nagyobb a korábbi évekénél. Mivel a tavalyi 5,50 forintos átvételi árral szemben az idén — a központi ármegállapítás szerint — a MÉK csupán négy forintot ígér. Szembenézni a tényekkel, részrehajlás és elfogultság nélkül, nem könnyű. Mivel most a sárfehér szőlő reflektorfénybe került, az előnyök és hátrányok oldaláról jól szemügyre vehető. Megszokott már, hogy a MÉK által évente felvásárolt 800— 1000 vagon szőlőnek a jó kétharmada a sárfehér. Borszőlőként kedvezőbb Ez a mennyiség az idén is meglesz? — Erre semmi biztosíték nincs — feleli Papp Géza, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoport- vezetője. — A borszőlő átvételi ára egyáltalán nem rosszabb mint tavaly. Ez a sárfehér esetében, 17-es cukorfokot véve alapul, 4,25 forint. Erre jön a 15 százalékos felár, s így összesen 4.89 forint lesz egy kiló sárfehér ára. amit ömlesztve adhat át a gazdaság, nem kel! csomagolnia, válogatnia, bogyóm! a sem. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez az értékesítési mód lesz a kedvezőbb. dékeltet is az ügyben. Perényi István, a MÉK igazgatója: — Ilyen alacsony, mint most, még soha nem volt az étkezési sárfehér átvételi ára. De azt is meg kell vallanunk, hogy ez a szőlőfajta nem kedvelt az országban. Nincs keletje a fővárosban sem. Többször előfordult, hogy amit felvittünk, érintetlenül hoztuk vissza. Porcukorral meghintve Ha belföldön nem megy, mi a helyzet külföldön? Tudvalevő, hogy a sárfehér zömét — Arany Saszla néven — a korábbi években is exportálták. Főleg a két Németországba. Mit mond erről Kalácska Sándor, a HUN- GAROFRUCT megyei megbízottja? — Ha Európa-szerte rossz termés van szőlőből, akkor a sárfehér is eladható. De erre tartósan nem rendezkedhetünk be. S nekünk is egyre inkább a reformok szellemében kell ténykednünk, ez vitathatatlan. Nyilván ilyen meggondolásból alakultak ki a mostani árak is. Álláspontját a szőlész-szakember véleménye is támogatja. — Rendkívül bőtermő, de kimondottan borszőlő fajta a sárfehér — hangoztatja Vezeké- nyi Ernő, a Szőlészeti Kutató- intézet homoki osztályának tudományos munkatársa. — A legsavasabb szőlők egyike: a külföldi, ha meg is veszi, csak oorcukorral meghintve fogyasztja el. Igazán savas, „kemény”, | sem mellékesek. W, s mint ilyen, elsőrendű alapanyaga a pezsgőnek, sőt, sűrítménnyel javítva igen kellemes minőségű bor készíthető belőle. Közöljék tavasszal Mindezt nem vonjuk kétségbe. Azt sem, hogy a szüreti szezonban lesz a piacon szőlő, méghozzá elfogadható árért. Mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a sárfehérből ezrek élnek. — Minden évben ismétlődik ez a hazárdjáték az árakkal — panaszkodik K. Szabó Sándor, a Sárfehér Tsz elnöke. — Mert csak pár héttel a szedés előtt hozzák a tudomásunkra. Az a véleményünk, termelőknek, hogy év elején közöljék, mennyit kapunk. Akkor tudjuk, hogy mivel számolhatunk, tudunk kalkulálni, hogy milyen módon lesz kedvezőbb az értékesítés. De így... Itt van például százezer láda, csak a mi tsz-ünfchöz leszállítva, most maid küldhetjük vissza... Kérdéses az is, hogy a pincegazdaság a többletfeldolgozással hogyan tud megbirkózni. Most rosszul jár a közös, a tagok még inkább, mert a megállapodás szerint a borszőlő után tíz százalékkal kisebb mértékben részesednek, mint az étkezési szőlő átadásáért. Megszívlelendő Igazságok ezek. Arra figyelmeztetnek, hogy a reformok viszonyai közepette a gazdaságok érdekei De hallgassunk meg más ér- jelleg nélküli bort ad ez a szőH. D.
