Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-08 / 212. szám

196T szeptember 8, péntek 5. oldal Ünnepi készülődés M egkezdődött a tanév, s már az év elején az is­kolák kulturális és nevelési programjának fontos része lesz a Nagy Októberi Szocialista forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplése. A lehetőségek igen változato­sak, a program gazdag. Bekap­csolódnak ebbe a munkába az ifjúsági szervezetek is, az úttö­rő mozgalom és a KISZ, s az elképzelések, a tervek, vállalá­sok valóban igen szépek. A KISZ Központi Bizottsága ál­tal kiadott felhívás, s a megyei KISZ-bizottság indította orszá­gos mozgalom, amely a Nagy Október szellemében elnevezést kapta, ezt a sok szép szándékot és nemes buzgalmat igyekszik rendszerbe foglalni, javaslatok­kal segíteni és a szocialista ne­velés szolgálatába állítani. A készülődés az ifjúsági mozgalom és a tantestü­letek részéről már a tanév kez­dete előtt megtörtént. Számos kitűnő ötlet merült fel eddig is. Legelsőnek említjük a tervek közül a kiállításokat. Csupán ebben a programpontban is sok­féle lehetőség rejlik. Általában nem valamiféle központi anyag­ra hagyatkoznak az iskolák, ha­nem mindenütt a tanulók se­gítségére számítva, más és más témájú, nagyságú kiállítást ren­deznek. Bemutatják természete­sen mindenekelőtt a Szovjetunió 50 esztendejét és mai életét. Tág tere nyílik itt az ötletnek, fan­táziának. A gyerekek összegyűjt- hetik a képes újságok anya­gát, megírathatják falujuk, vá­rosuk valamelyik lakójának úti élményeit, stb. Mindenütt akad­nak számosam, akik leveleznek szovjet diákokkal. Szerepeltet­hetik a kiállítás anyagában a kapcsolatuk történetét, a legér­dekesebb leveleket be is mutat­hatják, a szovjet tanulóktól ka­pottképeslapokból pedig igazán egyéni arculatú, nagyon szép összeállítást készíthetnek. Ez csak néhány ötlet, s a ta­lálékonyság megannyi újat so­rolhat ’ melléjük. T ermészetesen sok-sok al­kalom kínálkozi ezenkí­vül is a Szovjetunió megismer­tetésére. Az irodalmi színpadok különféle összeállításokkal ve­hetnek részt a programban. Cél­szerű és mindenkit érdeklő is­meretterjesztő forma a „ki mH tud”. Tanácsos megszervezni azoknak a filmeknek a látoga­tását is, amelyeket a MOKÉP mutat be az októberi forrada­lom évfordulója alkalmából. És nagyon kedves emlék lesz a tanulóknak egy-egy találkozás veterán kommunistákkal; külö­nösen olyanokkal, akik részt vettek a Vörös Hadsereg har­caiban, vagy a második világ­háború során csatlakoztak a felszabadítókhoz. K ülön kell szólnunk ftt a pedagógusokról. A neve­lők elsősorban azzal ünnepelhe­tik az 50. évfordulót, hogy fé­keznek jobban megismerni a szovjet pedagógia eredményeit, és tapasztalatait alkalmazzák a saját viszonyaikra. Érdekes kez­deményezésekről adhatunk már­is számot itt A bajaiak példá­ul meghívták Ilku Pál művelő­désügyi minisztert, hogy tart­son előadást a szovjet pedagó­giáról és a magyar pedagógiához fűződő kapcsolatokról. Csehszlovák kulturális küldöttség látogatása megyénkben Az államaink közötti kulturá­lis egyezmény alapján, tegnap háromtagú csehszlovák küldött­ség érkezett Bács-Kiskun me­gyébe egynapos tapasztalatcse­rére. A kulturális delegáció ve­zetője Milan Hromadka, minisz- térumi főosztályvezető, tagjai pedig Slavomir Plicka megyei tanácsi népművelési osztályveze­tő és Antonin Studeny építész- főmérnök. A megyei tanács vb székházá­ban Kádasi László, a művelődési osztály vezetője fogadta a ven­dégeket, akik a művelődési in­tézményeinkkel ismerkedtek, el­sősorban pedig a művelődési ott­honok, kultúrházak munkáját tanulmányozták. A csehszlovák küldöttség tagjai a nap folyamán megtekintették Kiskunmajsa, Dunapataj, Csengőd és TabdS községek művelődési otthonát, továbbá ellátogattak a kiskun­félegyházi járási könyvtárba. Útjukra elkísérte őket Gila Já­nos, a megyei tanács népműve­lési csoport vezetője. könyvesbolt elé, ahol egy egész kirakat magyar könyvekkel volt tele. Felírogattam a címeket. Bálint György: A tintahal, Izsák József: Asztalos István, Csépe Imre: Fordul a szél, He- rédi Gusztáv: Tűz mellett, Sa­lamon Ernő összegyűjtött versei, Bartalis János: Pedig tavasz jő, Szemlér Ferenc: Különös kor­ban, Eminescu versei magyarul, aztán József Attila, Deák Tamás öt színműve, Tudor Arghezi: Ötperces mese, Nagy István: A boldog utcán túl, Beniuc: Egy közember története... MÁR MEGBOCSÁSSON az olvasó, nem szeretném felsoro­lással untatni, de talán magya­rázat nélkcül is kitalálják szán­dékomat. Azt a gondolatot sze­retném sugallni, ami akkor ben­nem is felmerült: miért is nem ismerjük mi jobban a határain­kon túli magyar irodalmat, vagy a szomszéd népek irodalmát? Egyáltalán, az ottani magyar könyvtermést — melyből csak alig szüremkedik el hozzánk. De ezek az észrevételek már túl­nőnek egy szűkreszabott úti­jegyzet keretein. A csekély 160 Lei költőpénz­ből — amit 274 forint ellenében kaptunk — kiszorítottam azért magamnak egy igen értékes könyvre valót. A Kolozsváron megjelenő Korunk című — a háború előtti években közismert haladó szellemű folyóiratként írta be nevét az irodalomtörté­netbe — folyóiratban megjelent versek gyűjteménye volt ez, melyet éppen azokban a napok­ban adtak ki. (Mint később ér­tesültem, ez a könyv hozzánk is eljutott, nem tudom felkeltette-e az irodalom után érdeklődők fi­gyelmét?) De nem tanyázhat le az em­ber egy könyvesbolt előtt, sé­táljunk tovább. Mennyi autó! — állapítottam meg, s zöme kül­földi, mindenféle nemzetiségű. Mondják, Romániában most van fellendülőben az idegenforga­lom. Éppen ottlétünkkor jelent meg a rendelet, mely lényeges könnyítéseket vezetett be a ki- és belépő turiták számára. (A turisták nem kötelesek bejelen­teni a Romániába való belépés­kor, vagy az onnan történő ki­lépéskor a külföldi valutát. Mentesítik a vámilleték alól a turisták javait, melyet behoz­nak, illetve kivisznek stb.) MEGKAPOTT a város tiszta­sága. Rengeteg szemét- és csikk­tartó. Láttam két fiatalt a Sza­mos partján, akik felálltak és elsétáltak a közeli szeméttartó­hoz, nem dobták el a szemetet. (Világért sem szeretnék parim­Az első magyar—szovjet koprodukciós film Forgatás a Volga mellett és Budapesten Beszélgetés Jancsó Miklós rendezővel zamot vonni, hiszen nincs vele szemben ellentétes hazai pél­dám, de azért...) A séta belenyúlt az estéibe. Egy kis kávézóban figyeltem az embereket. Sokan beszélnek ma­gyarul, főleg a középkorúak, a fiatalok közül már kevesebben. A magyaros kávé itt szinte is­meretlen, de nekem ízlett a bögrényi fekete is. Jólesett, hogy nem veszik észre rajtam az idegent, s mégis udvariasan kiszolgálnak. Azért valamit az árakról és árúkról is? Alig jegyeztem fel valamit. Szívesen hoztam volna magamnak férficipőt, de női ci­pőt nem igen találtam kedvem­re valót, számolgattam: elég drága a gyermek holmi. (No persze nálunk sem olcsó!) Nagy a választék bőr és műbőr tás­kákban, s nem is túl drágák, szép bőrkesztyűt is vettem vol­na, ha több fizetőeszközt ka­punk odaát, s volt aki vásárolt szép pulóvert, kardigánt is... S. HOGY az autósoknak is mondjak valamit: láttam egy elegáns Renault kocsit a kira­katban, az ára 71 500 Lei. Én nem értek hozzá, ez olcsó vagy drága, számolja ki akinek kedve tartja. (Folytatjuk.) r. Tóth Pál Tatjana Konyjukova forgatás közben. CMTI Foto — Friedmann Endre felvételei.) nek megfelelő helyet. A Jarosz- lavltól 80 kilométerre eső Koszt­roma városára esett a válasz­tásunk. Ennél a Volga-parti te­lepülésnél minden együtt volt: kanyargó folyó, fenyves erdő, néhány olyan ház, amely az öt­ven esztendő előtti hangulatot kelti és építészetileg különösen értékes kolostor. — Meddig forgattak Koszt­romában? — Két hónapig. Aránylag kis magyar forgatócsoporttal, mert odakint sokan működtek közre. A külső felvételek helyszínére velünk jött Somló Tamás ope­ratőr és négy magyar színész. Molnár Tibor, Kozák András, Madaras József és Juhász Já­cint játszik (jelentős) szerepet a filmben. — Kik a szovjet szereplők? — Mihail Kazakov, Bolot már nincs hátra. Az eredeti cé­lunkat tehát elértük: az 50. év­forduló megünneplésének nap­jaiban sor kerülhet a film be­mutatására. M. K. A jugoszláv műsora FENTEK 11.00: Ünnepi műsor közvetítése. 15.55: Hírek. — 16.00: Rejtvénym sor. — 16.45: Földközi-tengeri Ját Kok. Az ünnepélyes megnyitás kö vetítése Tuniszból. — 18.10:' Tv-ú donságok. — 18.20: Hangverseny b békás ifjaknak. — 19.10: A tenger szét napja. Riportműsor. — 19.54: ■ éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-hi adó. — 20.30: Fenntartott idő. — 21.1 Hirdetések. — 21.25: Játékfilm. ■ 22.35: Hirdetések. — 23.00: Tv-ht adó. — 23.15: Földközi-tengeri Jatt kok. Maratoni ----­B ejsendliev, Szergej Nyikonyen- ko, Lena Kozelkova és Tatjana Konyjukova. Lengyel színésznő is szerepel: Krystyna Mikola- jewska nevére és alakítására a „Fáraó” című nagyszabású pro­dukcióból nyilván emlékszik a magyar közönség. Külön meg kell említenem a harci jelene­tekben szereplő csaknem ezer szovjet katonát, akik áldozatké­szen vállalták a legnagyobb fi­zikai erőfeszítést kívánó felada­tokat is. Parancsnokuk egyéb­ként M. S. Sumilov volt, aki arról nevezetes, hogy előtte tet­te le a fegyvert és adta meg magát Sztálingrádnál Paulus tá­bornagy, a bekerített hetedik német hadsereg parancsnoka. A katonákon kívül még szere­pelt a felvételeknél egy lovas artistacsoport. Tagjai sok nehéz és nagy vakmerőséget kívánó jelenetet játszották el. — Itthon milyen felvételek készültek? — Budapesten mindössze két napig forgattunk. A zuglói mű­teremben felépítettük a koszt­romai kolostor belsejének dísz­leteit. Külföldi színészek is sze­repeltek ezekben a jelenekben. A két műtermi felvételi nap­pal a forgatás véget ért Ezután következik az utószinkron, va­gyis újra hangszalagra rögzít­jük szereplőinknek azokat a mondatait, amelyek esetleg nem egészen érthetők. A külső fel­vételek izgalmában ilyesmi időnként előfordul. A munka utolsó fázisa a vágás, a megle­vő sok ezer méteres felvételből kiválasztjuk a legsikerültebbe­ket. Ez még néhány napot igény" be vesz. — Mikor lesz készen a „Csil­lagosok, katonák" című film? — Szeptember elején, hiszen a vágáson kívül más munka Még néhány nap és befeje­ződnek az év egyik legjelentő­sebb magyar fimje, a „Csilla­gosok, katonák...” munkálatai. Már az előzményekből is kö­vetkeztetni lehetett, hogy nem mindennapi feladatra vállalko­zott Jancsó Miklós, a rendező. A téma ugyanis a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepi prog­ramjaként készül. ról szól, akik önként a forra­dalom mellé álltak. Harcolnak az igaz ügyért és egy kivétellel valamennyien meghalnak ... Más és más módon. A forrada­lomért adják életüket, s ennél többet senki nem adhat. E nagy események hősei éppen olyan hétköznapi, húsból-vér- ből való emberek voltak, mint akiket a mostani filmben lát­hat a közönség... A bátorság, Lena Kozelkova, Jancsó Mikló« és Krystyna Mikolajewska a budapesti műteremben. Ez a film az első magyar— szovjet koprodukció. Elkészí­tésére a két ország művészei, szakemberei közösen vállalkoz­tak. A világszerte kialakult gya­korlat szerint a két partner egyenlő arányban veszi ki ré­szét a gyártásból. Ez esetben azonban a szovjet filmesek a kivitelezésnek több mint a fe­lét vállalták. Közös munka az irodalmi alapanyag is. Hárman vettek részt a forgatókönyv el­készítésében: Jancsó Miklós, Hernádi Gyula és G. M. Diva- ni együtt írták. — Mi a „Csillagosok, kato­nák” témája? — érdeklődtünk a rendezőtől. az önfeláldozás nem póz kér­dése. igyekszünk érzékeltetni, milyen körülmények játszanak közre, amikor ezek az emberek vállalják sorsukat. — Hol játszódik a film? — Sok ezer kilométert utaz­tunk a Szovjetunióban, amíg megtaláltuk az elképzelésünk­— Nincs összefüggő történe­te — mondta Jancsó Miklós. — Nincs klasszikus értelemben vett „sztorija”... Így határoz­nám meg a műfaját: esemény- sorozat 1918-ból, tehát abból az esztendőből, amikor az inter­venció megerősödött. A film azokról a magyar hadifoglyok­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom