Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-08 / 212. szám
gg^ Vílóa Dfote*őr!a?, egyesüljetek! AZ MSZMP BÁCS-HISKUW HEGYEI BIZOTTSÁGA tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF., 212. SZÁM Ára 60 fillér 1961. SZEPT. 8. PÉNTEK Aláírták az űj Magyar—Szovjet Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződést Nagygyűlés a fűvárosban Csütörtökön délután az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen aláírták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió új Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződését. Magyar részről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, szovjet részről I* 1. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke írta alá a szerződést Az aláírásnál jelen voltak a tárgyalásokon részt vett magyar és szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai, és szakértői. Jelen volt az aláírásnál Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ár. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Ilku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, továbbá az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak több tagja, a kormány tagjai, s a politikai élet sok más vezető személyisége A szerződés aláírásakor Fock Jenő és A. N. Koszigin beszédet mondott. A Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés szövegét a 2. oldalon közöljük. ■A szovjet párt- és kormányküldöttség csütörtökön délután barátsági nagygyűlésen találkozott a fővárosi dolgozók képviselőivel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A nagygyűlést a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte. A teremben feliratok hirdették: Testvéri üdvözlet a szocialista forradalom 50. évfordulóját ünneplő Szovjetuniónak! Éljen a szovjet és a magyar nép barátsága! A megjelentek hosszantartó, lelkes ünneplése köszöntötte a barátsági nagygyűlés elnökségét, amelyben többek között helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet L. I. Brezsnyev, a .Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, A. N. Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszterelnöike, A. A. Gro- miko, az SZKP KB tagja, külügyminiszter és a küldöttség tagjai. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget Ezután Kádár János mondott beszédet Kádár János ünnepi beszéde Beszéde bevezető részében szívélyesen üdvözölte a magyar— szovjet barátságnak szentelt nagygyűlés elnökségét és részvevőit Hangsúlyozta, hogy a magyar dolgozó nép állama és a Szovjetunió között létrejött most megkötött szerződés kiemelkedő jelentőségű a két nép kapcsolatainak történetében. Az újabb húsz esztendőre aláírt megállapodás ismét szentesíti és megerősíti népeink élő, évről évre erősödő, megbonthatatlan, örök barátságát. Beszéde további részében visszapillantott a magyar és a szovjet nép történelmi kapcsolataira Hangoztatta, hogy az első ilyen szerződés 1948. februárjában történt aláírása óta hatalmas méretű, szocialista fejlődés zajlott le hazánkban, s ennek létrejöttében a Szovjetunió felbecsülhetetlen jelentőségű segítséget nyújtott. A Magyar Népköztársaság belső és nemzetközi helyzetéről szólva megállapította az előadó, hogy bár az ország életében nehézségeink, komoly, még megoldásra váró feladataink szép számban vannak, népünk harca, munkája és szovjet barátaink áldozatos segítsége nem volt hiábavaló. Utalt a továbbiakban a szocialista építőmunka során szükségessé vált reformra, mely a gazdasági irányítási rendszer egész szerkezetét érinti. Megállapította, hogy a hatalom megszilárdítása és a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a harmadik nagy forradalmi feladat ez, mely pártunk és népünk előtt áll. A továbbiakban a Magyar— Szovjet Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés nemzetközi jelentőségét méltatta, majd kitért a nemzetközi helyzet néhány jelenségére, főbb kérdéseire. Megállapította, hogy a haladás és a reakció erői között vívott küzdelem fő frontja ma Vietnamban húzódik. A vietnami nép csodálatra méltó elszántsággal küzd a betolakodók ellen és a szocialista országok a jövőben is megadnak minden szükséges segítséget a harcoló Vietnamnak. Utalt beszéde befejező részében a közel-keleti helyzet bonyolult jelenségeire, majd az európai biztonság kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a helyzetet nagyban enyhítené, ha a tőkés hatalmak Európában számolnának a két Németország létével és elismernék a háború eredményeként kialakult határokat. A mi szándékaink és javaslataink — mondotta Kádár János — világosak. Javasoljuk egy európai biztonsági szerződés megkötését, melyet valamennyi európai állam aláírna. Javasoljuk a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű megszüntetését, atomfegyvermentes övezetek kialakítását. Ami a nemzetközi munkásmozgalmat illeti — mondotta Kádár János —, mi a kommunista világmozgalom valamennyi pártja összefogásának, minden szocialista ország szoros egységének hívei vagyunk, a marxizmus—leniniz- mus elvei, a proletárintemacio- nalizmus alapján. Utalt ezzel kapcsolatban a szocialista országok kommunista és munkáspártjai és kormányai vezetőinek az utóbbi hónapokban megrendezett találkozóira. Hangoztatta, hogy ilyen eszmecserékre a jövőben is szükség lesz, mi hívei vagyunk egy általános, szélesebb körű nagy tanácskozásnak, melyen a nemzetközi munkásmozgalom feladatait vizsgálnák L. L Brezsnyev és Alekszej Koszigin Kádár János társaságában a Parlamentben. meg a résztvevők az anti-impe- rialista harc frontján. Beszéde végén Kádár János éltette a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan, örök barátságát, a kommunizmust és a békét. Kádár János hosszantartó tapssal fogadott beszéde után L. I. Brezsnyev szólt az egybegyűltekhez Brezsnyev elvtárs felszólalása Brezsnyev elvtárs beszéde bevezetőjében elismeréssel szólt azokról a kimagasló eredményekről, melyeket a népi Magyarország dolgozói értek el az első Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés aláírása óta eltelt húsz esztendőben. Hangoztatta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki. Az egész világ kommunistái rendkívül megbecsülik a magyar kommunisták tántoríthatatlan hűségét a marxizmus— leninizmushoz, a forradalom közös ügyéhez. A szovjet nép és pártja is nagyra értékeli a magyar kommunisták harcát a kommunista mozgalom egységének szilárdításáért és befolyásának növeléséért. Brezsnyev elvtárs a továbbiakban azokról a készülődésekről adott számot, melyek a Szovjetunióban jelenleg zajlanak le a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplésére. Elmondotta, hogy a világtörténelmi jelentőségű évforduló tiszteletére csupán az év első hét hónapjában 10,6 százalékkal emelkedett a Szovjetunió ipari termelése. Az országban optimista légkör uralkodik és a gazdasági fejlődés eredményeként állandóan emelkedik a szovjet emberek jóléte, élet- színvonala. Brezsnyev elvtárs beszélt Magyarország és Szovjetunió közötti gazdasági, politikai és ideológiai egvüttműkö- dés főbb eredményeiről és hangoztatta, hogy a jelenlegi látogatás alkalmával aláírt szerződés kifejezésre juttatja egyben kapcsolataink új lehetőségeit és távlatait is, tartalmazza a jövőre vonatkozó programot, melynek valóraváltása még gazdagabbá, tartósabbá teszi kapcsolatainkat. Biztosította a nagygyűlés résztvevőit, hogy a szovjet nép mindent megtesz a magyar—szovjet barátság megszilárdításáért Beszédében vázolta a szónok azokat a nemzetközi méretű változásokat melyek a nemzetközi élet minden területén a szocializmus és a kommunizmus eszméinek térhódításait mutatják. Rámutatott hogy az imperializmus tábora egyre jobban megrendül azoknak a mély belső folyamatoknak a következtében, melyek a kizsákmányoló erőszakot gyakorló társadalom lényegéből fakadnak. Növekszik az osztályharc lendülete a fejlett kapitalista országokban és egyre aktívabb ellenállás jelentkezik az imperializmus neokolonialis- ta politikája ellen Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népei körében. Hangoztatta, hogy ilyen körülmények között a szocialista országok népei számára az újabb gazdasági és politikai sikerek elérése nemzetközi kötelezettség, a szocialista vívmányok közös védelme létfontosságú. Brezsnyev elvtárs beszédében hitet tett a proletárin- temacionalizmus nagy eszméje mellett Utalt arra, hogy ma minden támadás e szent eszmék ellen az osztályellenség kezére játszik. Ezért váltott ki az egész világ marxistái—leninistái körében mélységes felháborodást Mao Ce-tung és csoportja kalandor ténykedése. Ez a csoport veszélyezteti a kínai ^ > nép forradalmi vívmányait és j csapást mér az országon belül • Az események azonban a Mao Intemacionálé hangjaival ért A szovjet párt- és kormányküldöttség megkoszorúzta Budapesten a Magyar Hősök Emlékművet, véget. (MTI)
