Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-06 / 210. szám
1967. neptembef 6, szerda 1 oldal Szovjet paradicsomnemesítő Kecskeméten Tegnap újabb szovjet tudós, K. Z. Budin, az agrártudományok doktora érkezett Kecskemétre „A szovjet tudomány és technika 50 éve” rendezvényeinek alkalmából. Az MTESZ, a TIT és az MSZBT meghívására hozzánk látogató tudóst dr. Maár András, a MTESZ elnöke, dr. Matos László, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Oláh György, az Agrártudományi Egyesület elnöke, a megyei tanács elnök- helyettese, Horváth György, a MTESZ titkára, Major Imre, a TIT megyei titkára és Buda Gá- bomé, a MTESZ szervező titkára fogadta. K. Z. Budin vendéglátói társaságában meglátogatta a Kecskeméti Konzervgyárat, ahol Végvári István igazgató tájékoztatta az üzem termeléséről, majd bemutatta a gyártelepet. A szovjet tudós, aki maga is paradicsomnemesítő, különösen a paradicsom-feldolgozást kísérte nagy figyelemmel. A gyárlátogatás után K. Z. Budin a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet kereste fel, ahol dr. Mészöly Gyula, az intézet Kossuíh-díjas igazgatója fogadta. K. Z. Budin nagy érdeklődéssel hallgatta dr. Mészöly Gyula és dr. Bauer Ferenc tudományos kutató tájékoztatóját az intézetben folyó növénynemesítésről. A két tudós — K. Z. Budin és dr. Mészöly Gyula — hosszasan elbeszélgetett, kicserélték tapasztalataikat. Délután a TIT megyei székhazának tanácstermében „A növényvilág tartalékainak felhasználása a mezőgazdasági növények nemesítésében” címmel K. Z. Budin nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott Mind a négy bajai tsz csatlakozott a területi szövetséghez elsősorban segítséget a kiállításokon diákok országos pályázatának eredményét. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra — az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében — 11 kü- lönvonattal csaknem 20 000 fiatal érkezik az ország legkülönbözőbb részeiből. Sok tízezer ifjú látogatója lesz a Városligetben a szovjet tudomány és technika 50 éves fejlődését bemutató seregszemlének is. A vidékről érkező fiatalok — ha számuk meghaladja a harmincat — a vállalatok, intézmények, iskolák csoportos utazási igazolására 33 százalékos vasúti kedvezményt kapnak. A kisebb csoportok és az egyéni látogatók a MTESZ, a TIT, illetve az MSZBT megyei szerveitől kaphatnak kedvezményes utazásra jogosító igazolást. „A szovjet tudomány és technika 50 éve” kiállítás kapcsán szeptember 18-án a Városligetben tartják a fiatal műszákiak és közgazdászok napját. Már itt a téli alma Megkezdődött a téli alma felvásárlása a kecskeméti járásban. Elsőnek a tiszakécskei Ti- szagyöngye Tsz és a lajosmizsei termelőszövetkezeti csoportok szállítottak a felvásárló telepekre az ízletes Parmen almából. A közös gazdaságok a jövő hét végére jelezték a jonatán alma szállítását is. A bajai Micsurin Tsz gazdái is amellett döntöttek legutóbbi közgyűlésükön, hogy szövetkezetük csatlakozzék a területi szövetséghez. Így a városnak mind a négy közös gazdasága tagja kíván lenni a héten megalakuló szövetségnek. Kiss Antalnak, a városi tanács mezőgazdasági osztálya helyettes vezetőjének tájékoztatása szerint a bajai tsz-ek már korábban is nélkülözték hasonló koordináló szerv ténykedését, s ezért gazdáik könnyen megértették jelentőségét, megalakításának a szükségességét. Elsősorban abban várnak nagy segítséget a szövetségtől, hogy terményeik, állataik értékesítésére felkutatja a legmegfelelőbb piacot A piaci lehetőségek, a kereslet ismeretének hiányában ugyanis eddig nemegyszer zökkenőkkel, a vártnál jóval alacsonyabb áron tudtak túladni produktumaikon. Példákat is említ Kiss elvtárs. Éppen a közelmúltban a MÉK olyan alacsony árat akart fizetni a Micsurin és a Lenin Tsz-nek a kissé túlérett dinnyéért, s paradicsomért, hogyha az átadás megtörténik, mind a két tsz ráfizetett volna az üzletre. Erre Harkányfürdő- re szállították az árut, ahol a fürdővendégek — akik közt számosán voltak külföldiek is — háromszor annyiért, már a teherautóról megvették a koba- kos gyümölcsöt és a vitamin- dús paradicsomot. A Vörös Fény Tsz hasonló módon értékesítette őszibarack-termésének egy részét, miután átadta a MÉK-nek a szerződésben vállalt mintegy 6 vagonnyi meny- nyiséget. Mind a két esetben a három tsz vezetőinek kellett felkutat- niok a piacot, s a szövetség nélkül így kellene tenniük ezután is. Az értékesítés ilyen esetlegessége viszont nyilván nem tenné biztonságossá a termelést. S az is kétségtelen, hogy a szövetség piackutatói — mentesítve e munkától a szövetkezeti vezetőket — az ország különböző vidékein még több lehetőséget felkutathatnak majd. A Vörös Fény-nyel kapcsolatban más vonatkozásban is szükség lesz erre. A tsz évente 120— 130 ezer pecsenyecsirkét és 10— 15 ezer pulykát nevel, a szárnyasok értékesítése azonban bizonyos időszakonként — főleg nyáron, amikor a háztáji gazdaságok is árusítanak már baromfit — mindig gondot okozott. Rengeteg utánjárást, időt rabló tájékozódást igényelt, amíg valahol az országban vevőt találtak a csirkének. A szövetség szervezett, s szélesebb körű piackutatása elősegítheti az exportálás! lehetőségek bővülését is. Erre Baján nemrégiben figyeltek fel, amikor szovjet küldöttség járt a városban. A küldöttség tagjai elmondották, hogy például oltvány szőlővesz- szőt korlátlan mennyiségben átvennének az ottani szőlősgazdaságok, s szálanként 5—6 forintot is fizetnének érte. Kitűnő üzlet lenne, — ha ilyen fajta szőlővessző előállításával egyáltalán foglalkoztak volna a bajai tsz-ek. De hát nem ismerték iránta a keresletet, s most is csak a véletlen folytán szereztek róla tudomást. Az ilyen és ehhez hasonló keresletet a jövőben a szövetség kutatja fel, s tartja számon, aminek alapján javaslatot tesz majd tagjainak a szükséglet jó jövedelmet biztosító kielégítésére. Ily módon — s nem közvetlenül — avatkozik a termelésbe, amellett, hogy lebonyolítja a tagszövetkezetek jogi ügyleteit is. Ezeket az előnyöket vették számba a bajai tsz-ekben, amikor úgy határoztak, hogy csatlakoznak a területi szövetséghez. T. I. Lj Tárosrész alapozása Kiskunhalason Huzamosabb időre építők táboroztak le Kiskunhalason a víztorony, illetve a benzinkút közelében. A helyszínen sorakozik már a nagyblokkos építkezéshez szükséges tömérdek anyag, s a környék megszokott nyugalmát a betonkeverőgép és az alapozással járó egyéb munkák zaja váltotta fel. S tegyük nyomban hozzá: ezt a zajt szívesen fogadták és viselik a helybeliek. Az új városrész alapozását jelentő két első ötszintes bérházban ugyanis összesen 91 lakással gyarapodik a város lakás- állománya. A nemrégiben megkezdett két ház építése a tervek szerint a jövő év végén fejeződik be. Azt követően — a vasútállomás felé terjeszkedve —, folytatódik a modern városrész kialakítása. (Pásztor Z. felvétele). Ifjúsági Napok Szeptember 9-én, Ifjúsági Napot rendeznek a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásárban, ahol ebből az alkalomból a szokottnál is gazdagabb program várja az új nemzedék képviselőit. Ezzel egyidejűleg szeptember 9-én rendezik meg az úttörő mezőgazdasági szakkörök vezetőinek konferenciáját, s hirdetik ki a falusi kistavak és szigetek között húzódnak meg A MINTA VÁROSNEGYED Minden idegennek megmutatják a világhírű finn építészek alkotását, Tapiolát. Ez a ma már 70 ezer lakost számláló szput- nyik, vagy alvóváros Alvar Aalto, Heikki Sire és felesége, valamint más finn építészek tehetségét őrzi. Tapiolán a finn építészeti iskola minden irányzata megtalálható — a klasszi- cizálás felé hajlótól az ultramodern formákig, mégis az egész város bennem — a maga csendes, kirakat jellegű nyugalmával, nem egy város, inkább egy építészeti kiállítás benyomását keltette. Ezt viszont a világ- színvonal magas fokán. A főváros más negyedei magukon hordozzák a 600 éves svéd uralom és a cári időszak építészeinek kezenyomát is. A klasszikus orosz építészet stílusában épült annak idején a mai köztársasági elnöki palota is. Ezt a hatást kelti — néhány modern épülettől eltekintve — a kikötő előtti piactér is. Mégis inkább a modern építészet ma már a domináló. Mi Otaniemi- ben, a hajdani olimpiai faluban laktunk, amely ma a műszaki főiskolához tartozik. Az alig tizenöt évvel ezelőtt emelt vörös téglás épületek ma már a régi építészeti iskolához tartoznak. Itt áll azonban a Dipolv- nak keresztelt étterem, amely belső — építészetileg rendkívül praktikusan és gyorsan tudja ellátni — önkiszolgáló rendszerrel — több ezer főiskolás étkeztetését, de amelynek külső kiképzésében a legfantasztikusabb megoldásokban élhették ki magukat a tervezők, Reima és Raiili Pietilä. A külsőleg teljesen vörös rézlemezzel burkolt lapos épület körül gránitsziklákat halmoztak fel, gránitszik- la-halmazok sorakoznak a legnagyobb belső előtérben is, s bennem első benyomásra azt az érzést keltve, mintha az ember huszadik századi modern barlangjába lépnék. KETTŐS FELIRATOK Noha Finnország lakosságának csak 9 százaléka svéd nyelvű, az utcanevek és sokszor a cégtáblák is svéd és finn felira- túak. (Itt jegyzem meg, hogy a 600 éves svéd uralom nyomai úgy is jelen vannak, hogy a 9 százp’dtnyi svéd birtokolja az ország nemzeti jövedelmének mintegy 30 százalékát, sok bank és üzem az övék!) A belvárosban — akár Pest belvárosában — olyan élénk a forgalom. Különösein a Saarinen tervezte főpályaudvar körül, mert igaz, hogy Európa nagyobb feléből az ide látogatók fő tömegei, elsősorban hajón és repülőgépen érkeznek, de igen jelentős a vasúti forgalom is. Helsinki kikötőváros jellegére az is utal, hogy az ország egész tengeri kereskedelmének fele e kikötőn keresztül bonyolódik le a világgal. Legtöbb a svéd és német (NSZK) feliratú hajó, mert e két ország a finn külkereskedelem legjelentősebb partnere. Közel a kikötőhöz, mintegy uralva a finn főváros déli csücskét, magasodik — a tengerről messzire láthatóan — a Nagy Templom. Fehér falán szikrázik a nyári napsütés, a templomhoz vezető meredek lépcsősoron beatnikek, huligán-formájú, koszos külsejű fiúk és lányok melegszenek, de mind a templom külseje, mind belseje a finn nép nemes puritánságát tükrözi. Meglepett, amikor arról hallottam, hogy alacsony a templombaj árók aránya, mert itthon az útikönyvek vallásosnak állítják be a finn népet. A lakosság 93 százaléka evangélikus, 4—5 százaléka görögkatolikus és az egész országban alig kétezret számlálhatnak a római katolikusok. Az állam — mint a felszabadulás előtt nálunk — behajtja az egyházi adót, de egyre növekszik az egyházakból kilépők száma is. DINAMIKUS VÁ ROSFEJLESZTÉS Sok az ellentét a finn fővárosban. Ultramodern paloták épülnek sorra, rendre, a kikötőben pedig mindennap déli 12-ig tart a piac, amely akár a mi városaink hetipiacai, csak az árúk fajtái mások. A halászok feleveznek ladikjukkal a partig, s csónakból árulják a sokfajta tengeri halat és rákot. A kikötőtől kicsit távolabb pedig ma is ott sorakoznak a népi mosodák, ahol — a mi hajdani falusi patakpartjaink ruhasujkoló asz- szonyaihoz hasonlóan — mossák a tenger vizében az asz- szonyok a fehérneműt, a szőnyegféléket. De, ha Helsinki „Váci utcáján”, az E$planaadikatu-n végigsétálunk, és a sok csillogó üzletet, a gazdag választékú autószalonokat, a hömpölygő emberáradatot látjuk, nyomban eltűnik a falusias idill, az embert a gyorsan épülő, dinamikus mozgású főváros keríti hatalmába, tisztaságával, kitűnő levegőjével] és a magyarokhoz szívélyes barátsággal viseltető embereivel. Bármerre .jártunk, mindenki tudta, hogy nemcsak egyszerűen rokonok, hanem a szocialista Magyarország képviselői is vagyunk, akik magunkkal vittük Finnországba egész népünk üzenetét és magunkkal hoztuk haza egy távol északon élő, tehetséges rokon nép szívélyes jókívánságait. Mint bevezetőben utaltam rá. a ma még kapitalista társadalmi berendezkedésű Finn Köztársaság és évszázados szomszédja, a szocialista Szovjetunió közötti baráti kapcsolat mintája a népek aktív, békés egymás mellett élésének és együttműködésének. Reméljük, hogy a nagy létszámú magyar „népi diplomácia” finnországi, és az ugyancsak nagylétszámú finn küldöttség magyarországi látogatása egy új, termékenyebb szakaszt indít el népeink együtt - működésében is. RÁCZ LAJOS
