Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-06 / 210. szám
xxii. Evr., 2i«. sz. Ara 60 fillér wti. szept. t, szerda F elbecsülhetetlen értékű |'Telt Moszkvában, 194S. évi #/A február 18-án két-két magyar és orosznyelvű példányban azzal, hogy mindkét szöveg egyformán hiteles.” A Szovjetunió és Magyarország húsz éve megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének — amely most megújításra kerül — ez a zárómondata. Ez a szerződés új nemzetközi státust jelentett Magyarországnak: forma szerint is beléptünk vele az egyenjogú, szabad nemzetek nagy családjába. A legyőzött úri Magyarország helyett megjelent a világ porondján a Szovjetunióval szövetséges népi Magyarország, amelynek szabadságát, függetlenségét, határainak sérthetetlenségét az első szocialista nagyhatalom garantálta. Az a Magyarország kötött barátsági szerződést a szocialista Szovjetunióval, amely éppen a döntő ütközetet vívta levitéz- lett uraival, hogy a kapitalista út helyett a néptömegek fel- emelkedését szolgáló szocialista utat válassza. A nép és urai, a kizsákmányoltak és a haszon- élvezők évszázados perében a nép győzött. A magyar—szovjet szerződésnek felbecsülhetetlen szerepe volt abban, hogy ezt a győzelmet — a tőkfcs világ hatalmas nemzetközi nyomása ellenére — a magyar nép megtarthatta és gyümölcsöztetni tudta felemelkedése érdekében, Egy magára hagyott, elszigetelt, tízmilliós ország nem lett volna képes lerakni a szocializmus alapjait. Ehhez nélkülözhetetlen volt a Szovjetunió segítsége, J oggal elmondhatjuk tehát, hogy a magyar- szovjet barátsági szerződésmegkötése hazánk felszabadulásának betetőzése volt. A két ország kapcsolatainak lendületes fejlődése az elmúlt esztendőkben életünk minden területét áthatotta. A magyar szovjet hosszú lejáratú és éves megállapodások népgazdaságunk egészséges, tervszerű fejlődésének, az életszínvonal emelésének fontos alapját képezik. Növekvő nyersanyag-behozatalunk több mint 50 százaléka érkezik a Szovjetunióból, s e szállítmányok elengedhetetlenek fejlődő iparunk ellátásához, a lakosság foglalkoztatásához. A magyar export legfontosabb termékei gépipari cikkek, amelyek a szovjet népgazdaság fontos szükségleteit elégítik ki. A harmadik ötéves tervben 200 különféle gyümölcs- és zöldség- feldolgozó konzervgyári berendezést, 100 univerzális baromfi- feldolgozö-sort. 90 sajtgyárat, automata célgépsorokat, híradás- technikai berendezéseket, autó-_ buszokat, szerszámgépeket, laboratóriumi felszereléseket szállítunk a Szovjetuniónak. Különösen meggyorsította a gazdasági kapcsolatok fejlődését több kétoldalú megállapodás. Ilyen például a magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény, amely lehetőséget nyújt bauxit- kincsünk fokozott és gyorsabb hasznosítására, a Szovjetuniónak pedig arra, hogy a visszaszállított alumínium értékében világpiaci áron, számottevő mennyiségű, a volgai nagy vízi- lépcsőkből származó elektromos energiát exportáljon Magyarországnak. Igen előnyösen alakul a magyar—szovjet műszaki és tudományos együttműködés. A Szovjetunió — amely valamennyi tudományos és technikai ágazat fejlesztésében lépést tart a nemzetközi fejlődéssel, vagy éppenséggel annak élvonalában halad — értékes tapasztalataival hozzásegít bennünket ahhoz, hogy viszonylag gyorsan és felesleges áldozatok nélkül fejlesszük a hazai adottságainknak legmegfelelőbb ágazatokat. K özismert dolog például, hogy gazdasági erőforrásaink nem teszik lehetővé az atomerőmüvek építésével járó költséges kísérleti kutatómunkát. Pedig ilyen erőművekre szükség van: hazánkban évente átlagosan 7—9 százalékkal nő a villamosenergia-igény. A kormányközi megállapodás értelmében országunkban is megkezdődhet az atomenergia békés célú felhasználása a népgazdaság szükségleteinek kielégítésére. Rubelben, vagy forintban egyaránt nehéz kifejezni a kulturális kapcsolatok hasznosságát. Évről évre nagyobb számú kedves szovjet vendéget köszönthetünk országunkban, s mind több hazánkfia látogat Moszkvába, Leningrádba, s a többi szovjet nagyvárosba. Nem felejthetjük: a Szovjetunió volt az első ország, amely a párizsi békeszerződések megkötése után a szabad és független Magyarországgal barátsági és együttműködési megállapodást írt alá. Az akkori körülmények mások voltak, mint a mostaniak. A két évtizedes fejlődés, a világban történt változások tovább növelték a szovjet ország súlyát és hatását az egész világon. Hazánk akkor még csupán az első lépéseket tette a szocialista fejlődés útján. Ma két testvéri szocialista ország újítja meg a barátsági, együttműködési szerződést, amelyet a teljes egyenjogúság, a szocialista internacionalizmus hat át. T örténelmi mértékkel mérve talán nem nagy idő az, ami 1948. tavasza, első szerződésünk megkötése óta eltelt. Mégis bebizonyítja, hogy a magyar—szovjet barátság kiállta az élet próbáját: ezért üdvözli egész népünk örömmel az új szerződés megkötését, s az erre az alkalomra hazánkba érkező kedves szovjet vendégeinket. Jubileumi előkészületek Húszezren versenyben Szocialista brigádok szellemi vetélkedője A Szakszervezetek Országos előzéséhez az SZMT Kulturális Tanácsa még az év elején irányelvekben körvonalazta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünneplésével kapcsolatos feladatokat. A Szak- szervezetek Megyei Tanácsa pedig — összhangban a megyei tanács művelődési osztálya által készített programmal — intézkedési tervet dolgozott ki. Az intézkedési terv felöleli mindazt, amit megyénkben az üzemi dolgozók tesznek majd a Szovjetunió iránti bensőséges hála és szeretet kifejezésére. A szakszervezetek a megemlékezés egyik módjának a jubileumi munkaversenyt látják, amely már az éy elején megkezdőd öt. A szocialista brigád címért folyó jubileumi munkaversenyben ma már 2000 brigád mintegy 20 ezer tagja vesz részt. Különösen örvendetes, hogy a versenyző brigádtagok -40 százaléka 30 éven aluli fiatal. A mezőgazdaságban az előző évinél 70-nel több, összesen 600 brigád küzd a jubileumi mun- kaversenyben a megtisztelő szocialista címért. A versenyző brigádok fele már kétszer vagy háromszor nyerte el a szocialista brigád címet. Százhúszat bronz, illetve ezüst plakettel tüntettek ki, de van már aranybrigádunk is, mint a BOV kecskeméti gyáregységének Békebrigádja, és a Kecskeméti Konzervgyár Haladás-brigádja. Az előbbit hatszor, az utóbbit kilencszer tüntették ki a szocialista címmel. A Haladás-brigád öt tagját ez évben vették fel a párt tagjai sorába. A jubileumi ünnepségek egyik jelentős eseménye lesz a szocialista brigádok szellemi vetélkedője, amelynek első fordulója szeptember 10-én kezdődik. Ebben a fordulóban — amelyet szeptember 30-ig kell lebonyolítani — üzemi szinten tartják meg a vetélkedőket, majd október 20-tól november 10-ig a második fordulóban — városi, vagy községi szinten — dől el az elsőség kérdése. A szellemi vetélkedő megrenMunkabizottsága részletes anyagot tartalmazó füzetet adott ki, amely egyrészt a Szovjetunióval kapcsolatos kérdéseket tartalmazza, másrészt Hasznos tudnivalók gyűjtőcím alatt munkajogi, közigazgatási, közlekedési és általános technikai kérdéseket állítottak össze, megadva mindjárt a részletes választ is. A tájékoztató füzetet valamennyi üzemnek megküldte az SZMT. Természetesen a szellemi vetélkedő anyagához ez csupán ajánlott segédeszköz, a kérdéseket mindenütt a helyi viszonyoknak és követelményeknek megfelelően kell összeállítani. A szellemi vetélkedőre benevezhet minden szocialista brigád, de az is, amelyik most küzd e címért. Az ifjúsági brigádok benevezése — mivél a KISZ is rendez hasonló vetélkedőt a fiatalok számára — mellőzhető. A szocialista brigádok szellemi vetélkedője az ünnepi felkészülés jelentős eseménye lesz, hiszen várható, hogy a jubileumi munkaversenyben részt vevő kollektívák nagy része benevez az izgalmas, tanulságos és hasznos vetélkedőre. Az elnyerhető díjak sem megvetendők: a szakszervezet gondoskodik róla, hogy minden vetélkedőn helyi erőforrásból első díjként 2000 forintos, második díjként 1500 és harmadik díjként 1000 forintos tárgyjutalom jusson a győzteseknek. B. J. Élénk forgalom a MÉK kalocsai telepén Két asszony —■ Czinege Györgyné kirendeltség-, s Frankhauser Ferencné telepvezető — irányítja a MÉK munkáját Kalocsán és környékén. Hogy jól látják el feladatukat, bizonyítja: részlegük tavaly a tervezett 702 helyett 820 vagon zöldségfélét és gyümölcsöt vásárolt fel, majd továbbított. S az idén is „átmegy a kezükön” 950—1000 vagon áru, — jóllehet, a tervükben 830 vagonnyi mennyiség szerepel. Ráadásul az aszály miatt a vártnál kevesebb is, bár a korábbi évekénél jobb minőségű a termés. A kirendeltség 12 község egy- egy tsz-ével,- s a helybeli Iszk- rával állt szerződéses viszonyban, és erre az évre összesen 1830 kh zöldséges termésének az átvételére kötött megállapodást. Jövőre már nem területre, hanem mennyiségre vonatkozóan szerződnek, s ami szintén a felvásárló szerv, valamint a tsz-ek jó kapcsolatára utal: az 1968-as tervben szereplő 1200-ból szeptember 1-ig már 1030 vagon zöldségféle átadását vállalta mindössze hat — a MÉK-hez ragaszkodó, számára legstabilabb — közös gazdaság. Mostanában egyre élénkebb a forgalom a kalocsai telepen. Az AKÖV-től bérelt, vagy — megfelelő díj ellenében — a tsz-ek saját tulajdonát képező tehergépkocsikon mázsaszám érkezik az áru, illetve indul rendeltetési helyére: a MÉK három kalocsai szaküzletébe, az ország zöldségszegény vidékeire és exportra. Több hazai városba, mint például Komlóra, Békéscsabára,. Szegedre stb. egyes tsz-ekből közvetlenül történik a szállítás. Ezen a héten még a vöröshagyma a fő cikk. Összesen 190 vagonra számítanak belőle, s az átvett mennyiség 80 százalékát továbbítják külföldre. Utána nagyobb tételben a burgonya, s a pritamin paprika átvétele következik 400, illetve száz vagon mennyiségben. S a végén hozzáfognak mintegy 300 vagon burgonya és 30— 50 vagon különböző zöldségféle téli tárolásához, hogy a kirendeltség a jövő 'évi új termésig szakszerűen „átteleltetett” áruval elégíthesse ki a vevőkörét. T. I. Szorgos asszonyok és leányok gép segítségével válogatják a vöröshagymát, amelyből mintegy másfélszáz vagonnal szállítanak külföldre, (Pásztor Zoltán felvétele).
