Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-26 / 227. szám
1MT wept ember *6, kedd 3. oldal Lassú fejlődés sűrű gondokkal Aranyi) amok, Nemeskadar, Haladás, Kecskemét Gyöngye, Rózsabarack — ilyen költői fogantatásul névre hallgat az az öt szövetkezet, amely a megyeszékhelyt közvetlenül övező szőlős és szántóföldi parcellák bevonásával alakult meg 1962- ben. Sajnos, az azóta eltelt időszak jóval prózaibb, s alig áthidalható gonoktól terhes, öt év után időszerű a kérés: mivé fejlődtek,- s mik a jövendő lehetőségeik. Tárgyilagos választ nem adhatunk anélkül, hogy ne tudnánk: e szakszövetkezetek jóval kedvezőtlenebb körülmények között jöttek létre, mint a Kiskőrös környékiek. Csak néhány jellemző, mostani adat: A tagsági szőlők —, melyek az összterület 40.5 százalékát adják —, tőkeállománya hiányos, elöregedett, a tavalyi átlagtermés 7,2 mázsa volt. (Egyharmada a kiskőrösi járási átlagnak.) Egy-egy tagra fél holdnál alig nagyobb szántó jut. Idősek a gazdák is, több mint felerészben 50 éven felüliek. Figyelemreméltó még, hogy a tagság 41 százaléka nem mezőgazdasági főfoglalkozású: ipari munkás, alkalmazott a városban. Traktor helyett gyalog Mindezekből egyenesen következik, hogy az alapszabály szerinti 510 hold helyett csak 284 holdon végeztek eddig összesen nagyüzemi telepítést. Egy tagra a közös alapból alig több mint négyezer forint jut —, egyharmada annak, amennyivel, a Kiskőrös vidéki szakszövetkezeti gazda részesedik. Az új telepítések leginkább az Aranyhomok és a Haladás földjein sikerültek. Ám a belvíz e területeken is kárt okozott. Az igazi gondok azonban ott kezdődnek, hogy gépi művelést az új telepítésekben csak elvétve alkalmaznak. Nemcsak azért, mert a szőlők zömmel keskeny sorközűek. hanem mert a traktorosok képzettsége sem kielégítő. Egy-két traktor mindegyik szakszövetkezetben van. ám ilyenformán ezek kihasználtsága kétséges. Inkább lófogatot alkalmaznak. s az új telepítéseket is ..gyalogosan” művelik. Ami a közös szántóföldi művelést illeti, csupán a Kecskemét Gyöngye és a Haladás dicsekedhet valamelyes kezdeményezéssel: az előbbi a 45 hold zöldségkertészettel, az utóbbi a gyümölcsbeni köztes termesztéssel. Érdekes, hogy a viszonylag nagyobb közös szántóval rendelkező Aranyhomokban és Rózsabarackban éppen ez az üzemág a veszteséges. Gazdaságonként a ráfizetés tavaly is megközelítette a 200 ezer forintot. Az Aranyhomokban megkísérelték a szamócatelepítést, de az a rossz módszerek miatt nem hozott hasznot. brigádot sehol sem alkalmaznak a közös területen. Munkacsapatot esetenként verbuválnak, órabér szerinti munkára. Ám az ennek megfelelő teljesítményt csak ritka esetben értékelik; ez alól csak a Haladás és Kecskemét Gyöngye a kivétel. Hiányos a könyvelés is; az ágazatonkénti költségek kimutatására egyszerűen nincs lehetőség. A veszteséges szántóföldi termesztés legfőbb oka talán az, hogy azt a gazdák feles vagy kishaszonbéres formában művelik. A bérleti díj olykor az adóterheket sem fedezi! És mint a közös művelésű földeken, a tagsági parcellákon is leginkább rozsot és burgonyát termesztenek. Az alacsony átlagtermések miatt — itt főleg már a szőlőről van szó — az alapszabályban rözített tízszázalékos hozzájárulás oly kevés, hogy az például az Aranyhomok és a Rózsabarack Szak- szövetkezetben a fenntartási költségeket is alig-alig ellensúlyozza. A választott vezetés és az ellenőrző bizottság csak formálisan ténykedik — részben ezzel is megmagyarázható az elmaradottság. Javukra írni valamit alig lehetséges; főleg csak a helyrerázódó kedvezményes nö- vényvédőszer-ellátást, és a szőlőrekonstrukcióra irányuló törekvést a Rózsabarackban, a Ne- méskadarban és a Haladásban. Erőik egyesítése Noha bőséges a tennivaló, nem könnyű javaslatot adni az előrelépéshez. Kezdeti előrelépést jelenthetne. főleg a két veszteséges szakszövetkezetben, az intenzívebb szántóföldi termesztés — természetesen megfelelő agrotechnikával. Ennek érdekében szükségessé válik az igazgatási költségek, a bizonylati fegyelem és az eddig alkalmazott bérezés felülvizsgálata is. A jövedelmezőség növelése végett célszerű lenne meghonosítani néhány melléküzemági tevékenységet is; közös árusítást, gépjavítást, tagsági szolgáltatást De nem feledkezhetnek meg a távolabbi célkitűzésekről sem. Elsősorban továbbra is a szőlő- és gyümölcstelepítéstől várhatják a legtöbbet csakhogy ezek korszerű műveléséhez több erő- és munkagép, művelőeszköz szükséges. S alapvetően persze, megfelelő terület. Elhisszuk, hogy a szétaprózottság miatt nehéz a telepítésre alkalmas táblák kialakítása, ám, hogy végképp lehetetlen, azt nem állítanánk. Továbbra sem mellőzhető a gazdaságossági számítás és az ösztönző, de egyúttal a közös fejlesztését segítő jövedelemelosztás. És végül elkerülhetetlenül meg kell kérdőjeleznünk azt a tényt is, hogy a mindösszesen 962 hold közös terület, öt szakszövetkezetben oszlik meg. Ha a gazdaságok komolyan veszik hatékony fejlesztésük fontosságát, ezt azállapotot nem tarthatják fenjp sokáig. Gépek kihasználása, jobb üzemszervezés, munkaerőgazdálkodás — mindmind afelé mutat, hogy az erőknek legalább részbeni egyesítése hovatovább: létkérdés. A gazdákra tartozik, hogy ezt miképp, milyen ütemben bonyolítják le. De hozzá kell fogniuk, i mert szövetkezeteik létét egyedül csak a jövedelmező gazdálkodással igazolhatják, H. D. Szüreti nap Kelebián Vasárnap rendezték meg Kelebián a hagyományos szüreti ünnepséget, amelynek gazdag programja a környékből is sok vendéget vonzott. Különösen nagy érdeklődés előzte meg a bácskatopolyai és kiskunhalasi lovasok bemutatóját és a több mint kétezres nézősereg nem is csalódott, a két lovascsapat magas színvonalú bemutatót tartott. A sportműsor mellett a község vezetői gondoskodtak más látnivalókról is. A jánoshalmi és tompái földművesszövetkezetek közreműködésével bútor- és iparcikk-kiállítást rendeztek. A bútorkiállítás látogatóinak bemutatták a legmodernebb lakberendezési tárgyakat és bútorokat Az iparcikkkiállításon pedig a modem háztartás gépeivel ismerkedhettek meg a község lakói. Délután nagyszabású divati bemutatót tartottak, és felvonultatták az őszi-téli divat legújabb modelljeit. Nagy sikert arattak a Katona József Színház művészei „Operettparádé” című összeállításukkal. A műsor megszervezése mellett nagy gondot fordítottak a rendezők a vendégek ellátására is. Négy sátorban a lacipecsenyétől a halászléig különféle ételek és italok várták a vendégeket. Az egész napos programot a szabadtéri szüreti bál zárta, négy zenekar húzta hajnalig a talp alá valót. A szüreti nap vendégeit az elmúlt évinél gazdagabb program várta. A rendező szervek tájékoztatása szerint jövőre még nagyobb szabású ünnepséget tartanak. Űj cipomodellek Ezekben a napokban zajlanak le azok az üzleti tárgyalások, amelyeken a jövő tavaszi szállítási szerződéseket köti meg az üzem a bel- és külkereskedelemmel. A kereskedelmi vállalatokat gazdag kollekció, körülbelül 50 féle gyermekcipő várja az üzem mintatermében. Sikert arattak már eddig is a pasztell színekben készült csinos lakkcipők és a legkisebbek könnyű, hajlékony lábbelijei. Amióta saját tervező részleget szervezett a Kecskeméti Alföldi Cipőgyár, javult az áruk választéka, minősége. Lukács László tervező és Sutus Mihály — képünkön — ízlését, hozzáértését dicséri, hogy a bemutatott mintáknak általában 90 százalékát elfogadja a kereskedelem. (Pásztor Zoltán felvételei.) Költségek és kishaszonbér A munkaszervezés egyébként sem erős oldala a kecskeméti szakszövetkezeteknek. Állandó Orszáops Politechnikai Szeminárium A Technika Házában tartott plenáris üléssel hétfőn megkezdődött a háromnapos Országos Politechnikai Szeminárium. A tanácskozás mintegy 300 résztvevőjét — a megyék, megyei jogú városok, Budapest küldötteit, tanítóképzők, tanárképző főiskolák tanárait. politechnikai képzéssel foglalkozó szakembereket — dr. Szarka József, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója köszöntötte, majd Lugossy Jenő művelődés- ügyi miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. Megérdemelt haszon RÉGI GONDJA a mezőgazdaságnak az áruértékesítés. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozók sorsát részben maga a produktum, épp a munkájuk eredménye tette félig-meddig mindig kiszolgáltatottá. Szinte a cserekereskedelem megjelenése óta szüntelenül arra kényszerült a paraszti ság, hogy a földből alig kikerült, vagy ép- penhogy beérett terméstől minél gyorsabban és biztosabban szabaduljon. Ha ez nem sikerült, tetemes kár keletkezett. Még tavaly a kecskeméti Vörös Csillag Tsz-nek is ilyen okok miatt fagyott meg 8 vagonnyi káposztája. A jászszentlászlói Üj Barázdában pedig alig néhány hete csaknem száz mázsa kajszi és őszibarack ment cefrébe a szükséges tároló hiányában. MIND TÖBB közös gazdaság igyekszik változtatni ezen a kényes és anyagilag hátrányos helyzeten. Idén már saját hűtőházában tárol mintegy 25 vagon jonatán almát az Izsáki Állami Gazdaság. A hűtőtárolót egy új, vázszerkezetes kísérleti épületből alakították ki, amely két éve készült el a budapesti építéstudományi intézet tervei alapján. Mindeddig csoma- golónak és átmeneti tárolónak használták a központi almástól körülbelül két kilométernyire levő agárditeleipi épületet. A napokban hűtőaggregátort szereltek be. Időre, az almaszedési szezon kezdetére végeztek az átalakítással. Előhűtött levegővel, a fagy beálltával pedig fűtéssel állandóan 2—3 fokon tartják a levegő hőmérsékletét. Az ízletes gyümölcs ilyen körülmények között akár januárig is eláll. A körülbelül 250 ezer kilogramm friss alma megőrzi csalogatóan egészséges színét és ízét, a gazdaság pedig végre maga adja el jobb pénzért a saját termékét. Hiszen tavaly pédául 4,10-től 2,30 forintig terjedt a belföldi első, illetve másodosztályú szerződött jonatán felvásárlási ára. Januárban pedig 7 forint körül kelt kilónként ugyanez az alma. Az elemi számtani műveletek eredményei is sejtetik: a vállalkozások kifizetődők, a beruházások összege hamarosan megtérül. A kecskeméti Vörös Csillag Tsz egyik leendő 25 vagonos hűtőházában a napokban kezdték meg a belső hőszigetelést. Röv desen felszerelik a hűtőgépegy« séget és október első felében már üzemképes lesz az első tárolójuk. Kétszáz hold- nyi almásuk, 90 hold szőlőjük mellé egyébé ként két egyenként 25 vagonos hűtőházit terveznek. A költségük 3 és fel milliót tesz ki. A tsz kalkulációja szerint 7 év alatt megtérül az anyagi ráfordítás. Nem mellékes tényező, hogy a hitelük is 7 évre SZÓL Ebben a gazdaságban a jonatán, star- king és húsvéti rozmaring almán kívül 200 mázsa csemegeszőlőt és majdnem 600 mázsányi cecei paprikát tartósítanak. A cecei paprika ára jelenleg a kilónkénti 2 forintot sem éri el — karácsonykor viszont már a különlegességnek kijáró módon, darabonként hozzák forgalomba NEM SPEKULÁCIÓ. Csupán élnek az állam által nyújtott lehetőségekkel és sa ját erőforrásaikkal a közös gazdaságok Természetesen, a vásárlók is jól járnak ha a téli, kora tavaszi napokban a vitamindús gyümölcsök nem fogynak ki a pultokról. Az évszakonként törvényszerűéi * jelentkező árkülönbözetet pedig azok szerzik meg, akik a terményt megtermelik az árut előállítják. Megérdemelve és teljes joggal. ■ EqÍSsz Ferenc
